Kelasma ekxámokma élmomaxche
(Mt 4.18-22Mc 1.16-20)1 Apkenmeykha axta Jesús neyáwa wátsam ekpayhegwayam Genesaret, apyekpelchegkek axta nahan apkelyaqhápomákpo énxet apxámokma apmáheyo yeyxhok Dios appeywa. 2 Apweteyak axta Jesús ekheykegko ánet yántakpayhe m'a neyáwa ekpayhegwayam. Apkelánteyepmeyk axta énxet aptegyéyak kelasma xa yántakpayhe nak, apmáheyo elyenyesagkok yám'én apagkok. 3 Apkenátweykmek axta Jesús xama xa yántakpayhe nak, Simón axta apagkok, apkeltémók axta nahan kólaqxegkahássesagkohok yámmakhawók neyáwa. Tén axta aphama m'a kañe' yántakpayhe, cha'a apcheynamókxa axta nahan apkeltennáseykha énxet'ák ma'a. 4 Xama axta appenchessama apkeltenneykha, axta aptemék apkenagkama Simón se'e:
—Ey'és sa' yántakpayhe éttawanyexa nak, kólyenyenta sa' yám'én kélagkok ma'a, yaqwayam sa' kólmok kelasma.
5 Axta aptemék apchátegmoweykegko Simón se'e:
—Sẽlxekmósso, yókxoho axta'a exchek negko'o nentegye kelasma, exchek eyke agmak xama enxoho; ayenyenták sa' eyke ko'o yám'én neygmen, hakte apkeltamhók xép.
6 Xama axta apyenyeykento yám'én, apkelmomchek axta ekxámokma agko' kelasma, máheyók axta nahan kalyetyapok yám'én. 7 Tén axta aptemessáseykencha'a apkelxegexma'a apkelchánte axta m'a mók yántakpayhe, yaqwayam enxoho ewhánegwomho'. Apkelya'áyekmek axta anhan ma'a, apkellánéseykegkók axta nahan kelasma m'a ánet yántakpayhe nak, ketsék axta nahan keymomáxchek kalweywagkok. 8 Xama axta apweteya Simón Pedro xa, apkeltekxekxegkek axta aptapnák apmonye' Jesús. Tén axta aptéma apkenagkama s'e:
—¡Wesse', yáwho sa' xa, may'assáxma ko'o!
9 Hakte máxa axta entemék apyegwaktama enxoho Simón tén han ma'a apyókxoho apkelxegexma'a apkelweteya axta apkelmoma ekxámokma m'a kelasma. 10 Hawók axta anhan ektémakxa m'a Santiago tén han ma'a Juan, Zebedeo axta apketchek, apkelxegexma'a axta m'a Simón. Axta eyke aptemék Jesús apkenagkama Simón se'e:
—Nágye' aqsa; sakhem sa' xeyep keynhok apteme aptegye énxet.
11 Tén axta apkelya'áseykekxo yántakpayhe m'a neyáwa ekpayhókxa néten xapop, apnegkeneykekxeyk axta ekyókxoho aqsok ma'a, keñe apkelyetlama m'a Jesús.
Jesús aptaqmelchesseyam xama énxet negmasse ektepelchamáxche egyempehek ekteme
(Mt 8.1-4Mc 1.40-45)12 Keñe axta xama ekhem, neyseksa apha Jesús ma'a tegma apwányam, apweykmo aphakxa xama énxet negmasse ektepelchamáxche egyempehek ekteme; xama axta apweteya Jesús xa énxet nak, apháxaheykenteyk axta ekwokmoho aptekxeya nápát xóp. Axta aptemék apkenagkama apkeltémo epasmok se'e:
—Wesse', apmakók agkok xép, apwanchek heyáxñassásekxak émpehek ektémakxa nak sekháxamáxche.
13 Appaknegweykmók axta m'a Jesús, axta aptemék se'e:
—Émenye'. ¡Yáxñekxoho!
Yetlómók axta nahan ekmasse m'a ektémakxa axta apháxamap ekteme ektepelchamáxche apyempehek. 14 Keñe axta aptéma apkenagkama Jesús se'e:
—Ná eltennasha aqsa xama énxet enxoho; ey'ókxa sa' aqsa m'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok, esakxoho sa' nahan ma'a aqsok apmésso naqsa Dios apkeltémo axta chá'a kólsakxak ma'a Moisés eñama eyáxñeykekxa apyempehek, yaqwayam sa' kataxchek nápaqta'awók ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok.
15 Yágweykmók axta aqsa nahan ekpayheykekxa apwesey m'a Jesús, apxámágweykmek axta anhan aphakxa énxet yaqwayam yeyxhok apkeltenneykha, tén han apkeltémo chá'a eltaqmelchessók ma'a ektémakxa axta chá'a apkelháxamap. 16 Emhagkohok axta eyke chá'a Jesús apxakkók xama nekha meykexa enxoho énxet emáwhok etnehek nempeywa nélmaxnagko.
Jesús meyaqmagkáseykekxa aptémakxa xama énxet apkelyelqamap tén han aptaqmelchesseyam
(Mt 9.1-8Mc 2.1-12)17 Keñe axta xama ekhem neyseksa apkelxekmósso Jesús ma'a énxet'ák, apheykha axta anhan nápakha fariseos ma'a, tén han apkelxekmósso nak apnámakkok ektémakxa segánamakxa, apkeleñama axta m'a ekyókxoho apheykegkaxa nak énxet ma'a Galilea, Judea tén han ma'a Jerusalén. Wetamaxcheyk axta nahan Wesse' egegkok apmopwána ekyetnama m'a Jesús apkeltaqmelchesseykmo m'a apkelháxamap. 18 Tén axta apkelwaya nápakha énxet, apseykha axta xama énxet apkelyelqamap apyetno néten aptáhano. Apmáheyók axta eykhe etaxnéssók kañe' tegma yaqwayam epekkenwók ma'a ekpayhókxa axta apkenmeykegkaxa m'a Jesús, 19 axta eyke eteyk yaqweykenxa enxoho etaxnéssók, hakte apxámok apagko' axta énxet; tén axta apkelchántama aqsa m'a néten tegma, apyagqaxqatmeyk axta m'a néten tegma, apweykáseykenteyk axta apháxamap yetlo aptaháno nepyeseksa m'a apyókxoho énxet'ák, cham'a apkenmeykegkaxa axta Jesús. 20 Xama axta apweteya Jesús ekyetnama melya'ásseyam xa énxet'ák nak, axta aptemék apkenagkama énxet apháxamap se'e:
—Émók, megkólyaqmagkáseykxak xép aptémakxa mey'assáxma.
21 Tén axta m'a énxet'ák apkelxekmósso axta apnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han ma'a fariseos ektéma élchetamso apkelwáxok se'e: “¿Yaqsa énxet xa aptéma nak, megyeye nak exének aqsok élmexma nak Dios? Dios akke aqsa wánxa apwanchek meyaqmagkásekxeyk ma'a nentémakxa mólya'assáxma.”
22 Apyekpelchémók axta eyke Jesús ektémakxa élchetamso apkelwáxok xa énxet'ák nak. Tén axta aptéma apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Yaqsa ektáha, ektáha nak élchetamso kélwáxok kéxegke xa ektáha nak? 23 ¿Yaqsa eyke yeskohok antéhek agának énxet: ‘Megkólyaqmagkáseykxak aptémakxa mey'assáxma exchep’ essenhan antéhek agának se'e: ‘Etnamha, exeg?’ 24 Axekmósek sa' ko'o ekyetna sekmowána mayaqmagkásekxeyk apkeltémakxa melya'assáxma énxet'ák keso náxop, ko'o sektáha nak Apketche énxet.
Tén axta aptéma apkenagkama énxet apkelyelqamap se'e:
—Ektáhak ko'o seyáneya exchep se'e, etnamha, emekxa aptaháno, emyekxa apxagkok.
25 Yetlómók axta nahan apheykekxa néten ma'a énxet apkelyelqamap nápaqta'awók apyókxoho énxet'ák, apmeykekxeyk axta m'a aptaháno apyetnama axta chá'a néten, tén axta apmeyeykekxo apxagkok yetlo apkelpeykessamo m'a Dios. 26 Apkelwanmeyeykegkek axta nahan apkelányo apyókxoho énxet'ák apkelweteya xa, tén axta apkelteméssessama apcheymákpoho Dios, axta aptemék apkelpaqmeyesma yetlo apkelaye apagko' se'e:
—Sakhem negko'o negwet'a aqsok éltaqmela agko'.
Jesús apwóneykha Leví
(Mt 9.9-13Mc 2.13-17)27 Apteyepmeyk axta Jesús natámen xa, tén axta apweteya xama m'a énxet'ák apkelma axta chá'a selyaqye yaqwayam kólmések Roma. Leví axta apwesey m'a, aphegkek axta m'a apkelmomakxa axta chá'a selyaqye. Axta aptemék apkenagkama Jesús se'e:
—Hétlógma.
28 Tén axta apkempeykekxo néten Leví, apnegkeneykekxeyk axta ekyókxoho aqsok apyetlama m'a Jesús.
29 Tén axta apkeláneya ektámáxche ekyawe apxagkok ma'a Leví yaqwayam yessawásseshok ma'a Jesús; apxámok axta anhan apheykha xamók nekha mésa m'a énxet'ák apkelmomo axta cha'a selyaqye yaqwayam kólsakxak ma'a Roma, yetlo m'a pók énxet'ák nak. 30 Keñe axta m'a fariseos, tén han ma'a énxet'ák apkelxekmósso axta ektémakxa segánamakxa, cham'a ektáha axta apkelxegexma'a apancha'awo', apcheynamo apkelxéneykha ekmaso m'a Jesús apkeltáméséyak. Axta aptemék apkelanagkama s'e:
—¿Yaqsa ektáha kéltóko nak xamo' kéxegke kéltéyak tén han kélyenágko nak xamo' apyenéyak ma'a énxet'ák apkelmomo nak chá'a selyaqye tén han ma'a énxet'ák melya'assáxma nak?
31 Axta aptemék apchátegmoweykegkokxo Jesús se'e:
—Mopmenyeyk pánaqte yáp ma'a énxet'ák meyke nak apkelháxamap, wánxa m'a apkelháxamap nak. 32 Axta aweyk ko'o yaqwayam alwónmakha m'a énxet'ák ekpéwomo nak apkeltémakxa, wánxa m'a énxet'ák melya'assáxma nak, yaqwayam enxoho elyo'ókxak makham ma'a Dios.
Ektémakxa nak manto nento ólpeykeshok Dios
(Mt 9.14-17Mc 2.18-22)33 Axta kéltemék kélanagkama Jesús se'e:
—Hágkaxwe chá'a elanagkok manto nak nento ólpeykeshok Dios ma'a Juan nak apkeltáméséyak, tén han ma'a fariseos, meyétekkessemek nahan chá'a aptamhéyak nempeywa nélmaxnagko, keñe m'a apkeltáméséyak nak xép etawagkok aqsa chá'a aptéyak, énagkok nahan chá'a m'a apyenéyak nak.
34 Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús se'e:
—¿Kélwanchek enxeykel'a kéxegke kólának metawagkehek aptéyak ma'a énxet'ák kéláneyeykha nak epásegwók élyamhopma, apha enxoho nepyeseksa m'a yaqwayam nak kalyamhápok? 35 Kammok sa' eyke ekhem yaqwánxa kólyentemekxak ma'a yaqwayam nak kalyamhápok; wokmek sa' agkok xa ekhem nak, metawagkehek sa' aptéyak.
36 Apkeltennáseykha axta anhan se'e aqsok apyetcháseykekxoho ektéma nak se'e:
—Méko chá'a kayenyekhak xama apáwa nápakha aphaxnagkok yaqwayam kólyepetchesha m'a apáwa aphápak nak. Kéltemék agkok xa ektáha nak, yepsók ma'a apáwa aphaxnagkok nak; megkatxók nahan épetchak apáwa nápakha aphaxnagkok ma'a apáwa aphápak nak. 37 Megkólyetmehek nahan chá'a vino axnagkok ma'a yempehek apák nak, hakte kalpáxqátek chá'a yempehek apák ma'a vino axnagkok nak, keymasaxkohok nahan kayegkenaxchek ma'a vino, kasawhaxkohok nahan kalesók ma'a yempehek nak. 38 Cháxa keñamak eyeyméxko nak chá'a kólyetmok vino axnagkok ma'a yempehek axnagcha'ák nak. 39 Méko nahan xama enxoho kamáyhekxak chá'a vino axnagkok ma'a ekyama enxoho m'a vino nanók élánamáxche nak, hakte katnehek chá'a amya'a s'e: ‘Atsók agko' ma'a vino nanók élánamáxche nak.’
La pesca milagrosa
(Mt. 4.18-22Mr. 1.16-20)1 Aconteció que estando Jesús junto al lago de Genesaret, el gentío se agolpaba sobre él para oír la palabra de Dios. 2 Y vio dos barcas que estaban cerca de la orilla del lago; y los pescadores, habiendo descendido de ellas, lavaban sus redes. 3 Y entrando en una de aquellas barcas, la cual era de Simón, le rogó que la apartase de tierra un poco; y sentándose, enseñaba desde la barca a la multitud. 4 Cuando terminó de hablar, dijo a Simón: Boga mar adentro, y echad vuestras redes para pescar. 5 Respondiendo Simón, le dijo: Maestro, toda la noche hemos estado trabajando, y nada hemos pescado; mas en tu palabra echaré la red. 6 Y habiéndolo hecho, encerraron gran cantidad de peces, y su red se rompía. 7 Entonces hicieron señas a los compañeros que estaban en la otra barca, para que viniesen a ayudarles; y vinieron, y llenaron ambas barcas, de tal manera que se hundían. 8 Viendo esto Simón Pedro, cayó de rodillas ante Jesús, diciendo: Apártate de mí, Señor, porque soy hombre pecador. 9 Porque por la pesca que habían hecho, el temor se había apoderado de él, y de todos los que estaban con él, 10 y asimismo de Jacobo y Juan, hijos de Zebedeo, que eran compañeros de Simón. Pero Jesús dijo a Simón: No temas; desde ahora serás pescador de hombres. 11 Y cuando trajeron a tierra las barcas, dejándolo todo, le siguieron.
Jesús sana a un leproso
(Mt. 8.1-4Mr. 1.40-45)12 Sucedió que estando él en una de las ciudades, se presentó un hombre lleno de lepra, el cual, viendo a Jesús, se postró con el rostro en tierra y le rogó, diciendo: Señor, si quieres, puedes limpiarme. 13 Entonces, extendiendo él la mano, le tocó, diciendo: Quiero; sé limpio. Y al instante la lepra se fue de él. 14 Y él le mandó que no lo dijese a nadie; sino ve, le dijo, muéstrate al sacerdote, y ofrece por tu purificación, según mandó Moisés, para testimonio a ellos. 15 Pero su fama se extendía más y más; y se reunía mucha gente para oírle, y para que les sanase de sus enfermedades. 16 Mas él se apartaba a lugares desiertos, y oraba.
Jesús sana a un paralítico
(Mt. 9.1-8Mr. 2.1-12)17 Aconteció un día, que él estaba enseñando, y estaban sentados los fariseos y doctores de la ley, los cuales habían venido de todas las aldeas de Galilea, de Judea y Jerusalén; y el poder del Señor estaba con él para sanar. 18 Y sucedió que unos hombres que traían en un lecho a un hombre que estaba paralítico, procuraban llevarle adentro y ponerle delante de él. 19 Pero no hallando cómo hacerlo a causa de la multitud, subieron encima de la casa, y por el tejado le bajaron con el lecho, poniéndole en medio, delante de Jesús. 20 Al ver él la fe de ellos, le dijo: Hombre, tus pecados te son perdonados. 21 Entonces los escribas y los fariseos comenzaron a cavilar, diciendo: ¿Quién es este que habla blasfemias? ¿Quién puede perdonar pecados sino solo Dios? 22 Jesús entonces, conociendo los pensamientos de ellos, respondiendo les dijo: ¿Qué caviláis en vuestros corazones? 23 ¿Qué es más fácil, decir: Tus pecados te son perdonados, o decir: Levántate y anda? 24 Pues para que sepáis que el Hijo del Hombre tiene potestad en la tierra para perdonar pecados (dijo al paralítico): A ti te digo: Levántate, toma tu lecho, y vete a tu casa. 25 Al instante, levantándose en presencia de ellos, y tomando el lecho en que estaba acostado, se fue a su casa, glorificando a Dios. 26 Y todos, sobrecogidos de asombro, glorificaban a Dios; y llenos de temor, decían: Hoy hemos visto maravillas.
Llamamiento de Leví
(Mt. 9.9-13Mr. 2.13-17)27 Después de estas cosas salió, y vio a un publicano llamado Leví, sentado al banco de los tributos públicos, y le dijo: Sígueme. 28 Y dejándolo todo, se levantó y le siguió.
29 Y Leví le hizo gran banquete en su casa; y había mucha compañía de publicanos y de otros que estaban a la mesa con ellos. 30 Y los escribas y los fariseos murmuraban contra los discípulos, diciendo: ¿Por qué coméis y bebéis con publicanos y pecadores? 31 Respondiendo Jesús, les dijo: Los que están sanos no tienen necesidad de médico, sino los enfermos. 32 No he venido a llamar a justos, sino a pecadores al arrepentimiento.
La pregunta sobre el ayuno
(Mt. 9.14-17Mr. 2.18-22)33 Entonces ellos le dijeron: ¿Por qué los discípulos de Juan ayunan muchas veces y hacen oraciones, y asimismo los de los fariseos, pero los tuyos comen y beben? 34 Él les dijo: ¿Podéis acaso hacer que los que están de bodas ayunen, entre tanto que el esposo está con ellos? 35 Mas vendrán días cuando el esposo les será quitado; entonces, en aquellos días ayunarán. 36 Les dijo también una parábola: Nadie corta un pedazo de un vestido nuevo y lo pone en un vestido viejo; pues si lo hace, no solamente rompe el nuevo, sino que el remiendo sacado de él no armoniza con el viejo. 37 Y nadie echa vino nuevo en odres viejos; de otra manera, el vino nuevo romperá los odres y se derramará, y los odres se perderán. 38 Mas el vino nuevo en odres nuevos se ha de echar; y lo uno y lo otro se conservan. 39 Y ninguno que beba del añejo, quiere luego el nuevo; porque dice: El añejo es mejor.