Kéllegassáseykegkoho énxet'ák melyaheykekxa nak
1 Aptáhak axta Wesse' egegkok apcháneya Moisés se'e:
2 “Etne sa' elának israelitas se'e:
“Elyetnak sa' chá'a meteymog yaqhek énxet'ák apheykha nak apchókxa, israelitas essenhan apkeleñama nak mók nekha, apheykha nak ma'a Israel, apkelmésso nak chá'a apketchek ma'a dios Moloc. 3 Wanmexek sa' ko'o xa énxet nak, atekkesek sa' nepyeseksa énxet'ák apagkok, eñama apkenyetsésso m'a kélpakxanma appagkanamap ahagkok, tén han aptawáseykha m'a sekwesey ekpagkanamaxche' apkelméssama apketchek ma'a dios Moloc. 4 Sa' agkok kalyetnakhássók apkelwáxok énxet'ák apheykha nak apchókxa xa aqsok nak, megyáneya enxoho chá'a ematñekxak xa énxet nak, 5 wanmexek sa' ko'o, tén han ma'a apnámakkok nak, atekkesek sa' han nepyeseksa m'a énxet'ák apagkok, yetlo m'a apyókxoho ektáha nak chá'a apnaqtawásamákpoho xamo', apkelye'eykekxa m'a Moloc. 6 Apkelya'aweykxeyk sa' agkok chá'a énxet ma'a apkelpaqhetchásamákpoho nak chá'a kélhagák, tén han ma'a apkelya'áseykegkoho nak chá'a aqsok ekpowásamaxche', apnaqtawáseykpo enxoho eñama apkelyetlo, wanmexek sa' ko'o xa énxet nak, atekkesek sa' nepyeseksa énxet'ák apagkok.
7 “Hélpagkanchesaxche ko'o kélyókxoho kéxegke, kólteme kélpagkanamaxche', hakte ko'o sekteme Dios Wesse' kélagkok. 8 Kóllána' m'a segánamakxa ahagkok nak; kólyahakxoho. Ko'o sekteme Wesse', sélpagkanma nak chá'a ko'o kéxegke.
9 “Énxet ektáhakxa enxoho apkeltémo katnégwomhok exma apyáp, essenhan egken, kólaqhekxak sa'. Hakte apkeltamhók katnégwomhok exma ekmaso m'a apyáp, essenhan ma'a egken, apsexnánémap apagko' sa' han katnehek yetsapok.
10 “Apteméssessekmók sa' agkok exma pók aptáwa' xama énxet, cháxa aptawásegkoho aptáwa' xa apkelana mók, tén han ektawásegkoho atáwa' m'a kelán'a nak, kólnápekxak sa' xa ánet nak.
11 “Appathetágkek sa' agkok xama énxet apyáp aptáwa', cháxa aptawásegkoho apyáp xa. Kólnápekxak sa' ma'a ánet nak, énxet, tén han kelán'a, élsexnánémaxche agko' sa' han katnehek kaletsapok.
12 “Appathetágkek sa' agkok xama énxet aptánegken, katekyewekxak sa' han xa ánet nak, élsexnánémaxche agko' sa' han katnehek kaletsapok, hakte cháxa ekteme aqsok ekmaso agko' xa.
13 “Appathetágkek sa' agkok apkenna xamo' énxet etnéssesek ma'a ektémól'a ampathetagkok kelán'a, etekyewekxak sa' xa apqánet nak, apkelsexnánémap apagko' sa' han etnehek eletsapok, hakte apkelánegkek ma'a aqsok ekmaso agko' nak.
14 “Apmeyk sa' agkok kelán'a xama énxet yaqwayam etnehek aptáwa', ekweykekxoho m'a egken nak ma'a kelán'a, apkelanak aqsok ekmaso agko', kólwatnekxak sa' yetlo aqta'ák xa ántánxo nak. Keñe sa' méko katnehek kélnepyeseksa kéxegke m'a aqsok ekmaso nak.
15 “Apteméssessekmók sa' agkok exma aqsok nawhak xama énxet, ematñekxak sa'. Kólaqhekxak sa' nahan ma'a aqsok nawhak nak.
16 “Teméssessekmók sa' agkok exma aqsok nawhak xama kelán'a, kamatñekxak sa' ma'a kelán'a nak, tén han ma'a aqsok nawhak. Élsexnánémaxche agko' sa' katnehek kaletsapok.
17 “Apmákxeyk sa' agkok apyáxeg kelwána xama énxet etnehek aptáwa', apketche nak ma'a apyáp, essenhan ma'a egken, tén han apteméssessekmoho enxoho exma, kólántekkesek sa' han nápaqta'awók eyókxa xamo' xa ánet nak, hakte cham'a nenteméssesseykmoho nak exma egyáxeg egagko', ekteme aqsok segmegqassamo. Kaphewakxak sa' apsexnánémap énxet apteme nak xa.
18 “Énxet apteméssesseykmoho enxoho exma xama kelán'a ekyenyaweykekxa ekto, kólántekkesek sa' nepyeseksa énxet'ák agkok xa ánet nak, élmanyása émpe'ék sa' han katnahagkok xa ánet nak, hakte megkaláneykegkok ma'a negánémaxchexa nak antéhek, eyánémaxchexa nak katnehek kelán'a neyseksa ekyenyaweykekxa ekto.
19 “Ná etnéssessamho aqsa exma exchep ma'a egken yáxeg kelwána nak, essenhan ma'a apyáp apyáxeg kelwána nak, payhawók han kóllegássesagkohok xa ánet nak, hakte námakkok agko'.
20 “Appathetágkek sa' agkok apyaha' aptáwa' xama énxet, cháxa aptawásegkoho apyaha' xa; kalpehewakxak sa' han megkalya'assáxma xa ánet nak: kaletsapok sa' meyke élwete étchek.
21 “Apyementegkek sa' agkok aptáwa' apyáxeg xama énxet, essenhan apepma', cháxa aptawásegkoho apyáxeg aptáha xa tén han apepma'. Cháxa ekteme aqsok ekmaso agko' xa, meyke étchek sa' nahan katnehek xa ánet nak.
22 “Kóllána segánamakxa ahagkok, tén han seyánamakxa nak kóltéhek; kóllána ekyókxoho nak. Cháxa peya sa' megkalántekkesek kéxegke m'a xapop seknaqlawakxa nak ko'o yaqwayam kólhamok ma'a. 23 Nágkólteme apkeltémakxa nak chá'a m'a énxet'ák peya nak ko'o alántekkesek kélmonye'e kéxegke; apkeláneykegkek chá'a xa ekyókxoho aqsok nak, cháxa keñamak séleklágweykmo nak ko'o. 24 Éltennassegkek axta ko'o kéxegke kóltéhek kélagkok ma'a apchókxa apagkok nak ma'a énxet'ák nak; ko'o sa' agkések kéxegke yaqwayam kóltéhek kélagkok ma'a apchókxa nak, ényahamakxa nak weyke nagkeygmenek, tén han yányawhéna' apyegmenek, ektémól'a kanyehek yegmen.
“Ko'o sekteme Dios Wesse' kélagkok, sélyéseykha axta nepyeseksa m'a pók énxet'ák nak. 25 Cháxa keñamak eyéméxko nak kéxegkáxa kólteméssesek megkaxnémo mók ma'a aqsok nawha'ák élmanyása nak, tén han ma'a megkalmanyása nak, tén han megkaxnémo mók ma'a náta élmanyása nak, tén han ma'a megkalmanyása nak. Nágkóltemésses ekmanyása kélyempe'ék kóltók ma'a aqsok nawha'ák, náta, tén han ma'a ekpexyaweykegkoho nak xapop kalxog, séltennassama axta ko'o ekteme aqsok nawha'ák élmanyása. 26 Kéméxcheyk kéxegke kóltéhek kélpagkanamaxche nahaqtók ko'o. Hakte sekpagkanamaxche ko'o, sektáha nak Wesse', élpagkanmeyk axta ko'o kéxegke nepyeseksa m'a pók énxet'ák nak, yaqwayam atnehek ahagkok.
27 “Énxet, essenhan kelán'a, élpaqhetchásamáxkoho nak chá'a kélhagák, tén han apkelyohóxma, kólyetnak sa' chá'a meteymog kólnápekxa', élsexnánémaxche agko' sa' katnehek kaletsapok.”
Pecados terribles
1 Dios ordenó a Moisés 2-3 que les diera a los israelitas las siguientes instrucciones:

«Si algún israelita o extranjero que viva en el país, presenta sus hijos como ofrenda al dios Moloc me ofende, y tendrá que enfrentarse conmigo, pues no ha respetado mi santuario. Será condenado a muerte y así lo eliminaré del pueblo. 4 Si no lo matan a pedradas, 5 yo mismo castigaré a esa persona junto con su familia, y lo eliminaré de Israel. Y no solo a él sino a todos los que adoren al dios Moloc.
6 »Si alguien consulta a los que dicen que hablan con los muertos, me enojaré y le quitaré la vida.
7-8 »Vivan solo para mí; sean diferentes y cumplan mis mandamientos. Yo soy el Dios de Israel; ustedes me pertenecen.
9 »Si alguien maldice a su padre o a su madre, será condenado a muerte.
10 »Si alguien tiene relaciones sexuales con la mujer de otro hombre, será condenado a muerte junto con la mujer.
11 »Si alguien tiene relaciones sexuales con la mujer de su padre, será condenado a muerte junto con la mujer. Será como si hubiera tenido relaciones sexuales con su propio padre.
12 »Si alguien tiene relaciones sexuales con su nuera, será condenado a muerte junto con la mujer, pues es un pecado terrible.
13 »Si un hombre tiene relaciones sexuales con otro hombre, los dos serán condenados a muerte.
14 »Si alguien toma como esposas a la madre y a la hija, comete un pecado terrible. Los tres serán condenados a morir quemados. Así nadie más volverá a hacer lo mismo.
15-16 »Si un hombre o una mujer tienen relaciones sexuales con un animal, serán condenados a muerte, y también deberá matarse al animal.
17 »Si alguien tiene relaciones sexuales con su hermana comete un terrible pecado, y deberá responder por su maldad. En presencia de todos los israelitas, los dos serán expulsados del país.
18 »Si alguien tiene relaciones sexuales con una mujer en período de menstruación, los dos serán expulsados del país.
19 »Si alguien tiene relaciones sexuales con su tía, los dos deberán ser castigados, pues son de la misma familia.
20 »Si alguien tiene relaciones sexuales con la mujer de su tío, ni él ni ella tendrán hijos, pues él ha puesto en vergüenza a su tío.
21 »Si alguien tiene relaciones sexuales con su cuñada, comete un pecado terrible, y ni él ni ella tendrán hijos.
Vale la pena obedecer a Dios
22 »Si ustedes cumplen mis mandamientos, yo jamás los expulsaré del territorio que les voy a dar como su propio país. 23 Solo que ustedes no deberán comportarse como lo hacen los pueblos que ahora viven allí, pues por sus malas acciones me hicieron enojar. 24 Por eso yo les voy a dar a ustedes el territorio donde ellos viven ahora. Ese lugar es tan rico que allí ustedes siempre tendrán abundancia de alimentos.
25-26 »Yo soy el Dios de Israel. Yo los aparté de los otros pueblos para que ustedes sean mi propio pueblo. Por eso deberán distinguir entre los animales puros y los impuros, y no volverse impuros por tocar a los impuros. Ustedes deberán ser diferentes, porque yo soy el Dios de Israel, y soy un Dios diferente.
27 »Si alguien, hombre o mujer, consulta a los muertos o practica la adivinación, deberán matarlo a pedradas».