Kéltémo kólántekkesek énxet'ák élmanyása nak apyempe'ék
1 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
2 “Yána elántekkesek israelitas apheykegkaxa m'a apyókxoho énxet'ák ekteme nak negmasse ektepelchamaxche egyempehek, essenhan ma'a eksekkeneykha nak apyegmenek, essenhan ma'a ekmanyása nak apyempehek eñama appaknegweykmoho m'a kélhápak. 3 Kóltekkes sa' teyp apheykegkaxa énxet ma'a apkenna' essenhan kelán'a. Keñe sa' megkólenyetseksek ma'a apheykegkaxa nak énxet'ák kéltáha enxoho xa, cham'a sekhamakxa nak chá'a ko'o nepyeseksa.”
4 Apkelyahákxók axta nahan israelitas ma'a apkeltamhókxa axta Wesse' egegkok etnehek ma'a Moisés. Apkelántekkessek axta teyp apheykegkaxa énxet ma'a élmanyása nak apyempe'ék.
Segánamakxa ekxeyenma nak nentawassáseykha aqsok apagkok egmók
5 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
6 “Etne sa' elának israelitas se'e: Apyenyókek sa' agkok Wesse' egegkok xama énxet essenhan kelán'a, eñama aptawassáseykha aqsok apagkok pók énxet, cháxa apkelana mey'assáxma xa, 7 kéméxcheyk ey'ásegwakxoho'. Kéméxcheyk egkeyásekxak mók ekyaqmageykekxa aqsok aptawassáseykha m'a pók, exnéshok ma'a ekwánxa aqsok aptawassáseykha, keñe egkeyásekxohok makham mók néten. 8 Apketsekkek sa' agkok ma'a énxet kéltawassáseykha nak aqsok apagkok, méko enxoho nahan xama enxoho m'a apnámakkok apagko' nak, yaqwayam enxoho kólmeyásekxak ma'a aqsok ekyaqmageykekxa kéltawassáseykha, Wesse' egegkok sa' kólmések, yaqwayam kapasmok ma'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok, kólmések sa' nahan nepkések apkennawo', yaqwayam sa' egkések Wesse' egegkok ma'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok, keñe sa' etaksek megkólyaqmagkáseykekxa mey'assáxma xa énxet nak.
9 “Ekyókxoho aqsok apkelmésso nak chá'a israelitas, tén han apkelmésso naqsa nak chá'a, apkelpagkanchesso nak ma'a Wesse' egegkok, tén han apkelseykekxésso nak chá'a m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, etnehek sa' apagkok ma'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok. 10 Ekyókxoho aqsok kélpagkanchesso nak chá'a Wesse' egegkok, kélseykekxésso nak chá'a m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, etnehek sa' apagkok ma'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok.”
Segánamakxa ekxeyenma nak nélmeyeykha entáwa'
11 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
12 “Etne sa' elának israelitas se'e: Awanchek katnehek xama kelán'a ektawáseykegkoho nak atáwa', 13 ekpathetéyak nak chá'a pók énxet, meyke apya'áseykegkoho m'a atáwa' nak, hakte yexamaxkók chá'a éláneya xa ényetséssama nak émpehek, hakte méko m'a ekxeyenma enxoho, megkóteyamaxchek nahan élanakxa enxoho xa ektémakxa nak. 14 Temék agkok xa ektáha nak, katlakkasek aqsa katyapok apwáxok apkelmeyeykha aptáwa' m'a énxet eñama ektémakxa m'a aptáwa'. Awanchek eyke nahan elmeyawha aqsa chá'a aptáwa' énxet neyseksa meyke ektemegweykmohóxma m'a aptáwa'. 15 Temék agkok xa ektáha nak, éntemekxak sa' aptáwa' énxet ma'a aphakxa nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, esakxéshok sa' nahan ánet ektegkesso kelyetsáteyak ma'a apho nak hótáhap apnek eñama m'a aptáwa', yaqwayam etnéssesek apmésso naqsa Dios. Megyenchehekxék sa' eyke pexmok égmenek, tén han ma'a aqsok ekmátsa nak ekpaqneyam, hakte cháxa ekteme kélmésso naqsa aqsok Dios eñama nak ma'a nélmeykha entáwa', yaqwayam kataxchek ma'a ektémakxa megkay'assáxma.
16 “Yának sa' keypetchegwomhok appasmo apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok ma'a kelán'a nak, tén sa' etnegkessók nápaqtók Wesse' egegkok. 17 Keñe sa' eyáwak ketsék yegmen ekpagkanamaxche m'a yátegwáxwa nak, yenchehekxak sa' nahan ketse' xóp ánek eñama nak náxop ma'a tegma appagkanamap. 18 Yának sa' aqsa katnamha kelán'a m'a nápaqto' nak Wesse' egegkok, elpékessásekxak sa' áwa', tén sa' elmések ma'a apho nak hótáhap apnek kélmésso naqsa, eñama nak apkelmeyeykha atáwa', yaqwayam kataxchek ektémakxa megkay'assáxma; keñe sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok emha aqsa m'a yegmen ekmáske, eksáyam nak negyemnamaxche'. 19 Keñe sa' yának katnéssesek naqsók appeywa m'a kelán'a nak. Sa' etnehek yának se'e: ‘Sa' agkok xe' kapatheteykegkok pók énxet, megkatwáseykegkoho enxoho m'a atáwa', megkalánéssama enxoho pók énxet ma'a ényetséssama nak émpehek, méko sa' katnehek xe' ekyena enxoho s'e yegmen ekmáske, eksáyam nak negyemnamaxche'. 20 Tawáseykegkók sa' agkok xe' atáwa', ekpatheteykegko enxoho chá'a m'a pók énxet, éláneya enxoho exche' m'a ényetséssama nak émpehek, 21 Wesse' egegkok sa' xeye' etnéssesek ekyemnamaxche nápaqta'awók ma'a énxet'ák, yának sa' keyphehek apwáxok, yetsagkassesek sa' étche awáxok. 22 Káhapwak sa' xe' s'e kéllegassáseykegkoho nak, ekyena enxoho s'e yegmen, eksáyam nak negyemnamaxche'’, keñe sa' kelán'a katnehek kátegmowagkok se'e: ‘Sa' katnehek xa.
23 “Keñe sa' appasmo apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok etaxaksek weykcha'áhak negyemnamaxche nak, tén sa' yexpaqhekxak ma'a yegmen ekmáske nak emasseksek. 24 Keñe sa' yának keynek kelán'a xa yegmen nak, yaqwayam sa' kásseksek awáxok, 25 Keñe sa' elmekxak makham ma'a aqsok kélmésso naqsa exchek eñama nak ma'a apkelmeyeykha atáwa', yaqwayam enxoho egkések ma'a Wesse' egegkok; tén sa' enegkenek aqsok kélmésso m'a néten nak ekwatnamáxchexa aqsok, 26 keytlawhok sa' nahan apkelma xama apmek ma'a aqsok aktek ekyexna kélmésso naqsa nak, elwatnek sa' ma'a ekwatnamáxchexa nak aqsok, yaqwayam sa' katnehek kélmésso naqsa aqsok ekxénweykekxoho chá'a kélwáxok.
“Appenchessek sa' agkok apchéyak appasmo apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok yegmen ekmáske m'a kelán'a nak, 27 naqsók sa' agkok ektawáseykegkoho atáwa', kásseksek sa' awáxok xa yegmen eksáyam nak negyemnamaxche', keyphéssesek sa' nahan awáxok, katsagkassesek sa' nahan étche awáxok, keñe sa' kelán'a katnehek ekyemnamaxche nepyeseksa énxet'ák agkok. 28 Méko sa' agkok ektemegweykmohóxma m'a kelán'a, méko sa' katnehek ektáhakxa, awanchek sa' nahan kótak étchek.
29 “Cháxa segánamakxa agkok ekyetna enxoho chá'a kelán'a ektawáseykegkoho atáwa' xa, tén han apkelmeyeykha nak chá'a aptáwa', 30 tén han ekpelakkasso nak aqsa chá'a katyapok apwáxok apkelmeyeykha aptáwa', eñama ektémakxa m'a aptáwa'. Éntemekxak sa' aptáwa' m'a nápaqtók Wesse' egegkok, tén sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok etnéssesek ma'a éltémókxa nak antéhek ma'a segánamakxa. 31 Mexénakpek sa' nahan atáwa' apteme ekmaso aptáhakxa, kelán'a sa' agkok eksexnánémaxche', sa' kañegkohok kéllegassáseykegkoho m'a.”
Reglas para el campamento
1 Dios le dijo a Moisés:

2-3 «Diles a los israelitas que echen fuera del campamento a todo hombre o mujer que tenga estos problemas: alguna enfermedad sexual o de la piel, y a los que hayan tocado algún cadáver. De esa manera no contaminarán el campamento donde yo vivo».

4 Los israelitas obedecieron lo que Dios le había mandado a Moisés, y expulsaron del campamento a esas personas.
Otras reglas
5 Luego Dios le dijo a Moisés:

6 «Diles a los israelitas que si alguien roba o daña las pertenencias de otra persona, me lo está haciendo a mí. Es un pecado, 7 y debe corregirse así: se le devolverá a la persona todo lo que se le haya quitado, más una quinta parte. 8 Si la persona que dañaron ya murió, y no le pueden devolver sus pertenencias a alguno de sus parientes, entonces se las darán a Dios y las podrá usar el sacerdote. Además, la persona que robó o dañó esas pertenencias deberá llevarle al sacerdote un carnero para que lo sacrifique, y así Dios le perdonará su pecado.
9-10 »Todas estas ofrendas que la gente lleve a Dios, serán para los sacerdotes».
Reglas en relación con los celos
11 Dios le dio otra ley a Moisés, y le dijo:

12-13 «Diles esto a los israelitas: puede ser que una mujer sea infiel a su esposo y tenga relaciones sexuales con otro hombre, sin que nadie se entere de lo que hizo, ni siquiera su esposo. 14 Pero también puede ser que el esposo sospeche de ella y se ponga celoso, y hasta puede suceder que alguno sospeche que su mujer lo engañó, aunque no sea cierto.
15 »Cuando esto pase, el esposo llevará a su mujer ante el sacerdote, y le dará a Dios una ofrenda de dos kilos de harina de cebada. Como la ofrenda es de un esposo celoso que quiere descubrir si su esposa lo ha engañado, no se derramará aceite ni incienso sobre la harina.
16 »El sacerdote le pedirá a la mujer que se acerque, y la presentará ante Dios. 17 Luego el sacerdote traerá agua consagrada a Dios y pondrá en ella un poco de tierra del santuario.
18 »Luego, en señal de dolor, le soltará el pelo a la mujer, y la presentará ante Dios. El sacerdote le dará la ofrenda a la mujer mientras él sostiene en sus manos el agua amarga que hace daño a quienes han pecado. 19 Entonces el sacerdote la hará jurar y le dirá: “Si no has engañado a tu esposo ni has tenido relaciones con otro hombre, le pido a Dios que cuando bebas esta agua amarga no te pase nada malo. 20 Pero si le has sido infiel y lo has engañado con otro hombre, 21-22 le pido a Dios que te castigue de tal manera que, cuando tomes esta agua, el estómago se te hinche y no puedas tener hijos. Que esto les sirva de ejemplo a todos. Ese será tu castigo”.
»Y la mujer contestará: “Amén, amén”.
23 »Entonces el sacerdote escribirá esta maldición y la borrará con el agua amarga. 24 Después le dará el agua amarga a la mujer para que la beba, 25 y la mujer le dará al sacerdote la ofrenda para que la ponga sobre el altar y la presente a Dios. 26 El sacerdote tomará de la ofrenda un puñado de cereal y lo quemará sobre el altar para que Dios se acuerde de quién presenta la ofrenda.
»Luego la mujer beberá el agua amarga, 27 y si ella engañó a su esposo, el agua la hará sentirse tan mal que el estómago se le hinchará y no podrá tener hijos. Esto servirá de ejemplo a toda la gente.
28 »Pero si la mujer no engañó a su marido, no le pasará nada malo y podrá tener hijos.
29 »Esto es lo que se debe hacer cuando una mujer engañe a su esposo con otro hombre. Si el esposo se pone celoso, 30 tenga o no razón, debe llevarla ante Dios, y el sacerdote hará todo lo que ya te he dicho. 31 El esposo no será castigado. Pero si la mujer hizo algo malo, será castigada.»