Jesús apxeyenma énxet apmáheyo nak chá'a eyenyók aptáwa'
(Mt 19.1-12Lc 16.18)
1 Apteyepmeyk axta Jesús ma'a Cafarnaúm, apmeyeykekxeyk axta m'a yókxexma Judea, tén han ma'a yókxexma ekyetnama nak ma'a teyp Jordán ekpayho nak ekteyapmakxa ekhem. Cha'a apchaqneykekxexa axta makham énxet apxámokma aphakxa m'a, apcheynamók axta makham apkelxekmósso énxet'ák ma'a, ekhawo aptémakxa axta chá'a. 2 Nápakha fariseos axta nahan apya'aweyk ma'a Jesús, apkelmaxneyeykha axta apmáheyo epkónek apwanchek kexaha eyenyók aptáwa' énxet. 3 Axta aptemék apchátegmoweykegko s'e:
—¿Háxko axta aptémakxa apkelanagkama kéxegke Moisés?
4 Tén axta aptéma apkelátegmoweykegko s'e:
—Yohok axta chá'a agyenyók entáwa' Moisés negmésa enxoho weykcha'áhak ekxeyenma nak negyamasma entáwa'.
5 Keñe axta Jesús aptéma apkelanagkama s'e:
—Apméssegkek axta kéxegke Moisés xa apkeltémókxa axta kóltéhek, eñama élyennaqte kélwáxok. 6 ‘Apkeláneyak axta eyke Dios énxet tén han kelán'a m'a sekxók eyeynamókxa axta apkeláneya ekyókxoho aqsok. 7 Cháxa keñamak peya sa' chá'a eyenyók apyáp énxet, tén han egken, yaqwayam enxoho épetchak ma'a aptáwa', 8 máxa xama sa' nahan katnekxak xa ánet nak.’ Kamaskok sa' kaxwók katnehek ánet, xama sa' kaxwók katnekxa'. 9 Cháxa keñamak megkeyméxko nak eyenyókasek mók énxet ma'a Dios nak apyepetchesso.
10 Xama axta apkelweykekxo makham ma'a tegma, apkelmaxneyeykekxók axta makham apkeltáméséyak xa aqsok nak. 11 Axta aptemék apkelanagkama Jesús se'e:
—Énxet ektáhakxa enxoho apyamasma aptáwa', keñe emekxak mók, aptemék aptawáseykegkoho aptáwa' apkelane mók énmexma m'a émha amonye' aptáwa' axta; 12 yenyókek agkok nahan atáwa' kelán'a, keñe kamekxak pók, temék nahan ektawáseykegkoho atáwa' élane pók.
Jesús apkelmaxnéssesso aqsok éltaqmela sakcha'a létkók
(Mt 19.13-15Lc 18.15-17)
13 Kélnaqlókassegkek axta Jesús sakcha'a létkók yaqwayam enxoho elpaknegwomho'; keñe axta apkeltáméséyak apkelpaqhetchessama apnókáseykencha'a m'a ektáha axta apnaqlókasso. 14 Xama axta apweteya Jesús xa, aplamchek axta. Axta aptemék apkelanagkama apkeltáméséyak se'e:
—Kólho aqsa hey'áwak ko'o sakcha'a létkók, nágkólnókasha, hakte énxet apteme nak xa ektémakxa nak sakcha'a létkók, apteme apagkok ma'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios. 15 Naqsók ko'o sektáha séláneya kéxegke memà nak takha' aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios, ektémól'a sakcha'a, metxehek sa' ma'a.
16 Apkelqeynmeyk axta Jesús ma'a sakcha'a létkók nak, apnegkenmeyk axta han apmék étseksa'ák apkelmaxnéssáseykegko aqsok éltaqmela.
Xama énxet ekxákma aqsok apagkok appaqhetchesso Jesús
(Mt 19.16-30Lc 18.18-30)
17 Xama axta apmáheyo exñekxak makham ma'a Jesús, apweykmek axta xama énxet apketcheykegko, apkeltekxekweykmek axta aptapnák apmonye'. Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—Sẽlxekmósso ektaqmalma aptémakxa, ¿yaqsa eyéméxko ko'o alának yaqwayam ótak ekyennaqte egkenyek?
18 Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús se'e:
—¿Yaqsa ektáha séltáha nak ektaqmalma sektémakxa? Wánxa eyke aqsa apha xama m'a ektaqmalma nak aptémakxa: cham'a Dios. 19 Apya'ásegkók xép ma'a apkeltémókxa nak antéhek Dios ektéma nak se'e: ‘Nágyaqha pók, ná etwasagkoho aptáwa' elának mók, ná emenyex, ná etne apmopwána amya'a exének pók, ná elyexanchesha pók; etne apcháyo apyáp, tén han ma'a egken.’
20 Axta aptemék apchátegmoweykegko énxet se'e:
—Sẽlxekmósso, nanók eyke ko'o sélane ekyókxoho xa sektémakxa axta wokma'ák.
21 Apkelányók axta Jesús yetlo apchásekhayo m'a, tén axta aptéma apchátegmoweykegko s'e:
—Xama aqsok kéméxcheyk elának xép: exeg, ekxeykxa sa' ekha ekyánmaga m'a ekyókxoho aqsok apagkok ekyetnakxa nak, elmésák sa' selyaqye m'a énxet'ák meyke aqsok nak. Keñe sa' kaxek aqsok apagkok ekxámokma m'a néten. Keñe sa' éxyók, hétlawha ko'o.
22 Yetnakhayók axta nahan apwáxok énxet aplegaya xa; yaqhápeykegkokxeyk axta nahan apwáxok apxegama, hakte xámok agko' axta aqsok apagkok.
23 Tén axta Jesús apsawheykencha'a exma nepyáwa, axta aptemék apkelanagkama apkeltáméséyak se'e:
—¡Askehek sa' yaqwayam elántexek aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios ma'a énxet'ák ekxámokma nak aqsok apagkok!
24 Kelyegwakkassegkek axta han apkeltáméséyak apkellegaya xa appeywa nak, axta eyke aptemék makham apkelanagkama Jesús se'e:
—Étchek, ¡askehek yaqwayam kalántaxnaxchek ma'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios! 25 Yeskohok eyke etxek yányátnáxeg ma'a sókketáma aqtek nak, kaxnók yaqwayam etxek énxet ekxámokma nak aqsok apagkok ma'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios.
26 Xama axta apkellegaya makham xa, yágweykmók axta aqsa apkelyegwakto, tén axta aptéma chá'a apkelmaxneyeykencha'a pók se'e:
—¿Yaqsa sa' eyke kawának kawagkasaxchek teyp?
27 Apkelányók axta m'a Jesús, tén axta aptéma apchátegmoweykegkokxo s'e:
—Askehek eyke m'a énxet'ák, yeskohok eyke m'a Dios, hakte yeskohok elának ekyókxoho aqsok ma'a.
28 Keñe axta Pedro apcheynamo aptéma apkenagkama s'e:
—Negnegkeneykekxeyk axta negko'o ekyókxoho aqsok egagkok, keñe negyetlama exchep.
29 Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús se'e:
—Naqsók eyke ko'o sekxéna kélxama ektáhakxa enxoho apyamasma apxagkok eñama ko'o tén han eñama apma takha' m'a amya'a ektaqmela, essenhan apkelyáxeg apkelennay'a tén han kelwán'ák, essenhan egken essenhan apyáp, essenhan apketchek apkelennay'a, essenhan han ma'a xapop apagkok, 30 exkak sa' kaxwók cien apxagkok se'e kaxwo' nak, apkelyáxeg apkelennay'a tén han kelwán'ák, chána, apketchek apkelennay'a tén han xapop, yetlo kéltawáseykegkoho sa' eykhe katnehek; keñe sa' ma'a egmonye' sa' exkak ekyennaqte apnények. 31 Apyókxoho aptamhéyak nak apmonye'e s'e kaxwo' nak, axayók agko' sa' kóltemessásekxa'; apyókxoho aptamhéyak nak axayók agko' se'e kaxwo' nak, apmonye'e sa' kóltemessásekxa'.
Jesús ekteme ántánxo apxéneykekxoho yaqwayam yetsapok
(Mt 20.17-19Lc 18.31-34)
32 Jerusalén axta apkelmeyeykekxa', apmonye' apkeltáméséyak axta nahan apxegák ma'a Jesús. Kelpelakkassegkek axta nahan ma'a apkeltáméséyak nak, apkeláyak axta nahan ma'a apkelxega axta axayo'. Apkelwóneykha axta makham Jesús doce apkeltáméséyak apkelya'assama xama nekha' apxakcha'awo', apcheynamók axta apkeltennasso m'a yaqweykenxa katnehek: 33 “Kélwet'ak kéxegke nélmeyákxo kaxwók Jerusalén, yaqwánxa sa' kólmések aptáha nak Apketche énxet ma'a apkelámha apmonye'e nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, tén han ma'a apkelxekmósso nak apnámakkok ektémakxa segánamakxa, yának sa' nahan emátog, egkések sa' nahan ma'a énxet'ák apkeleñama nak mók nekha. 34 Yesmaksek sa' nahan ma'a, yexpaqhak sa' apyamánog, etekpogmakha sa', yaqhek sa' nahan; keñe sa' ekwokmo enxoho ántánxo ekhem exátekhágwók makham.”
Santiago tén han Juan apkelmaxnagko aqsok Jesús
(Mt 20.20-28)
35 Apkelya'eykekxeyk axta Jesús ma'a Santiago tén han Juan, Zebedeo axta apketchek. Axta aptemék apkenagkama s'e:
—Sẽlxekmósso, egmenyeyk negko'o henlanaksek ma'a peya nak ólmaxna'.
36 Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a Jesús se'e:
—¿Yaqsa kéltamho alanaksek kéxegke?
37 Tén axta aptéma apkelátegmoweykegkokxo s'e:
—Hegmés sa' negko'o enxama yaqwayam anxek ekpayhókxa nak apkelya'assamakxa tén han enxama ekpayhókxa nak nepsagqalwa m'a aptémakxa nak Wesse' apwányam eyeymáxkoho.
38 Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús se'e:
—Megkólya'ásegkok kéxegke m'a sélmaxneya nak. ¿Kélwancheya kólyenagkok kéxegke s'e negyà ekmáske sekmáheyo nak ko'o eynek, tén han kólxawagkok yaqpássessama yegmen peya nak ko'o axka'?
39 Axta aptemék apkelátegmoweykegkokxo s'e:
—Egwanche'.
Tén axta Jesús aptéma apkelanagkama s'e:
—Kólyenagkok sa' kéxegke xa negyà ekmáske nak, kólxawagkok sa' nahan ma'a yaqpássessama yegmen peya nak ko'o axka'; 40 háwe eyke ko'o sepayhémo chá'a yaqwayam agkések yaqwayam exek ekpayhókxa sélya'assamakxa tén han nésagqalwa m'a apmáheyo nak chá'a exek, sa' eyke elxawagkok ma'a kéllánesso axta yaqwayam exmakha.
41 Xama axta apkellegaya nahan ma'a pók diez axta Jesús apkeltáméséyak, aptaqnagkamchek axta m'a Santiago tén han Juan. 42 Apkelwóneykha axta eyke m'a Jesús. Axta aptemék apkelanagkama s'e:
—Kélya'ásegkok kéxegke, yetneyk chá'a apkelámha apmonye'e nepyeseksa nak énxet'ák melya'áseyak Dios, apkenagko nak chá'a kapayhawok elanha yetlo apyennaqtésamakpoho m'a apchókxa xamo' nak, yának nahan chá'a kóltéhek kéláyo énxet'ák ekyawe nak kéláyo nepyeseksa xa énxet'ák nak. 43 Akke kapayhawok katnehek kélnepyeseksa kéxegke xa ektáha nak. Kélxama apkeltémo nak etnehek ekyawe kéláyo kélnepyeseksa kéxegke, kéméxcheyk etnehek apkelánésso aqsok ma'a apnámakkok, 44 apmenyeyk agkok nahan etnehek apmonye' xama kélnepyeseksa kéxegke, kéméxcheyk etnehek kélásenneykha naqsa nepyeseksa m'a apnámakkok. 45 Hakte axta nahan eweyk aptáha nak Apketche énxet yaqwayam kóllanaksek aqsok, apwayak axta yaqwayam etnehek apkelánésso aqsok énxet'ák, tén han yaqwayam eyenyók apyennaqte yaqwayam elwagkasek teyp apxámokma apagko' énxet.
Jesús aptaqmelchesseyam Bartimeo apteme axta meyke apaqta'ák
(Mt 20.29-34Lc 18.35-43)
46 Apkelweykmek axta Jericó. Xama axta apteyapma Jesús tegma apwányam yetlo apkelxegexma'a apkeltáméséyak, tén han apxámokma apagko' énxet, aphegkek axta nekha ámay xama énxet meyke apaqta'ák apkelmaxneyeykencha'awo axta chá'a aqsok énxet'ák, apwesey axta Bartimeo, Timeo axta apketche. 47 Xama axta aplegaya amya'a aptáha Jesús apkeñama nak Nazaret, axta aptemék apyennaqtéssamo appaqmeyesma énxet meyke apaqta'ák se'e:
—¡Jesús, David Apketche, kapyósho hélanok ko'o!
48 Apxámok axta han énxet apnókáseykencha'a apkeltémo eykhe ewanma', apyánchesseykmók axta eyke aqsa aptéma apyennaqtéssamo appeywa s'e:
—¡David Apketche, kapyósho hélanok ko'o!
49 Tén axta apkenegweykmo m'a Jesús. Axta aptemék se'e:
—Kólwónmakha.
Kélwóneykha axta m'a meyke apaqta'ák. Axta kéltemék kélanagkama s'e:
—Ewasqápekxoho, etnamha; kélwóneyha.
50 Apyamasmeyk axta apchaqlamap ma'a énxet meyke apaqta'ák, apnextegamchek axta néten apya'áyekmo m'a Jesús. 51 Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a Jesús se'e:
—¿Háxko apkeltamhókxa atnéssesek xép?
Tén axta énxet meyke apaqta'ák aptéma apchátegmoweykegkokxo s'e:
—Sẽlxekmósso, émenyeyk ko'o ótekxaxma.
52 Axta aptemék apkenagkama Jesús se'e:
—Etaqhekxa kaxwo'; mey'ásseyam xeyep keñamak aptaqmelwokmo.
Yetlómók axta han apweteykekxaxma m'a énxet meyke apaqta'ák nak, apyetlamchek axta han Jesús ma'a ámay apmaheykegkaxa axta.
Jesús enseña sobre el divorcio
(Mt. 19.1-12Lc. 16.18)
1 Levantándose de allí, vino a la región de Judea y al otro lado del Jordán; y volvió el pueblo a juntarse a él, y de nuevo les enseñaba como solía.
2 Y se acercaron los fariseos y le preguntaron, para tentarle, si era lícito al marido repudiar a su mujer. 3 Él, respondiendo, les dijo: ¿Qué os mandó Moisés? 4 Ellos dijeron: Moisés permitió dar carta de divorcio, y repudiarla. 5 Y respondiendo Jesús, les dijo: Por la dureza de vuestro corazón os escribió este mandamiento; 6 pero al principio de la creación, varón y hembra los hizo Dios. 7 Por esto dejará el hombre a su padre y a su madre, y se unirá a su mujer, 8 y los dos serán una sola carne; así que no son ya más dos, sino uno. 9 Por tanto, lo que Dios juntó, no lo separe el hombre.
10 En casa volvieron los discípulos a preguntarle de lo mismo, 11 y les dijo: Cualquiera que repudia a su mujer y se casa con otra, comete adulterio contra ella; 12 y si la mujer repudia a su marido y se casa con otro, comete adulterio.
Jesús bendice a los niños
(Mt. 19.13-15Lc. 18.15-17)
13 Y le presentaban niños para que los tocase; y los discípulos reprendían a los que los presentaban. 14 Viéndolo Jesús, se indignó, y les dijo: Dejad a los niños venir a mí, y no se lo impidáis; porque de los tales es el reino de Dios. 15 De cierto os digo, que el que no reciba el reino de Dios como un niño, no entrará en él. 16 Y tomándolos en los brazos, poniendo las manos sobre ellos, los bendecía.
El joven rico
(Mt. 19.16-30Lc. 18.18-30)
17 Al salir él para seguir su camino, vino uno corriendo, e hincando la rodilla delante de él, le preguntó: Maestro bueno, ¿qué haré para heredar la vida eterna? 18 Jesús le dijo: ¿Por qué me llamas bueno? Ninguno hay bueno, sino solo uno, Dios. 19 Los mandamientos sabes: No adulteres. No mates. No hurtes. No digas falso testimonio. No defraudes. Honra a tu padre y a tu madre. 20 Él entonces, respondiendo, le dijo: Maestro, todo esto lo he guardado desde mi juventud. 21 Entonces Jesús, mirándole, le amó, y le dijo: Una cosa te falta: anda, vende todo lo que tienes, y dalo a los pobres, y tendrás tesoro en el cielo; y ven, sígueme, tomando tu cruz. 22 Pero él, afligido por esta palabra, se fue triste, porque tenía muchas posesiones.
23 Entonces Jesús, mirando alrededor, dijo a sus discípulos: ¡Cuán difícilmente entrarán en el reino de Dios los que tienen riquezas! 24 Los discípulos se asombraron de sus palabras; pero Jesús, respondiendo, volvió a decirles: Hijos, ¡cuán difícil les es entrar en el reino de Dios, a los que confían en las riquezas! 25 Más fácil es pasar un camello por el ojo de una aguja, que entrar un rico en el reino de Dios. 26 Ellos se asombraban aún más, diciendo entre sí: ¿Quién, pues, podrá ser salvo? 27 Entonces Jesús, mirándolos, dijo: Para los hombres es imposible, mas para Dios, no; porque todas las cosas son posibles para Dios. 28 Entonces Pedro comenzó a decirle: He aquí, nosotros lo hemos dejado todo, y te hemos seguido. 29 Respondió Jesús y dijo: De cierto os digo que no hay ninguno que haya dejado casa, o hermanos, o hermanas, o padre, o madre, o mujer, o hijos, o tierras, por causa de mí y del evangelio, 30 que no reciba cien veces más ahora en este tiempo; casas, hermanos, hermanas, madres, hijos, y tierras, con persecuciones; y en el siglo venidero la vida eterna. 31 Pero muchos primeros serán postreros, y los postreros, primeros.
Nuevamente Jesús anuncia su muerte
(Mt. 20.17-19Lc. 18.31-34)
32 Iban por el camino subiendo a Jerusalén; y Jesús iba delante, y ellos se asombraron, y le seguían con miedo. Entonces volviendo a tomar a los doce aparte, les comenzó a decir las cosas que le habían de acontecer: 33 He aquí subimos a Jerusalén, y el Hijo del Hombre será entregado a los principales sacerdotes y a los escribas, y le condenarán a muerte, y le entregarán a los gentiles; 34 y le escarnecerán, le azotarán, y escupirán en él, y le matarán; mas al tercer día resucitará.
Petición de Santiago y de Juan
(Mt. 20.20-28)
35 Entonces Jacobo y Juan, hijos de Zebedeo, se le acercaron, diciendo: Maestro, querríamos que nos hagas lo que pidiéremos. 36 Él les dijo: ¿Qué queréis que os haga? 37 Ellos le dijeron: Concédenos que en tu gloria nos sentemos el uno a tu derecha, y el otro a tu izquierda. 38 Entonces Jesús les dijo: No sabéis lo que pedís. ¿Podéis beber del vaso que yo bebo, o ser bautizados con el bautismo con que yo soy bautizado? 39 Ellos dijeron: Podemos. Jesús les dijo: A la verdad, del vaso que yo bebo, beberéis, y con el bautismo con que yo soy bautizado, seréis bautizados; 40 pero el sentaros a mi derecha y a mi izquierda, no es mío darlo, sino a aquellos para quienes está preparado. 41 Cuando lo oyeron los diez, comenzaron a enojarse contra Jacobo y contra Juan. 42 Mas Jesús, llamándolos, les dijo: Sabéis que los que son tenidos por gobernantes de las naciones se enseñorean de ellas, y sus grandes ejercen sobre ellas potestad. 43 Pero no será así entre vosotros, sino que el que quiera hacerse grande entre vosotros será vuestro servidor, 44 y el que de vosotros quiera ser el primero, será siervo de todos. 45 Porque el Hijo del Hombre no vino para ser servido, sino para servir, y para dar su vida en rescate por muchos.
El ciego Bartimeo recibe la vista
(Mt. 20.29-34Lc. 18.35-43)
46 Entonces vinieron a Jericó; y al salir de Jericó él y sus discípulos y una gran multitud, Bartimeo el ciego, hijo de Timeo, estaba sentado junto al camino mendigando. 47 Y oyendo que era Jesús nazareno, comenzó a dar voces y a decir: ¡Jesús, Hijo de David, ten misericordia de mí! 48 Y muchos le reprendían para que callase, pero él clamaba mucho más: ¡Hijo de David, ten misericordia de mí! 49 Entonces Jesús, deteniéndose, mandó llamarle; y llamaron al ciego, diciéndole: Ten confianza; levántate, te llama. 50 Él entonces, arrojando su capa, se levantó y vino a Jesús. 51 Respondiendo Jesús, le dijo: ¿Qué quieres que te haga? Y el ciego le dijo: Maestro, que recobre la vista. 52 Y Jesús le dijo: Vete, tu fe te ha salvado. Y en seguida recobró la vista, y seguía a Jesús en el camino.