Negmeneykmasso senlapwayam kélmeneykmássesso tegma apwányam Tiro
1 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok. Aptáhak axta seyáneya s'e: 2 “Xép, apteme nak énxet, enneykmés sa' se'e negmeneykmasso senlapwayam nak. 3 Tiro sa' enneykmássesek, cham'a tegma apwányam apyetnama nak nenteyapmakxa m'a neyáwa wátsam ekwányam, apkelyánmagkásamákpexa nak chá'a m'a pók aptémakxa énxet'ák, apkelókxa ekxámokma agko' ekhéyak nak ma'a neyáwa wátsam ekwányam. Eltennés sa' aptáha appeywa Wesse' egegkok se'e:
“Xép, tegma apwányam Tiro,
apxéneykha nak chá'a apteme
aphémo yántakpayhe
ektaqmalma agko'.
4 Weykmok néxa apkeláneykha m'a
neysekso nak wátsam ekwányam,
aptaqmelchessamók xép
apkelane m'a
ektáha nak apkelane.
5 Apkelánessegkek ekyókxoho
yántéseksa'ák apagkok ma'a
yámet pino éleñama nak
kélseykenta m'a egkexe Senir;
keñe yámet ekwenaqte apagkok
apkelánéssama m'a
xama yámet cedro
eñama nak ma'a Líbano;
6 keñe yámet kélmeykha nak chá'a
kólxegkesek
apkelánéssama m'a yámet robles
éleñama nak ma'a Basán;
keñe axta apkelánéssama
apwáxok ma'a
yámet ciprés,
éleñama axta kélseykenta m'a
neyáwa yókxexma Chipre
yetlo kélpáxaqteyáseyak chá'a
ektáxama m'a aqsok ekmope
élánamáxche nak
yánnapóxeg apma'ák.
7 Keñe axta apáwa apagkok
kélpeykeseykekxa nak chá'a néten
aptáha m'a apáwa apkeláxñe
kéleykmassáseykha
nak chá'a kélótma
apkeñama nak ma'a Egipto,
apáwa kélmakheyáseykha néten
apagkok axta nahan
apteméssessók ma'a;
tén axta kélpakxenchesso nak chá'a
aptáha m'a apáwa hómáyok
tén han apyexwase,
apkeleñama axta
kélseykenta m'a
nekha wátsam ekwányam Elisá.
8 Sidón tén han Arvad
énxet'ák axta nahan ma'a
apkelxegkesso nak chá'a,
énxet'ák ekha apkelya'áseyak
aqsok axta nahan ma'a
apkelpeyncháméyak nak chá'a.
9 Axta nahan elánekxak chá'a
aqsok apagkok ekmaso m'a
énxet'ák apkeleñama axta
m'a Guebal,
nanók apmopwancha'a axta
apkeltamheykha
apkelánéyak ma'a yántéseksek.
Apkelyánmagkásamákpek
axta chá'a exchep
apyókxoho m'a énxet'ák
apkelchánte nak chá'a
yántakpayhe apkelxega neygmen.
10 Kempakhakma yapmeyk axta nahan
aptemessáseykegkok xép ma'a
énxet'ák apkeleñama nak
Persia, Lidia tén han ma'a Libia;
apwakhassegkek axta
apyempehek ma'a
apkeláhakkásamap nak
tén han ma'a apkelatchesso
apqatkok nak,
tén axta ektaxnéssamo.
11 “Énxet'ák Arvad axta apchaqneykha m'a nekhaw'ék nak meteymog kélhaxta nepyáwa, yetlo m'a sẽlpextétamo apagkok, keñe axta énxet'ák Gamad apheykencha'a m'a tegma apkelwenaqte apagkok nak. Apkelmakheyáseykha axta apkeláhakkásamap ma'a ekyókxoho ekwegqakxa nak nekhaw'ék ma'a meteymog kélhaxta nepyáwa, apkeltémok axta etaqmelhok apagko' kóllano'. 12 Xámok agko' axta m'a aqsok apagkok, Apkelyánmagkásamákpek axta chá'a m'a énxet'ák Tarsis, egkések axta chá'a ekyaqmageykekxa aqsok apkexeykekxa m'a sawo ekmope ekmomnáwa, tén han ma'a sawo ekyentaxno, tén han ma'a sawo ekpexpope ekmanyehél'a kapayhekxa' tén han ma'a yáma énmaga aktek ekmomhápal'a. 13 Axta nahan apkelyánmagkásamákpok chá'a exchep ma'a énxet'ák apkeleñama nak Grecia, Tubal tén han ma'a Mésec, eltennaksek axta chá'a eyánmagkasek ma'a énxet'ák kélásenneykha naqsa nak chá'a, tén han ma'a aqsok étkók éltaqmalma élmomnáwa sawo ekyexwase. 14 Keñe axta m'a énxet'ák apkeleñama nak Bet-togarmá eyánmagkasek axta chá'a m'a yátnáxeg kéltemessáseykencha'awól'a tén han ma'a kélchántamól'a, tén han ma'a élyéheykok. 15 Elyánmagkasakpok axta nahan chá'a exchep ma'a énxet'ák apkeleñama nak Rodas. Apkelyánmagkásamákpek axta chá'a exchep ekxámokma agko' ma'a apkelókxa egkexe étkók ekhéyak nak ma'a neyseksa wátsam ekwányam, apyánmagkassegkek axta chá'a aqsok apkelma m'a aqsok ekmope éláxñeyo élánamáxchel'a yánnapóxeg apma'ák tén han ma'a yámet ébano. 16 Apkelyánmagkásamákpek axta chá'a exchep ma'a énxet'ák Edom, eñama ekxámokma m'a aqsok apkexeykekxa: elsantagkasek axta chá'a ekyaqmageykekxa apyánmagkasso aqsok apkexeykekxa m'a meteymog élyexwase agko' la'a, tén han ma'a apáwa kélyexwásesso nak hómáyok, tén han ma'a kélótma nak, tén han ma'a apáwa apkeláxñel'a, tén han ma'a aqsok élyexwase agko' la'a ektáxama éltaqmalma, tén han ma'a meteymog yáma élyexwase élyenmal'a. 17 Axta nahan apkelyánmagkasamákpok chá'a exchep ma'a énxet'ák Judá tén han ma'a Israel: eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma ekyaqmageykekxa m'a hótáhap apaktek apkeñama nak ma'a yókxexma Minit yetlo m'a aqsok nentamakxa nak chá'a, tén han ma'a yányawhéna' apyegmenek, tén han ma'a pexmok égmenek tén han ma'a pánaqte néltexnémaxche ekmátsa nak ekpaqneyam. 18 Damasco énxet'ák axta eyke elmok chá'a ekxámokma agko' ma'a aqsok apkexeykekxa tén han ma'a aqsok apagkok ekyetnakxa nak; eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma m'a anmen yámet égmenek eñama nak ma'a yókxexma Helbón, tén han ma'a nepkések apwa' apkeñama nak ma'a Sahar. 19 Yókxexma Uzal axta kañék chá'a kélseykentegkesso m'a anmen yámet égmenek ekyaqmageykekxa m'a aqsok apkexeykekxa, tén han ma'a sawo ekyentaxno kélpenchesso nak kéllane, tén han ma'a yámet émpe'ék ekmátsal'a ekpaqneyam tén han ma'a yámpa'at ekmátsal'a ekpaqneyam. 20 Keñe axta énxet'ák Dedán apkelméssama chá'a exchep ma'a keltahanchesso, kélmeykhal'a chá'a kóltahanchesek ma'a yátnáxeg. 21 Axta apkelmomakxa chá'a aqsok apkexeykekxa exchep ma'a énxet'ák Arabia tén han ma'a apyókxoho kelwesse'e nak ma'a yókxexma Quedar: eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma m'a nepkések apketkók tén han ma'a nepkések apkellennay'a nak tén han ma'a yát'ay apketkók nak. 22 Axta nahan aptegyágweyktamxa chá'a aqsok apkexeykekxa exchep ma'a énxet'ák ekha axta nahan aqsok apkexeykekxa m'a yókxexma Sabá tén han ma'a Raamá, eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma m'a sokmátsa élmátsa agko' nak élpaqneyam, yetlo m'a meteymog éltaqmalma nak tén han ma'a sawo ekyátekto élmomnáwa nak. 23 Axta nahan elyánmagkasakpok chá'a exchep ma'a énxet'ák apheykha nak Harán, Cané, Edén, tén han ma'a énxet'ák ekha axta nahan aqsok apkexeykekxa m'a yókxexma Sabá, tén han ma'a Asiria tén han ma'a ekyókxoho nak kañe' Media; 24 elmések axta chá'a m'a apáwa apkelexyawáyol'a, tén han ma'a kélaqlamaxche hómáyok la'a aptáxama, tén han ma'a kélótmal'a apkeltaqmalma, tén han kélyepetcháseykhal'a pók nápakha'a apketkók mók ektémakxa chá'a aptáxama tén han ma'a táma' élyennaqtél'a kélpexyeyncháméyak kéllane. 25 Katekxeyenták axta chá'a mók kalchexyók yántakpayhe éleñama nak Tarsis kalsantagkasek ma'a aqsok.
“Máxa axta yántakpayhe
aptemék apyetnama m'a
neyseksa wátsam ekwányam,
ekláneyól'a aqsok
ekxámokma m'a kañe'.
26 Apya'assegkek axta exchep
éttawañexa agko' nak neygmen ma'a
ektáha axta chá'a apxegkesso,
kelekkexweykmek
axta eyke éxchahayam,
eñama nak teyapmakxa
ekhem ma'a
neysekso nak
wátsam ekwányam.
27 Kaxnagwók sa' eyke
kañók agko' wátsam
ekwányam awáxok
apweywegko sa' xép
ma'a aqsok apagkok
ekxámokma nak,
tén han ma'a
aqsok apkexeykekxa nak chá'a,
tén han ma'a aqsok apagkok
apkelane apagko' nak chá'a,
tén han ma'a énxet'ák apagkok
apkelxega nak chá'a neygmen,
tén han ma'a
apkelpeyncháméyak nak chá'a,
tén han ma'a
apkeláneykekxa nak chá'a,
tén han ma'a énxet'ák apagkok
ekha nak chá'a aqsok apkexeykekxa,
tén han ma'a kempakhakma
yapmeyk apagkok nak,
tén han ma'a apyókxoho
apkeltamheykha nak chá'a m'a kañe'.
28 Kalpexyennegkesek sa' énxet'ák
apheykha nak chá'a
neyáwa wátsam ekwányam
élpayheykha apatña'ák ma'a
énxet'ák apagkok
apkelxega nak chá'a neygmen.
29 Elántépok sa' kañe'
yántakpayhe apagkok
ma'a apxegkesso nak chá'a;
keñe sa' ma'a énxet'ák
apkelxega nak chá'a neygmen
tén han ma'a
apkelpeyncháméyak nak chá'a,
elnextog sa' néten xóp.
30 Kalpayheykha sa' apatña'ák,
ellekxagwaha apagko' sa'
elanok xeyep.
Elexpaqheykha sa'
yagkamex ma'a apqatkok,
elpexyawha sa' néten táhap.
31 Elmopaksohok sa' apkelyese
eñama exchep,
elántaxnekxak sa' ma'a apáwa
nentaxneykekxohol'a
eñama apketsapma egmók,
ellekxagwaha sa' nahan yetlo
ekyawe agko'
élmayóseka apkelwáxok.
32 Elmeneykmássesek sa' nahan
xama negmeneykmasso
senlapwayam nak,
Sa' etnehek apkelmeneykmasso
yetlo élyentaxnamo agko'
apkelwáxok se'e:
¿Yaqsa axta egwanchek
aghéshok ma'a Tiro,
cham'a tegma apwányam
apyetnama axta m'a neyseksa
wátsam ekwányam?
33 Kelwákxeyk axta agkok
chá'a aqsok apkexeykekxa
éleñama m'a neyseksa
wátsam ekwányam nak,
kalpayhekxak axta chá'a apkelwáxok
apxámokma apagko' ma'a
pók aptémakxa nak chá'a énxet'ák.
Ekxámokma aqsok
apagkok axta keñamak
apxámassáseykegko
aqsok apagkok ma'a kelwesse'e
apkelwányam nak keso náxop.
34 Keñe kaxwo'
apkelekkexákpo m'a
neyseksa wátsam
ekwányam nak,
apweywegkek ma'a
kañók agko' nak yegmen.
Apyetlókok xép apyetnakmo
kañók agko' yegmen ma'a
aqsok apagkok tén han ma'a
apyókxoho énxet'ák apagkok
apkeltamheykha nak chá'a m'a kañe'.
35 Apkelyegwakkek
apkelwet'a exchep ma'a
apyókxoho énxet'ák
apheykha nak ma'a egkexe étkók
neyseksa wátsam ekwányam;
apkelpexyennegkek apkelaye m'a
apkelwesse'e apkelwányam apagkok,
negyekpelchawók
nápaqta'a apkelyegwaya.
36 Apkelyegwakkek
nahan apkelwet'a m'a
énxet'ák ekha nak han aqsok
apkexeykekxa m'a mók apkelókxa.
Aqsok ekmaso kéltemessásekxa';
meyke apteyapwayam
kéltemessásak.’”
1 Vino a mí palabra de Jehová, diciendo: 2 Tú, hijo de hombre, levanta endechas sobre Tiro. 3 Dirás a Tiro, que está asentada a las orillas del mar, la que trafica con los pueblos de muchas costas: Así ha dicho Jehová el Señor: Tiro, tú has dicho: Yo soy de perfecta hermosura. 4 En el corazón de los mares están tus confines; los que te edificaron completaron tu belleza. 5 De hayas del monte Senir te fabricaron todo el maderaje; tomaron cedros del Líbano para hacerte el mástil. 6 De encinas de Basán hicieron tus remos; tus bancos de pino de las costas de Quitim, incrustados de marfil. 7 De lino fino bordado de Egipto era tu cortina, para que te sirviese de vela; de azul y púrpura de las costas de Elisa era tu pabellón. 8 Los moradores de Sidón y de Arvad fueron tus remeros; tus sabios, oh Tiro, estaban en ti; ellos fueron tus pilotos. 9 Los ancianos de Gebal y sus más hábiles obreros calafateaban tus junturas; todas las naves del mar y los remeros de ellas fueron a ti para negociar, para participar de tus negocios.
10 Persas y los de Lud y Fut fueron en tu ejército tus hombres de guerra; escudos y yelmos colgaron en ti; ellos te dieron tu esplendor. 11 Y los hijos de Arvad con tu ejército estuvieron sobre tus muros alrededor, y los gamadeos en tus torres; sus escudos colgaron sobre tus muros alrededor; ellos completaron tu hermosura.
12 Tarsis comerciaba contigo por la abundancia de todas tus riquezas; con plata, hierro, estaño y plomo comerciaba en tus ferias. 13 Javán, Tubal y Mesec comerciaban también contigo; con hombres y con utensilios de bronce comerciaban en tus ferias. 14 Los de la casa de Togarma, con caballos y corceles de guerra y mulos, comerciaban en tu mercado. 15 Los hijos de Dedán traficaban contigo; muchas costas tomaban mercadería de tu mano; colmillos de marfil y ébano te dieron por sus pagos. 16 Edom traficaba contigo por la multitud de tus productos; con perlas, púrpura, vestidos bordados, linos finos, corales y rubíes venía a tus ferias. 17 Judá y la tierra de Israel comerciaban contigo; con trigos de Minit y Panag, miel, aceite y resina negociaban en tus mercados. 18 Damasco comerciaba contigo por tus muchos productos, por la abundancia de toda riqueza; con vino de Helbón y lana blanca negociaban. 19 Asimismo Dan y el errante Javán vinieron a tus ferias, para negociar en tu mercado con hierro labrado, mirra destilada y caña aromática. 20 Dedán comerciaba contigo en paños preciosos para carros. 21 Arabia y todos los príncipes de Cedar traficaban contigo en corderos y carneros y machos cabríos; en estas cosas fueron tus mercaderes. 22 Los mercaderes de Sabá y de Raama fueron también tus mercaderes; con lo principal de toda especiería, y toda piedra preciosa, y oro, vinieron a tus ferias. 23 Harán, Cane, Edén, y los mercaderes de Sabá, de Asiria y de Quilmad, contrataban contigo. 24 Estos mercaderes tuyos negociaban contigo en varias cosas; en mantos de azul y bordados, y en cajas de ropas preciosas, enlazadas con cordones, y en madera de cedro.
25 Las naves de Tarsis eran como tus caravanas que traían tus mercancías; así llegaste a ser opulenta, te multiplicaste en gran manera en medio de los mares. 26 En muchas aguas te engolfaron tus remeros; viento solano te quebrantó en medio de los mares. 27 Tus riquezas, tus mercaderías, tu tráfico, tus remeros, tus pilotos, tus calafateadores y los agentes de tus negocios, y todos tus hombres de guerra que hay en ti, con toda tu compañía que en medio de ti se halla, caerán en medio de los mares el día de tu caída. 28 Al estrépito de las voces de tus marineros temblarán las costas. 29 Descenderán de sus naves todos los que toman remo; remeros y todos los pilotos del mar se quedarán en tierra, 30 y harán oír su voz sobre ti, y gritarán amargamente, y echarán polvo sobre sus cabezas, y se revolcarán en ceniza. 31 Se raerán por ti los cabellos, se ceñirán de cilicio, y endecharán por ti endechas amargas, con amargura del alma. 32 Y levantarán sobre ti endechas en sus lamentaciones, y endecharán sobre ti, diciendo: ¿Quién como Tiro, como la destruida en medio del mar? 33 Cuando tus mercaderías salían de las naves, saciabas a muchos pueblos; a los reyes de la tierra enriqueciste con la multitud de tus riquezas y de tu comercio. 34 En el tiempo en que seas quebrantada por los mares en lo profundo de las aguas, tu comercio y toda tu compañía caerán en medio de ti. 35 Todos los moradores de las costas se maravillarán sobre ti, y sus reyes temblarán de espanto; demudarán sus rostros. 36 Los mercaderes en los pueblos silbarán contra ti; vendrás a ser espanto, y para siempre dejarás de ser.