Israel se rebela contra su Dios
1 Dios me dijo:

2-3 «Jeremías, ve y diles de mi parte a todos los habitantes de Jerusalén:

“Yo recuerdo, pueblo de Israel,
que en tus primeros años
me amabas solo a mí.
Parecías una novia enamorada
y me seguiste por el desierto,
por tierras donde nada crece.
Tú eras solo mía;
¡fuiste mi primer amor!
Si alguien te hacía algún daño,
sufría las consecuencias.
Te juro que así fue”.

4-5 »Escúchenme, israelitas:

“Yo no traté mal a sus antepasados,
sin embargo, ellos se alejaron de mí.
Adoraron a ídolos inútiles,
y ellos mismos se volvieron inútiles.
6 Jamás preguntaron por mí,
a pesar de que fui yo
quien los liberó de Egipto,
quien los llevó por el desierto,
por un terreno seco y peligroso,
donde nadie pasa y donde nadie vive.
7 Fui yo quien los trajo a esta buena tierra,
donde hay comida en abundancia.
Pero llegaron ustedes y todo lo ensuciaron;
¡convirtieron mi tierra en un lugar asqueroso!

8 ”Los sacerdotes nunca preguntaron por mí,
los maestros de Biblia jamás me conocieron,
los dirigentes pecaron contra mí,
y los profetas no hablaron en mi nombre.
Todos ellos siguieron a otros dioses
que no sirven para nada,
y en nombre de ellos hablaron.

9 ”Por eso, a ustedes,
a sus hijos y a sus nietos,
los voy a llevar ante los jueces.
Les juro que así lo haré.

10 ”Envíen mensajeros
al desierto de Arabia,
o a las islas del Mediterráneo,
para que se fijen y averigüen
si alguna vez pasó algo parecido.
11 Jamás he conocido a una nación
que haya abandonado a sus dioses,
aun cuando sus dioses sean falsos.
Pero ustedes me cambiaron a mí,
que soy el Dios verdadero y glorioso,
por dioses que no sirven para nada.
12 El universo entero se sorprende
y tiembla de espanto.
Les juro que esto es así.

13-18 ”Ustedes, pueblo mío,
cometieron dos pecados:
me abandonaron a mí,
que soy para ustedes una fuente
de agua que les da vida,
y se hicieron sus propios estanques,
que no retienen el agua.
Yo era su guía,
pero ustedes me rechazaron.

”Israelitas,
¿qué ganan ahora con confiar
en el poder de Egipto
y en el poder de Asiria?
Ustedes son libres;
¡no nacieron siendo esclavos!
¿Por qué ahora los tratan así?

”¡Los soldados de Menfis y Tafnes
han acabado con sus gobernantes!
¡Lanzan rugidos, como leones,
y destruyen el país!
¡Han quemado las ciudades,
y ya nadie vive en ellas!

19 ”Sus propias rebeliones y maldades
demuestran que ustedes son culpables.
Pónganse a pensar, y reconozcan
lo malo y triste que es abandonarme
y no obedecerme.
Les juro que esto es así.

20 ”Hace ya mucho tiempo
que ustedes me abandonaron;
rompieron los lazos que nos unían,
y se negaron a adorarme.
Me traicionaron,
pues en lo alto de las colinas
y bajo todo árbol frondoso,
se entregaron a otros dioses.
21-22 Tan grande es la mancha de su pecado
que ni el mejor jabón del mundo
podrá quitarles esa mancha.

”Yo los he cuidado
como se cuida al mejor viñedo.
Sus antepasados me obedecieron,
pero ustedes son tan rebeldes,
que son como un viñedo
que solo produce uvas podridas.
Les aseguro que esto es así.

23-24 ”¿Cómo se atreven a decir
que no han pecado
ni han adorado a dioses falsos?
¡Miren cómo se portaron
en el valle de Ben-hinom!
¡Admitan todo lo que han hecho!
Son como una burra en celo
cuando anda en busca del macho:
se pone a olfatear el viento,
y en cuanto corre al monte
nadie la puede frenar.
Si el macho la busca,
fácilmente la encuentra.

25-26 ”Ustedes están empeñados
en seguir adorando a dioses extraños,
pero su terquedad los hará sufrir.
Por eso andan descalzos
y muriéndose de sed.
Ustedes y sus autoridades
quedarán avergonzados,
como el ladrón cuando es sorprendido.

27 ”Ustedes, israelitas,
llaman ‘padre’ a un pedazo de madera;
¡llaman ‘madre’ a una piedra!
Me dan la espalda
y no me miran a la cara,
pero en cuanto están en peligro
gritan pidiéndome ayuda.

28 ”¿Y dónde están esos dioses
que ustedes mismos se fabricaron?
¡Que vengan ellos a salvarlos
cuando se encuentren en peligro!
¡Al fin y al cabo,
ustedes tienen más dioses que ciudades!
29 ¡Por qué me acusan,
si todos ustedes me rechazan!
Les juro que es así.

30 ”No tiene caso castigar a sus hijos,
pues no aceptan mis correcciones.
¡Todos ustedes, como leones feroces,
mataron a mis profetas!
31 Pero escúchenme bien
todos los que están presentes:
¡yo no he sido cruel con ustedes
como el ardiente desierto,
ni como la terrible oscuridad de una cueva!
¿Entonces, por qué me dicen
que van a hacer lo que quieran,
y que no volverán a adorarme?
32 No hay novia que se olvide
de su vestido ni de sus joyas,
¡pero ustedes, que son mi pueblo,
hace mucho que se olvidaron de mí!

33 ”Y tú, Judá, eres muy hábil
para conseguirte amantes.
¡De ti aprenden hasta las prostitutas!
34 Tus vestidos están manchados
con la sangre de pobres e inocentes.
Y a pesar de que nunca los viste
cometer ningún delito,
35 todavía te atreves a decir
que no has pecado,
y que yo no estoy enojado contigo.
¡Pues voy a llevarte ante los jueces
por insistir en que eres inocente!
36 Tú cambias de opinión
con mucha facilidad;
pero Egipto te abandonará
como antes te abandonó Asiria.
37 Yo mismo he rechazado
a esos que llamas tus amigos.
Así que volverás de Egipto
derrotada y llena de vergüenza,
¡y de nada te servirá su ayuda!”»
Israel apyamasma Dios
1 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok. Aptáhak axta seyáneya s'e:
2 “Exeg sa' elpaqhetchessók ma'a
énxet'ák Jerusalén;
énnaqtés sa' appeywa,
yaqwayam sa'
kataqmelek apkelháxenmo:
‘¡Keso aptáhakxa nak appeywa
Wesse' egegkok se'e!
Xénwákxók ko'o ewáxok
ektémakxa axta étkok,
meheyenyaweykencha'a axta chá'a,
cham'a sektémakxa axta etáwa',
seyásekhayo axta chá'a,
sétleykencha'a axta chá'a m'a
yókxexma meykexa nak énxet,
xapop megkólcheneykekxexa nak
aqsok aktek.’
3 Élpagkanchessegkek axta
ko'o m'a énxet'ák Israel,
axta aptamhéyak aqsok
séneykekxa éltaqmalma m'a.
Asagkek axta agkok chá'a
apteméssesakxa xama énxet,
añássesagkohok axta chá'a ko'o
wahak apkellegeykegkoho ekmaso.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse' kélagkok.”

4 Kóleyxho Wesse' egegkok appeywa, Jacob aptawán'ák neptámen, tén han kélyókxoho Israel aphawóxama. 5 Aptáhak apkeláneya kéxegke Wesse' egegkok se'e:

“¿Yaqsa axta aqsok ekmaso
apkelweteya séláneya ko'o
kélyapmeyk nano' seyamasma?
Apkelyetleykekxeyk axta m'a
aqsok kéláyókxa ekteme nak mékoho,
mékoho apagko' axta han
apkelteméssásamákpekxak ma'a.
6 Axta kalyetnakhayók apkelwáxok
hektamok ko'o,
ektáha axta sélántekkesso m'a Egipto,
ektáha axta seknaqleykha m'a
yókxexma meykexa nak énxet,
ekyamáyekxa nak xapop,
ekxámokmakxa nak
maxcha'a élmattawóneg,
yókxexma meykexa nak yegmen,
ekxámokmakxa nak aqsok eyeymáxche',
yókxexma meykexa nak ekha,
meyke nak ekyeykhágwayam ma'a.
7 Eknaqleykenteyk axta ko'o s'e
ektaqmelakxa nak xapop,
yaqwayam enxoho kóltawagkok
aqsok ekyexna eñama nak xa xapop nak,
tén han ma'a aqsok éltaqmalma
éleñama nak xa.
Kélxegeykmek axta kéxegke,
keñe kéletsagkassa'a xapop ahagkok,
éltaqnawassáseykekxeyk axta s'e
apchókxa nak,
ektáha nak ko'o ahagkok ahagko'.
8 Mehektamsók ko'o m'a
apkelmaxnéssesso
énxet'ák ahagkok,
mehey'ásegkok ko'o m'a
énxet'ák apkelxekmósso nak
segánamakxa énxet'ák ahagkok,
élmexeykekxeyk ko'o m'a
apkelámha apmonye'e nak,
keñe m'a apkellegasso
nak sekpeywa,
apkelxeyenma chá'a m'a
Baal ekwesey,
apkelyetleykekxeyk ma'a
aqsok kéleykmássesso
ekteme nak mékoho.
Énxet'ák Israel apkelyekpelchamákpoho
9 “Cháxa keñamak sektáha nak ko'o
sekpeywa s'e, sektáha nak Wesse':
Alxénchásekxohok sa' ko'o kéltémakxa,
kéxegke yetlo kéltawán'ák.
10 Kólmeyekxa sa' ma'a
neyáwa wátsam ekwányam nak Chipre
ekpayho nak taxnegwánxa ekhem,
kóllano sa';
kóláphés sa' nápakha
kélápháseykha m'a Quedar,
yaqwayam sa' etaqmelcheshok apkelányo,
temegkek kexaha nahan
ekhawo nak xa aqsok nak.
11 ¿Yetneya xama apheykegkaxa
énxet melya'áseyak nak Dios
apyaqmagkasso mók ma'a
aqsok apkeláyókxa?
¡Ekteme nak eykhe aqsok kéláyókxa
élmowancha'a amya'a!
Keñe ko'o seyamasma m'a
énxet'ák ahagkok,
sekteme nak seyeymáxkoho,
apkelyetleykekxo m'a
aqsok kéleykmássesso
ekteme nak mékoho.
12 ¡Néten, keygwe
naqtók xa aqsok nak!
¡Kalpexyennem eyeye!
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'.

13 “Apkeláneykegkek ánet
melya'assáxma m'a énxet'ák ahagkok:
eyamasmeyk ko'o,
sektáha nak ekteyapmakxa
yegmen ekyennaqtéssamo
nak egnények,
apkelánéyak apagko'
aptamheykegkok ma'a
apkelyátamakxa nak yegmen,
yámelchet élyagqaxe
megkeytno nak yegmen ma'a kañe'.
Ekyaqmageykekxa apkeltémakxa Israel eñama apkelyamasma apkelyetleykha Dios
14 “Háwe kélásenneykha
naqsa m'a énxet'ák Israel;
axta epalleykmok yaqwayam
etnahagkok kélásenneykha naqsa.
¿Yaqsa eyke ektéma
kélyementamoma nak
aqsok apagkok?
15 ¿Yaqsa eyke ektéma
kélchetámeykmo nak
ektémól'a yámakméwa,
yetlo kélpáxegkáseykha ekyennaqte?
Ekmaso kéltemessásekxak
ma'a apchókxa;
kélwatneyáseykekxók
nahan ma'a tegma
apkelyawe apagkok,
méko nahan xama énxet
enxoho apheykekxa m'a.
16 Apkelmópessessamók
apkelyaqténchesso áwa'
kélyetseksa'ák ma'a énxet'ák Menfis,
tén han ma'a énxet'ák Tafnes.
17 Temegkek kéxegke xa ektáha nak
eñama sélyamasma ko'o,
sektáha nak Dios Wesse' kélagkok,
sekpékessáseyak nak chá'a
ámay kélagkok.
18 ¿Yaqsa kagkések kéxegke
kólmeyekxak Egipto
kólyahagwakxak yegmen
ma'a wátsam Nilo?
¿Yaqsa kagkések kéxegke
kólmeyekxak Asiria
kólyahagwakxak yegmen ma'a
wátsam Éufrates?
19 Kéltémakxa ekmaso kélagko' sa'
kéxegke kallegassásegkokxa',
kélyamasma kélyetleykha
Dios sa' kalsexnena'.
Kalchetam sa' kélwáxok
keñe sa' kólya'ásegwók
asagkek ko'o hélyenyók,
tén han askehe',
tén han mehélakawo enxoho,
ko'o sektáha nak
Dios Wesse' kélagkok.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'
ekha sekyennaqte.
Israel apkenmexeykekxa Dios
20 “Nanók agko' ko'o
kéxegke sélenmexeykekxa',
megkalyaqwámeykegkok hélyahakxoho.’
Axta kéltemék chá'a
kélpaqméteykencha'a s'e:
‘Mogmenyeyk negko'o
exchep agyetlawha.’
Kélláneykegkek axta kéxegke
kéltémakxa megkólmasexta'a m'a
néten egkexe nak
tén han ma'a kóneg nak
yenta'a élyentaxno pessesse agkok.
21 Máxa anmen yámet
éltaqmalma axta ko'o
ekteméssessók
kéxegke séneykekxo,
ektémól'a m'a anmen yámet
aktek éltaqmalmal'a.
¡Kélesógweykmók kélagko'
axta eyke kéxegke,
massegkek axta ko'o sélyekpelche!
22 Kólchektek eykhe han
kélyempe'ék kólyaqpasagkok yegmen,
kólmaha chá'a ekyókxoho keltexnéyak
ekwánxa enxoho kélmako kólmaha,
keytek eyke aqsa chá'a ekpésyam
megkólya'assáxma nahaqtók ko'o.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'.
23 Megkólwanchek kéxegke kóltéhek
kélpeywa s'e:
‘Mólpeysegkesamaxchek negko'o,
mólpeykessamók han ma'a
aqsok kéláyókxa
élmowancha'a amya'a nak.’
Kóllano kéltémakxa
axta m'a yókxexma
ekyapwátegweykenxa nak xapop,
kóllano ekyókxoho aqsok
kélláneyak axta,
kéxegke kélhémo nak
yányátnáxeg apkelwána
apyennaqtél'a apxega,
apweynchámeykhal'a
ekyókxoho yókxexma;
24 yámelyeheykok
kelwána ekmeymente,
kélyenyeykekxal'a néten egkexe,
ekseykhal'a awéhek
kategyaha kennawo'.
Kelanak agkok kennawo',
méko kawának kamagkok.
Ketamchek agkok han
chá'a m'a kennawo nak,
megkayampeyk chá'a:
kóteyekxak chá'a m'a
ekwákxo enxoho ekhem
éláneykxa kelwána.

25 “¡Énxet'ák Israel,
nágkólnaqtawasha kélmagkok
kólnaqtémha meyke
kélatchesso kélmagkok,
nágkólho kalyameyk kélyespa'ák!
Keñe axta kéltéma makham se'e:
‘Ma', mogwanche';
nélásekhayók negko'o m'a
apkeleñama nak mók nekha,
ólyetlakxak sa' negko'o m'a.’
Payhawók kóllegássesagkohok Israel
26 “Sa' etnahagkok elmegqeyk
énxet'ák Israel, tén han énxet'ák,
tén han kelwesse'e apkelwányam,
tén han apkelámha apmonye'e,
tén han apkelmaxnéssesso
Dios énxet'ák apagkok
tén han apkellegasso nak
Dios appeywa m'a
aptémól'a énxet apmenyexma
emegqeyk kólwetagkohok
apmenyexakxa;
27 hakte axta aptemék chá'a
apkenagkama yámet se'e:
‘Xeye' ekteme táta ahagkok’,
tén axta meteymog aptéma
chá'a apkelanagkama s'e:
‘Xeye' ekteme méme ahagkok.’
Keñe axta ko'o seyheykekxo apkap'ák,
axta hélányo'.
Tén axta apkelwet'a enxoho chá'a
ekmaso apheykha,
etnehek chá'a heyának se'e:
‘¡Hẽlwagkasseta negko'o teyp!’
28 Énxet'ák Judá,
¿háxko ekheykegkaxa m'a
aqsok kéláyókxa kélláneyak axta?
¡Xámok agko' kéxegke
aqsok kéláyókxa,
hawók ma'a tegma
apkelyawe kélagkok nak!
¡Tásek sa' kalxegmak ma'a,
awanchek sa' kexaha kalwagkasek teyp
eyáhapwa'a sa' ekmaso kélheykha!
29 ¿Yaqsa ektéma
sélxéneykencha'a nak chá'a ko'o?
Kélyókxoho élenmexeykekxak
ko'o kéxegke.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'.
30 Chaqhémok ko'o
séllegassáseykegkoho m'a
kélketchek nak kéxegke,
mopmenyék elya'ásegwók ma'a
séltémókxa nak etnahagkok.
Kélhawók kéxegke m'a,
yámakméwa éllo,
kélnápeykekxeyk ma'a
énxet'ák kélagkok
apkellegasso nak sekpeywa.
31 (Kéxegke nahan, kaxwe
nak kélektegeykekxa makham,
kóltaqmelchesho kélháxenmo
Wesse' egegkok appeywa.)
Israel,
¿yókxexma meykexa énxet
kélagkok ya axta ko'o kéxegke?,
¿xapop ekyaqtéssamakxa
exma ya axta ko'o?
Énxet'ák ahagkok,
¿yaqsa ektéma kéltéma nak
chá'a kélpeywa s'e?
‘Nenteme egagko' negko'o
kaxwók nentamheykegkok;
wánxa kaxwók negye'eykekxa exchep’.
32 ¿Kalwánaqmohoya chá'a
xama kelán'a aqsok étkók
agkok élmomnáwa,
tén han élmeykha axta chá'a
élnáxameykha m'a élyamhopma?
Keñe énxet'ák ahagkok,
nanók ekmasse
élxéneykha apkelwáxok ko'o.

33 “¡Kélya'ásegkok kélagko'
nak la'a kéxegke ámay
yaqwayam kóltegyaha kélásekhayókxa!
¡Kélxekmósso aqsok ekmaso
kélnámakkok kéxegke!
34 Apkeltexneymákpek
kélnaqta éma apagkok ma'a
énxet'ák meyke nak aqsok apagkok,
tén han ma'a meyke nak
apkeltémakxa,
énxet'ák megkólweteya axta
chá'a kéxegke elanagkok
xama enxoho m'a
aqsok ekmaso agko'.
35 Naqsók eykhe chá'a
kéltéma kélpeywa kélyókxoho s'e:
‘Méko negko'o néltémakxa.
Massék negko'o
sẽltaqnaweygko m'a Dios.’
Alyekpelkohok sa'
ko'o kaxwók kéxegke,
hakte kélxeyenmeyk chá'a
megkóllánéyak megkólya'assáxma.
36 ¿Yaqsa ektáha kélpekhésa nak
kólyaqmagkasek pók kélxegexma'a?
Elyexanchesha sa' eyke nahan
kéxegke m'a énxet'ák Egipto,
ektéma axta m'a
énxet'ák Asiria.
37 Kóltaqhohok sa' makham kéxegke
kéleñama Egipto,
yetlo ekyawe agko' kélmegqakto,
hakte élyetnakhássek ko'o m'a
kélásenneykekxo nak chá'a kéxegke,
méko sa' kataksek kéxegke
kélteme kélxegexma'a m'a.”