Apkeltaqnómap apkelmeyeykekxa nak chá'a Egipto aptegyeykha ekpasmo
1 Aptáhak Wesse' egegkok se'e:
“¡Énxet'ák laye
sénmexeykekxa nak chá'a,
apkeláneykekxa nak chá'a
yaqwánxa etnahagkok
meyke séltennasso ko'o,
élchetámeykha nak chá'a apkelwáxok
aqsok yaqwayam elanagkok
megkatnaha nak ko'o
séltémo elanagkok,
apxámáseykegkek aqsa chá'a m'a
melya'assáxma nak!
2 Apkelmeyákxeyk
ekpekhe agko' ma'a Egipto,
keñe ko'o méko
sélpaqhetchásamákpoho;
apkelya'aweykxeyk
apkeltamho elmeyók ma'a faraón,
apkelhákxeyk ma'a kañe' Egipto
apkeltamho elmeyawakpok.
3 Elyexanchesha sa' eyke aqsa chá'a
elmeyók ma'a faraón,
elmegqágwakxohok sa' ma'a
apkelheykekxa nak
chá'a kañe' Egipto.
4 Kéláphassegkek eykhe kéxegke
énxet'ák kélapháseykha
ekweykmoho m'a tegma apkelyawe
Soan tén han ma'a Hanés,
5 apyókxoho sa' eyke
elmegqágwakxohok
eñama xa énxet'ák
megkamopwána nak epasmok pók,
mesókáseyam nak ma'a aqsok
yaqwayam kapasmok
tén han ekpayhawo nak kólmaha,
wánxa aqsa m'a
eyaqhémo nak anleyxmakha
tén han ekmaso negha.”

6 Aqsok kélnaqtósso
élxénamaxche',
élleykha nak ma'a Négueb:
Apkelpeywomók chá'a
apkelmeyeykekxo Egipto
apkelpátegkessama
yámelyeheykok tén han yányátnáxeg
apkelseykekxo aqsok élmomnáwa
apagkok tén han
mók aqsok apagkok
israelitas ma'a yókxexma,
ekxámokmakxa nak aqsok
élmasagcha'a,
élleykegkaxa nak ma'a méwa
élyexweyweykegkól'a,
tén han ma'a yéwa,
tén han ma'a yéwa ekwányam
élchampayól'a,
apheykegkaxa nak ma'a énxet'ák
mékcha'awo,
7 megkalmopwancha'a nak
elanagkok xama aqsok,
megkalmopwancha'a
nak epasmok pók.
Cháxa keñamak
sekteméssessama nak
ko'o apkelwesey:
“Yéwa ekwányam
ekyexwéweykha naqsa
méko xama aqsok kalána'”.
8 Exegma kaxwo',
etaxés sa' xama meteymog ekpayhe,
epekken sa' apnaqtáxésso
yaqwayam sa' keytek aqsa m'a,
élhaxanma m'a egmonye' sa',
yaqwayam katnehek
ekxénweykekxoho chá'a kélwáxok
meyke néxa.
9 Énxet'ák apkenmexeykekxa chá'a
Dios xa énxet'ák nak,
apyenseyam chá'a apkelyetleykha,
megkalmopmenyého nak
yeyxhok ma'a Wesse' egegkok
nélxekmowásamáxche apagkok.
10 Etnehek chá'a elának énxet'ák
apkelwetayo nak chá'a aqsok se'e:
“Nágkayet akke aqsok kélwete”,
keñe chá'a etnehek elának
apkellegasso nak Dios appeywa s'e:
“Ná hẽltennasha eyke
aqsok ekxekmowásamáxkoho
ekmámnaqsoho nak;
hẽltennasha aqsa chá'a m'a amya'a
ekmátsa nak ageyxho';
náhentawássesha m'a aqsok
élxéneykencha'a
nak egwáxok agweta'.
11 Kólyensem kélyetlo s'e ámay nak,
kólyetnakhágwom se'e ámay
ekpéwomo nak,
náhenxekmósseta
kaxwók negko'o m'a
Dios Aptaqmalma nak ma'a Israel.”
12 Ékeso éñamakxa
aptáha nak appeywa Dios
Aptaqmalma nak Israel se'e:
“Kéltaqnókek kéxegke s'e amya'a
kéltennasso nak,
kéláyók ma'a
kélyennaqteyáseykha
nak kélyempe'ék
tén han ma'a ekmaso
nak kéltémakxa',
kélpasmeykekxék nahan ma'a;
13 cháxa keñamak kéltáha nak
kélsexnánémaxche
kélagko' kéxegke.
Kélhawók ma'a meteymog
kélhaxtal'a nepyáwa tegma
netna'awo élmayhel'a,
ekpelakkassól'a aqsa kayaqnenek
neyseksa megkaxeyenma
kélwáxok katnehek;
14 máxa sa' kóltéhek
kólmasséssók ma'a
ektémól'a yátegwáxwa
apkelánamap la'a yelpa',
appaqxamól'a apyókxoho,
megyeymomap la'a
xama nápakha'a apketkok appaqxo
negmowána enxoho agmaha
antahanchesek átex
ólmok ma'a neyseksa táxa nak,
essenhan yaqwayam enxoho
agyáwak yegmen ma'a yámelchet.”

15 Aptáhak Wesse' egegkok se'e,
cham'a Dios Aptaqmalma nak Israel:
“Kólchexyem, kóllánekxa kélheykha
keñe sa' kólwagkasaxchek teyp.
Sa' kañék kélyennaqte kéxegke m'a
ektaqmalma nak kélheykha
tén han megkólya'ásseyam.”
Makke kólmakók kéxegke,
16 kéltáhak aqsa kélpaqmeta s'e: “Ma',
tásek eyke negko'o ólxog
ólchántek yátnáxeg ólxeganmok.”
Hoy táse', kólteme sa'
kólxeganmok xa
ektáha nak.
Kéltáhak nahan kélpaqmeta s'e:
“Ólchántek sa'
yátnáxeg apkelyenyawasso
élyennaqte nak ényahéyak.”
Táse', apmelyeha'ak sa' etnehek
apkenyehéyak ma'a
ektáha nak apmenxenma.
17 Mil énxet sa' yenyahagkok
yeyk xama apagko' énxet
yaqwayam elnápok,
keñe sa' kélyókxoho kéxegke
kólenyahagkok kóleyk wánxa m'a
cinco énxet apmáheyo elnápok
ekwokmoho kéleyméxko
kélqántawók kélagko',
ektémól'a keymaxchek
xama agko' yámet émha m'a
néten egkexe étseksek nak,
essenhan ma'a ektémól'a
xama aqsok kélchenegkesso
magkenatchesso m'a
néten egkexe nak.
Énxet'ák kéltennasso kólásekhekxohok makham
18 Apkelhaxneyk kéxegke m'a Wesse' egegkok, yaqwayam sa' elásekhekxohok makham; apmakawók apagkók exekmósek kéxegke m'a ektémakxa nak apkelásekhayo, hakte Wesse' egegkok apteme Dios ekpéwomo aptémakxa. ¡Apkeleñémo apyókxoho ektáha nak apkelhaxanma m'a!
19 Énxet'ák Sión, kélheykha nak Jerusalén: megkóllekxagwaha sa' kaxwók kéxegke. Kélyósekak sa' elanok kéxegke Dios apleg'a enxoho kélpáxameykha ekyennaqte kólmaxnak yaqwayam epasmok, ketse' aplege sa' katnehek kélpeywa, yohók sa' chá'a yátegmowagkok. 20 Egkések sa' eykhe kéxegke Wesse' egegkok kéllegeykegkoho tén han ekyentaxnamo kélheykha, akke apteme apkelxekmósso m'a, méxánegkesek sa' chá'a kaxwo'; kélaqta'ák kélagko' sa' chá'a kólweta'. 21 Kélyetnakhágwokmek sa' agkok chá'a kélxega, kóllegak sa' chá'a xama kélpeywa kélnentámen katnehek se'e: “Payhók ámay se'e, kólmeyenta s'e.” 22 Máxa aqsok ekmanyása sa' kóltemeykha kólwanyaha m'a kéleykmássesso kélagkok sawo ekmope ekmomnáwa nak tén han ma'a aqsok kéláyókxa kélyepetchesso nak émpe'ék ma'a sawo ekyátekto ekmomnáwa. Máxa aqsok ekmanyása sa' kólteméssesek kóltaqnók, máxa aqsok apák kélchexakha sa' kólteméssesek. 23 Egkések sa' ekmámeye Wesse' egegkok, yaqwayam sa' kólchenekxak aqsok aktek, katekkesek sa' apxámokma apagko' hótáhap aptaqmalma m'a xapop. Xámok sa' nahan katnehek yókxexma yaqwánxa kallawha katawagkok pa'at weyke kélnaqtósso xa ekhem nak. 24 Kawakxohok sa' nahan ekha ekto aqsok aktek kéltekxekxo ekmátsa agko' ma'a weyke éltamheykha nak kélchekha tén han ma'a yámelyeheykok kélchánte nak. 25 Wokmek sa' agkok ekhem yaqwánxa keytek nentekyawa ekyawe, appallakmo sa' ma'a tegma apkelyennaqte nak, kaxek sa' wátsam tén han yegmen ényé ekyókxoho m'a meteymog élekhahéyak netna'awo nak tén han ma'a egkexe élwenaqte nak. 26 Eltaqmelchessásekxak sa' apkelyense énxet'ák apagkok ma'a Wesse' egegkok, elpextehetchesagkok sa' nahan. Keñe sa' pelten máxa ekhem éltátchesso sa' etnehek apkelsassóxma, keñe sa' ma'a ekhem kayeykhágwomhok agko' sa' élsassóxma, megkaxók sa' ma'a ekweykenxa nak chá'a élsassóxma, máxa sa' katnehek ektáha enxoho siete ekyókxoho éltátchesso ekhéyak ma'a néten.
Asiria kéllegassáseykegkoho
27 Kólenmexho hana makhawo nak,
apyókxoho apagko' apxegakmok
Wesse' egegkok;
aplókók apagko',
máxa éten ekyentaxno
ekpánmal'a entáhak aplo,
negyekpelchawók aplawa m'a
apátog nak,
máxa táxa,
ekmassesseykmohol'a aqsok
entáhak ma'a apaxkok nak,
28 máxa wátsam
ekteyapmal'a yegmen
entáhak ma'a apkennama nak
ekyetnél'a egyespok;
apxegakmek yaqwayam
éntaxnéssessak apheykha m'a
pók aptémakxa nak chá'a énxet'ák,
yaqwayam sa' kanaqlakxak ma'a
nennaqtawásamáxchexa nak,
apxegakmek yaqwayam
elatchessessak apatña'ák
énxet'ák ma'a
ekho nak yátnáxeg
kélatchessesso apwáxok
yaqwayam sa' kalyetnakhássók
chá'a apkelxega.
29 Keñe sa' kéxegke,
kólmeneykmaksek,
ektémól'a kalanaxchek
kélessawássessamo
ektaqmalma axta'a;
kalpayhekxak sa' kélwáxok,
máxa sa' kóltéhek ma'a
aptémól'a énxet
apkelpáwassól'a yámámok
neyseksa apkelxega
elmahagkok ma'a
Wesse' egegkok egkexe apagkok,
apkelyexanmomakxa nak ma'a
énxet'ák Israel.
30 Eltamhok sa' kañexchek
appeywa eyeymáxkoho nak ma'a
Wesse' egegkok,
exekmósek sa' nahan apmopwána,
cham'a peya nak elának
yetlo aplómo apagko',
yetlo m'a táxa eyáléwe
élwatnamo nak aqsok,
tén han takha' aplo
yetlo ekmámeye
tén han yegmen élyennaqte.
31 Elyegweyk sa' énxet'ák Asiria
apkelleg'a sa' appeywa m'a
Wesse' egegkok,
tén han apkellegassásegkoho sa',
32 ekyókxoho apyenyeykenta
apmopwána sa' chá'a
Wesse' egegkok
kañexchek élpáwá aqsok kéltekpaga
tén han arpa apkelpáwá
m'a kañe' nak.
Yempakhak sa' Wesse' egegkok
ekyennaqte agko' ma'a.
33 Nanók agko' apkelánesso
énxet'ák Asiria
tén han wesse' apwányam
apagkok ma'a
ekyetnamakxa nak
sẽllegassáseykegkoho ekmáske,
ekyawe nak ekpayhakxa
tén han ekmattawóneg,
eyáléweykegkaxa nak
ekyawe m'a táxa
yetlo ekxámokma m'a yántapák.
Wesse' egegkok apkennama sa'
káléwaksek ma'a,
máxa sa' katnehek ma'a
ényél'a eyáléwe m'a
aqsok ánek ekyátekto
eyáléwomól'a.
Contra los que confían en Egipto
1 Dios dijo:

«¡Qué mal les va a ir a ustedes,
israelitas rebeldes!
Hacen planes sin tomarme en cuenta,
y pecan una y otra vez.
2 Piden ayuda al rey de Egipto,
pero sin consultarme;
buscan refugio bajo su poder,
3 pero ese rey no podrá protegerlos;
Egipto no les dará refugio.

4 »Ustedes, los israelitas,
han mandado embajadores
hasta las ciudades egipcias
de Soan y de Hanés;
5 pero van a quedar avergonzados,
porque esa gente inútil,
en vez de ayudarlos,
les causará muchas desgracias».
La ayuda de Egipto no servirá de nada
6 Isaías dijo:

«Esto dice nuestro Dios acerca de Egipto,
ese animal feroz del desierto del sur:

“Los israelitas llevan a Egipto
todos sus tesoros y riquezas.
Todo eso lo llevan
a lomo de burro y de camello.
Cruzan el desierto,
que está lleno de peligros.
Allí hay leones feroces,
víboras y dragones voladores.
7 Pero Egipto no podrá ayudarlos.
Por eso he dicho acerca de él:
‘Perro que ladra, no muerde’.”»

8 Entonces Dios le dijo a Isaías:

«Ven ahora y escribe este refrán;
ponlo sobre una tablilla
para que sirva de testimonio
y siempre se recuerde».
El castigo de la rebeldía
9 Isaías dijo:

«Los israelitas son un pueblo
que no quiere obedecer
las enseñanzas de Dios.
Son infieles y rebeldes.
10 No quieren que los videntes
cuenten sus visiones;
tampoco quieren que los profetas
les digan la verdad.
Prefieren que les hablen
de cosas agradables;
prefieren seguir creyendo
que todo les saldrá bien.
11 A unos y a otros les piden
que dejen de obedecer a Dios;
no quieren que sigan hablando
del Dios santo de Israel.

12 »Por eso, Dios les dijo:

“Ustedes rechazan mis advertencias,
y prefieren confiar en la violencia
y en palabras mentirosas.
13 Por lo tanto,
su pecado caerá sobre ustedes
como un muro alto y agrietado,
que se viene abajo
cuando uno menos lo espera.
14 Será como un jarro
que se rompe por completo.
Tan pequeños son los pedazos
que no sirven para nada;
¡ni para remover el fuego
ni para sacar agua de un pozo!”

15 »Por lo tanto,
así dice el Dios santo de Israel:

“Vuelvan a obedecerme,
y yo les daré poder.
Si en verdad confían en mí,
manténganse en calma
y quedarán a salvo.
Pero ustedes me rechazan;
16 prefieren escapar a caballo
o en carros muy veloces.

”Pues bien, si así lo prefieren,
tendrán que huir a caballo;
¡pero sus perseguidores
serán más veloces que ustedes!
17 Bastará un solo enemigo
para llenar de miedo a mil;
¡serán suficientes cinco de ellos
para amenazar a todos ustedes!
Y cuando todo haya terminado,
de ustedes quedarán tan pocos
que parecerán un poste solitario
en la parte alta de un monte”».
Promesas de salvación
18 Isaías continuó diciendo:

«Nuestro Dios ama la justicia y quiere demostrarles cuánto los ama. En verdad, Dios ama a los que confían en él, y desea mostrarles compasión.
19 »Y ustedes, israelitas que viven en la ciudad de Jerusalén, ya no tienen por qué llorar. Dios les tendrá compasión tan pronto como le pidan ayuda. En cuanto oiga sus gritos, les responderá. 20 Y si acaso les envía algún sufrimiento, ya no se quedará escondido. Dios es su maestro, y ustedes lo verán con sus propios ojos.
21 »Si acaso dejan de adorarlo, oirán una voz que les dirá: “No hagan eso, porque eso no me agrada. Adórenme solo a mí”. 22 Ustedes llegarán a ver como basura sus ídolos de oro y plata. 23 Entonces, cuando siembren sus campos, Dios les enviará lluvia. Así la tierra producirá trigo en abundancia.
»Ese día, su ganado tendrá mucho lugar donde pastar. 24 También los bueyes y los burros que trabajan en sus campos podrán alimentarse de ricos pastos.
25 »Cuando Dios castigue a sus enemigos y destruya sus fortalezas, bajarán de las colinas y de las altas montañas grandes corrientes de agua. 26 Ese día Dios les sanará las heridas, porque ustedes son su pueblo. La luz de la luna será tan brillante como la del sol, y el sol brillará siete veces más. ¡Será como si brillaran siete soles juntos!»
El castigo de Asiria
27 Isaías continuó diciendo:

«¡Miren a lo lejos!
¡Dios mismo se acerca!
Su furia es como fuego ardiente;
sus labios y su lengua
son un fuego destructor.
28 El aliento de Dios
parece un río desbordado
que todo lo inunda.
Dios viene contra las naciones,
para derrotarlas por completo
y hacerlas perder el rumbo.

29 »Ustedes, en cambio,
escucharán canciones
como en una noche de fiesta;
irán con el corazón alegre,
como los que caminan
al ritmo de las flautas.
Irán al monte de Dios,
pues él es nuestro refugio.

30 »Dios dejará oír su voz majestuosa
y nos demostrará su poder.
Sus rayos, aguaceros y granizos
son destructores como el fuego.

31 »Cuando Asiria oiga la voz de Dios,
sabrá el castigo que le espera
y se llenará de miedo.
32 Dios la atacará en la guerra,
y cuando la destruya,
sonarán arpas y tambores.
33 Desde hace mucho tiempo
Dios tiene preparado
un lugar de castigo
para Asiria y para su rey.
Es un lugar ancho y profundo,
y tiene mucha leña.
Cuando Dios sople sobre ella,
la leña se encenderá
como una lluvia de azufre».