La vid y las dos águilas
1 Dios también me dijo:

2-4 «Habla con los israelitas y ponlos a pensar en esta comparación, a ver si la entienden:

“Había un águila muy grande,
de anchas alas y coloridas plumas.
Esa águila fue al monte Líbano
y de la punta de un árbol
cortó la rama más alta.
Luego fue a un país de comerciantes,
y allí plantó la rama.
5 De ese país tomó una semilla,
y fue a sembrarla en buena tierra.
La plantó junto a un río,
como se plantan los sauces.

6 ”Y la semilla creció,
y se convirtió en una vid.
Esa vid no era muy alta,
pero tenía muchas ramas.
Y cuando la vid maduró,
extendió sus ramas hacia el águila
y hundió sus raíces en el suelo.
7-8 La vid estaba sembrada
en buena tierra,
y junto a un río caudaloso;
pudo haber sido una vid hermosa,
cargada de ramas y de uvas,
pero llegó otra águila más grande,
de anchas alas y coloridas plumas,
y la vid extendió sus ramas hacia ella,
para que le diera más agua todavía”.

9 »Diles, por tanto, de mi parte:

“¿Creen que tendrá éxito la vid?
¡Claro que no!
El águila la arrancará del suelo,
le quitará todas las uvas,
y dejará que se marchite.
¡Para hacerlo no hace falta
mucha gente ni mucho esfuerzo!
10 Si la plantan en otro lugar,
no volverá a retoñar;
al golpearla el viento del este,
se marchitará por completo
y morirá donde fue plantada”».

11 Dios también me dijo:

12-14 «Pregúntale a esta gente rebelde si sabe lo que significa la comparación. Si no lo sabe, explícale que, cuando el rey de Babilonia vino a Jerusalén, hizo prisioneros al rey de Judá y a sus principales jefes, y se los llevó a su país. Sin embargo, hizo un trato con uno de ellos, que era de la familia del rey, y lo hizo jurar que no lo traicionaría. Mediante ese trato, el rey de Babilonia esperaba que los de Judá no se rebelaran, sino que cumplieran fielmente el pacto.
15 »Pero aquel jefe de Judá se rebeló contra el rey de Babilonia, y le pidió ayuda a los egipcios, y ellos le enviaron caballos y un gran ejército. Ahora bien, ¿ustedes creen que quien hace un trato y no lo cumple puede escapar con vida? 16-18 ¡Claro que no! Yo soy el Dios de Israel, y les juro que ese jefe de Judá morirá en Babilonia. Y morirá porque no supo cumplir su palabra, ¡porque no respetó el trato que hizo con el rey que lo dejó seguir reinando!
»Cuando los babilonios ataquen a Jerusalén, y construyan rampas y escaleras para conquistar la ciudad, y maten a mucha gente, de nada le servirá el gran ejército que le mandó el rey de Egipto. ¡Ni siquiera ese jefe saldrá con vida!
19 »Yo soy el Dios de Israel, y les juro que castigaré a ese jefe de Judá. Lo castigaré por no haber respetado el trato que hizo, faltando así a su palabra. 20 Lo atraparé con mis redes por haberse burlado de mí; lo llevaré preso a Babilonia, y allí le haré un juicio. 21 Aun sus mejores soldados morirán en la guerra, y los que logren salvarse serán dispersados por toda la tierra. Entonces reconocerán que yo soy el Dios de Israel, y que cumplo mi palabra.
22 »Yo, el Dios de Israel, afirmo:

“Yo también cortaré una rama
de la punta del árbol más alto,
y la plantaré sobre un alto monte,
23 ¡sobre el monte más alto de Israel!
Y le crecerán muchas ramas,
y se llenará de frutos,
y llegará a ser un gran árbol.
Bajo la sombra de sus ramas
pondrán su nido las aves,
24 y todos los árboles del bosque
reconocerán que yo soy Dios.
Yo echo abajo a los árboles altos,
y hago que se sequen;
pero hago crecer a los árboles pequeños,
y hago que reverdezca el árbol seco.

”Yo, el Dios de Israel, lo afirmo”».
Anmen yámet tén han náta ekyawe
1 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok. Aptáhak axta seyáneya s'e: 2 “Xép énxet, elya'assásegwom sa' énxet'ák Israel xama aqsok negyetcháseykekxoho. 3 Etne sa' elának se'e:

“Keso aptáhakxa exchek appeywa Wesse' egegkok se'e:
Wa'ak xama náta
ekyawe agko' ma'a Líbano;
élwányam ma'a axempenák,
ahóxekche'ék agko' nahan,
sawheykekxók nahan ektáxama
éltaqmalma m'a axempenák nak.
Kelmeyk naw'ék ma'a
yámet cedro,
4 kelekkexchek aktegák ma'a
étseksók agko' nak,
kenwákxeyk nahan ma'a
apkelókxa nak énxet'ák
ekha nak aqsok apkexeykekxa,
cham'a tegma apwányam
ekxámokmakxa nak ma'a
aqsok kélchexeykekxa.
5 Tén axta ekmákxo makham
aqsok aktek náxop,
kenákxeyk axta m'a xapop
kélcheneykekxexa nak chá'a aqsok,
neyáwa nak ma'a
ényahamakxa yegmen,
ekyetnamakxa nak
ekyawe m'a yegmen.
6 Tekkek axta m'a aqsok aktek
temék axta xama anmen yámet
ektaqmalma áwa';
yaqwátawók axta
eykhe nahan ma'a,
kelmaheykegkek
axta eyke aktegák ma'a
ekyáqtamakxa axta
m'a náta ekyawe,
kelatchessek axta
kepmenák ma'a xapop.
Temék axta xama
anmen yámet;
keltektépegkek axta
axnagcha'ák áwa',
kelwegqak axta nahan aktegák.
7 Yetneyk axta eyke nahan
mók náta ekyawe,
élyawe axempenák
tén han ekxámokma áwa'.
Ya'ágkassegkek
axta nahan kepmenák xa
anmen yámet nak,
kélya'ássessegkek axta nahan
aktegák ma'a ekpayhókxa nak
ekyáqtamakxa xa náta ekyawe nak,
yaqwayam enxoho
kaxpaqhak makham
mók yegmen,
cham'a émhakxa nak makhawo
kélcheneykekxexa.
8 Kélcheneykekxeyk axta m'a
ektaqmelakxa nak xapop,
ekpayhókxa axta ekyetnamakxa m'a
ekyawe agko' yegmen,
yaqwayam enxoho
kalwegqak ma'a aktegák
tén han keyxek,
tén han katnehek
xama anmen yámet ektaqmalma.”

9 “Etne sa' exének
sektáha sekpeywa s'e:
‘Keso aptáhakxa exchek appeywa
Wesse' egegkok se'e:
Megkataqmelek sa' se'e
anmen yámet nak.
Kalpátekkesek sa'
kepmenák ma'a
náta ekyawe
ekwe exchek amonye',
kapalchessásegmak
sa' ma'a ekyexna;
megkólwasqápek sa' nahan
kólpátekkesek ma'a awhak nak,
megkólmenyeyk sa'
apxámokma énxet
yaqwayam epátekkesek,
kalyameygkok sa' ma'a
ekyókxoho áwa'
kaxwe éltekteyapma nak.
10 Kóllánekxohok sa' eykhe chá'a
kélcheneykekxa,
megkaltektépekxeyk sa' eyke chá'a;
kalyameygkok sa' chá'a m'a
ekwátekhapa enxoho éxchahayam
eñama nak teyapmakxa ekhem;
kalyameygkok sa' chá'a m'a
ekpayhókxa nak chá'a
élyephagweykxa m'a
éltekteyapma.’”

11 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok. Aptáhak axta seyáneya s'e: 12 “Elmaxneyha hana sa' énxet'ák élyennaqte nak apkelwáxok apkelya'ásegkók kexaha ekyetchesamaxkoho s'e aqsok kélyetcháseykekxoho nak. Etne sa' elának se'e: ‘Apmeyáyekmek axta Jerusalén ma'a wesse' apwányam Babilonia tén axta apmoma m'a wesse' apwányam nak Judá, yetlo m'a apkeláneykha, apnaqleykekxeyk axta m'a Babilonia. 13 Tén axta apma xama wesse' apwányam apketche, apkelanak axta nahan ekhémo mók apkelpaqhetchásamákpoho m'a, apkeltamhók axta nahan etnehek ekmámnaqsoho agko' appeywa yaqwayam meyenyawha chá'a, apyentegkáseykxeyk axta m'a énxet'ák ekha kéláyo axta m'a apkelókxa 14 yaqwayam enxoho katnekxak ekyelqamáxkoho m'a apchókxa Judá, megkamowána enxoho kaxátekhekxak makham, yaqwayam enxoho elanagkok chá'a ekhémo mók apkelpaqhetchásamákpoho tén han memassésseme'. 15 Apkenmexákxeyk axta eyke wesse' apwányam Babilonia xa wesse' apwányam apketche nak tén axta apkeláphasa apkelásenneykha m'a Egipto yaqwayam elmaxnegwók ma'a yátnáxeg tén han apxámokma m'a énxet. ¿Kélaneykeya kéxegke emallánek natámen xa tén han exyenmok yetlo megyetsapma? ¿Apwancheya exyenmok yetlo megyetsapma m'a melane nak chá'a ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho? 16 Naqsók ko'o sekxéna sektáha nak Wesse' peya yetsapwók Babilonia m'a ektáha nak melane apxeyenma axta elána' tén han melane nak ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho apkelánesso axta m'a wesse' apwányam, cham'a ektáha axta apma apteméssesso wesse'. 17 Meláphássesek sa' faraón yaqwayam epasmok sẽlpextétamo apkelyennaqte tén han apxámokma énxet apketámegko enxoho wesse' apwányam ma'a Babilonia tén han apkelana enxoho kélyetlamakxa néten tén han meteymog aphaxta m'a nepyáwa nak tegma apwányam tén han apkelnapa enxoho apxámokma m'a énxet, 18 hakte melanék ma'a apxeyenma axta elána', melaneyk nahan ma'a ekhémo mók apkelpaqhetchásamákpoho; apxeyenmeyk axta elána' keñe apteméssessama xa ektáha nak. Megkatnehek sa' megyetsapma.
19 “Naqsók ko'o sektáha sekxéna sektáha nak Wesse': melaneyk séltennasso axta ko'o elának xa, melaneyk ma'a ekhémo mók sélpaqhetchásamáxkoho axta ko'o; cháxa keñamak sekmako nak ko'o alyetsetchásekxak ma'a aptémakxa. 20 Wáhakkasek sa' ko'o yám'én ahagkok, keñe sa' amok; eyntemekxak sa' ma'a Babilonia, sa' eykpelkohok nahan aptémakxa m'a, eñama seyenseyam sétleykha. 21 Etekyók sa' neyseksa kempakhakma m'a sẽlpextétamo apagkok apkelyennaqte nak, keñe sa' ma'a apkeleymomap nak yexpaqnek elmahagkok chá'a m'a ekyókxoho yókxexma. Keñe sa' kólya'ásegwók kéxegke, sektáha ko'o sekxeyenma, sektáha nak Wesse'.
22 “Ektáhak ko'o sekpeywa s'e, sektáha nak Wesse': Alekkexek sa' ko'óxa naw'ék kaxwe éltekteyapma áwa' m'a yámet ekwenaqte agko' nak; ko'o ahagko' sa' nahan aknekxak ma'a xama egkexe netnók agko' nak, 23 cham'a egkexe netnók agko' nak ma'a Israel. Kaxámak sa' aktegák, keyxek sa' nahan, katnehek sa' xama yámet cedro ekyawe ektaqmalma agko'. Kallawha sa' mók ektémakxa nak chá'a aqsok nawha'ák ma'a kóneg nak, kalanagkok sa' nahan axanák mók ektémakxa nak chá'a náta m'a kañe' áwa' kóneg pessesse agkok nak ma'a aktegák. 24 Hey'asagkohok sa' ko'o sektáha Wesse' m'a ekyókxoho yenta'a élyawe élaqnéyak nak ma'a yókxexma. Ayaqnegkeshok chá'a ko'o m'a yámet ekwenaqte agko' nak, awánegkeshok eyke chá'a m'a yámet ekyaqwate nak. Ekyamaye chá'a ko'o atnéssásekxohok ma'a yámet ekyápaqmátamo nak áwa', ataqmelchessásekxohok eyke chá'a ko'o áwa' m'a yámet ekyamaye nak. Ekxénchek ko'o xa, sektáha nak Wesse', alának nahan.’”