Jesús apyetcháseykekxoho élánamáxche sẽlyamhopma
(Lc 14.15-24)1 Apkeltennáseykha axta makham Jesús énxet'ák aqsok apyetcháseykekxoho. Axta aptemék apkelanagkama s'e:
2 “Hawók nahan aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios ma'a ektémakxa axta xama wesse' apwányam apkelane ektámáxche nento élyamhopma m'a apketche. 3 Apkeláphássegkek axta apkeláneykha eltennássekxak ma'a énxet'ák ektáha axta apkeláneyeykha, axta eyke emáheyók epásegwók xa énxet'ák nak. 4 Tén axta apkelápháseykekxo makham pók apkeláneykha. Axta aptemék apkelanagkama s'e: ‘Kóltennés sa' ekpenchásexko élánamáxche nento m'a énxet'ák séláneyeykha axta. Éltamhók xeyk ko'o kólnápok weyke seknaqtósso tén han ma'a seknaqtósso kélnaqmelasso nak, penchásexcheyk kaxwók ekyókxoho; tásek elxegmak kaxwo'.’ 5 Axta eyke elyaheykekxak ma'a ektáha axta kéláneyeykha. Xapop apagkok axta apteyánegweykekxohok ma'a xama, keñe axta pók apmeyeykekxo m'a apkelyánmagkásamákpexa axta chá'a, 6 keñe axta m'a nápakha nak apkelmoma m'a wesse' apwányam apkeláneykha, apnaqtawáseykegkók axta ekwokmoho apkelnapa. 7 Aplómok apagko' axta m'a wesse' apwányam, apkeltémok axta elnáhapwók sẽlpextétamo apagkok xa énxet'ák apkelnapma axta apkeláneykha, tén han ewatneyásekxak ma'a apheykegkaxa. 8 Tén axta aptéma apkelanagkama apkeláneykha s'e: ‘Penchásexcheyk kaxwók élánamáxche yaqwayam katawaxchek nento hatte élyamhopma, akke kapayhawok elxegmak ma'a énxet'ák séláneyeykha axta ko'o. 9 Kólmohok sa' kéxegke m'a ámay, kólána sa' epásegwók ektámáxche nento sẽlyamhopma m'a énxet kélwet'akxa enxoho chá'a.’ 10 Apkelxegamchek axta wesse' apkeláneykha apkelmaheykegko m'a ámay, apchánchesákxeyk axta apyókxoho m'a énxet'ák apkelwet'akxa axta chá'a, élmasagcha'a apkeltémakxa, tén han ma'a éltaqmalma nak apkeltémakxa; tén axta aplánegweykmo énxet ma'a kañe' ektámáxchexa axta nento.
11 “Xama axta aptaxnegweykmo wesse' apwányam apteyánegweykmoho m'a énxet'ák ektáha axta apkeláneyeykha, apweteyak axta xama énxet metaxneykekxa m'a nentaxno nentaxneykekxohol'a ólnáxamha agya'ammok sẽlyamhopma. 12 Axta aptemék apkenagkama s'e: ‘Émók, ¿háxko aptáhakxa exchep aptaxnegwa'a s'e, meyke aptaxneykekxa m'a nentaxneykekxohol'a ólnáxamha agya'ammok sẽlyamhopma?’ Apwanmagkamchek axta eyke aqsa xa énxet nak. 13 Keñe axta wesse' apwányam aptéma apkelanagkama m'a énxet'ák ektáha axta apkeláneykha ektámáxche nento sẽlyamhopma: ‘Kólnaqtehetches apmagkok, tén han apmék, kólyenyaw sa' yókxexma ekyáqtésakxa nak exma. Sa' elekxagwaha m'a, eltakxek sa' nahan apma'ák eñama aplegeykegkoho ekmáske.’ 14 Hakte apxámok ma'a ektáha nak kéláneyeykha, apqántawók eyke m'a kélyéseykha nak.”
Ekxénamaxche selyaqye élmomaxche
(Mc 12.13-17Lc 20.20-26)15 Apkelxegamchek axta fariseos natámen xa, aphéssamók axta nahan mók apkelpaqmeyesma apmáheyo épkónek Jesús, yaqwayam enxoho esexnenak ma'a aptáhakxa enxoho appeywa. 16 Apkeláphassegkek axta nápakha m'a ektáha axta apkelxegexma'a, yetlo m'a Herodes axta apkelxegexma'a, yaqwayam enxoho etnehek yának Jesús se'e:
—Sẽlxekmósso, negya'ásegkók negko'o exchep ektéma chá'a ekmámnaqsoho aqsok apxeyenma, tén han apkelxekmóssama chá'a ekmámnaqsoho m'a apkeltémókxa nak antéhek Dios, meyke apkenmexmo m'a ektémakxa nak apkelpaqmeyesma énxet, hakte mepaqmétek chá'a exchep yaqwayam enxoho elpeykessásekxak apwáxok ma'a énxet'ák. 17 Héltennés hana, háxko ektémakxa exchep élchetamso apwáxok se'e aqsok nak: ¿Táseya agmések selyaqye m'a wesse' Roma, asagkek enxeykel'a?
18 Apyekpelchémók axta nahan Jesús ektémakxa ekmaso élchetamso apkelwáxok xa énxet'ák nak. Axta aptemék apkelanagkama s'e:
—Kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak kéltémakxa, ¿yaqsa ektáha peya nak hélyepkónek? 19 Hélxekmós hana ko'o sawo selyaqye kélméssamól'a chá'a wesse' Roma.
Kélsókasakmek axta xama sawo selyaqye, 20 tén axta Jesús aptéma apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Yaqsa nát se'e tén han ekwesey ekyetnama nak kéltáxésso s'e?
21 Axta aptemék apkelátegmoweykegko s'e:
—Wesse' apwányam Roma.
Tén Jesús aptéma apkelanagkama s'e:
—Kólmés wesse' Roma m'a ektáha nak apagkok, kólmés nahan Dios ma'a ektáha nak apagkok.
22 Xama axta apkellegaya xa, apkelwanmeyeykegkek axta aqsa apkelányo, tén axta apyamasma aqsa apkeltaqhémo.
Jesús kélmaxneyeykha ektémakxa nennaqxétekhágwayam
(Mc 12.18-27Lc 20.27-40)23 Apkelya'eykekxeyk axta Jesús nápakha saduceos xa ekhem axta. Apkelxéneykha axta chá'a menaqxétekhágwayam ma'a apkeletsapma axta; axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a Jesús se'e:
24 —Sẽlxekmósso, apxeyenmeyk axta chá'a Moisés apketsapa enxoho xama énxet meyke apwete apketchek, apyáxeg payhawok emekxak ma'a apepma axta aptáwa', yaqwayam enxoho etaksek apketchek m'a apepma' apketsapma axta. 25 Hakte apheykha axta negyeseksa negko'o siete énxet apkelyáxeg xamo'. Kelyamhopmeyk axta m'a átnaha apketkok axta, keñe apketsapma. Tén axta apmeykekxo apyáxeg ma'a aptáwa' axta, hakte axta eteyk apketchek. 26 Hawók axta anhan ektémakxa m'a pók aptétéyak axta, tén han ma'a pók aptáhakxa axta apqántánxo, cháxa ektémakxa axta xa ekweykekxoho apsawhomákpo m'a siete apkelyáxeg axta. 27 Tén axta étsapma nahan ma'a kelán'a. 28 Keñe sa' ekwokmo enxoho ekhem nennaqxétekhágwayam, ¿yaqsa sa' katnehek atáwa' nepyeseksa nak siete xa kelán'a nak?, hakte apsawhomákpók axta aptéma aptáwa' xa kelán'a nak.
29 Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús se'e:
—¡Awanhe nak la'a megkólaqhémo kéxegke, eñama megkólya'áseyak ma'a ektémakxa nak eknaqtáxésamaxche weykcha'áhak, tén han ma'a Dios apmopwána! 30 Apnaqxétekhágwokmek sa' agkok ma'a apkeletsapma axta, kamaskok sa' kalyamhopagkok énxet, tén han ma'a kelán'ák, hakte sa' etnahagkok ma'a apkeltémakxa nak Dios apkelásenneykha apheykencha'a nak ma'a néten. 31 Keñe m'a ekxeyenma nak apnaqxétekhágwayam chá'a m'a apkeletsapma axta, ¿yagkólyetseteyk kéxegke aptéma axta apxeyenma Dios se'e: 32 ‘Ko'o sekteme Abraham Dios apagkok, Isaac, tén han ma'a Jacob?’ ¡Háwe énxet'ák apkeletsapma Dios apagkok ma'a, wánxa m'a énxet'ák meletsapma nak!
33 Xama axta apkellegaya énxet'ák xa, kelpelakkassegkek axta apkellegaya ektémakxa apkelxekmósso m'a Jesús.
Segánamakxa ekyawakxa nak
(Mc 12.28-34)34 Apchaqneykekxeyk axta fariseos apkellegaya amya'a apkelwanmeyáseykekxo Jesús ma'a saduceos, 35 keñe axta xama, apteme axta apkelxekmósso apnámakkok ektémakxa segánamakxa aptéma apkelmaxneyeykencha'a Jesús apmáheyo épkónek se'e:
36 —Sẽlxekmósso, ¿yaqsa ekyawakxa nélánémaxchexa antéhek neyseksa m'a segánamakxa nak?
37 Axta aptemék apkenagkama Jesús se'e:
—‘Yásekhoho Dios Wesse' apagkok, ekweykmoho kañók agko' apwáxok, yetlo apwasqápeykekxoho tén han ma'a élchetámeykegkaxa nak apwáxok.’ 38 Cháxa ekyawakxa nak segánamakxa xa tén han émha amonye'. 39 Yetneyk eyke nahan mók ekhawo nak xa, ektéma nak se'e: ‘Yásekhoho pók ekhawo ektémakxa nak apchásekhamakpekxoho apagko'.’ 40 Cháxa ánet segánamakxa nak ekteme éñamakxa m'a ekyókxoho éltémókxa nak antéhek segánamakxa, tén han ma'a ektémakxa axta apkelxekmósso m'a Dios appeywa apkellegasso.
¿Yaqsa atáwen natámen ma'a Mesías?
(Mc 12.35-37Lc 20.41-44)41 Axta yexpánmak makham fariseos ma'a apchaqneykekxexa axta, 42 axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a Jesús se'e:
—¿Háxko ektémakxa ekxeyenma kélwáxok kéxegke m'a Mesías? ¿Yaqsa atáwen natámen ma'a?
Axta aptemék apkelátegmoweykegko s'e:
—David aptáwen neptámen.
43 Keñe axta Jesús aptéma apkelanagkama s'e:
—¿Yaqsa eyke ektéma David, aptekkessessama nak élchetamso apwáxok Espíritu Santo apkeltéma Wesse' apagkok ma'a? Hakte axta aptemék appeywa David se'e:
44 ‘Axta aptemék apkenagkama
Wesse' egegkok
Wesse' ahagkok se'e:
Exa sa' ekpayhókxa nak sélya'assamakxa',
ekwokmoho seknegkenchesa
kóneg apmagkok ma'a apkelenmexma.’
45 ¿Háxko katnehek etnehek David aptáwen neptámen ma'a Mesías, hakte David apagko' axta nahan apkeltemék Wesse' apagkok ma'a?
46 Méko axta nahan ekmowagko kátegmowagkok xama enxoho, cháxa ekhem eyeynókxa axta nahan ekmasse chá'a apmáheyo elmaxneyha m'a énxet'ák.
Parábola de la fiesta de bodas
1 Respondiendo Jesús, les volvió a hablar en parábolas, diciendo: 2 El reino de los cielos es semejante a un rey que hizo fiesta de bodas a su hijo; 3 y envió a sus siervos a llamar a los convidados a las bodas; mas estos no quisieron venir. 4 Volvió a enviar otros siervos, diciendo: Decid a los convidados: He aquí, he preparado mi comida; mis toros y animales engordados han sido muertos, y todo está dispuesto; venid a las bodas. 5 Mas ellos, sin hacer caso, se fueron, uno a su labranza, y otro a sus negocios; 6 y otros, tomando a los siervos, los afrentaron y los mataron. 7 Al oírlo el rey, se enojó; y enviando sus ejércitos, destruyó a aquellos homicidas, y quemó su ciudad. 8 Entonces dijo a sus siervos: Las bodas a la verdad están preparadas; mas los que fueron convidados no eran dignos. 9 Id, pues, a las salidas de los caminos, y llamad a las bodas a cuantos halléis. 10 Y saliendo los siervos por los caminos, juntaron a todos los que hallaron, juntamente malos y buenos; y las bodas fueron llenas de convidados.
11 Y entró el rey para ver a los convidados, y vio allí a un hombre que no estaba vestido de boda. 12 Y le dijo: Amigo, ¿cómo entraste aquí, sin estar vestido de boda? Mas él enmudeció. 13 Entonces el rey dijo a los que servían: Atadle de pies y manos, y echadle en las tinieblas de afuera; allí será el lloro y el crujir de dientes. 14 Porque muchos son llamados, y pocos escogidos.
La cuestión del tributo
(Mr. 12.13-17Lc. 20.20-26)15 Entonces se fueron los fariseos y consultaron cómo sorprenderle en alguna palabra. 16 Y le enviaron los discípulos de ellos con los herodianos, diciendo: Maestro, sabemos que eres amante de la verdad, y que enseñas con verdad el camino de Dios, y que no te cuidas de nadie, porque no miras la apariencia de los hombres. 17 Dinos, pues, qué te parece: ¿Es lícito dar tributo a César, o no? 18 Pero Jesús, conociendo la malicia de ellos, les dijo: ¿Por qué me tentáis, hipócritas? 19 Mostradme la moneda del tributo. Y ellos le presentaron un denario. 20 Entonces les dijo: ¿De quién es esta imagen, y la inscripción? 21 Le dijeron: De César. Y les dijo: Dad, pues, a César lo que es de César, y a Dios lo que es de Dios. 22 Oyendo esto, se maravillaron, y dejándole, se fueron.
La pregunta sobre la resurrección
(Mr. 12.18-27Lc. 20.27-40)23 Aquel día vinieron a él los saduceos, que dicen que no hay resurrección, y le preguntaron, 24 diciendo: Maestro, Moisés dijo: Si alguno muriere sin hijos, su hermano se casará con su mujer, y levantará descendencia a su hermano. 25 Hubo, pues, entre nosotros siete hermanos; el primero se casó, y murió; y no teniendo descendencia, dejó su mujer a su hermano. 26 De la misma manera también el segundo, y el tercero, hasta el séptimo. 27 Y después de todos murió también la mujer. 28 En la resurrección, pues, ¿de cuál de los siete será ella mujer, ya que todos la tuvieron?
29 Entonces respondiendo Jesús, les dijo: Erráis, ignorando las Escrituras y el poder de Dios. 30 Porque en la resurrección ni se casarán ni se darán en casamiento, sino serán como los ángeles de Dios en el cielo. 31 Pero respecto a la resurrección de los muertos, ¿no habéis leído lo que os fue dicho por Dios, cuando dijo: 32 Yo soy el Dios de Abraham, el Dios de Isaac y el Dios de Jacob? Dios no es Dios de muertos, sino de vivos. 33 Oyendo esto la gente, se admiraba de su doctrina.
El gran mandamiento
(Mr. 12.28-34)34 Entonces los fariseos, oyendo que había hecho callar a los saduceos, se juntaron a una. 35 Y uno de ellos, intérprete de la ley, preguntó por tentarle, diciendo: 36 Maestro, ¿cuál es el gran mandamiento en la ley? 37 Jesús le dijo: Amarás al Señor tu Dios con todo tu corazón, y con toda tu alma, y con toda tu mente. 38 Este es el primero y grande mandamiento. 39 Y el segundo es semejante: Amarás a tu prójimo como a ti mismo. 40 De estos dos mandamientos depende toda la ley y los profetas.
¿De quién es hijo el Cristo?
(Mr. 12.35-37Lc. 20.41-44)41 Y estando juntos los fariseos, Jesús les preguntó, 42 diciendo: ¿Qué pensáis del Cristo? ¿De quién es hijo? Le dijeron: De David. 43 Él les dijo: ¿Pues cómo David en el Espíritu le llama Señor, diciendo:
44 Dijo el Señor a mi Señor:
Siéntate a mi derecha,
Hasta que ponga a tus enemigos por estrado de tus pies?
45 Pues si David le llama Señor, ¿cómo es su hijo? 46 Y nadie le podía responder palabra; ni osó alguno desde aquel día preguntarle más.