Énxet'ák ekxákma aqsok apagkok kélpaqhetchesso
1 ¡Kóleyxho kéxegke s'e, ekxákma nak aqsok kélagkok! Kóllekxagwaha, kalpayheykha nahan kélatña'ák kaxének kélwáxok ma'a aqsok peya nak kóllegagkoho'! 2 Kalesók sa' ma'a aqsok kélagkok ekxámokma nak; askok sa' nahan katwok ma'a kélnaqta. 3 Ayéw'ák sa' kalántépok ma'a sawo ekyátekto élmomnáwa kélagkok, tén han ma'a sawo ekmope élmomnáwa kélagkok nak, sa' kañék ekwetamaxche aqsok yaqwayam kasexnenak kéxegke xa ayéw'ák nak, máxa táxa eksawhoma sa' katnehek kamasséssók. Kélxámássessegkek kéxegke aqsok kélagkok se'e ekhem nak, ektemegwánxa nak néxa ekhem. 4 Kelwóneykha kéxegke énmexa m'a selyaqye megkólyánmagkassama axta apkeltamheykha m'a énxet'ák, apnakxéyak axta aqsok ekyexna namyep kélagkok; apleg'awók nahan apkelwóneykha Wesse' egegkok ekha apyennaqte m'a énxet'ák ektáha axta apkeltamheykha. 5 Taqmalmók kéxegke kélheykha keso náxop, yetlo ektaqmelcháseykha kélwáxok ma'a aqsok kélyespagko nak, kélnaqmelaye' ektémól'a weyke kélnaqtósso, ¡wokmek eyke ekhem kéltekyómakxa'! 6 Kélsexnenagkamchek axta kéxegke m'a énxet'ák meyke nak apkeltémakxa, kélnapmeyk axta nahan, meyke apkenmexeykekxa, apkelhamakpók axta aqsa.
Nélhaxanma meyke nempekhésamaxche tén han nélmaxnagko
7 Élyáxeg, kólteme kéxegke megkólpekhésamaxche', ekwokmoho apkexyekmo sa' ma'a Wesse' egegkok. Énxet apkelane nak namyep, apkeltémo nak étak ektaqmalma apnakxo ekyexna apkeneykekxa, eleyxek chá'a mámeye meyke appekhésamap ekwokmoho ekwa'akto. 8 Kólteme kéxegkáxa megkólpekhésamaxche', kóllenxanmoho aqsa kélwasqápeykekxoho, hakte kaxwók sa' ewaták ma'a Wesse' egegkok.
9 Élyáxeg, nágkólpaqmésmakha aqsa chá'a kólxének kélnámakkok, yaqwayam sa' megkólyekpelkók kéltémakxa kéxegke; hakte apkenegwa'akteyk kaxwók átog ma'a Segyekpelchémo nak. 10 Élyáxeg, kólyetlakxa kéxegke ektémakxa axta apkelenmáxamákpoho apkellegeykegkoho tén han melpekhésamap ma'a Dios appeywa apkellegasso, apkelxeyenmo axta chá'a m'a Wesse' egegkok appeywa. 11 Hakte anxénhok chá'a negko'o apteme apkeleñémo m'a apkelenmáxamákpoho nak chá'a apkellegeykegkoho yetlo apkelwasqápeykekxoho. Kéllegayak kéxegke ektémakxa axta apkelenmáxamákpoho aplegeykegkoho m'a Job, kélya'ásegkok nahan apteméssessamakxa axta Wesse' egegkok natámen ektemegwánxa néxa aplegeykegkoho, hakte Wesse' egegkok apteme segásekheykekxoho, tén han apmopyósa henlano'.
12 Élyáxeg, akke ekyágwánxa agkok, nágkólmés ekmámnaqsoho kélpeywa kólxének ma'a néten tén han keso náxop, essenhan ma'a mók aqsok enxoho. Kéltemék sa' agkok chá'a kélpeywa “ehay”, naqsók sa' nahan chá'a kóltéhek “ehay”; kéltemék sa' agkok nahan chá'a kélpeywa “ma'”, naqsók sa' nahan chá'a kóltéhek “ma'”, yaqwayam enxoho melyekpelchássesók kéxegke m'a Dios.
13 Yaqhápawók sa' agkok apwáxok kélxama kéxegke, kéméxcheyk etnehek nempeywa nélmaxnagko. Payhékxeyk sa' agkok nahan apwáxok kélxama kéxegke, kéméxcheyk enneykmaksek elteméssesek apcheymákpoho Dios. 14 Apháxékpek agkok nahan kélxama kéxegke, kéméxcheyk eláneyha m'a apkelámha apmonye'e nak kélaqneykekxexa, yaqwayam enxoho elmaxnéssesek, tén han eltexnágkok pexmok égmenek yetlo apxeyenma m'a Wesse' egegkok apwesey. 15 Kélmaxnakkek agkok chá'a yetlo megkólya'ásseyam, etaqmelwók ma'a apháxamap, exneyásekxak néten ma'a Wesse' egegkok; apkeláneyak agkok nahan mey'assáxma m'a apháxamap enxoho, megkólyaqmagkásekxeyk ma'a aptémakxa mey'assáxma. 16 Kóltennés chá'a kélnámakkok ma'a ektémakxa kéllane megkólya'assáxma, kólmaxnésses nahan chá'a kélnámakkok yaqwayam enxoho eltaqmelchessók Dios. Yetneyk ekyawe agko' ekmowána apkelmaxnagko meyenseyam ma'a énxet ektaqmela nak aptémakxa. 17 Énxetók xamo' axta negko'o m'a Elías, apteme axta Dios appeywa aplegasso, xama axta aptéma nempeywa nélmaxnagko yetlo meyenseyam apkeltémo megkammakye', massegkek axta ekweykta mámeye keso náxop, ekweykmoho apqántánxo apyeyam nepxet pók. 18 Xama axta apkelmaxneyeykekxo makham apkeltémo kamme', mámeyeykekxeyk axta makham, tén axta xapop ektekkessama aqsok yaqwayam kanakxaxchek ekyexna.
19 Élyáxeg, apyetnakhágwokmek agkok kélxama kéxegke apyetlo m'a amya'a ekmámnaqsoho nak, keñe kélmók etaqheksohok makham ey'ókxések ma'a Dios, 20 kólya'asagkoho sa' kéxegke énxet apyaqmagkassesso nak apwáxok ma'a apkelane nak aptémakxa ekmaso, ewagkasek teyp yaqwayam eykhe yetsapok, yának nahan meyaqmagkásekxeyk Dios ekxámokma megkólya'assáxma.
¡Advertencia a los ricos!
1 Ahora escúchenme ustedes, los ricos: lloren y griten de dolor por todo lo que muy pronto van a sufrir. 2 Sus riquezas se pudrirán, y la polilla les comerá la ropa. 3 El dinero que han estado juntando en estos últimos tiempos se oxidará, y ese óxido será el testigo que los acusará en el juicio final, y que los destruirá como un fuego.
4 Ustedes no les han pagado el sueldo a sus trabajadores, y el Señor todopoderoso ha oído las protestas de ellos. Ese dinero que no han pagado también los acusará delante de Dios.
5 Ustedes los ricos han vivido con mucho lujo, y se han dado la gran vida en esta tierra. Han engordado tanto que parecen ganado listo para el matadero. 6 Injustamente han acusado y matado a personas inocentes, que ni siquiera podían defenderse.
Paciencia y valor
7-8 Pero ustedes, hermanos, tengan paciencia y no se desesperen, pues ya pronto viene Cristo el Señor. Hagan como el campesino, que con paciencia espera la lluvia, y también espera que la tierra le dé buenas cosechas. 9 No se quejen unos de otros, para que Dios no los castigue, pues él es nuestro juez, y ya pronto viene.
10-11 Sigan el ejemplo de los profetas, que hace mucho tiempo anunciaban el mensaje de Dios. Nosotros los admiramos porque fueron pacientes y soportaron el sufrimiento. Y seguramente se acuerdan de Job, y de cómo soportó con valor los sufrimientos y, al final, Dios lo trató muy bien. Y es que Dios es muy bueno y amoroso con los que sufren.
Otros consejos
12 Sobre todo, queridos hermanos, no juren ni por el cielo ni por la tierra, ni por ninguna otra cosa. Cumplan más bien con su palabra. Cuando digan «sí», que sea «sí»; y cuando digan «no», que sea «no». ¡No vaya a castigarlos Dios por no cumplir con su palabra!
13 Si alguno de ustedes está triste, póngase a orar. Si está alegre, alabe a Dios con cánticos. 14 Si alguno está enfermo, que llame a los líderes de la iglesia, para que oren por él; entonces ellos le untarán aceite y le pedirán al Señor que lo sane. 15 Si oran con confianza, Dios les responderá y sanará al enfermo, y si ha pecado también lo perdonará.
16 Por eso, confiesen sus pecados unos a otros, y oren unos por otros, para que Dios los sane. La oración de una persona buena es muy poderosa, porque Dios la escucha. 17 Por ejemplo, el profeta Elías era en todo igual a todos nosotros; pero le pidió a Dios con mucha confianza que no lloviera, ¡y durante tres años y medio no llovió sobre la tierra! 18 Después volvió a orar, ¡y llovió y la tierra dio sus cosechas!
19 Hermanos en Cristo, si alguno de ustedes deja de confiar en la verdad que ha aprendido, y otro le devuelve la confianza, 20 quiero que sepan esto: quien hace que un pecador deje de pecar, salva de la muerte al pecador y logra que Dios le perdone sus muchos pecados.