1 Temegkek axta xa, ekweykmo axta siete apyeyam apteme wesse' apwányam Jehú; cuarenta apyeyam axta weykmok apteme wesse' apwányam ma'a Jerusalén. Sibiá axta ekwesey egken, eñama axta m'a Beerseba. 2 Leklamók axta apwáxok Wesse' egegkok ektémakxa aqsok apkelane m'a Joás, hakte apkelxekmóssegkek axta m'a Joiadá, apteme axta apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok. 3 Axta eyke kólmassésseykmok ma'a kélpeykessamókxa axta chá'a aqsok kéleykmássesso, apkelméssamakxa axta makham aqsok apkelnapma m'a énxet'ák, tén han apkelwatnamakxa axta chá'a m'a aqsok ekmátsa nak ekpaqneyam éten agkok.
4-5 Xama ekhem axta aptáha apkeláneya Joás ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok:
—Kólánchásekxa sa' kéxegke ekyókxoho selyaqye eknegkenamaxche nak chá'a kélmésso naqsa Wesse' egegkok, kélseykenta nak chá'a m'a tegma appagkanamap apagkok, kólmok sa' chá'a m'a ekwánxa enxoho apkelánémakpexa nak chá'a eyánmagkasek xama énxet, tén han ma'a ekyókxoho aqsok kélmésso naqsa apseykenta apagko' nak chá'a xama énxet ma'a Wesse' egegkok tegma appagkanamap apagkok. Kólmaxna sa' chá'a m'a apkeltaqmelchesso nak selyaqye, yaqwayam sa' kóllánekxak eyeyméxchexa enxoho chá'a m'a tegma appagkanamap.
6 Wokmek axta eyke veintitrés apyeyam apteme wesse' apwányam ma'a Joás, keñe apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, meláneykekxo makham ma'a tegma appagkanamap. 7 Tén axta wesse' apwányam Joás apcháneyáncha'a m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Joiadá, keñe han ma'a pók apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok. Aptáhak axta apkeláneya s'e:
—¿Yaqsa ektéma megkólláneykekxo nak kéxegke tegma appagkanamap? Melmésagkehek sa' kaxwók selyaqye kéxegke m'a apkeltaqmelchesso nak chá'a selyaqye; keñe sa' ekyetnakxa nak kaxwók selyaqye kélagkok, kólmések sa' yaqwayam kóllánekxak ma'a tegma appagkanamap.
8 Leyawók axta han apkelwáxok apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, melxawagkehek kaxwók selyaqye apagkok ma'a énxet'ák, tén han metnehek kaxwók yaqwayam elánekxak ma'a tegma appagkanamap nak. 9 Tén axta apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Joiadá apma xama yántéseksek kélxata aqsok, apyagkaxqatchek axta átog, keñe axta appekkenwokmo m'a nekha nak ekwatnamáxchexa aqsok, ekpayho nak nélya'assamakxa, nentaxna enxoho m'a Wesse' egegkok tegma appagkanamap apagkok; keñe axta apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok apkeláneykha axta chá'a m'a nentaxnamakxa nak tegma appagkanamap, exátawakxak axta chá'a ekyókxoho selyaqye kélseykekxa axta chá'a m'a Wesse' egegkok tegma appagkanamap apagkok. 10 Xama axta étak chá'a kalánhok selyaqye m'a yántéseksek nak, ewakxak axta chá'a m'a aptáxéssesso axta chá'a weykcha'áhak ma'a wesse' apwányam, yetlo m'a apkemha apmonye' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, elyetsátekxak axta chá'a selyaqye apkelwete axta chá'a m'a Wesse' egegkok tegma appagkanamap apagkok; exatmagkok axta chá'a yágkentamáhak, 11 appenchessek axta agkok chá'a apkelyetsáteykekxa ekwánxa, elmések axta chá'a m'a apkelxegkesso axta chá'a apkeláneykekxa m'a tegma appagkanamap, yaqwayam enxoho eyánmagkasek apkeltamheykha m'a apkelánéyak nak yántéseksek, tén han ma'a apkelámha apmonye'e nak apkeltamheykha m'a Wesse' egegkok tegma appagkanamap apagkok, 12 keñe axta han elmések chá'a m'a apkelánéyak nak tegma, tén han apkelhaxyawáseyak nak chá'a meteymog, yaqwayam enxoho elmok chá'a m'a yántéseksek, tén han meteymog kélhaxyawasso nak kélyaqtenneykekxa', yaqwayam enxoho kóllánekxak ma'a tegma appagkanamap, tén han kólyánmagkasek ekyókxoho m'a ektegyamaxche nak chá'a aqsok. 13 Keñe axta xa selyaqye kélseykekxa axta chá'a m'a Wesse' egegkok tegma appagkanamap apagkok, axta kólmeykha yaqwayam kalanaxchek ma'a egheykok élánamáxche nak sawo ekmope ekmomnáwa, tén han ma'a kélmeykha nak chá'a kólsapanchesek cháléwasso, egheykok élyawe, kélaqkahasso, tén han ma'a mók aqsok kélmeykegkaxa élánamáxche nak sawo ekyátekto ekmomnáwa, tén han sawo ekmope ekmomnáwa, 14 kólmések axta aqsa chá'a selyaqye m'a apkelánémap axta chá'a exegkesek apkeltamheykha, yaqwayam enxoho etnéssesek kélmeykha kélláneykekxa m'a Wesse' egegkok tegma appagkanamap apagkok. 15 Megkólyetsetchásekxeyk axta han chá'a ekwánxa apmeykha selyaqye énxet'ák, cham'a apkelxawéyak axta chá'a selyaqye yaqwayam enxoho eyánmagkasek apkeltamheykha m'a apkeltamheykha nak, hakte metwasha axta chá'a apkelmeykha selyaqye m'a. 16 Keñe axta megkólsakxeyk chá'a tegma appagkanamap ma'a selyaqye kélmésso naqsa ekyaqmageykekxa nensexnánémaxche', tén han magya'assáxma, hakte axta apagkok chá'a m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok.
17 Apketámeykegkek axta Hazael, wesse' apwányam nak Siria m'a tegma apwányam nak Gat, cháxa ekhem nak, apmomchek axta han, keñe axta apmeyeykekxo han Jerusalén yaqwayam ektamagkok. 18 Keñe m'a Joás, wesse' apwányam nak Judá, apkelmoma m'a ekyókxoho aqsok élpagkanamaxche', apkelpagkanchesso axta chá'a yaqwayam kólpeykeshok Wesse' egegkok ma'a kelwesse'e apkelwányam axta, cham'a Josafat, Joram tén han Ocozías, apyapmeyk nanók axta m'a apchókxa Judá; apkelmeyk axta han ma'a apkelmésso apagko' axta, tén han ma'a ekyókxoho sawo élyátekto élmomnáwa apkelwete axta m'a kélxátamakxa nak aqsok élmomnáwa m'a tegma appagkanamap, keñe han ma'a wesse' apwányam apxagkok apyawe nak, apkeláphássessek axta Hazael xa ekyókxoho nak, keñe axta apkelwátesa apketámeyak ma'a Jerusalén.
19 Ektémakxa axta apweynchámeykha Joás, tén han ekyókxoho aqsok apkelane, hágkek eknaqtáxésamaxche m'a weykcha'áhak apagkok axta m'a apkelwesse'e apkelwányam nak Judá. 20 Apkelánékxeyk axta apkelpeywa peya yenmexek ma'a sẽlpextétamo apkelwesse'e apagkok apagko' nak, keñe axta apchaqha m'a tegma apyetnama nak néten xóp kélekhesso, cham'a ámay ekmahéyak nak Silá. 21 Axta apchaqhe m'a ektáha nak sẽlpextétamo apkelámha apmonye'e apagkok, cham'a Josacar, Simat axta apketche, tén han Jozabad, Somer axta apketche. Xama axta apketsapa keñe kélátawanyegwákxo m'a David Tegma Apwányam apagkok. Tén axta apyaqmagkasa apteme wesse' apwányam ma'a apketche Amasías.
1 1 (2) cuando Jehú tenía ya siete años de gobernar en Samaria. La capital de su reino fue Jerusalén, y su reinado duró cuarenta años. Su madre era de Beerseba, y se llamaba Sibiá.
2 2 (3) Joás obedeció a Dios en todo, pues así lo educó el sacerdote Joiadá. 3 3 (4) Pero no quitó los pequeños templos donde el pueblo seguía ofreciendo sacrificios y quemando incienso a los ídolos.
4-5 4-5 (5-6) Un día Joás le dijo a los sacerdotes:

«Recojan ustedes el dinero de las ofrendas que la gente lleva al templo de Dios, tanto las ofrendas obligatorias como las voluntarias. Tomen todo ese dinero y úsenlo para las reparaciones del templo».

6 6 (7) Pero veintitrés años después, los sacerdotes aún no habían reparado el templo. 7 7 (8) Entonces Joás llamó al sacerdote Joiadá y a los demás sacerdotes, y les preguntó: «¿Por qué no están reparando el templo? Les prohíbo pedirle a la gente más dinero. Y devuelvan el dinero que tengan para que se hagan las reparaciones que ordené».
8 8 (9) Los sacerdotes estuvieron de acuerdo en no seguir manejando el dinero, ni en seguir a cargo de las reparaciones del templo. 9 9 (10) Entonces el sacerdote Joiadá tomó un cofre y le hizo un agujero en la tapa. Después fue al templo, llegó hasta donde estaba el altar, y colocó el cofre a la derecha. Los sacerdotes que cuidaban la entrada del templo ponían en el cofre todo el dinero que la gente llevaba. 10 10 (11) Cuando el cofre se llenaba, venían el secretario del rey y el jefe de los sacerdotes a contar todo el dinero y a ponerlo en bolsas. 11-12 11-12 (12-13) Después de anotar cuánto había, se lo daban a los encargados de las reparaciones del templo de Dios, y ellos les pagaban a todos los trabajadores. También compraban madera y piedras cortadas a la medida, y pagaban cualquier otro gasto de los arreglos del templo.
13-14 13-14 (14-15) El dinero que la gente llevaba se entregaba a los encargados, y se usaba solo en los arreglos del templo. No se usaba para hacer copas de plata ni tijeras para cortar las mechas quemadas de las lámparas ni tazones, ni trompetas ni otros utensilios de oro y plata.
15 15 (16) Los que recibían el dinero para pagar los gastos de la reparación del templo eran honestos, por lo que no se les pedían cuentas. 16 16 (17) El dinero que la gente daba como ofrenda por el perdón de pecados no lo llevaban al templo, porque era para los sacerdotes.
17 17 (18) En aquel tiempo Hazael, rey de Siria, atacó la ciudad filistea de Gat y se apoderó de ella. De allí partió hacia la ciudad de Jerusalén, con el fin de atacarla. 18 18 (19) Entonces Joás, rey de Judá, tomó todos los objetos que sus antepasados Josafat, Joram y Ocozías habían dado para el templo. También tomó los objetos que él mismo había dedicado a Dios, y todo el oro que encontró en los tesoros del templo de Dios y en el palacio. Luego envió todo eso a Hazael, quien al recibirlo suspendió el ataque a Jerusalén.
19 19 (20) Todo lo que hizo Joás está escrito en el libro de la historia de los reyes de Judá.
20 20 (21) Un día, los oficiales de Joás se pusieron en contra de él y lo mataron en el edificio construido sobre el relleno al este de la ciudad, cerca del camino a Silá. 21 21 (22) Los oficiales que lo asesinaron fueron Josacar hijo de Simat, y Jozabad hijo de Somer. Después lo enterraron en la tumba de sus antepasados en la Ciudad de David. Su hijo Amasías reinó en su lugar.