Jonatán tén han David apteméssesso naqso' yaqwayam elásekhakpoho'
1 Xama axta appenchesa appaqhetchesso David ma'a Saúl, aptemék axta apxegexma apagko' Jonatán ma'a David, awanhek axta apchásekhayo ekhawo ektémakxa nak apchásekhamakpekxoho apagko'. 2 Cháxa ekhem nak, apmakxa axta aptáha apchásenneykha m'a Saúl, keñe megyahayo chá'a ewakxohok ma'a apyáp apxagkok. 3 Apheyásawók axta han mók apkelpaqhetchásamap Jonatán tén han David, aptáha apxegexma meyke néxa, hakte apchásekhayók apagko' axta Jonatán ma'a David, ekhawo ektémakxa nak apchásekhamakpekxoho apagko'. 4 Aplekkek axta han apchaqlamap ma'a Jonatán tén han aptaxno apwenaqte aptaxneykekxa axta, apméssek axta David, yetlo sókwenaqte apagkok, yágke, tén han aptétamap.
5 Tásek axta chá'a katnehek ekteyapma ekyókxoho aqsok apkelanakxa enxoho m'a David, apkeltamhókxa enxoho chá'a elának ma'a Saúl, axta keñamak apteméssessama apkemha apmonye' apagkok ma'a kempakhakma yapmeyk. Leklamók axta han apkelwáxok apyókxoho sẽlpextétamo, keñe han ma'a sẽlpextétamo apkelwesse'e apagkok axta m'a Saúl.
Saúl apnathe David
6 Xama axta apkeltaqháwo sẽlpextétamo natámen axta apchaqhe David ma'a filisteo, kelántekkek axta kelán'ák ekyókxoho m'a tegma apkelyawe nak Israel ekma takha' m'a wesse' apwányam Saúl, kelmeneykmássek axta, neywegkek axta han ekmátsa agko' yetlo élpáwasso kélaqtáwasso, tén han ma'a ekhól'a sokpayhe étkók. 7 Axta táhak chá'a élmeneykmasa kelán'ák neyseksa ekneyweyak se'e:

“Mil énxet apkelnápak Saúl,
keñe David apkelnapa diez mil.”

8 Cháxa eklókasa axta apwáxok ma'a Saúl, aplókók apagko' axta aptáha appaqmeta s'e:
—Apxénákpek David apkelnapa diez mil énxet, keñe ko'o sekxénáxko sélnapa wánxa mil énxet. ¡Kaxwók sa' kólteméssesek wesse' apwányam!
9 Cháxa ekmassakxa axta han ektaqmeleykha apwáxok apkelano Saúl ma'a David.
10 Keñe axta mók ekhem ektaxna apwáxok espíritu ekmaso m'a Saúl, apchehe axta m'a Dios, máxa ekyeyháxma axta aptáhak ma'a kañe' apxagkok apyawe nak. Appáwássek axta aqsa arpa m'a David, aptémakxa axta chá'a, keñe axta Saúl, apmáha axta aqsa sawhéwa apagkok. 11 Pelakkassek axta han apyenyawa sawhéwa apagkok Saúl peya elyetxák David épetchesek nápakha tegma, ánet apkellexpakhasso axta eyke aptáhak David ma'a Saúl sawhéwa apagkok.
12 Apcháyak axta chá'a Saúl ma'a David, hakte Wesse' egegkok axta chá'a appasmók ma'a David, massegkek axta appasmo m'a Saúl. 13 Axta keñamak aptekkessama m'a aphakxa nak, apteméssessama apkemha apmonye' sẽlpextétamo apxámokma, exog axta chá'a apmonye' ey'ammok kempakhakma, tén axta enaqlanták han chá'a. 14 Tásek axta chá'a katnehek ekteyapma ekyókxoho aqsok apkelanakxa enxoho chá'a m'a David, hakte Wesse' egegkok axta chá'a appasmók. 15 Axta keñamak apcháya Saúl apweteya chá'a ektaqmalma ekteyapma m'a aqsok apkelane. 16 Apmenyeyk axta han apyókxoho énxet'ák Israel ma'a David, tén han ma'a Judá, hakte axta apnaqlo chá'a ey'ammok kempakhakma, keñe enaqlanták han chá'a.
17 Keñe axta Saúl aptáha apcháneya m'a David:
—Agkések sa' ko'o exchep ma'a Merab, hatte katnaha étkok yaqwayam etnehek aptáwa', aptáha enxoho kempakhakma yáp ahagkok megyeye emhagkok eyesagkexa', apkempakhássesa enxoho m'a Wesse' egegkok.
Xeyenmeyk axta apwáxok Saúl megyaqhehek apagko' ma'a, hakte filisteos axta xeyenmak apwáxok yaqhek. 18 Aptáhak axta apchátegmowágko David:
—Mékoho ahagko' eyke ko'o, mékoho han énámakkok ma'a kañe' Israel, mowanchek ko'o atnehek apepháyem wesse' apwányam.
19 Wokmek axta ekhem apkeltennassamakxa egkések apketche kelwána Saúl ma'a David, cham'a Merab, axta eyke egkeyásak, Adriel axta aqsa apmeyásak, apkeñama axta m'a Meholá. 20 Keñe m'a Mical, mók apketche axta m'a Saúl, keláneyak axta awáxok élányo David. Xama axta kéltennassama m'a Saúl, leyawók axta han apwáxok, 21 xeyenmeyk axta apwáxok egkések David yaqwayam etnehek aptáwa', yaqwayam kasexnenak yaqhek ma'a filisteos. Tén axta aptáha makham apcháneya David se'e:
—Sa' eyke aptáha épháyem xa.
22 Tén axta Saúl aptáha apkeláneya apkeláneykha s'e:
—Kólpaqhetches sa' apxakko' David, kóltennaksek sa' seyámenyého agko' ko'o, sektáha nak wesse' apwányam, tén han apchásekhayo m'a apyókxoho sélásenneykha nak, kóltennaksek sa' yaqwayam etnehek épháyem.
23 Apkelxegkek axta Saúl apkeláneykha apkeltennássekmo ekyókxoho David xa amya'a nak, keñe axta aptáha apchátegmowágko David se'e:
—¿Kélanagkamcheya kéxegke kexyókok nenteme wesse' apwányam apepháyem, meyke aqsok egagkok, tén han mékoho ektéma nak ko'o?
24 Apkeltaqháwok axta makham Saúl apkeláneykha apkeltennássekxo aptáhakxa appeywa m'a David. 25 Keñe axta Saúl aptáha apchátegmowágko:
—Kóltennés sa' David, maltamhók ko'o hegkések ekyánmaga kélyánmagkassamól'a chá'a ekyánmaga élyamhopma kelán'a, wánxa aqsa émenyeyk hélmések ma'a cien apkelyaqténchesso nekha apyempe'ék ma'a filisteos, yaqwayam enxoho ayaqmagkásekxak setnéssessamakxa m'a katnaha énámakkok.
26 Apkeltennássekxeyk axta han Saúl apkeláneykha David xa amya'a nak, apkelyahákxók axta han David apkeltamho etnehek apepháyem ma'a wesse' apwányam. Keñe axta amonye' yaqwayam kammok ekhem kéltennassamakxa, 27 apnaqlókek axta David sẽlpextétamo apagkok, apkelnapchek axta han doscientos filisteos; tén axta apkelsákxésa wesse' apwányam ma'a apkelyenyekhassáseyak axta nekha apyempe'ék, apkelméssek axta yaqwayam etnehek apepháyem. Yetlókok axta han apmésso Saúl ma'a apketche Mical, yaqwayam etnehek aptáwa'.
28 Xama axta apwet'a Saúl appasmoma Wesse' egegkok ma'a David, keñe han eyásekhayo m'a apketche Mical, 29 Yágweykmók axta apkeye, apkenmexma apagko' axta aptemék neyseksa apha. 30 Apkelántekkek axta agkok chá'a ey'ammok kempakhakma m'a apkelámha apmonye'e nak sẽlpextétamo filisteos, David axta aqsa chá'a emallánek, eyeykhássamhok axta chá'a m'a apyókxoho sẽlpextétamo apkelwesse'e apagkok nak Saúl. Axta keñamak kéláyo kélagko' chá'a.
Pacto de Jonatán y David
1 Aconteció que cuando él hubo acabado de hablar con Saúl, el alma de Jonatán quedó ligada con la de David, y lo amó Jonatán como a sí mismo. 2 Y Saúl le tomó aquel día, y no le dejó volver a casa de su padre. 3 E hicieron pacto Jonatán y David, porque él le amaba como a sí mismo. 4 Y Jonatán se quitó el manto que llevaba, y se lo dio a David, y otras ropas suyas, hasta su espada, su arco y su talabarte. 5 Y salía David a dondequiera que Saúl le enviaba, y se portaba prudentemente. Y lo puso Saúl sobre gente de guerra, y era acepto a los ojos de todo el pueblo, y a los ojos de los siervos de Saúl.
Saúl tiene celos de David
6 Aconteció que cuando volvían ellos, cuando David volvió de matar al filisteo, salieron las mujeres de todas las ciudades de Israel cantando y danzando, para recibir al rey Saúl, con panderos, con cánticos de alegría y con instrumentos de música. 7 Y cantaban las mujeres que danzaban, y decían:
Saúl hirió a sus miles,
Y David a sus diez miles.
8 Y se enojó Saúl en gran manera, y le desagradó este dicho, y dijo: A David dieron diez miles, y a mí miles; no le falta más que el reino. 9 Y desde aquel día Saúl no miró con buenos ojos a David.
10 Aconteció al otro día, que un espíritu malo de parte de Dios tomó a Saúl, y él desvariaba en medio de la casa. David tocaba con su mano como los otros días; y tenía Saúl la lanza en la mano. 11 Y arrojó Saúl la lanza, diciendo: Enclavaré a David a la pared. Pero David lo evadió dos veces.
12 Mas Saúl estaba temeroso de David, por cuanto Jehová estaba con él, y se había apartado de Saúl; 13 por lo cual Saúl lo alejó de sí, y le hizo jefe de mil; y salía y entraba delante del pueblo. 14 Y David se conducía prudentemente en todos sus asuntos, y Jehová estaba con él. 15 Y viendo Saúl que se portaba tan prudentemente, tenía temor de él. 16 Mas todo Israel y Judá amaba a David, porque él salía y entraba delante de ellos.
17 Entonces dijo Saúl a David: He aquí, yo te daré Merab mi hija mayor por mujer, con tal que me seas hombre valiente, y pelees las batallas de Jehová. Mas Saúl decía: No será mi mano contra él, sino que será contra él la mano de los filisteos. 18 Pero David respondió a Saúl: ¿Quién soy yo, o qué es mi vida, o la familia de mi padre en Israel, para que yo sea yerno del rey? 19 Y llegado el tiempo en que Merab hija de Saúl se había de dar a David, fue dada por mujer a Adriel meholatita.
20 Pero Mical la otra hija de Saúl amaba a David; y fue dicho a Saúl, y le pareció bien a sus ojos. 21 Y Saúl dijo: Yo se la daré, para que le sea por lazo, y para que la mano de los filisteos sea contra él. Dijo, pues, Saúl a David por segunda vez: Tú serás mi yerno hoy. 22 Y mandó Saúl a sus siervos: Hablad en secreto a David, diciéndole: He aquí el rey te ama, y todos sus siervos te quieren bien; sé, pues, yerno del rey. 23 Los criados de Saúl hablaron estas palabras a los oídos de David. Y David dijo: ¿Os parece a vosotros que es poco ser yerno del rey, siendo yo un hombre pobre y de ninguna estima? 24 Y los criados de Saúl le dieron la respuesta, diciendo: Tales palabras ha dicho David. 25 Y Saúl dijo: Decid así a David: El rey no desea la dote, sino cien prepucios de filisteos, para que sea tomada venganza de los enemigos del rey. Pero Saúl pensaba hacer caer a David en manos de los filisteos. 26 Cuando sus siervos declararon a David estas palabras, pareció bien la cosa a los ojos de David, para ser yerno del rey. Y antes que el plazo se cumpliese, 27 se levantó David y se fue con su gente, y mató a doscientos hombres de los filisteos; y trajo David los prepucios de ellos y los entregó todos al rey, a fin de hacerse yerno del rey. Y Saúl le dio su hija Mical por mujer. 28 Pero Saúl, viendo y considerando que Jehová estaba con David, y que su hija Mical lo amaba, 29 tuvo más temor de David; y fue Saúl enemigo de David todos los días.
30 Y salieron a campaña los príncipes de los filisteos; y cada vez que salían, David tenía más éxito que todos los siervos de Saúl, por lo cual se hizo de mucha estima su nombre.