David apxegányam apmeyeykekxa Nob
1 Apmahágkek David yókxexma Nob apya'aweykxo apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Ahimélec. Apyegwakkek axta han apwet'a, keñe aptáha apcháneya s'e:
—¿Yaqsa ektáha apwa'a nak apxakko' meyke apxegexma?
2 Apchátegmowágkek axta David:
—Wesse' apwányam xeyk ko'o seyáphasso, apkeltamhók xeyk han maxének apkeltamhókxa alának aqsok. Éltennássek xeyk eyke yókxexma yaqwánxa ólwetaxchek ma'a sélxegexma'a nak. 3 ¿Yaqsa apto ekyetna? Hélmés ko'o cinco pán, essenhan ma'a ekyetnakxa enxoho aqsok.
4 Apchátegmowágkek axta apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok:
—Pán apkelpagkanamap akke ko'o apyetna nak, háwe m'a pán kéllanel'a aqsa. Almések sa' eyke melpathetágko enxoho apkelxegexma'a kelán'a m'a axta'a exchek.
5 Apchátegmowágkek axta David:
—Mólpathetagkehek eyke chá'a negko'o kelán'ák amonye' nélxega negya'áyam kempakhakma. Kaláxñohok eyke chá'a apyempe'ék sélxegexma'a nélxega enxoho chá'a, nentémakxa nak chá'a ólxog, ekyagwánxa agkok éláxña'awo apyempe'ék se'e kaxwo' nak.
6 Keñe axta apkelmésa pán apkelpagkanamap ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, hakte wánxa axta han pán ma'a kélpagkanchesso axta Wesse' egegkok, cháxa kélhaxyawasakxa axta han ma'a néten nak ekwatnamáxchexa aqsok kélyaqmagkasa m'a pán kaxwe apmakhetma nak. 7 Aphegkek axta han xama Saúl apkeláneykha m'a, apheykekxa axta yaqwayam elának aptamheykha m'a kélpakxanma appagkanamap. Doeg axta han apwesey, apteme axta edomita, apkemha apmonye' axta apkeláneseykha Saúl apnaqtósso nepkések.
8 Aptáhak axta David apcháneya Ahimélec se'e:
—¿Yetnéya sawhéwa, essenhan xama sókwenaqte apagkok? Epekhéssek xeyk ko'o wesse' apwányam, la'a mamákxo sókwenaqte ahagkok, tén han ma'a mók sélmeykha nak chá'a.
9 Aptáhak axta apchátegmowágko apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok:
—Yetneyk ma'a Goliat axta sókwenaqte apagkok, cham'a filisteo apchaqha axta exchep ma'a ekyapwátegweykenxa nak xapop Elá. Cháxa ekyetna xa teyp nak efod, kélpextete nak apáwa. Esakxa sa' apmako enxoho esakxa'; hakte wánxa ekyetna xa, méko mók.
Apchátegmowágkek axta David:
—Méko ekhawo ektaqmalma xa. Hegkés.
10 Apkenyahákxeyk axta makham David apyexánegkesa m'a Saúl, apyo'ókmek axta m'a Aquís, wesse' apwányam axta m'a Gat. 11 Keñe axta m'a Aquís apkeláneykha aptáha apkelpaqmeta s'e:
—¡David neykhe xa, Saúl apchásenneykhal'a, wesse' apwányam nak se'e yókxexma nak! ¡Cháxa kélmeneykmássesa axta neyseksa ekneywomáxche', kéltáha kéláneya s'e: ‘Mil énxet apkelnapmak Saúl, keñe David apkelnapma diez mil énxet!’
12 Kelchetagkásawok agko' axta apwáxok David xa amya'a nak, apchekak axta m'a Aquís, wesse' apwányam nak Gat. 13 Tén axta aptáha hó magya'áseyak aqsok nápaqta'awo', máxa segyeyháxma axta aptáhak, apnaqtáxésaha axta aqsa atña'ák nak, apcha'awok axta aqsa élsekkenánto apyamánog ma'a áwa' apátog nak. 14 Keñe axta Aquís aptáha apkeláneya m'a apkeláneykha:
—¿Yagkólyekpelchak kéxegke ekyeyháxma s'e énxet nak? ¿Yaqsa ektáha sélyentegkásento nak? 15 ¿Émenyéya ko'o énxet élyeyháxma sélyentegkásento nak se'e, yaqwayam enxoho eyeykesakpohok exma s'e exagkok nak?
David huye de Saúl
1 1 (2) Por su parte, David se fue a Nob, donde vivía el sacerdote Ahimélec. Cuando Ahimélec vio a David, se puso nervioso y le preguntó:

—¿Por qué vienes solo?

2 2 (3) —Porque el rey me mandó a una misión especial y me pidió guardar el secreto —le contestó David—. Por eso es que ni mis hombres vienen conmigo. Con ellos debo encontrarme en otro lugar. 3 3 (4) Por cierto, tengo mucha hambre. ¿Podrías darme unas cinco piezas de pan, o lo que tengas?

4 4 (5) —Solo tengo el pan que usamos en el santuario —le contestó el sacerdote—. Te lo puedo dar, siempre y cuando ni tú ni tus hombres hayan tenido relaciones sexuales.

5 5 (6) —No te preocupes —respondió David—, que ni siquiera cuando salimos a un viaje de rutina tenemos relaciones sexuales con nuestras esposas, mucho menos ahora.

6 6 (7) Como el sacerdote no tenía ninguna otra clase de pan, le dio a David el que se ofrendaba a Dios. Era el pan que acababan de quitar del altar para poner uno nuevo y caliente. 7-9 7-9 (8-10) David le dijo a Ahimélec:

—¿Podrías prestarme alguna lanza o espada? Fue tan urgente la orden del rey, que no alcancé a traer ningún arma conmigo.

—No tengo más que la espada de Goliat —contestó el sacerdote—. Es la espada del filisteo que mataste en el valle de Elá. Está allí, envuelta en tela, detrás de mi chaleco sacerdotal. Puedes llevártela, si quieres.

—Está muy bien —aceptó David—. Dámela.

Ese día estaba en el santuario un edomita llamado Doeg, que era el jefe de los pastores de Saúl.
10 10 (11) David siguió huyendo de Saúl, y de allí se fue a Gat, que era una ciudad filistea. Cuando llegó allá, 11 11 (12) lo llevaron ante el rey Aquís, a quien sus consejeros le dijeron: «Este es David, el rey de esta tierra, de quien habla la canción: “Saúl mató a mil soldados, pero David mató a diez mil”».
12 12 (13) Cuando David supo esto, tuvo mucho miedo de que el rey Aquís fuera a hacerle daño. 13 13 (14) Entonces empezó a rasguñar los portones de la ciudad y a babear, como si estuviera loco. 14 14 (15) Aquís les reclamó a sus consejeros: «¿Para qué me trajeron a este loco? 15 15 (16) ¡Ya tengo en mi palacio suficientes locos, como para que me traigan otro más!»