Abraham aptegyáseykha aptáwa' Isaac
1 Apwányamók apagko' axta aptemék Abraham, Wesse' egegkok axta eyke chá'a appasmók ekyókxoho aqsok apkelanakxa enxoho neyseksa apha. 2 Aptáhak axta apcháneya apkeláneykha, apteme axta nanók apkeláneykha, nepyeseksa m'a apkeláneykha nak, apkeláneseykha axta chá'a m'a ekyókxoho aqsok apagkok:
—Epekken apmek kóneg éyók. 3 Etnésses sa' naqsók agko' Wesse' egegkok, Dios nak néten tén han keso náxop, megyohok ko'o hatte Isaac emok xama kelán'a eñama nak se'e Canaán, sekhakxa nak ko'o, 4 sa' emyekxak ma'a seyókxa nak, elyéssesha sa' aptáwa' eñama nak neyseksa m'a énámakkok ahancha'awo' nak.
5 Aptáhak axta apkeláneykha apchátegmowágko s'e:
—Kenhan megkamako enxoho hétlanták ko'o kelán'a. ¿Háxko sa' atnehek? ¿Eyntamok enxoho sa' eykel'a apketche exchep ma'a yókxexma apteyapmakxa axta?
6 Aptáhak axta Abraham apcháneya s'e:
—¡Ma'! ¡Ná éntem aqsa hatte m'a! 7 Wesse' egegkok sa' han yáphaksek apchásenneykha etnehek apxegexma exchep, éntegkásenták aptáwa' hatte s'e, eñama m'a, cham'a Dios apha nak néten, setekkessama axta ko'o m'a aphakxa axta táta, apheykegkaxa axta m'a énámakkok, apxeyenma axta egkések étawán'ák netámen se'e xapop nak. 8 Sa' agkok kamakok keytlanták xép kelán'a, katnehek sa' agkok ma'a, ¡eyke mómenyeyk éntamok hatte m'a!
9 Keñe axta apkeláneykha appekkena apmek kóneg apyók ma'a wesse' apagkok Abraham, apxéna elának ma'a apkeltamhókxa etnehek. 10 Yetlókok axta han apkelyéseykha aqsok éltaqmalma, apagkok axta m'a wesse' apagkok, yaqwayam etnehek apkelmésso naqsa, apkelyesáha axta diez yányátnáxeg, keñe apmahágko m'a tegma apwányam Nahor, cham'a Mesopotamia. 11 Xama axta apchágketchessekmo kélásenneykha m'a nepyáwa nak tegma apwányam, peyk axta kayáqtések, chaqhawók axta han élyekweykekxexal'a yegmen kelán'a m'a. Apkeltekxekkásenteyk axta aptapnák yányátnáxeg kélásenneykha m'a neyáwa nak yámelchet, 12 yetlókok axta apteme apkelmaxnagko s'e: “Wesse', Dios apagkok nak ma'a wesse' ahagkok Abraham, yána ko'o kataqmelek ekteyapma aqsok sektegyeykha sakhem, exekmós ektaqmeleykha apwáxok elanok ma'a wesse' ahagkok. 13 Axek sa' ko'o s'e nekha yámelchet nak, keñe sa' élyekwa'akto enxoho yegmen kelán'a étkók ekheykha nak se'e yókxexma nak. 14 Yoho sa' ko'o atnehek wának kelán'a s'e: ‘Kapekken sekxók yátegwáxwa agkok, yaqwayam sa' ko'o eynek yegmen’, keñe sa' katnehek heyátegmowágkok se'e: ‘Eyen, alássesagkok sa' han yegmen ma'a yányátnáxeg apkelchánte, sa' katnehek apkelyessáseykha exchep apkeláneykha Isaac ma'a. Cháxa peya sa' ay'asagkohok ko'o ektaqmeleyncha'a apwáxok apkelányo m'a wesse' ahagkok.”
15 Axta epenchásawok makham apkelmaxnagko apwet'a ekxegakmo xama kelán'a étkok ekpatmakmo yátegwáxwa agkok. Rebeca axta m'a, Betuel axta apketche. Betuel axta han apketche m'a Milcá, tén han Nahor, apyáxeg nak ma'a Abraham. 16 Tásók agko' axta m'a Rebeca, méko axta han kélteméssesseykmoho exma, méko axta han xama énxet enxoho appathetéyak. Wa'akteyk axta yámelchet ekyekwa'akto yegmen, yetmeyk axta yegmen yátegwáxwa agkok, taqháwok axta han, 17 apkemhágkokxo m'a kélásenneykha. Aptáhak axta apcháneya s'e:
—Heyák hana ko'óxa ketsék yegmen xa yátegwáxwa agkok.
18 —Keñe axta ektáha eyátegmowágko s'e: Halep eyen.
—Yetlókok axta han ekweykáseykenta yátegwáxwa agkok, mágkek axta han eyágko. 19 Xama axta appenchesa apyá yegmen xa kélásenneykha nak, keñe axta Rebeca ektáha eyáneya s'e:
—Alyekwésagkok sa' han yegmen xa apkelchánte nak yányátnáxeg, yaqwayam énagkok yegmen apyókxoho ekwokmoho apkelwátesagko.
20 Kelyetmeyk axta yátegwáxwa agkok ma'a yegmen kélyátegkessamakxa nak chá'a ekyenéyak kélnaqtósso, keltaqhaweykxeyk axta m'a yámelchet, ekwokmoho ekpenchesa élyátegkáseyak yegmen ma'a apyókxoho yányátnáxeg nak. 21 Apwanmakkek axta aqsa apkelánencha'a m'a kélásenneykha nak, hakte apkeltamhók axta ey'asagkohok katnehek naqsók ekteyapma m'a aqsok apkelmaxnagko axta Wesse' egegkok, yaqwayam kataqmelek aptegyeykha. 22 Xama axta appenchásegko apyenéyak yegmen yányátnáxeg, keñe axta m'a énxet apleya xama sawo' ekyaqye ekyátekto ekmomnáwa, seis gramos axta ekyentaxno, apyaqxakkassek axta awéhek, apkelméssek axta ánet eknegkenma amék, sawo ekyátekto ekmomnáwa, cien gramos axta han ekyentaxno xama. 23 Aptáhak axta apcháneya s'e:
—Yaqsa énxet apketche exche', awanheya exma yáp apxagkok, yaqwayam annaqteyenwók negko'o axta'a, ko'o tén han sélxegexma'a nak.
24 Entáhak axta eyátegmowágko s'e:
—Betuel ko'o apketche, Milcá étche, tén han ma'a Nahor. 25 Awanhek negko'o exma enxagkok yaqwayam kólnaqtének axta'a kéxegke, yetneyk han pa'at yaqwayam etawagkok yányátnáxeg.
26 Tén axta apkeltekxeya aptapnák xapop kélásenneykha, apkelpeykásawo Wesse' egegkok, 27 aptáhak axta s'e: “¡Tásek sa' chá'a katnehek apxénamap Wesse' egegkok, Dios apagkok nak ma'a wesse' ahagkok Abraham, hakte meyenseykmok apchásekhayo, tén han ektaqmeleykha apwáxok apkelányo m'a wesse' ahagkok, éntameykmek se'e apheykegkaxa nak apnámakkok wesse' ahagkok!”
28 Kétchágkokxeyk axta ekmeyákxo egken axagkok ma'a Rebeca, éltennásseykxo ekyókxoho m'a ektáhakxa. 29 Yetneyk axta han xama yáxeg apwesey axta Labán, apketchágkek axta apmahágko yámelchet apyo'ókmo m'a énxet nak, 30 hakte apwet'ak axta awéhek sawo ekyaqye, tén han eknegkenma amék apyáxa m'a aktegák nak, apleg'ak axta han éltennáseyncha'a apteméssesakxa m'a énxet nak. Apkenegwokmek axta Labán apkenmágkaxa axta m'a Abraham apchásenneykha, nekha nak yámelchet, apkelyagqakxa axta m'a yányátnáxeg. 31 Aptáhak axta apcháneya s'e:
—Nók, appasmo nak chá'a Wesse' egegkok. ¡Megkataqmelak exek xép yókxexma, ektaqmelchessessek xép tegma, tén han yaqwánxa elyáqkasek ma'a yányátnáxeg!
32 Yetlókok axta han apmahéyak tegma m'a kélásenneykha nak, apkeltamhók axta kólhexyawássesek keltahanchesso yányátnáxeg ma'a Labán, kélágkek axta han aptéyak, apyekwéssek axta han yegmen apsántekkesa kélásenneykha yaqwayam elyenyeksek apmagkok, tén han ma'a apkelxegexma'a nak.
33 Xama axta kélnegkenchesa apto, aptáhak axta Abraham apchásenneykha s'e:
—Sa' atwok ko'o sekto sekpenchesa enxoho sekxeyenma m'a sekmako nak altennaksek.
—Exén sa' —axta aptáhak Labán.
34 Aptáhak axta kélásenneykha s'e:
—Ko'o sekteme Abraham apchásenneykha. 35 Awanhók agko' appasmo Wesse' egegkok aqsok apkelanakxa enxoho chá'a m'a wesse' ahagkok nak, apxámássessegkek aqsok apagkok: apkelméssegkek ma'a nepkések, weyke, sawo élyátekto élmomnáwa, tén han ma'a sawo élmope élmomnáwa, keñe han apkelásenneykha apkelennay'a, tén han kelwán'ák, yányátnáxeg, tén han yámelyeheykok. 36 Wetassegkek han xama apketche m'a aptáwa' Sara, ektéma ekwányamók agko', apkelmeyáseykekxeyk han ekyókxoho aqsok apagkok apketche ekyetnakxa nak ma'a wesse' ahagkok. 37 Naqsók axta han aptáha seyáneya ko'o wesse' ahagkok apkeltamho atnehek se'e: ‘Nágyoho aqsa emok ko'o hatte xama kelán'a s'e Canaán, sekhakxa nak ko'o. 38 Emhók sa' ma'a apheykegkaxa nak táta apnámakkok, etegyesha sa' kelán'a yaqwayam etnehek aptáwa', neyseksa m'a kelán'ák ektáha nak énámakkok ahancha'awo'.’ 39 Keñe sektáha ko'o seyáneya s'e: Abraham, ¿kenhan ma'a megkamako enxoho hétlanták ko'o kelán'a? 40 Keñe aptáha seyátegmowágko s'e: ‘Ekyetleykha chá'a ko'o m'a Wesse' egegkok, sa' yáphássesek apchásenneykha etnehek apxegexma m'a, yaqwayam sa' kataqmelhok aqsok aptegyeykha, tén han éntegkásenták yaqwayam etnehek aptáwa' m'a hatte, eñama nak neyseksa m'a kelán'ák énámakkok nak ko'o, cham'a táta apnámakkok nak. 41 Keñe sa' memako enxoho egkések xama kelán'a étkok ma'a énámakkok nak ko'o, katnehek sa' agkok ma'a ektáhakxa exchek nenxeyenma.’
42 “Cháxa ektáhakxa exchek sekwa'a sakhem ma'a yámelchet nak, ektáhak xeyk ko'o sélmaxneya Wesse' egegkok, cham'a Dios apagkok nak wesse' ahagkok Abraham: Naqso' sa' agkok apkeltamho kataqmelek sektegyeykha aqsok sakhem, 43 éltamhók ko'o kaxwók katnehek se'e, sekha nak nekha yámelchet: yekwa'akteyk sa' agkok yegmen xama kelán'a étkok, sektáha enxoho wának se'e: Heyák hana ko'óxa ketsék yegmen xa yátegwáxwa agkok nak, 44 keñe sa' ektáha enxoho heyátegmowágkok se'e: Eyen, alyekwések sa' han yegmen xa yányátnáxeg apkelchánte nak, katne sa' kelán'a apkelyéseykha exchep xa Wesse' egegkok, yaqwayam etnehek aptáwa' m'a wesse' ahagkok apketche nak. 45 Axta apenchásawok ko'o sekteme sélmaxnagko xa ektáha nak, sekwet'a ekxegakmo Rebeca yetlo ekpatméyam yátegwáxwa agkok, wa'akteyk axta yámelchet élyekwa yegmen, keñe axta sektáha seyáneya s'e: ‘Heyák ko'óxa yegmen,’ 46 yetlókok axta ekweykáseykenta yátegwáxwa agkok, entáhak axta seyáneya s'e: Eyen, alássesagkok sa' han yegmen ma'a yányátnáxeg apkelchánte, eyágkek axta ko'o yegmen ma'a, tén han ma'a yányátnáxeg sélchánte.’ 47 Tén axta sektáha sélmaxneyáncha'a s'e: ‘¿Yaqsa énxet apketche exche'?’ keñe axta ektáha seyátegmowágko s'e: ‘Betuel apketche ko'o, Nahor apketche nak tén han Milcá.’ Tén axta sétchessesa ko'o awéhek sawo ekyaqye, tén han ánet eknegkenma amék ma'a aktegák nak. 48 Éltekxekkek axta ko'o etapnák, élpeykásawók axta Wesse' egegkok; Dios apagkok nak ma'a wesse' ahagkok Abraham, eñama sepeykessamo ekpayhókxa nak amyógma', yaqwayam ataksek aptáwa' m'a wesse' ahagkok apketche, ektáha nak apnámakkok ma'a. 49 Héltennés sa' ekleyawo enxoho kélwáxok yaqwánxa etnehek wesse' ahagkok, meyke kélyexamaxkoho, sa' agkok han kalchak kélwáxok, héltennés sa', yaqwayam sa' ko'o ay'asagkohok yaqwánxa atnehek.”
50 Aptáhak axta Labán tén han Betuel apkelátegmowágko s'e:
—Wesse' egegkok keñamak xa, mogwanchek negko'o mólyahakxe'. 51 Keso Rebeca s'e, éntemekxa', wesse' apagkok apketche aptáwa' sa' katnehek, apkeltamhókxa nak katnehek Wesse' egegkok.
52 Xama axta apleg'a Abraham apchásenneykha xa amya'a nak, yetlókok axta apkeltekxekxo aptapnák xapop nápaqtók Wesse' egegkok, ekwokmoho aptekxeya ekpayhakxa nápat xapop. 53 Tén axta apkelhaxyawasa m'a aqsok étkók sawo ekyátekto élmomnáwa, tén han sawo élmope élmomnáwa nak, tén han apáwa, apkelmésa m'a Rebeca. Apkelméssek axta han apkelmésso naqsa aqsok ma'a yáxeg, tén han egken. 54 Keñe axta aptawa apto yetlo apkelxegexma'a, apyenágkek axta han, apnaqtenchek axta han axta'a m'a. Apnaqxétekhágkek axta mók ekhem, aptáhak axta kélásenneykha s'e:
—Ataqhohok sa' ko'o makham wesse' ahagkok apxagkok.
55 Keñe axta m'a Rebeca yáxeg tén han ma'a egken, ektáha eyáneya s'e:
—Kaxnekxak sa' sekxók makham neghakxa negko'o diez ekhem ma'a kelán'a étkok egagkok. Keñe sa' natámen awanchek keytlakxak xép.
56 Aptáhak axta kélásenneykha apchátegmowágko s'e:
—Ná hélmeyágwakxa kaxwo'. Aptaqmelchessek ko'o ekteyapma Dios ma'a aqsok sektegyeykha, hélho ataqhohok makham ma'a wesse' ahagkok apxagkok.
57 Keñe axta ektáha élátegmowágko s'e:
—Agwónmakha sa' sekxók negko'o m'a kelán'a étkok, háxko sa' kexa katnehek.
58 Kélwóneyha axta Rebeca, tén axta kéltáha kélmaxneyeyncha'a s'e:
—¿Péya keytlakxak se'e énxet nak?
—Éhay, eytlakxak sa', —axta entáhak eyátegmowágko.
59 Keñe axta kéláphasa kaxog ma'a Rebeca, yetlo m'a kelán'a ektáha axta chá'a éláneykha ekwánegkesso, tén han ma'a Abraham apchásenneykha, yetlo m'a apkelxegexma'a. 60 Axta kéltáhak kélmaxnéssesa Rebeca kéltamho kataqmelek ekha s'e:
“Xeye', egyáxeg,
¡Katnehek sa' xe'
apxámokma apagko' étchek!
¡Elmok sa' tegma
apkelyawe apagkok
apkelenmexma m'a
atawán'ák natámen!”
61 Kelchánteyk axta yányátnáxeg ma'a Rebeca tén han élásenneykha, kelyetlákxeyk axta m'a Abraham apchásenneykha. Cháxa ektáhakxa axta kélásenneykha apyentawokmo m'a Rebeca, tén axta aptaqháwo makham.
62 Aptaqháwok axta Isaac apkeñama m'a yámelchet ekwesey nak “Memassegwayam tén han seté”, hakte aphegkek axta m'a yókxexma Négueb. 63 Chaqhawók axta han apweynchámegkaxa amonye' ekyáqtésso m'a, apwet'ak axta han apkelxegakmo yányátnáxeg apchágketchessa'a. 64 Kenmexawók axta han Rebeca m'a, yetlókok axta han ekteyapma yányátnáxeg apkapok ekwet'a Isaac, 65 axta entáhak elmaxneyeyncha'a kélásenneykha s'e:
—¿Yaqsa énxet apxegakmo nak yókxexma apmeyókmo nak se'e negchaqnágkaxa?
—Ko'o wesse' ahagkok xa —axta aptáhak apchátegmowágko kélásenneykha.
Yetlókok axta han eyáhakkáseykekxa nát apáwa.
66 Apkeltennáseyha axta kélásenneykha ekyókxoho aqsok ektáhakxa axta apkelane m'a Isaac. 67 Apyentamákxeyk axta Isaac Rebeca m'a egken Sara axta ekpakxanma; aptáwa' axta aptáhak, awanhók agko' axta han apchásekhayo Isaac ma'a Rebeca. Cháxa ektaqmelchessásekxo axta apwáxok eñama étsapma axta m'a egken.
Abraham busca esposa para Isaac
1 Era Abraham ya viejo, y bien avanzado en años; y Jehová había bendecido a Abraham en todo. 2 Y dijo Abraham a un criado suyo, el más viejo de su casa, que era el que gobernaba en todo lo que tenía: Pon ahora tu mano debajo de mi muslo, 3 y te juramentaré por Jehová, Dios de los cielos y Dios de la tierra, que no tomarás para mi hijo mujer de las hijas de los cananeos, entre los cuales yo habito; 4 sino que irás a mi tierra y a mi parentela, y tomarás mujer para mi hijo Isaac. 5 El criado le respondió: Quizá la mujer no querrá venir en pos de mí a esta tierra. ¿Volveré, pues, tu hijo a la tierra de donde saliste? 6 Y Abraham le dijo: Guárdate que no vuelvas a mi hijo allá. 7 Jehová, Dios de los cielos, que me tomó de la casa de mi padre y de la tierra de mi parentela, y me habló y me juró, diciendo: A tu descendencia daré esta tierra; él enviará su ángel delante de ti, y tú traerás de allá mujer para mi hijo. 8 Y si la mujer no quisiere venir en pos de ti, serás libre de este mi juramento; solamente que no vuelvas allá a mi hijo. 9 Entonces el criado puso su mano debajo del muslo de Abraham su señor, y le juró sobre este negocio.
10 Y el criado tomó diez camellos de los camellos de su señor, y se fue, tomando toda clase de regalos escogidos de su señor; y puesto en camino, llegó a Mesopotamia, a la ciudad de Nacor. 11 E hizo arrodillar los camellos fuera de la ciudad, junto a un pozo de agua, a la hora de la tarde, la hora en que salen las doncellas por agua. 12 Y dijo: Oh Jehová, Dios de mi señor Abraham, dame, te ruego, el tener hoy buen encuentro, y haz misericordia con mi señor Abraham. 13 He aquí yo estoy junto a la fuente de agua, y las hijas de los varones de esta ciudad salen por agua. 14 Sea, pues, que la doncella a quien yo dijere: Baja tu cántaro, te ruego, para que yo beba, y ella respondiere: Bebe, y también daré de beber a tus camellos; que sea esta la que tú has destinado para tu siervo Isaac; y en esto conoceré que habrás hecho misericordia con mi señor.
15 Y aconteció que antes que él acabase de hablar, he aquí Rebeca, que había nacido a Betuel, hijo de Milca mujer de Nacor hermano de Abraham, la cual salía con su cántaro sobre su hombro. 16 Y la doncella era de aspecto muy hermoso, virgen, a la que varón no había conocido; la cual descendió a la fuente, y llenó su cántaro, y se volvía. 17 Entonces el criado corrió hacia ella, y dijo: Te ruego que me des a beber un poco de agua de tu cántaro. 18 Ella respondió: Bebe, señor mío; y se dio prisa a bajar su cántaro sobre su mano, y le dio a beber. 19 Y cuando acabó de darle de beber, dijo: También para tus camellos sacaré agua, hasta que acaben de beber. 20 Y se dio prisa, y vació su cántaro en la pila, y corrió otra vez al pozo para sacar agua, y sacó para todos sus camellos. 21 Y el hombre estaba maravillado de ella, callando, para saber si Jehová había prosperado su viaje, o no. 22 Y cuando los camellos acabaron de beber, le dio el hombre un pendiente de oro que pesaba medio siclo, y dos brazaletes que pesaban diez, 23 y dijo: ¿De quién eres hija? Te ruego que me digas: ¿hay en casa de tu padre lugar donde posemos? 24 Y ella respondió: Soy hija de Betuel hijo de Milca, el cual ella dio a luz a Nacor. 25 Y añadió: También hay en nuestra casa paja y mucho forraje, y lugar para posar. 26 El hombre entonces se inclinó, y adoró a Jehová, 27 y dijo: Bendito sea Jehová, Dios de mi amo Abraham, que no apartó de mi amo su misericordia y su verdad, guiándome Jehová en el camino a casa de los hermanos de mi amo. 28 Y la doncella corrió, e hizo saber en casa de su madre estas cosas.
29 Y Rebeca tenía un hermano que se llamaba Labán, el cual corrió afuera hacia el hombre, a la fuente. 30 Y cuando vio el pendiente y los brazaletes en las manos de su hermana, que decía: Así me habló aquel hombre, vino a él; y he aquí que estaba con los camellos junto a la fuente. 31 Y le dijo: Ven, bendito de Jehová; ¿por qué estás fuera? He preparado la casa, y el lugar para los camellos.
32 Entonces el hombre vino a casa, y Labán desató los camellos; y les dio paja y forraje, y agua para lavar los pies de él, y los pies de los hombres que con él venían. 33 Y le pusieron delante qué comer; mas él dijo: No comeré hasta que haya dicho mi mensaje. Y él le dijo: Habla. 34 Entonces dijo: Yo soy criado de Abraham. 35 Y Jehová ha bendecido mucho a mi amo, y él se ha engrandecido; y le ha dado ovejas y vacas, plata y oro, siervos y siervas, camellos y asnos. 36 Y Sara, mujer de mi amo, dio a luz en su vejez un hijo a mi señor, quien le ha dado a él todo cuanto tiene. 37 Y mi amo me hizo jurar, diciendo: No tomarás para mi hijo mujer de las hijas de los cananeos, en cuya tierra habito; 38 sino que irás a la casa de mi padre y a mi parentela, y tomarás mujer para mi hijo. 39 Y yo dije: Quizá la mujer no querrá seguirme. 40 Entonces él me respondió: Jehová, en cuya presencia he andado, enviará su ángel contigo, y prosperará tu camino; y tomarás para mi hijo mujer de mi familia y de la casa de mi padre. 41 Entonces serás libre de mi juramento, cuando hayas llegado a mi familia; y si no te la dieren, serás libre de mi juramento. 42 Llegué, pues, hoy a la fuente, y dije: Jehová, Dios de mi señor Abraham, si tú prosperas ahora mi camino por el cual ando, 43 he aquí yo estoy junto a la fuente de agua; sea, pues, que la doncella que saliere por agua, a la cual dijere: Dame de beber, te ruego, un poco de agua de tu cántaro, 44 y ella me respondiere: Bebe tú, y también para tus camellos sacaré agua; sea esta la mujer que destinó Jehová para el hijo de mi señor. 45 Antes que acabase de hablar en mi corazón, he aquí Rebeca, que salía con su cántaro sobre su hombro; y descendió a la fuente, y sacó agua; y le dije: Te ruego que me des de beber. 46 Y bajó prontamente su cántaro de encima de sí, y dijo: Bebe, y también a tus camellos daré de beber. Y bebí, y dio también de beber a mis camellos. 47 Entonces le pregunté, y dije: ¿De quién eres hija? Y ella respondió: Hija de Betuel hijo de Nacor, que le dio a luz Milca. Entonces le puse un pendiente en su nariz, y brazaletes en sus brazos; 48 y me incliné y adoré a Jehová, y bendije a Jehová Dios de mi señor Abraham, que me había guiado por camino de verdad para tomar la hija del hermano de mi señor para su hijo. 49 Ahora, pues, si vosotros hacéis misericordia y verdad con mi señor, declarádmelo; y si no, declarádmelo; y me iré a la diestra o a la siniestra. 50 Entonces Labán y Betuel respondieron y dijeron: De Jehová ha salido esto; no podemos hablarte malo ni bueno. 51 He ahí Rebeca delante de ti; tómala y vete, y sea mujer del hijo de tu señor, como lo ha dicho Jehová. 52 Cuando el criado de Abraham oyó sus palabras, se inclinó en tierra ante Jehová. 53 Y sacó el criado alhajas de plata y alhajas de oro, y vestidos, y dio a Rebeca; también dio cosas preciosas a su hermano y a su madre. 54 Y comieron y bebieron él y los varones que venían con él, y durmieron; y levantándose de mañana, dijo: Enviadme a mi señor. 55 Entonces respondieron su hermano y su madre: Espere la doncella con nosotros a lo menos diez días, y después irá. 56 Y él les dijo: No me detengáis, ya que Jehová ha prosperado mi camino; despachadme para que me vaya a mi señor. 57 Ellos respondieron entonces: Llamemos a la doncella y preguntémosle. 58 Y llamaron a Rebeca, y le dijeron: ¿Irás tú con este varón? Y ella respondió: Sí, iré. 59 Entonces dejaron ir a Rebeca su hermana, y a su nodriza, y al criado de Abraham y a sus hombres. 60 Y bendijeron a Rebeca, y le dijeron: Hermana nuestra, sé madre de millares de millares, y posean tus descendientes la puerta de sus enemigos. 61 Entonces se levantó Rebeca y sus doncellas, y montaron en los camellos, y siguieron al hombre; y el criado tomó a Rebeca, y se fue.
62 Y venía Isaac del pozo del Viviente-que-me-ve; porque él habitaba en el Neguev. 63 Y había salido Isaac a meditar al campo, a la hora de la tarde; y alzando sus ojos miró, y he aquí los camellos que venían. 64 Rebeca también alzó sus ojos, y vio a Isaac, y descendió del camello; 65 porque había preguntado al criado: ¿Quién es este varón que viene por el campo hacia nosotros? Y el criado había respondido: Este es mi señor. Ella entonces tomó el velo, y se cubrió. 66 Entonces el criado contó a Isaac todo lo que había hecho. 67 Y la trajo Isaac a la tienda de su madre Sara, y tomó a Rebeca por mujer, y la amó; y se consoló Isaac después de la muerte de su madre.