Israel apyamasma Dios
1 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok. Aptáhak axta seyáneya s'e:
2 “Exeg sa' elpaqhetchessók ma'a
énxet'ák Jerusalén;
énnaqtés sa' appeywa,
yaqwayam sa'
kataqmelek apkelháxenmo:
‘¡Keso aptáhakxa nak appeywa
Wesse' egegkok se'e!
Xénwákxók ko'o ewáxok
ektémakxa axta étkok,
meheyenyaweykencha'a axta chá'a,
cham'a sektémakxa axta etáwa',
seyásekhayo axta chá'a,
sétleykencha'a axta chá'a m'a
yókxexma meykexa nak énxet,
xapop megkólcheneykekxexa nak
aqsok aktek.’
3 Élpagkanchessegkek axta
ko'o m'a énxet'ák Israel,
axta aptamhéyak aqsok
séneykekxa éltaqmalma m'a.
Asagkek axta agkok chá'a
apteméssesakxa xama énxet,
añássesagkohok axta chá'a ko'o
wahak apkellegeykegkoho ekmaso.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse' kélagkok.”

4 Kóleyxho Wesse' egegkok appeywa, Jacob aptawán'ák neptámen, tén han kélyókxoho Israel aphawóxama. 5 Aptáhak apkeláneya kéxegke Wesse' egegkok se'e:

“¿Yaqsa axta aqsok ekmaso
apkelweteya séláneya ko'o
kélyapmeyk nano' seyamasma?
Apkelyetleykekxeyk axta m'a
aqsok kéláyókxa ekteme nak mékoho,
mékoho apagko' axta han
apkelteméssásamákpekxak ma'a.
6 Axta kalyetnakhayók apkelwáxok
hektamok ko'o,
ektáha axta sélántekkesso m'a Egipto,
ektáha axta seknaqleykha m'a
yókxexma meykexa nak énxet,
ekyamáyekxa nak xapop,
ekxámokmakxa nak
maxcha'a élmattawóneg,
yókxexma meykexa nak yegmen,
ekxámokmakxa nak aqsok eyeymáxche',
yókxexma meykexa nak ekha,
meyke nak ekyeykhágwayam ma'a.
7 Eknaqleykenteyk axta ko'o s'e
ektaqmelakxa nak xapop,
yaqwayam enxoho kóltawagkok
aqsok ekyexna eñama nak xa xapop nak,
tén han ma'a aqsok éltaqmalma
éleñama nak xa.
Kélxegeykmek axta kéxegke,
keñe kéletsagkassa'a xapop ahagkok,
éltaqnawassáseykekxeyk axta s'e
apchókxa nak,
ektáha nak ko'o ahagkok ahagko'.
8 Mehektamsók ko'o m'a
apkelmaxnéssesso
énxet'ák ahagkok,
mehey'ásegkok ko'o m'a
énxet'ák apkelxekmósso nak
segánamakxa énxet'ák ahagkok,
élmexeykekxeyk ko'o m'a
apkelámha apmonye'e nak,
keñe m'a apkellegasso
nak sekpeywa,
apkelxeyenma chá'a m'a
Baal ekwesey,
apkelyetleykekxeyk ma'a
aqsok kéleykmássesso
ekteme nak mékoho.
Énxet'ák Israel apkelyekpelchamákpoho
9 “Cháxa keñamak sektáha nak ko'o
sekpeywa s'e, sektáha nak Wesse':
Alxénchásekxohok sa' ko'o kéltémakxa,
kéxegke yetlo kéltawán'ák.
10 Kólmeyekxa sa' ma'a
neyáwa wátsam ekwányam nak Chipre
ekpayho nak taxnegwánxa ekhem,
kóllano sa';
kóláphés sa' nápakha
kélápháseykha m'a Quedar,
yaqwayam sa' etaqmelcheshok apkelányo,
temegkek kexaha nahan
ekhawo nak xa aqsok nak.
11 ¿Yetneya xama apheykegkaxa
énxet melya'áseyak nak Dios
apyaqmagkasso mók ma'a
aqsok apkeláyókxa?
¡Ekteme nak eykhe aqsok kéláyókxa
élmowancha'a amya'a!
Keñe ko'o seyamasma m'a
énxet'ák ahagkok,
sekteme nak seyeymáxkoho,
apkelyetleykekxo m'a
aqsok kéleykmássesso
ekteme nak mékoho.
12 ¡Néten, keygwe
naqtók xa aqsok nak!
¡Kalpexyennem eyeye!
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'.

13 “Apkeláneykegkek ánet
melya'assáxma m'a énxet'ák ahagkok:
eyamasmeyk ko'o,
sektáha nak ekteyapmakxa
yegmen ekyennaqtéssamo
nak egnények,
apkelánéyak apagko'
aptamheykegkok ma'a
apkelyátamakxa nak yegmen,
yámelchet élyagqaxe
megkeytno nak yegmen ma'a kañe'.
Ekyaqmageykekxa apkeltémakxa Israel eñama apkelyamasma apkelyetleykha Dios
14 “Háwe kélásenneykha
naqsa m'a énxet'ák Israel;
axta epalleykmok yaqwayam
etnahagkok kélásenneykha naqsa.
¿Yaqsa eyke ektéma
kélyementamoma nak
aqsok apagkok?
15 ¿Yaqsa eyke ektéma
kélchetámeykmo nak
ektémól'a yámakméwa,
yetlo kélpáxegkáseykha ekyennaqte?
Ekmaso kéltemessásekxak
ma'a apchókxa;
kélwatneyáseykekxók
nahan ma'a tegma
apkelyawe apagkok,
méko nahan xama énxet
enxoho apheykekxa m'a.
16 Apkelmópessessamók
apkelyaqténchesso áwa'
kélyetseksa'ák ma'a énxet'ák Menfis,
tén han ma'a énxet'ák Tafnes.
17 Temegkek kéxegke xa ektáha nak
eñama sélyamasma ko'o,
sektáha nak Dios Wesse' kélagkok,
sekpékessáseyak nak chá'a
ámay kélagkok.
18 ¿Yaqsa kagkések kéxegke
kólmeyekxak Egipto
kólyahagwakxak yegmen
ma'a wátsam Nilo?
¿Yaqsa kagkések kéxegke
kólmeyekxak Asiria
kólyahagwakxak yegmen ma'a
wátsam Éufrates?
19 Kéltémakxa ekmaso kélagko' sa'
kéxegke kallegassásegkokxa',
kélyamasma kélyetleykha
Dios sa' kalsexnena'.
Kalchetam sa' kélwáxok
keñe sa' kólya'ásegwók
asagkek ko'o hélyenyók,
tén han askehe',
tén han mehélakawo enxoho,
ko'o sektáha nak
Dios Wesse' kélagkok.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'
ekha sekyennaqte.
Israel apkenmexeykekxa Dios
20 “Nanók agko' ko'o
kéxegke sélenmexeykekxa',
megkalyaqwámeykegkok hélyahakxoho.’
Axta kéltemék chá'a
kélpaqméteykencha'a s'e:
‘Mogmenyeyk negko'o
exchep agyetlawha.’
Kélláneykegkek axta kéxegke
kéltémakxa megkólmasexta'a m'a
néten egkexe nak
tén han ma'a kóneg nak
yenta'a élyentaxno pessesse agkok.
21 Máxa anmen yámet
éltaqmalma axta ko'o
ekteméssessók
kéxegke séneykekxo,
ektémól'a m'a anmen yámet
aktek éltaqmalmal'a.
¡Kélesógweykmók kélagko'
axta eyke kéxegke,
massegkek axta ko'o sélyekpelche!
22 Kólchektek eykhe han
kélyempe'ék kólyaqpasagkok yegmen,
kólmaha chá'a ekyókxoho keltexnéyak
ekwánxa enxoho kélmako kólmaha,
keytek eyke aqsa chá'a ekpésyam
megkólya'assáxma nahaqtók ko'o.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'.
23 Megkólwanchek kéxegke kóltéhek
kélpeywa s'e:
‘Mólpeysegkesamaxchek negko'o,
mólpeykessamók han ma'a
aqsok kéláyókxa
élmowancha'a amya'a nak.’
Kóllano kéltémakxa
axta m'a yókxexma
ekyapwátegweykenxa nak xapop,
kóllano ekyókxoho aqsok
kélláneyak axta,
kéxegke kélhémo nak
yányátnáxeg apkelwána
apyennaqtél'a apxega,
apweynchámeykhal'a
ekyókxoho yókxexma;
24 yámelyeheykok
kelwána ekmeymente,
kélyenyeykekxal'a néten egkexe,
ekseykhal'a awéhek
kategyaha kennawo'.
Kelanak agkok kennawo',
méko kawának kamagkok.
Ketamchek agkok han
chá'a m'a kennawo nak,
megkayampeyk chá'a:
kóteyekxak chá'a m'a
ekwákxo enxoho ekhem
éláneykxa kelwána.

25 “¡Énxet'ák Israel,
nágkólnaqtawasha kélmagkok
kólnaqtémha meyke
kélatchesso kélmagkok,
nágkólho kalyameyk kélyespa'ák!
Keñe axta kéltéma makham se'e:
‘Ma', mogwanche';
nélásekhayók negko'o m'a
apkeleñama nak mók nekha,
ólyetlakxak sa' negko'o m'a.’
Payhawók kóllegássesagkohok Israel
26 “Sa' etnahagkok elmegqeyk
énxet'ák Israel, tén han énxet'ák,
tén han kelwesse'e apkelwányam,
tén han apkelámha apmonye'e,
tén han apkelmaxnéssesso
Dios énxet'ák apagkok
tén han apkellegasso nak
Dios appeywa m'a
aptémól'a énxet apmenyexma
emegqeyk kólwetagkohok
apmenyexakxa;
27 hakte axta aptemék chá'a
apkenagkama yámet se'e:
‘Xeye' ekteme táta ahagkok’,
tén axta meteymog aptéma
chá'a apkelanagkama s'e:
‘Xeye' ekteme méme ahagkok.’
Keñe axta ko'o seyheykekxo apkap'ák,
axta hélányo'.
Tén axta apkelwet'a enxoho chá'a
ekmaso apheykha,
etnehek chá'a heyának se'e:
‘¡Hẽlwagkasseta negko'o teyp!’
28 Énxet'ák Judá,
¿háxko ekheykegkaxa m'a
aqsok kéláyókxa kélláneyak axta?
¡Xámok agko' kéxegke
aqsok kéláyókxa,
hawók ma'a tegma
apkelyawe kélagkok nak!
¡Tásek sa' kalxegmak ma'a,
awanchek sa' kexaha kalwagkasek teyp
eyáhapwa'a sa' ekmaso kélheykha!
29 ¿Yaqsa ektéma
sélxéneykencha'a nak chá'a ko'o?
Kélyókxoho élenmexeykekxak
ko'o kéxegke.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'.
30 Chaqhémok ko'o
séllegassáseykegkoho m'a
kélketchek nak kéxegke,
mopmenyék elya'ásegwók ma'a
séltémókxa nak etnahagkok.
Kélhawók kéxegke m'a,
yámakméwa éllo,
kélnápeykekxeyk ma'a
énxet'ák kélagkok
apkellegasso nak sekpeywa.
31 (Kéxegke nahan, kaxwe
nak kélektegeykekxa makham,
kóltaqmelchesho kélháxenmo
Wesse' egegkok appeywa.)
Israel,
¿yókxexma meykexa énxet
kélagkok ya axta ko'o kéxegke?,
¿xapop ekyaqtéssamakxa
exma ya axta ko'o?
Énxet'ák ahagkok,
¿yaqsa ektéma kéltéma nak
chá'a kélpeywa s'e?
‘Nenteme egagko' negko'o
kaxwók nentamheykegkok;
wánxa kaxwók negye'eykekxa exchep’.
32 ¿Kalwánaqmohoya chá'a
xama kelán'a aqsok étkók
agkok élmomnáwa,
tén han élmeykha axta chá'a
élnáxameykha m'a élyamhopma?
Keñe énxet'ák ahagkok,
nanók ekmasse
élxéneykha apkelwáxok ko'o.

33 “¡Kélya'ásegkok kélagko'
nak la'a kéxegke ámay
yaqwayam kóltegyaha kélásekhayókxa!
¡Kélxekmósso aqsok ekmaso
kélnámakkok kéxegke!
34 Apkeltexneymákpek
kélnaqta éma apagkok ma'a
énxet'ák meyke nak aqsok apagkok,
tén han ma'a meyke nak
apkeltémakxa,
énxet'ák megkólweteya axta
chá'a kéxegke elanagkok
xama enxoho m'a
aqsok ekmaso agko'.
35 Naqsók eykhe chá'a
kéltéma kélpeywa kélyókxoho s'e:
‘Méko negko'o néltémakxa.
Massék negko'o
sẽltaqnaweygko m'a Dios.’
Alyekpelkohok sa'
ko'o kaxwók kéxegke,
hakte kélxeyenmeyk chá'a
megkóllánéyak megkólya'assáxma.
36 ¿Yaqsa ektáha kélpekhésa nak
kólyaqmagkasek pók kélxegexma'a?
Elyexanchesha sa' eyke nahan
kéxegke m'a énxet'ák Egipto,
ektéma axta m'a
énxet'ák Asiria.
37 Kóltaqhohok sa' makham kéxegke
kéleñama Egipto,
yetlo ekyawe agko' kélmegqakto,
hakte élyetnakhássek ko'o m'a
kélásenneykekxo nak chá'a kéxegke,
méko sa' kataksek kéxegke
kélteme kélxegexma'a m'a.”
Jehová y la apostasía de Israel
1 Vino a mí palabra de Jehová, diciendo: 2 Anda y clama a los oídos de Jerusalén, diciendo: Así dice Jehová: Me he acordado de ti, de la fidelidad de tu juventud, del amor de tu desposorio, cuando andabas en pos de mí en el desierto, en tierra no sembrada. 3 Santo era Israel a Jehová, primicias de sus nuevos frutos. Todos los que le devoraban eran culpables; mal venía sobre ellos, dice Jehová.
4 Oíd la palabra de Jehová, casa de Jacob, y todas las familias de la casa de Israel. 5 Así dijo Jehová: ¿Qué maldad hallaron en mí vuestros padres, que se alejaron de mí, y se fueron tras la vanidad y se hicieron vanos? 6 Y no dijeron: ¿Dónde está Jehová, que nos hizo subir de la tierra de Egipto, que nos condujo por el desierto, por una tierra desierta y despoblada, por tierra seca y de sombra de muerte, por una tierra por la cual no pasó varón, ni allí habitó hombre? 7 Y os introduje en tierra de abundancia, para que comieseis su fruto y su bien; pero entrasteis y contaminasteis mi tierra, e hicisteis abominable mi heredad. 8 Los sacerdotes no dijeron: ¿Dónde está Jehová? y los que tenían la ley no me conocieron; y los pastores se rebelaron contra mí, y los profetas profetizaron en nombre de Baal, y anduvieron tras lo que no aprovecha.
9 Por tanto, contenderé aún con vosotros, dijo Jehová, y con los hijos de vuestros hijos pleitearé. 10 Porque pasad a las costas de Quitim y mirad; y enviad a Cedar, y considerad cuidadosamente, y ved si se ha hecho cosa semejante a esta. 11 ¿Acaso alguna nación ha cambiado sus dioses, aunque ellos no son dioses? Sin embargo, mi pueblo ha trocado su gloria por lo que no aprovecha. 12 Espantaos, cielos, sobre esto, y horrorizaos; desolaos en gran manera, dijo Jehová. 13 Porque dos males ha hecho mi pueblo: me dejaron a mí, fuente de agua viva, y cavaron para sí cisternas, cisternas rotas que no retienen agua.
14 ¿Es Israel siervo? ¿Es esclavo? ¿Por qué ha venido a ser presa? 15 Los cachorros del león rugieron contra él, alzaron su voz, y asolaron su tierra; quemadas están sus ciudades, sin morador. 16 Aun los hijos de Menfis y de Tafnes te quebrantaron la coronilla. 17 ¿No te acarreó esto el haber dejado a Jehová tu Dios, cuando te conducía por el camino? 18 Ahora, pues, ¿qué tienes tú en el camino de Egipto, para que bebas agua del Nilo? ¿Y qué tienes tú en el camino de Asiria, para que bebas agua del Éufrates? 19 Tu maldad te castigará, y tus rebeldías te condenarán; sabe, pues, y ve cuán malo y amargo es el haber dejado tú a Jehová tu Dios, y faltar mi temor en ti, dice el Señor, Jehová de los ejércitos.
20 Porque desde muy atrás rompiste tu yugo y tus ataduras, y dijiste: No serviré. Con todo eso, sobre todo collado alto y debajo de todo árbol frondoso te echabas como ramera. 21 Te planté de vid escogida, simiente verdadera toda ella; ¿cómo, pues, te me has vuelto sarmiento de vid extraña? 22 Aunque te laves con lejía, y amontones jabón sobre ti, la mancha de tu pecado permanecerá aún delante de mí, dijo Jehová el Señor. 23 ¿Cómo puedes decir: No soy inmunda, nunca anduve tras los baales? Mira tu proceder en el valle, conoce lo que has hecho, dromedaria ligera que tuerce su camino, 24 asna montés acostumbrada al desierto, que en su ardor olfatea el viento. De su lujuria, ¿quién la detendrá? Todos los que la buscaren no se fatigarán, porque en el tiempo de su celo la hallarán. 25 Guarda tus pies de andar descalzos, y tu garganta de la sed. Mas dijiste: No hay remedio en ninguna manera, porque a extraños he amado, y tras ellos he de ir.
26 Como se avergüenza el ladrón cuando es descubierto, así se avergonzará la casa de Israel, ellos, sus reyes, sus príncipes, sus sacerdotes y sus profetas, 27 que dicen a un leño: Mi padre eres tú; y a una piedra: Tú me has engendrado. Porque me volvieron la cerviz, y no el rostro; y en el tiempo de su calamidad dicen: Levántate, y líbranos. 28 ¿Y dónde están tus dioses que hiciste para ti? Levántense ellos, a ver si te podrán librar en el tiempo de tu aflicción; porque según el número de tus ciudades, oh Judá, fueron tus dioses.
29 ¿Por qué porfías conmigo? Todos vosotros prevaricasteis contra mí, dice Jehová. 30 En vano he azotado a vuestros hijos; no han recibido corrección. Vuestra espada devoró a vuestros profetas como león destrozador. 31 ¡Oh generación! atended vosotros a la palabra de Jehová. ¿He sido yo un desierto para Israel, o tierra de tinieblas? ¿Por qué ha dicho mi pueblo: Somos libres; nunca más vendremos a ti? 32 ¿Se olvida la virgen de su atavío, o la desposada de sus galas? Pero mi pueblo se ha olvidado de mí por innumerables días.
33 ¿Por qué adornas tu camino para hallar amor? Aun a las malvadas enseñaste tus caminos. 34 Aun en tus faldas se halló la sangre de los pobres, de los inocentes. No los hallaste en ningún delito; sin embargo, en todas estas cosas dices: 35 Soy inocente, de cierto su ira se apartó de mí. He aquí yo entraré en juicio contigo, porque dijiste: No he pecado. 36 ¿Para qué discurres tanto, cambiando tus caminos? También serás avergonzada de Egipto, como fuiste avergonzada de Asiria. 37 También de allí saldrás con tus manos sobre tu cabeza, porque Jehová desechó a aquellos en quienes tú confiabas, y no prosperarás por ellos.