Juan Bautista apha yókxexma meykexa énxet
(Mt 3.1-12Mc 1.1-8Jn 1.19-28)
1 Quince apyeyam axta weykmok apteme wesse' apwányam ma'a Tiberio, keñe axta Poncio Pilato aptéma apkeláneykha apchókxa m'a Judea. Axta aptemék apkeláneykha apchókxa Herodes ma'a Galilea, keñe axta apyáxeg Filipo aptéma apkeláneykha apchókxa m'a Iturea tén han ma'a Traconítide, keñe axta Lisanías aptéma apkeláneykha apchókxa m'a Abilene. 2 Axta eyke aptamhéyak apkelámha apmonye'e apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok ma'a Anás tén han ma'a Caifás. Cháxa ekhem nak, appaqhetchessamakxa axta Dios yókxexma meykexa énxet ma'a Juan, Zacarías axta apketche, 3 keñe axta Juan apmaheykegko chá'a ekyókxoho yókxexma, cham'a ekpayho nak wátsam Jordán, apkeltennassama chá'a énxet'ák eyéméxko elyo'ókxak makham ma'a Dios tén han kólyaqpássesagkok yegmen, yaqwayam enxoho meyaqmagkásekxeyk Dios ma'a apkeltémakxa melya'assáxma. 4 Temegkek axta xa, ekhawo ektémakxa axta eknaqtáxésamaxche weykcha'áhak apagkok ma'a Dios appeywa aplegasso Isaías, ektéma axta s'e:

“Xama énxet apteme
apkelpáxameykha
yókxexma meykexa énxet se'e:
‘Kóllanés ámay apagkok
Wesse' egegkok;
kólpékesho sa' kéllánésso
xama ámay.
5 Kólápekxak sa' ekyókxoho
xapop élyapwátéyak nak,
kólpeykásekxak sa' ekyókxoho
egkexe élekhahéyak,
kólpékásekxak sa' nahan ma'a
ámay éltaqhahéyak nak,
kólaxñásekxa sa' nahan ma'a
ámay élyapwátéyak nak.
6 Apyókxoho énxet sa' elwetak
nélwagkásamáxche teyp
apcháphasso m'a Dios.’”
7 Xama axta apkelxegama énxet'ák yaqwayam enxoho yának eyaqpássesagkok yegmen ma'a Juan, axta aptemék apkelanagkama s'e: “¡Kéxegke kélhémo nak yéwa! ¿Yaqsa axta éltennasso kéxegke peya kólegketaxchek neyseksa m'a sẽllegassáseykegkoho ekmaso agko' eyágketwa'a nak? 8 Kóllána sa' yaqwayam enxoho kataxchek yáxñakxoho kélya'eykekxo makham kéxegke m'a Wesse' egegkok, nágkólteme aqsa chá'a kólpaqmésmakha kélnepyeseksa kéxegke s'e: ‘¡Negko'o nenteme Abraham aptawán'ák neptámen!’; hakte naqsók ko'o sektáha séláneya kéxegke, kawomhok apmopwána Dios etnéssásekxak Abraham aptawán'ák neptámen se'e meteymog nak. 9 Penchásexcheyk kaxwók kélláneykekxa póte yaqwayam kólyaqtennagkok yenta'a ekweykmoho kepmenák. Ekyókxoho yámet megkeyxno nak, kólyaqtennek chá'a, keñe kólchexák chá'a nátex.”
10 Keñe axta énxet'ák aptéma apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Yaqsa eyéméxko anlának negko'o? 11 Axta aptemék apchátegmoweykegko Juan se'e:
—Kélxama apyetnakxa enxoho apqánet kélántaxno, kólmés sa' xama m'a meyke agko' nak aptaxno; kélxama ekhakxa enxoho kélto, kólmés sa' nahan nekha m'a meyke nak aptéyak.
12 Apkelweykmek axta anhan nápakha énxet apkelma axta chá'a selyaqye yaqwayam kólmések ma'a Roma, yaqwayam axta nahan kólyaqpássesagkok yegmen. Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a Juan se'e:
—Sẽlxekmósso, ¿Yaqsa eyéméxko anlának negko'o?
13 Axta aptemék apkelanagkama Juan se'e:
—Nágkólyeykhasagkoho chá'a kélmà selyaqye m'a ekweykenxa nak chá'a kélánémaxchexa kólmok.
14 Axta aptemék nahan apkelmaxneyeykencha'a nápakha sẽlpextétamo s'e:
—Negko'o han ¿Yaqsa eyéméxko anlána'?
Axta aptemék apchátegmoweykegko Juan se'e:
—Nágkólyementem chá'a xama aqsok enxoho m'a xama énxet yetlo kéltennasso kólteméssessamhoxma ekmaso, essenhan kólpehéssók aqsa chá'a apkelane m'a aqsok meláneya enxoho chá'a; nágkólwañegkoho nahan chá'a m'a ekwánxa nak chá'a kélxawe.
15 Awanhek axta nahan apkelhaxnéyak énxet'ák yaqwayam katnehek xama aqsok, kelchetámeykha axta apkelwáxok, Juan kexaha m'a Mesías; 16 axta eyke aptemék Juan apkelanagkama apyókxoho énxet'ák se'e: “Naqsók ko'o sekyaqpassásegko yegmen kéxegke; apxegakmek eyke nahan xama yaqwayam sa' eyaqpássesagkok yetlo Espíritu Santo tén han táxa. Awanhók agko' nahan apmopwána m'a maxnawok ko'o, megkapayhawok nahan ko'o alhaxyawássesek axát'ák ma'a apkeltéto apmagkok. 17 Apsókmók nahan apkempasso nak chá'a aqsok áwa' apák yaqwayam sa' eláxñásekxak ma'a hótáhap apaktek keñe ekxakkasek ma'a apwa' apák. Exatmok sa' hótáhap apaktek ma'a apxátamakxa nak chá'a, keñe sa' elwatnek apwa' apák ma'a táxa yaqwánxa sa' megkaspónek xama enxoho.”
18 Cháxa aptémakxa axta chá'a Juan apkellegassama amya'a ektaqmela m'a énxet'ák, xámok axta eyke anhan chá'a aptémakxa apkeltennáseykha. 19 Apyennaqtéssegkek axta nahan appeywa appaqhetchessama m'a Herodes, apteme axta apkeláneykha apchókxa, hakte apmeykekxeyk axta aptéma aptáwa' m'a Herodías, apyáxeg aptáwa' axta, tén axta nahan eñama m'a ekyókxoho aqsok ekmaso apkelane axta chá'a m'a Herodes; 20 tén axta m'a Herodes, apyáncháseykegkók axta aqsa apkelane aqsok ekmaso neyseksa m'a aptémakxa ekmaso axta: aphésseykmek axta Juan kañe' sẽlpextétamakxa.
Jesús kélyaqpássesso yegmen
(Mt 3.13-17Mc 1.9-11)
21 Xama axta apyaqpassáseykegko yegmen Juan ma'a apyókxoho énxet, apkeltémók axta han kólyaqpássesek yegmen ma'a Jesús; mayheykekxeyk axta nahan néten neyseksa apkelmaxnagko m'a, 22 apweyweykenteyk axta Espíritu Santo apkenmeykegkaxa, máxa wáx'ay axta aptemék, legamaxcheyk axta anhan xama kélpeywa m'a néten. Axta entemék se'e:
—Xép apteme hatte seyásekhayo, ektáha axta sélyéseykha.
Jesús apyapmeyk nano'
(Mt 1.1-17)
23 Treinta apyeyam apagkok axta weykmok Jesús, cham'a apcheynamo axta aptamheykha. José apketche axta apkeltamhomakpok ma'a Jesús. Elí axta eyke apketche m'a José. 24 Keñe axta Matat apketche m'a Elí, keñe axta Leví apketche m'a Matat, keñe axta Melquí apketche m'a Leví, keñe axta Janai apketche m'a Melquí, keñe axta José apketche m'a Janai, 25 keñe axta Matatías apketche m'a José, keñe axta Amós apketche m'a Matatías, keñe axta Nahúm apketche m'a Amós, keñe axta Eslí apketche m'a Nahúm, keñe axta Nagai apketche m'a Eslí, 26 keñe axta Máhat apketche m'a Nagai, keñe axta Matatías apketche m'a Máhat, keñe axta Semeí apketche m'a Matatías, keñe axta Josec apketche m'a Semeí, keñe axta Joiadá apketche m'a Josec, 27 keñe axta Johanán apketche m'a Joiadá, keñe axta Resá apketche m'a Johanán, keñe axta Zorobabel apketche m'a Resá, keñe axta Salatiel apketche m'a Zorobabel, keñe axta Nerí apketche m'a Salatiel, 28 keñe axta Melquí apketche m'a Nerí, keñe axta Adí apketche m'a Melquí, keñe axta Cosam apketche m'a Adí, keñe axta Elmadam apketche m'a Cosam, keñe axta Er apketche m'a Elmadam, 29 keñe axta Jesús apketche m'a Er, keñe axta Eliézer apketche m'a Jesús, keñe axta Jorim apketche m'a Eliézer, keñe axta Matat apketche m'a Jorim, 30 keñe axta Leví apketche m'a Matat, keñe axta Simeón apketche m'a Leví, keñe axta Judá apketche m'a Simeón, keñe axta José apketche m'a Judá, keñe axta Jonam apketche m'a José, keñe axta Eliaquim apketche m'a Jonam, 31 keñe axta Meleá apketche m'a Eliaquim, keñe axta Mená apketche m'a Meleá, keñe axta Matatá apketche m'a Mená, keñe axta Natán apketche m'a Matatá, 32 keñe axta David apketche m'a Natán, keñe axta Jesé apketche m'a David, keñe axta Obed apketche m'a Jesé, keñe axta Booz apketche m'a Obed, keñe axta Sélah apketche m'a Booz, keñe axta Nahasón apketche m'a Sélah, 33 keñe axta Aminadab apketche m'a Nahasón, keñe axta Admín apketche m'a Aminadab, keñe axta Arní apketche m'a Admín, keñe axta Hesrom apketche m'a Arní, keñe axta Fares apketche m'a Hesrom, keñe axta Judá apketche m'a Fares, 34 keñe axta Jacob apketche m'a Judá, keñe axta Isaac apketche m'a Jacob, keñe axta Abraham apketche m'a Isaac, keñe axta Térah apketche m'a Abraham, keñe axta Nahor apketche m'a Térah, 35 keñe axta Serug apketche m'a Nahor, keñe axta Ragau apketche m'a Serug, keñe axta Péleg apketche m'a Ragau, keñe axta Éber apketche m'a Péleg, keñe axta Sélah apketche m'a Éber, 36 keñe axta Cainán apketche m'a Sélah, keñe axta Arfaxad apketche m'a Cainán, keñe axta Sem apketche m'a Arfaxad, keñe axta Noé apketche m'a Sem, keñe axta Lámec apketche m'a Noé, 37 keñe axta Matusalén apketche m'a Lamec, keñe axta Henoc apketche m'a Matusalén, keñe axta Jéred apketche m'a Henoc, keñe axta Mahalaleel apketche m'a Jéred, keñe axta Cainán apketche m'a Mahalaleel, 38 keñe axta Enós apketche m'a Cainán, keñe axta Set apketche m'a Enós, keñe axta Adán apketche m'a Set, keñe axta Dios apketche m'a Adán.
Juan el Bautista
(Mt 3.1-12Mc 1.1-8Jn 1.19-28)
1-2 Juan el Bautista, el hijo de Zacarías, vivía en el desierto. Dios le habló allí, en el desierto, cuando Tiberio tenía ya quince años de ser el emperador romano y Poncio Pilato era el gobernador de la región de Judea. En ese tiempo Herodes Antipas gobernaba en la región de Galilea; por su parte Filipo, el hermano de Herodes, gobernaba en las regiones de Iturea y Traconítide; Lisanias gobernaba en la región de Abilene. Anás y Caifás eran los jefes de los sacerdotes del pueblo judío.
3 Juan fue entonces a la región cercana al río Jordán. Allí le decía a la gente: «¡Bautícense y vuélvanse a Dios! Solo así Dios los perdonará.»
4 Mucho tiempo atrás, el profeta Isaías había escrito acerca de Juan:

«Alguien grita en el desierto:
“Prepárenle el camino a nuestro Dios.
¡Ábranle paso!
¡Que no encuentre estorbos!

5 ”Rellenen los valles,
y conviertan en llanura
la región montañosa.
Enderecen los caminos torcidos.
6 ¡Todo el mundo verá
al Salvador que Dios envía!”»

7 Mucha gente venía para que Juan los bautizara, y él les decía:

—¡Ustedes son unas víboras! ¿Creen que van a escaparse del castigo que Dios les enviará? 8 Muestren con su conducta que realmente han dejado de pecar. No piensen que van a salvarse solo por ser descendientes de Abraham. Si Dios así lo quiere, hasta estas piedras las puede convertir en familiares de Abraham. 9 Cuando un árbol no produce buenos frutos, su dueño lo corta de raíz y lo quema. ¡Y Dios ya está listo para destruir a los que no hacen lo bueno!

10 La gente le preguntaba:

—Y entonces, ¿qué podemos hacer?

11 Él les respondía:

—El que tenga dos mantos, comparta uno con quien no tenga nada que ponerse. El que tenga comida, compártala con quien no tenga nada que comer.

12 Vinieron también unos cobradores de impuestos y le preguntaron a Juan:

—Maestro, ¿qué podemos hacer para salvarnos?

13 Juan les contestó:

—No le cobren a la gente más dinero del que debe pagar.

14 Unos soldados preguntaron:

—Juan, ¿qué podemos hacer nosotros?

Él les contestó:

—Ustedes amenazan a la gente y la obligan a que les dé dinero. Solo así le prometen dejarla en paz. ¡No lo vuelvan a hacer, y quédense satisfechos con su salario!

15 Todos se admiraban y querían saber si Juan era el Mesías que esperaban. 16 Pero Juan les respondió:

—Yo los bautizo a ustedes con agua. Pero hay alguien que viene después de mí, y que es más poderoso que yo. Él los bautizará con el Espíritu Santo y con fuego. ¡Yo ni siquiera merezco ser su esclavo! 17 El que viene después de mí separará a los buenos de los malos. A los buenos los pondrá a salvo, y a los malos los echará en un fuego que nunca se apaga.

18 De este modo, y de otras maneras, Juan anunciaba las buenas noticias a la gente. 19 Además, reprendió a Herodes Antipas porque vivía con Herodías, la esposa de su hermano Filipo, y por todo lo malo que había hecho. 20 Pero a toda su maldad Herodes añadió otra mala acción: puso a Juan en la cárcel.
Juan bautiza a Jesús
(Mt 3.13-17Mc 1.9-11)
21 Cuando Juan terminó de bautizar a todos, Jesús vino y también se bautizó. Mientras Jesús oraba, el cielo se abrió 22 y el Espíritu Santo bajó sobre él en forma de paloma. Luego se oyó una voz que desde el cielo decía: «Tú eres mi Hijo, a quien quiero mucho. Estoy muy contento contigo.»
Los antepasados de Jesús
(Mt 1.1-17)
23 Jesús comenzó a predicar cuando tenía unos treinta años y, según la gente, era hijo de José. Esta es la lista de sus antepasados:
José,
Elí,
24 Matat,
Leví,
Melquí,
Janai,
José,
25 Matatías,
Amós,
Nahúm,
Eslí,
Nagai,
26 Máhat,
Matatías,
Semeí,
Josec,
Joiadá,
27 Johanán,
Resá,
Zorobabel,
Salatiel,
Nerí,
28 Melquí,
Adí,
Cosam,
Elmadam,
Er,
29 Jesús,
Eliézer,
Jorim,
Matat,
30 Leví,
Simeón,
Judá,
José,
Jonam,
Eliaquim,
31 Meleá,
Mená,
Matatá,
Natán,
32 David,
Jesé,
Obed,
Booz,
Sélah,
Nahasón,
33 Aminadab,
Admín,
Arní,
Hersón,
Fares,
Judá,
34 Jacob,
Isaac,
Abraham,
Térah,
Nahor,
35 Serug,
Ragau,
Péleg,
Éber,
Sélah,
36 Cainán,
Arfaxad,
Sem,
Noé,
Lámec,
37 Matusalén,
Henoc,
Jéred,
Mahalalel,
Cainán,
38 Enós,
Set,
Adán,
Dios mismo.