Jesús apkeltáméséyak apnakxéyak hótáhap apyexna ekhem sábado
(Mt 12.1-8Mc 2.23-28)1 Xama sábado axta apxegák Jesús appéwomo neyseksa aqsok kélcheneykekxa. Apnakxeykegkek axta nahan Jesús apkeltáméséyak hótáhap apyexna, apkelhaxyawáseykegkek axta anhan apaktek keñe apteykegko. 2 Keñe axta nápakha fariseos aptéma apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Yaqsa ektáha kéllánegko nak kéxegke aqsok ekmeyámáxkoho nak anlának ekhem sábado?
3 Axta aptemék apchátegmoweykegkokxo Jesús se'e:
—¿Yagkólyetseteyk kéxegke weykcha'áhak aptémakxa axta David, cham'a eyaqhama axta meyk yetlo apkelxegexma'a? 4 Aptaxnegweykmek axta Dios apxagkok, keñe apkelmoma m'a pan kélpagkanchesso axta m'a Dios, aptamchek axta nahan ma'a, apkelmeyáseykegkek axta anhan ma'a apkelxegexma'a, wánxa axta eykhe aqsa chá'a kólhok etawagkok apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok xa pan nak.
5 Axta aptemék nahan Jesús se'e:
—Ewanchek ko'o wának kalanaxchek aqsok ekhem sábado, ko'o sektáha nak Apketche énxet.
Jesús aptaqmelchesseyam xama énxet ekhem sábado
(Mt 12.9-14Mc 3.1-6)6 Mók sábado axta aptaxnegweykmok Jesús apchaqneykekxexa énxet'ák judíos, tén axta apcheynamo apkelxekmósso m'a énxet'ák. Aphegkek axta nahan xama énxet ekyame axta apmek apkelya'assamakxa m'a kañe' nak; 7 keñe axta m'a énxet'ák apkelxekmósso axta apnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, apkelyexamakpoho apkeláneykencha'a Jesús yaqwayam enxoho etagkohok etaqmelchessók énxet ekhem sábado, keñe kaxek yaqwánxa etnahagkok esexnenak ma'a Jesús. 8 Keñe m'a apya'áseykegkoho axta ektémakxa élchetamso apkelwáxok xa énxet'ák nak, aptéma apkenagkama m'a énxet ekyame axta apmek:
—Yempekxa néten, etnegwom nepyeseksa nak xa énxet'ák nak.
Apkempeykekxeyk axta nahan néten ma'a énxet ekyame axta apmek, apkenmeykha axta anhan, 9 keñe axta Jesús aptéma apkelanagkama m'a nápakha énxet'ák nak:
—Almaxneyha sa' ko'o kéxegke xama aqsok: ¿Yaqsa aqsok megkamyawaxcheyk anlának ekhem sábado? ¿Aqsok ektaqmelaya, aqsok ekmaso enxeykel'a? ¿Agwagkasek teyp xama énxet, agmasséssók enxeykel'a?
10 Tén axta apkelányo m'a apyókxoho apchaqneykha axta nepyáwa', axta aptemék apkenagkama m'a énxet ekyame axta apmek:
—Epékes apaktog.
Appékessegkek axta anhan apaktog ma'a énxet nak, taqmeleykekxók agko' axta anhan ma'a apmek nak. 11 Apkellómók apagko' axta eyke m'a nápakha énxet'ák nak, yetlómók axta anhan apkelpaqhetchásamákpoho apkelxeyenma háxko etnéssesek ma'a Jesús.
Jesús apkelyéseykha doce apkelápháseykha
(Mt 10.1-4Mc 3.13-19)12 Apmeyeykekxeyk axta Jesús néten egkexe yaqwayam etnehek nempeywa nélmaxnagko natámen xa, apmalláneykekxeyk nahan xama axta'a apkelmaxnagko m'a Dios. 13 Xama axta élsáya, apkelwóneykha axta apkeltáméséyak, apkelyéseykha axta nahan doce xa énxet'ák nak, cham'a aptemessáseykegko axta anhan apkelápháseykha. 14 Keso ektáha axta apkelyéseykha s'e: Simón, apteméssessama axta anhan apwesey Pedro; Andrés, Simón axta apyáxeg; Santiago, Juan, Felipe, Bartolomé, 15 Mateo, Tomás, tén han pók Santiago, Alfeo axta apketche; tén han ma'a pók Simón kéltéma axta Celote, 16 Judas, Santiago axta apketche, tén han ma'a Judas Iscariote, cham'a appelakkassessama axta apkeltémo emakpok ma'a Jesús.
Jesús apkelxekmósso énxet apxámokma
(Mt 4.23-25)17 Apteyepmeyk axta Jesús néten egkexe yetlo xa énxet'ák nak, apkenegweykteyk axta ekpayhakxa xapop. Apchaqneykekxeyk nahan apxámokma ektáha axta apkelyetleykha m'a, tén han apxámokma énxet apkeleñama axta m'a ekyókxoho yókxexma nak Judea, Jerusalén, tén han ma'a Tiro, Sidón, apheykegko axta m'a neyáwa wátsam ekwányam. 18 Apkelweykmek axta yaqwayam enxoho yeyxwomhok ma'a Jesús apkeltenneykha, tén han yaqwayam enxoho yának eltaqmelchessók ma'a ektémakxa axta apkelháxamap. Apkeltaqmelweykmek axta nahan chá'a m'a énxet'ák apkellegeykegkoho axta eñama espíritu élmasagcha'a eknaqtawáseykha. 19 Apyókxoho énxet axta nahan chá'a apmáheyók epaknegwomhok ma'a Jesús, hakte apkeltaqmelchesseykmek axta chá'a apyókxoho énxet eñama apmopwána ekteyapma axta chá'a m'a Jesús.
Ekpayheykekxa egwáxok tén han megkapayheykekxa egwáxok
(Mt 5.1-12)20 Apkelányók axta apkeltáméséyak Jesús, tén axta aptéma apkelanagkama s'e:
“Kéleñémo agko' kéxegke kélteme nak meyke aqsok kélagkok, hakte kéxegke kélteme kélagkok ma'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios.
21 “Kéleñémo agko' kéxegke élnapma nak meyk se'e kaxwo' nak, hakte kólyaqkanmok sa'.
“Kéleñémo agko' kéxegke kéllekxagweykha nak se'e kaxwo' nak, hakte kóllektegmaha sa' natámen.
22 “Kéleñémo agko' kéxegke apkeltaqnaweygko enxoho chá'a énxet'ák, tén han apkelántekkesa enxoho chá'a, tén han apkelxéneyncha'a enxoho chá'a ekmaso tén han aptawassáseyncha'a enxoho chá'a kélwesey ektémól'a m'a aqsok ekmaso eñama kélyetleykha m'a apteme nak Apketche énxet. 23 Kalpayhekxoho agko' sa' kélwáxok, kólátsaha kélagko' sa' xa ekhem nak, hakte kólxawak sa' kéxegke aqsok kélxawe naqsa ektaqmela agko' ma'a néten; hakte axta aptamheykegkok nahan apnaqtawáseykegkoho Dios appeywa apkellegasso, apyapmeyk nanók axta xa énxet'ák nak.
24 “¡Kéxegke sa' laye ekxámokma nak aqsok kélagkok, hakte yetneyk kéxegke m'a aqsok ekpeykessáseykekxa kélwáxok!
25 “¡Kéxegke sa' laye kélyaqkányam nak se'e kaxwo' nak, hakte meyk sa' kalnápok!
“¡Kéxegke sa' laye kéllektegmeykha nak se'e kaxwo' nak, hakte kóllekxagwaha sa' eñama ekyentaxnamo kélwáxok!
26 “¡Kéxegke sa' laye apkelxéneyncha'a enxoho chá'a ektaqmela apyókxoho énxet; hakte axta aptemessáseykegkok nahan Dios appeywa apkellegasso apkelmopwancha'a amya'a apyapmeyk nanók axta xa énxet'ák nak!
Negásekhayo ektáha nak chá'a sénmexeykha
(Mt 5.38-48Mt 7.12)27 “Akke ektáhak ko'o séláneya kéxegke ektáha nak kélháxenmo séltenneykha s'e: Kólásekhoho chá'a m'a ektáha nak chá'a apkelenmexeykha, kóltaqmelches chá'a kélteméssesakxa m'a apkeltaqnagko nak chá'a, 28 kólána' chá'a kataqmelek ektáhakxa m'a apkeltémo nak chá'a katnegwomhoxma ekmaso kéxegke, kólmaxnésses nahan chá'a m'a apkelxéneykha nak chá'a ekmaso kéxegke. 29 Tekpagáxcheyk sa' agkok kélmáxempenek, kólmés sa' nahan ma'a mók kélmáxempenek nak; kélyementegkek sa' agkok nahan kélaqlamaxche, kólho sa' nahan kólsakxak ma'a kéltaxno nak. 30 Apkelmaxnakkek sa' agkok nahan xama aqsok xama énxet, kólmés, apyementegkek sa' agkok nahan xama aqsok kélagkok xama énxet, nagkólmaxneyekxa'. 31 Kóltémésses chá'a kéxegke kélnámakkok ma'a kélámenyéxa enxoho chá'a etnéssesek kéxegke.
32 “Hakte kélásekha'awók agkok aqsa chá'a wánxa kéxegke m'a apkelásekhayo nak chá'a kéxegke, ¿táseya katnehek kéltáhakxa'? Weykmók nahan chá'a aptamhéyak énxet'ák melya'assáxma xa ektáha nak. 33 Kéltaqmelchessek agkok chá'a kélteméssesakxa kéxegke wánxa m'a ektaqmalma nak chá'a apteméssessamakxa' kéxegke, ¿táseya katnehek kéltáhakxa? Etnahagkohok nahan chá'a énxet'ák melya'assáxma xa ektáha nak. 34 Kélmassáseyha agkok nahan kéxegke selyaqye wánxa m'a énxet'ák ekxeyenma nak kélwáxok eyaqmagkásekxak mók ma'a selyaqye kélmassáseykha, ¿táseya katnehek kéltáhakxa? Emássesha nahan chá'a pók selyaqye apagkok ma'a énxet'ák melya'assáxma nak, eleyxek nahan chá'a eyaqmagkásekxak pók ma'a selyaqye apmassáseykha. 35 Kéméxcheyk chá'a kéxegke kólásekhohok ma'a énxet'ák apkelenmexeykha nak chá'a, tén han kóltaqmelchesek chá'a kélteméssesakxa, tén han kólmássesha chá'a aqsok kélagkok meyke kélhaxanma eyaqmagkásekxak mók ma'a aqsok kélmassáseykha. Keñe sa' awanhek katnehek ekyaqmageykekxa kéltáha enxoho xa, kóltéhek sa' nahan kéxegke Dios meyke ekhémo apketchek, ektaqmeleykha nak han chá'a apwáxok elanok ma'a énxet'ák megkésso nak chá'a ekxeyenma apwáxok, tén han ma'a élmasagcha'a nak apkeltémakxa. 36 Kólteme chá'a kéxegke apmopyósa kóllanok kélmók, ekhawo nak han aptémakxa apmopyósa henlanok ma'a Kélyáp.
Nágkólteme kélyekpelchémo aptémakxa kélmók
(Mt 7.1-5)37 “Nágkólteme aqsa chá'a kélyekpelchémo aptémakxa kélmók, keñe sa' melyekpelkók nahan kéltémakxa kéxegke m'a Dios. Nagkólána aqsa chá'a kóllegássesagkohok kélmók, keñe sa' mellegássesagkók nahan kéxegkáxa m'a Dios. Nágkólyaqmagkásekxa aqsa chá'a apteméssesakxa kélmók, keñe sa' meyaqmagkásekxeyk nahan kéltémakxa kéxegke m'a Dios. 38 Kólmés sa' chá'a aqsok kélmók, keñe sa' Dios elmésagkok nahan kéxegkáxa aqsok. Elmésagkok sa' élláneykegkoho aqsok yágkentamáhak kélagkok, ekmohósamáxkoho, kélyaqhápeykegkoho tén han ekpalleyam la'a eñama ekláneyo. Cham'a ekwánxa enxoho chá'a kéxegke kélyetsáteyak aptémakxa kélmók, exnéshok sa' nahan apkelyetsátéyak kéltémakxa kéxegke m'a Dios.”
39 Apkeltennassegkek axta anhan Jesús se'e aqsok apyetcháseykekxoho nak. Axta aptemék se'e: “¿Apwancheya epékessesagkok apxega pók ma'a énxet meyke apaqta'ák xamo' nak? ¿Mepallegméya apqánet ma'a kañe' máxek? 40 Méko xama enxoho kélxekmósso apyeykhágweykmoho m'a ektáha nak chá'a apkelxekmósso: apsawhegwokmek agkok ektémakxa apkeltámésamap, exnágwakxohok ma'a ektáha nak apkelxekmósso.
41 “¿Yaqsa ektáha kéllano nak kéxegke kélyáxeg ekyéxaqxo pa'at nekha? ¿Yaqsa ektáha megkaxéna kéxegkáxa kélwáxok ekyetna ekyéxaqxo yámet nekha ekyawe? 42 Agkok kólyekpelchak kéxegke ekyetna yámet nekha ekyawe ekyéxaqxo, ¿Háxko katnehek kóléwának kóltéhek kólának kélyáxeg se'e: ‘Eyáxeg, heyho hana alekkesek ekyéxaqxo pa'at nekha ekyetna nak apaqtek’? ¡Kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak kéltémakxa!, kóllek sekxók yámet nekha ekyawe ekyéxaqxo ekyetna nak kélaqtek, keñe sa' tásek katnehek kéllányo yaqwayam kóllekkesek pa'at nekha ekyéxaqxo m'a kélyáxeg.
Ekyexna chá'a keykpelchexkohok ma'a yámet
(Mt 7.17-20Mt 12.34-35)43 “Méko xama yámet ektaqmela kasók ma'a ekyexna, méko nahan xama yámet ekmaso kataqmelek ma'a ekyexna. 44 Ekyexna chá'a keykpelchexkohok ma'a ekyókxoho yámet, megkanakxaxcheyk chá'a higo ekyexna eñama ektekkesso m'a yámet ekha nak am'ák; megkanakxaxcheyk nahan chá'a anmen yámet ekyexna eñama aptekkesso m'a pegke. 45 Aqsok ektaqmela chá'a exének ma'a énxet ektaqmela nak aptémakxa, hakte keytek aqsok ektaqmela m'a apwáxok, keñe m'a énxet ekmaso nak aptémakxa exének chá'a aqsok ekmaso, hakte keytek aqsok ekmaso m'a apwáxok. Hakte cham'a aqsok ekláneyo nak apwáxok énxet, apátog chá'a katyapwakxa'.
Tegma apowhak ekmaso apkelánamap tén han ektaqmalma apkelánamap
(Mt 7.24-27)46 “¿Yaqsa ektéma kéltéma nak kéxegke sélanagkama, ‘Wesse', Wesse'’, keñe megkólláneya m'a sektémakxa nak sélanagkama? 47 Altennaksek sa' ko'o kéxegke aphawo m'a ektáha nak chá'a sey'eykekta ko'o, tén han apháxenmo nak chá'a sekpeywa, tén han apkelane nak chá'a m'a sektémakxa seyenagkama: 48 exhok ma'a xama énxet apmáheyól'a elának xama tegma, apkettawanyéssamól'a sekxók emetmok xapop, keñe epekkenek apowhak ekyennaqtéssamakxa m'a néten meteymog. Tekkek agkok yegmen ma'a wátsam, tégwokmek agkok chá'a yegmen élyaqyahayam ekyennaqte xa tegma nak, yawanchek kayawhésha, hakte tásek katnehek apkelánamap. 49 Keñe m'a ektáha nak apháxenmo sekpeywa, keñe melanyek ma'a sektáhakxa enxoho seyáneya, exhok ma'a xama énxet apkeláneya axta apxagkok néten xapop tén han meykel'a apowhak ekyennaqtésso; xama axta ekteyapma yegmen ma'a wátsam, tén han ektégweykmo chá'a élyaqyahayam ekyennaqte m'a tegma, apyaqnenmeyk axta, apketsagchamók apagko' axta anhan.”
Los discípulos recogen espigas en el día de reposo
(Mt. 12.1-8Mr. 2.23-28)1 Aconteció en un día de reposo, que pasando Jesús por los sembrados, sus discípulos arrancaban espigas y comían, restregándolas con las manos. 2 Y algunos de los fariseos les dijeron: ¿Por qué hacéis lo que no es lícito hacer en los días de reposo? 3 Respondiendo Jesús, les dijo: ¿Ni aun esto habéis leído, lo que hizo David cuando tuvo hambre él, y los que con él estaban; 4 cómo entró en la casa de Dios, y tomó los panes de la proposición, de los cuales no es lícito comer sino solo a los sacerdotes, y comió, y dio también a los que estaban con él? 5 Y les decía: El Hijo del Hombre es Señor aun del día de reposo.
El hombre de la mano seca
(Mt. 12.9-14Mr. 3.1-6)6 Aconteció también en otro día de reposo, que él entró en la sinagoga y enseñaba; y estaba allí un hombre que tenía seca la mano derecha. 7 Y le acechaban los escribas y los fariseos, para ver si en el día de reposo lo sanaría, a fin de hallar de qué acusarle. 8 Mas él conocía los pensamientos de ellos; y dijo al hombre que tenía la mano seca: Levántate, y ponte en medio. Y él, levantándose, se puso en pie. 9 Entonces Jesús les dijo: Os preguntaré una cosa: ¿Es lícito en día de reposo hacer bien, o hacer mal?, ¿salvar la vida, o quitarla? 10 Y mirándolos a todos alrededor, dijo al hombre: Extiende tu mano. Y él lo hizo así, y su mano fue restaurada. 11 Y ellos se llenaron de furor, y hablaban entre sí qué podrían hacer contra Jesús.
Elección de los doce apóstoles
(Mt. 10.1-4Mr. 3.13-19)12 En aquellos días él fue al monte a orar, y pasó la noche orando a Dios. 13 Y cuando era de día, llamó a sus discípulos, y escogió a doce de ellos, a los cuales también llamó apóstoles: 14 a Simón, a quien también llamó Pedro, a Andrés su hermano, Jacobo y Juan, Felipe y Bartolomé, 15 Mateo, Tomás, Jacobo hijo de Alfeo, Simón llamado Zelote, 16 Judas hermano de Jacobo, y Judas Iscariote, que llegó a ser el traidor.
Jesús atiende a una multitud
(Mt. 4.23-25)17 Y descendió con ellos, y se detuvo en un lugar llano, en compañía de sus discípulos y de una gran multitud de gente de toda Judea, de Jerusalén y de la costa de Tiro y de Sidón, que había venido para oírle, y para ser sanados de sus enfermedades; 18 y los que habían sido atormentados de espíritus inmundos eran sanados. 19 Y toda la gente procuraba tocarle, porque poder salía de él y sanaba a todos.
Bienaventuranzas y ayes
(Mt. 5.1-12)20 Y alzando los ojos hacia sus discípulos, decía: Bienaventurados vosotros los pobres, porque vuestro es el reino de Dios.
21 Bienaventurados los que ahora tenéis hambre, porque seréis saciados. Bienaventurados los que ahora lloráis, porque reiréis.
22 Bienaventurados seréis cuando los hombres os aborrezcan, y cuando os aparten de sí, y os vituperen, y desechen vuestro nombre como malo, por causa del Hijo del Hombre. 23 Gozaos en aquel día, y alegraos, porque he aquí vuestro galardón es grande en los cielos; porque así hacían sus padres con los profetas.
24 Mas ¡ay de vosotros, ricos! porque ya tenéis vuestro consuelo.
25 ¡Ay de vosotros, los que ahora estáis saciados! porque tendréis hambre. ¡Ay de vosotros, los que ahora reís! porque lamentaréis y lloraréis.
26 ¡Ay de vosotros, cuando todos los hombres hablen bien de vosotros! porque así hacían sus padres con los falsos profetas.
El amor hacia los enemigos, y la regla de oro
(Mt. 5.38-48Mt. 7.12)27 Pero a vosotros los que oís, os digo: Amad a vuestros enemigos, haced bien a los que os aborrecen; 28 bendecid a los que os maldicen, y orad por los que os calumnian. 29 Al que te hiera en una mejilla, preséntale también la otra; y al que te quite la capa, ni aun la túnica le niegues. 30 A cualquiera que te pida, dale; y al que tome lo que es tuyo, no pidas que te lo devuelva. 31 Y como queréis que hagan los hombres con vosotros, así también haced vosotros con ellos.
32 Porque si amáis a los que os aman, ¿qué mérito tenéis? Porque también los pecadores aman a los que los aman. 33 Y si hacéis bien a los que os hacen bien, ¿qué mérito tenéis? Porque también los pecadores hacen lo mismo. 34 Y si prestáis a aquellos de quienes esperáis recibir, ¿qué mérito tenéis? Porque también los pecadores prestan a los pecadores, para recibir otro tanto. 35 Amad, pues, a vuestros enemigos, y haced bien, y prestad, no esperando de ello nada; y será vuestro galardón grande, y seréis hijos del Altísimo; porque él es benigno para con los ingratos y malos. 36 Sed, pues, misericordiosos, como también vuestro Padre es misericordioso.
El juzgar a los demás
(Mt. 7.1-5)37 No juzguéis, y no seréis juzgados; no condenéis, y no seréis condenados; perdonad, y seréis perdonados. 38 Dad, y se os dará; medida buena, apretada, remecida y rebosando darán en vuestro regazo; porque con la misma medida con que medís, os volverán a medir.
39 Y les decía una parábola: ¿Acaso puede un ciego guiar a otro ciego? ¿No caerán ambos en el hoyo? 40 El discípulo no es superior a su maestro; mas todo el que fuere perfeccionado, será como su maestro. 41 ¿Por qué miras la paja que está en el ojo de tu hermano, y no echas de ver la viga que está en tu propio ojo? 42 ¿O cómo puedes decir a tu hermano: Hermano, déjame sacar la paja que está en tu ojo, no mirando tú la viga que está en el ojo tuyo? Hipócrita, saca primero la viga de tu propio ojo, y entonces verás bien para sacar la paja que está en el ojo de tu hermano.
Por sus frutos los conoceréis
(Mt. 7.15-20)43 No es buen árbol el que da malos frutos, ni árbol malo el que da buen fruto. 44 Porque cada árbol se conoce por su fruto; pues no se cosechan higos de los espinos, ni de las zarzas se vendimian uvas. 45 El hombre bueno, del buen tesoro de su corazón saca lo bueno; y el hombre malo, del mal tesoro de su corazón saca lo malo; porque de la abundancia del corazón habla la boca.
Los dos cimientos
(Mt. 7.24-27)46 ¿Por qué me llamáis, Señor, Señor, y no hacéis lo que yo digo? 47 Todo aquel que viene a mí, y oye mis palabras y las hace, os indicaré a quién es semejante. 48 Semejante es al hombre que al edificar una casa, cavó y ahondó y puso el fundamento sobre la roca; y cuando vino una inundación, el río dio con ímpetu contra aquella casa, pero no la pudo mover, porque estaba fundada sobre la roca. 49 Mas el que oyó y no hizo, semejante es al hombre que edificó su casa sobre tierra, sin fundamento; contra la cual el río dio con ímpetu, y luego cayó, y fue grande la ruina de aquella casa.