Jesús apyetcháseykekxoho diez kelán'a étkók
1 “Kaxhok sa' nahan aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios ma'a ektémakxa axta diez kelán'a étkók élya'áyam sẽlyamhopma. Kelmeykekxeyk axta cháléwasso agkok ma'a diez kelán'a étkók, keñe élxegama élanyexeykegko m'a yaqwayam axta kalyamhápok. 2 Cinco kelán'a étkók axta m'a megkalya'áseyak axta aqsok, cinco axta nahan ma'a élya'áseykegkoho axta aqsok. 3 Kelsamchek axta cháléwasso agkok ma'a megkalya'áseyak axta aqsok, keñe megkalsama m'a égmen'ák yaqwayam enxoho kalyetmagkokxak makham ma'a élyamásexko enxoho égmen'ák. 4 Keñe axta m'a élya'áseykegkoho axta aqsok, kelsómók axta sokpésyam élláneykegkoho cháléwasso égmenek, tén han ma'a cháléwasso agkok. 5 Kelyenmeykha axta nahan ma'a ekyókxoho nak, tén axta eknaqteyenma, hakte yehémek axta apweykmo m'a yaqwayam axta kalyamhápok. 6 Ketók ektémakxa axta'a eyseksók axta nahan eklegamaxko kélpeywa ekyennaqte ektéma s'e: ‘¡Apxegakmek kaxwók yaqwayam kalyamhápok! ¡Kóllanyexák!’ 7 Naqxétekheykegkek axta nahan ekyókxoho m'a kelán'a étkók nak, yetlómok axta nahan éláneykegkokxa cháléwasso agkok. 8 Keñe axta m'a cinco kelán'a étkók megkalya'áseyak axta aqsok ektéma élanagkama m'a mók cinco kelán'a étkók élya'áseykegkoho axta aqsok: ‘Hegmés hana negko'óxa ketsék cháléwasso égmenek kélagkok, kelsapanak negko'o cháléwasso egagkok.’ 9 Tén axta ektéma élátegmoweykegko m'a kelán'a étkók élya'áseykegkoho axta aqsok: ‘Ma', mehegwakxók katnehek negko'o, megkawakxók nahan katnehek kéxegkáxa. Akke tásek kólmeyekxak ma'a kélchexakhamakxa nak, kóltegyohok kélagko' yaqwayam kólmaha.’ 10 Keñe axta neyseksa élxega ektegyágweykekxa cháléwasso égmenek xa cinco kelán'a étkók nak apweykto m'a yaqwayam axta kalyamhápok, tén axta m'a élya'áseykegkoho axta aqsok élántaxnamo xamo' kañe' m'a yaqweykenxa axta kalyamhápok, tén axta kélápeykekxo m'a átog. 11 Tén axta élweykekxo makham ma'a mók kelán'a étkók élxega axta. Axta entemék élpeywa s'e: ‘¡Wesse', wesse', hegmeykesses negko'o átog!’ 12 Tén axta aptéma apchátegmoweykegko s'e: ‘Naqsók ko'o séltennasa kéxegke malyekpelcha.’
13 “Nágkólnaqténho aqsa kéxegke —axta aptemék ma'a Jesús—, hakte megkólya'ásegkok kéxegke ekwánxa ekhem tén han hora.
Jesús apyetcháseykekxoho selyaqye
(Lc 19.11-27)14 “Sa' katnehek nahan aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios ma'a ektémakxa axta énxet ketók apmaheykegkaxa mók apkelókxa, apkelwóneykencha'a axta apkeláneykha, appekkencháseykxo axta appeywa apkeltémo etaqmelchessesek ma'a selyaqye apagkok. 15 Cinco mil sawo selyaqye axta apmessók xama xa énxet'ák nak, keñe axta pók dos mil tén axta han pók mil, apméssegkek axta chá'a xama xama m'a ekweykenxa axta chá'a apmopwána emha m'a selyaqye. Tén axta apxegama. 16 Keñe m'a kélásenneykha apxawe axta cinco mil sawo selyaqye, aptemessáseykha axta m'a selyaqye, apweteyak axta nahan mók cinco mil sawo selyaqye apyáncháseykekxa'. 17 Hawók axta anhan aptémakxa m'a apxawe axta dos mil sawo selyaqye. Apweteyak axta nahan mók dos mil sawo selyaqye apyáncháseykekxa'. 18 Keñe m'a apxawe axta mil sawo selyaqye apxegama, apchátawanyegkek axta kañe' xapop apmeta appóssama m'a wesse' apagkok axta selyaqye apagkok.
19 “Wenaqtegkek axta nahan apweykto makham wesse' apagkok xa énxet'ák nak, tén axta apkelánéseykekxo weykcha'áhak ektémakxa apkelmeykha selyaqye appekkencháseykekxa axta xa apkeláneykha nak. 20 Apmonye' axta nahan apweykekxak ma'a apxawe axta cinco mil sawo selyaqye, tén axta apméssama anhan wesse' apagkok ma'a mók cinco mil sawo selyaqye axta. Axta aptemék apkenagkama s'e: ‘Wesse', cinco mil sawo selyaqye axta exchep egkéssók, keso mók cinco mil sawo selyaqye s'e sekyáncháseykekxa axta ko'o.’ 21 Tén axta aptéma apkenagkama wesse' apagkok se'e: ‘Táse', xép apteme kélásenneykha ektaqmela aptémakxa tén han meyenseyam aptamheykha; ayánchesseshok sa' kaxwók xép sekpekkencháseykekxa selyaqye yaqwayam hetaqmelchessesek, hakte aptaqmelchessegkek ma'a selyaqye étkok sekmésso axta. Etex, kalpayhekxak sa' egwáxok xamo' xép.’ 22 Tén axta apweykekxo nahan ma'a énxet apxawe axta dos mil sawo selyaqye, axta aptemék apkenagkama s'e: ‘Wesse', dos mil sawo selyaqye axta exchep egkéssók, keso mók dos mil sawo selyaqye s'e sekyáncháseykekxa axta ko'o.’ 23 Axta aptemék apkenagkama wesse' apagkok se'e: ‘Táse', xép apteme kélásenneykha ektaqmela aptémakxa tén han meyenseyam aptamheykha; ayánchesseshok sa' kaxwók xép sekpekkencháseykekxa selyaqye yaqwayam hetaqmelchessesek, hakte aptaqmelchessegkek ma'a selyaqye étkok sekmésso axta. Etex, kalpayhekxak sa' egwáxok xamo' xép.’
24 “Keñe axta apweykekxo nahan ma'a apxawe axta mil sawo selyaqye, axta aptemék apkenagkama wesse' apagkok se'e: ‘Wesse', ekya'ásegkók ko'o exchep apteme énxet segyáteyeykegkoho, apneyxweykmohol'a chá'a aqsok ekyexna m'a megkatnahakxa nak apkeneykekxa', apcháncheseykekxohol'a chá'a m'a megkatnaha nak apkexpánchesseyam. 25 Cháxa keñamak seyáya nak ko'o exchep, tén axta sekxegama sekpósseykmo selyaqye apagkok seyátawanyama kañe' xapop. Keso selyaqye apagkok se'e.’ 26 Axta aptemék apchátegmoweykegko wesse' apagkok se'e: ‘Xép apteme kélásenneykha ekmaso aptémakxa, apháxamákpoho etneykha, kaxtemék axta exchep apya'áseykegkoho seknakxamo chá'a ko'o aqsok ekyexna m'a megkatnahakxa nak chá'a séneykekxa, tén han seyáncháseykekxoho chá'a m'a aqsok megkatnaha nak séxpanchesso, 27 esakxak axta selyaqye ahagkok ma'a kélnegkenweykekxexal'a chá'a selyaqye, keñe axta sekwa'akto enxoho ko'o, axkekxak selyaqye ahagkok, yetlo sekxaweykekxoho néten ekyaqmageykekxa kélmeykha m'a selyaqye ahagkok.’ 28 Tén axta wesse' aptéma apkelanagkama m'a apheykha axta m'a: ‘Kólyementemekxa xa mil sawo selyaqye nak, kólmeyásekxa m'a ekyetna nak diez mil sawo selyaqye. 29 Hakte cham'a ekyetna nak aqsok, kólmeyásekxohok sa' makham mók, kayeykhágwomhok sa' nahan; keñe sa' ma'a meyke nak aqsok, kóltápexchásseshok sa' kólyementemekxak ma'a ekyetnakxa nak ántawo'. 30 Kóltekkes sa' yókxexma xa kélásenneykha mékoho nak, cham'a ekyáqtésakxa nak exma. Sa' elekxagwaha m'a, eltakxek sa' nahan apma'ák eñama aplegeykegkoho ekmáske.’
Yaqwánxa sa' elyekpelchekpohok apyókxoho énxet
31 “Apkexyekmek sa' agkok makham ma'a aptáha nak Apketche énxet yetlo apcheymákpoho, tén han apyókxoho m'a apkelásenneykha, exek sa' ma'a néten aptaháno eyeymáxkoho nak. 32 Yaqnekxak sa' nahan apyókxoho pók aptémakxa énxet'ák ma'a nápaqto', eyenyókasek sa' chá'a pók énxet yexpánchesek, aptémól'a keláneykha nepkések yexpánchesek nepkések nepyeseksa m'a yát'ay. 33 Apkelya'assamakxa sa' elyáqkasek ma'a nepkések, keñe sa' nepsagqalwa m'a yát'ay. 34 Keñe sa' Wesse' apwányam etnehek elának apheykha nak apkelya'assamakxa s'e: ‘Kólxegma kéxegke, ektaqmalma nak apkelxeyenma m'a Táta; Kólma m'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios, kélláneseykekxa axta kéxegke eyeynamo m'a sekxók axta apkeláneya Dios keso náxop. 35 Hakte meyk axta ko'o eyaqheyk, keñe kéxegke sélméssama sekto; hem axta eyaqheyk, keñe kéxegke séleykegko yegmen; ekweynchámeykha axta ko'o sektéma máxa séñama mók nekha, élméssegkek axta kéxegke yaqweykenxa atyenek. 36 Meyke apáwa axta ko'o etnék, keñe kéxegke sélméssama sélnaqta; ekháxamáxcheyk axta ko'o, keñe kéxegke séltéma meyk'a; élhésseykmek axta ko'o sẽlpextétamakxa, keñe kéxegke sélya'áya sélteyánegwayo.’ 37 Keñe sa' etnehek elmaxneyha énxet'ák ekpéwomo nak apkeltémakxa s'e: ‘Wesse', ¿yaqsa axta ekhem negweteya negko'o eyaqhama exchep meyk, tén han negméssama m'a apto? ¿Yaqsa axta ekhem negwetaya negko'o exchep eyaqhama ekhem, tén han negméssama yegmen yaqwayam ének? 38 ¿Yaqsa axta ekhem negwetaya negko'o exchep aptéma máxa apkeñama mók nekha, tén han negméssama yaqweykenxa etyenek? ¿Yaqsa axta ekhem negwetaya negko'o exchep aptéma meyke apáwa, keñe nélméssama negko'o yaqwayam elántaxnekxa'? 39 ¿Yaqsa axta ekhem negweteya negko'o exchep apháxamákpo tén han kélhésseykmo sẽlpextétamakxa keñe negya'áyekmo nenteyánegweykmoho?’ 40 Sa' etnehek yátegmowagkok Wesse' apwányam se'e: ‘Naqsók ko'o sektáha séláneya kéxegke ekyókxoho kélteméssesso nak cha'a xama xama élyáxeg'a ahancha'awo' nak ko'o xa ektáha nak, cham'a apmopyóseka nak, ko'o ahagko' éltemessásak xa ektáha nak.’
41 “Keñe sa' Wesse' apwányam etnehek elának ma'a apheykha nak nepsagqalwa: ‘Kóláwho xa, kéxegke ekpayhémo nak yaqwayam kóllegássesagkoho'; kólmohok ma'a megkaspóneykxa nak táxa kélleyxchesso axta m'a kelyekhama' tén han ma'a élásenneykha nak. 42 Hakte meyk axta ko'o eyaqheyk, keñe kéxegke mehéleykegko sekto; hem axta eyaqheyk, keñe kéxegke mehéleykegko yegmen, 43 ekweynchámeykha axta ko'o sektéma máxa séñama mók nekha, keñe kéxegke mehelméssama yaqweykenxa atyenek; meyke apáwa axta etnék, keñe kéxegke mehelméssama sélnaqta; ekháxamáxcheyk axta ko'o, élhésseykmek axta anhan sẽlpextétamakxa, keñe axta kéxegke mehelya'áya hélteyánegwoho'.’ 44 Keñe sa' etnehek elmaxneyha s'e: ‘Wesse', ¿Yaqsa axta ekhem negweteya negko'o exchep eyaqhama meyk tén han eyaqhama ekhem, essenhan negwetaya aptéma máxa apkeñama mók nekha, tén han negwetaya aptéma meyke apáwa, essenhan apháxamákpo, tén han kélhésseykmo sẽlpextétamakxa, keñe mampasmoma?’ 45 Sa' etnehek yátegmowagkok Wesse' apwányam se'e: ‘Naqsók ko'o sektáha séláneya kéxegke ekyókxoho megkólteméssesso enxoho chá'a xama énxet'ák meyke nak apkeleymákpoho xa ektáha nak, meheltemessásak nahan ko'óxa.’ 46 Cháxa yaqwayam sa' elmahagkok megkatnégweykenxa nak néxa sẽllegassáseykegkoho xa, keñe sa' ma'a ekpéwomo nak apkeltémakxa elmahagkok ma'a megkatnégweykenxa nak néxa ekyennaqte egnények.”
Parábola de las diez vírgenes
1 Entonces el reino de los cielos será semejante a diez vírgenes que tomando sus lámparas, salieron a recibir al esposo. 2 Cinco de ellas eran prudentes y cinco insensatas. 3 Las insensatas, tomando sus lámparas, no tomaron consigo aceite; 4 mas las prudentes tomaron aceite en sus vasijas, juntamente con sus lámparas. 5 Y tardándose el esposo, cabecearon todas y se durmieron. 6 Y a la medianoche se oyó un clamor: ¡Aquí viene el esposo; salid a recibirle! 7 Entonces todas aquellas vírgenes se levantaron, y arreglaron sus lámparas. 8 Y las insensatas dijeron a las prudentes: Dadnos de vuestro aceite; porque nuestras lámparas se apagan. 9 Mas las prudentes respondieron diciendo: Para que no nos falte a nosotras y a vosotras, id más bien a los que venden, y comprad para vosotras mismas. 10 Pero mientras ellas iban a comprar, vino el esposo; y las que estaban preparadas entraron con él a las bodas; y se cerró la puerta. 11 Después vinieron también las otras vírgenes, diciendo: ¡Señor, señor, ábrenos! 12 Mas él, respondiendo, dijo: De cierto os digo, que no os conozco. 13 Velad, pues, porque no sabéis el día ni la hora en que el Hijo del Hombre ha de venir.
Parábola de los talentos
14 Porque el reino de los cielos es como un hombre que yéndose lejos, llamó a sus siervos y les entregó sus bienes. 15 A uno dio cinco talentos, y a otro dos, y a otro uno, a cada uno conforme a su capacidad; y luego se fue lejos. 16 Y el que había recibido cinco talentos fue y negoció con ellos, y ganó otros cinco talentos. 17 Asimismo el que había recibido dos, ganó también otros dos. 18 Pero el que había recibido uno fue y cavó en la tierra, y escondió el dinero de su señor. 19 Después de mucho tiempo vino el señor de aquellos siervos, y arregló cuentas con ellos. 20 Y llegando el que había recibido cinco talentos, trajo otros cinco talentos, diciendo: Señor, cinco talentos me entregaste; aquí tienes, he ganado otros cinco talentos sobre ellos. 21 Y su señor le dijo: Bien, buen siervo y fiel; sobre poco has sido fiel, sobre mucho te pondré; entra en el gozo de tu señor. 22 Llegando también el que había recibido dos talentos, dijo: Señor, dos talentos me entregaste; aquí tienes, he ganado otros dos talentos sobre ellos. 23 Su señor le dijo: Bien, buen siervo y fiel; sobre poco has sido fiel, sobre mucho te pondré; entra en el gozo de tu señor. 24 Pero llegando también el que había recibido un talento, dijo: Señor, te conocía que eres hombre duro, que siegas donde no sembraste y recoges donde no esparciste; 25 por lo cual tuve miedo, y fui y escondí tu talento en la tierra; aquí tienes lo que es tuyo. 26 Respondiendo su señor, le dijo: Siervo malo y negligente, sabías que siego donde no sembré, y que recojo donde no esparcí. 27 Por tanto, debías haber dado mi dinero a los banqueros, y al venir yo, hubiera recibido lo que es mío con los intereses. 28 Quitadle, pues, el talento, y dadlo al que tiene diez talentos. 29 Porque al que tiene, le será dado, y tendrá más; y al que no tiene, aun lo que tiene le será quitado. 30 Y al siervo inútil echadle en las tinieblas de afuera; allí será el lloro y el crujir de dientes.
El juicio de las naciones
31 Cuando el Hijo del Hombre venga en su gloria, y todos los santos ángeles con él, entonces se sentará en su trono de gloria, 32 y serán reunidas delante de él todas las naciones; y apartará los unos de los otros, como aparta el pastor las ovejas de los cabritos. 33 Y pondrá las ovejas a su derecha, y los cabritos a su izquierda. 34 Entonces el Rey dirá a los de su derecha: Venid, benditos de mi Padre, heredad el reino preparado para vosotros desde la fundación del mundo. 35 Porque tuve hambre, y me disteis de comer; tuve sed, y me disteis de beber; fui forastero, y me recogisteis; 36 estuve desnudo, y me cubristeis; enfermo, y me visitasteis; en la cárcel, y vinisteis a mí. 37 Entonces los justos le responderán diciendo: Señor, ¿cuándo te vimos hambriento, y te sustentamos, o sediento, y te dimos de beber? 38 ¿Y cuándo te vimos forastero, y te recogimos, o desnudo, y te cubrimos? 39 ¿O cuándo te vimos enfermo, o en la cárcel, y vinimos a ti? 40 Y respondiendo el Rey, les dirá: De cierto os digo que en cuanto lo hicisteis a uno de estos mis hermanos más pequeños, a mí lo hicisteis. 41 Entonces dirá también a los de la izquierda: Apartaos de mí, malditos, al fuego eterno preparado para el diablo y sus ángeles. 42 Porque tuve hambre, y no me disteis de comer; tuve sed, y no me disteis de beber; 43 fui forastero, y no me recogisteis; estuve desnudo, y no me cubristeis; enfermo, y en la cárcel, y no me visitasteis. 44 Entonces también ellos le responderán diciendo: Señor, ¿cuándo te vimos hambriento, sediento, forastero, desnudo, enfermo, o en la cárcel, y no te servimos? 45 Entonces les responderá diciendo: De cierto os digo que en cuanto no lo hicisteis a uno de estos más pequeños, tampoco a mí lo hicisteis. 46 E irán estos al castigo eterno, y los justos a la vida eterna.