Canto fúnebre por la ciudad de Tiro
1 El Señor se dirigió a mí, y me dijo: 2 «Tú, hombre, entona este canto fúnebre 3 por Tiro, la ciudad que está a la salida del mar y que comercia con las naciones y con muchos países del mar. Dile que así dice el Señor:

»“Tú, Tiro, presumes de ser
una nave bella y perfecta;
4 tu dominio se extiende hasta el corazón del mar,
tus constructores te hicieron la más hermosa.
5 Todos tus entablados los hicieron
con pinos traídos del monte Senir;
tu mástil lo hicieron de un cedro del Líbano;
6 tus remos los hicieron con robles de Basán;
tu cubierta la hicieron de cipreses
traídos de las costas de Chipre
e incrustados de marfil.
7 Tu vela, de lino bordado de Egipto,
te servía de bandera;
tu toldo era de telas moradas y rojas
traídas de las costas de Elisa.
8 Tus remeros fueron traídos de Sidón y de Arvad,
tus pilotos eran expertos hombres tuyos.
9 Hombres veteranos de Gebal
reparaban tus daños hábilmente.
Marineros de todas las naves del mar
comerciaban con tus mercancías.
10 Gente de Persia, Lidia y Libia
prestaba sus servicios en tu ejército,
y con sus escudos y sus cascos,
te adornaban y te daban esplendor.

11 »”Gente de Arvad, unida a tu ejército, rodeaba todas tus murallas, y en tus torres había hombres de Gamad. Sus escudos pendían a todo lo largo de tus muros, lo cual te hacía parecer más bella. 12 Era tanta tu riqueza que Tarsis comerciaba contigo, y a cambio de tus mercancías te daba plata, hierro, estaño y plomo. 13 También Grecia, Tubal y Mesec comerciaban contigo, y en pago te ofrecían esclavos y objetos de bronce. 14 Los de Bet Togarmá te pagaban con briosos corceles y caballos de trabajo, y con mulas. 15 Gente de Rodas comerciaba contigo. Hacías negocios con numerosos países del mar, que te pagaban con ébano y marfil. 16 También Edom comerciaba contigo, gracias a tus muchos productos, y a cambio de tus mercancías te traían piedras de granate, telas teñidas de púrpura, bordados, telas de lino, corales y rubíes. 17 Igualmente comerciaban contigo Judá e Israel, y te pagaban con trigo de Minit, y con pasteles, miel, aceite y bálsamo. 18 Damasco te compraba gran cantidad de productos y de riquezas; te pagaba con vino de Jelbón y lana de Sahar. 19 Desde Uzal te traían vino, hierro forjado, canela y caña aromática, a cambio de tus mercancías. 20 Dedán hacía contigo comercio de aparejos para montar. 21 Arabia y todos los jefes de Cedar eran clientes tuyos: te pagaban con corderos, carneros y chivos. 22 Comerciantes de Sabá y Ragama eran clientes tuyos, y te pagaban con los mejores perfumes, y con oro y piedras preciosas. 23 Contigo hacían negocios Harán, Cane, Edén y los comerciantes de Sabá, de Asiria y de toda Media; 24 te vendían telas finas, mantos de color púrpura, bordados, tapices de varios colores y fuertes cuerdas trenzadas. 25 Las naves de Tarsis venían, una tras otra, con productos para ti.

»”Eras como una nave en alta mar,
toda cargada de riquezas.
26 Tus remeros te llevaron por aguas profundas,
pero el viento del este te destrozó en alta mar.
27 Tu riqueza, tus mercancías y tus productos,
tus marineros y tus pilotos,
tus calafateadores, tus comerciantes,
tus guerreros y toda tu tripulación,
se irán al fondo del mar
el día en que te hundas.
28 A los gritos de tus marineros
temblarán las olas.
29 Los remeros bajarán de sus barcos;
los marineros y todos los pilotos
saltarán a tierra.
30 Levantarán la voz
y llorarán por ti amargamente.
Se echarán polvo en la cabeza
y se revolcarán en la ceniza.
31 Por ti se raparán la cabeza,
se vestirán de luto
y llorarán llenos de amargura.
32 Por ti entonarán un canto fúnebre,
y con tristeza dirán:
¿Quién podía compararse a Tiro,
la ciudad enclavada en el mar?
33 Cuando llegaban del mar tus mercancías,
satisfacías a muchas naciones.
Con la abundancia de tus riquezas y productos
enriquecías a los reyes de la tierra.
34 Ahora estás deshecha por el mar,
hundida en el fondo de las aguas.
Tus productos y toda tu tripulación
se hundieron contigo hasta el fondo.
35 Todos los habitantes de los países del mar
están aterrados por tu causa;
sus reyes están espantados,
se les ve el miedo en la cara.
36 Los comerciantes de los otros países
te ven y se quedan asustados.
Te has convertido en algo espantoso;
para siempre has dejado de existir.”»
Negmeneykmasso senlapwayam kélmeneykmássesso tegma apwányam Tiro
1 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok. Aptáhak axta seyáneya s'e: 2 “Xép, apteme nak énxet, enneykmés sa' se'e negmeneykmasso senlapwayam nak. 3 Tiro sa' enneykmássesek, cham'a tegma apwányam apyetnama nak nenteyapmakxa m'a neyáwa wátsam ekwányam, apkelyánmagkásamákpexa nak chá'a m'a pók aptémakxa énxet'ák, apkelókxa ekxámokma agko' ekhéyak nak ma'a neyáwa wátsam ekwányam. Eltennés sa' aptáha appeywa Wesse' egegkok se'e:

“Xép, tegma apwányam Tiro,
apxéneykha nak chá'a apteme
aphémo yántakpayhe
ektaqmalma agko'.
4 Weykmok néxa apkeláneykha m'a
neysekso nak wátsam ekwányam,
aptaqmelchessamók xép
apkelane m'a
ektáha nak apkelane.
5 Apkelánessegkek ekyókxoho
yántéseksa'ák apagkok ma'a
yámet pino éleñama nak
kélseykenta m'a egkexe Senir;
keñe yámet ekwenaqte apagkok
apkelánéssama m'a
xama yámet cedro
eñama nak ma'a Líbano;
6 keñe yámet kélmeykha nak chá'a
kólxegkesek
apkelánéssama m'a yámet robles
éleñama nak ma'a Basán;
keñe axta apkelánéssama
apwáxok ma'a
yámet ciprés,
éleñama axta kélseykenta m'a
neyáwa yókxexma Chipre
yetlo kélpáxaqteyáseyak chá'a
ektáxama m'a aqsok ekmope
élánamáxche nak
yánnapóxeg apma'ák.
7 Keñe axta apáwa apagkok
kélpeykeseykekxa nak chá'a néten
aptáha m'a apáwa apkeláxñe
kéleykmassáseykha
nak chá'a kélótma
apkeñama nak ma'a Egipto,
apáwa kélmakheyáseykha néten
apagkok axta nahan
apteméssessók ma'a;
tén axta kélpakxenchesso nak chá'a
aptáha m'a apáwa hómáyok
tén han apyexwase,
apkeleñama axta
kélseykenta m'a
nekha wátsam ekwányam Elisá.
8 Sidón tén han Arvad
énxet'ák axta nahan ma'a
apkelxegkesso nak chá'a,
énxet'ák ekha apkelya'áseyak
aqsok axta nahan ma'a
apkelpeyncháméyak nak chá'a.
9 Axta nahan elánekxak chá'a
aqsok apagkok ekmaso m'a
énxet'ák apkeleñama axta
m'a Guebal,
nanók apmopwancha'a axta
apkeltamheykha
apkelánéyak ma'a yántéseksek.
Apkelyánmagkásamákpek
axta chá'a exchep
apyókxoho m'a énxet'ák
apkelchánte nak chá'a
yántakpayhe apkelxega neygmen.
10 Kempakhakma yapmeyk axta nahan
aptemessáseykegkok xép ma'a
énxet'ák apkeleñama nak
Persia, Lidia tén han ma'a Libia;
apwakhassegkek axta
apyempehek ma'a
apkeláhakkásamap nak
tén han ma'a apkelatchesso
apqatkok nak,
tén axta ektaxnéssamo.

11 “Énxet'ák Arvad axta apchaqneykha m'a nekhaw'ék nak meteymog kélhaxta nepyáwa, yetlo m'a sẽlpextétamo apagkok, keñe axta énxet'ák Gamad apheykencha'a m'a tegma apkelwenaqte apagkok nak. Apkelmakheyáseykha axta apkeláhakkásamap ma'a ekyókxoho ekwegqakxa nak nekhaw'ék ma'a meteymog kélhaxta nepyáwa, apkeltémok axta etaqmelhok apagko' kóllano'. 12 Xámok agko' axta m'a aqsok apagkok, Apkelyánmagkásamákpek axta chá'a m'a énxet'ák Tarsis, egkések axta chá'a ekyaqmageykekxa aqsok apkexeykekxa m'a sawo ekmope ekmomnáwa, tén han ma'a sawo ekyentaxno, tén han ma'a sawo ekpexpope ekmanyehél'a kapayhekxa' tén han ma'a yáma énmaga aktek ekmomhápal'a. 13 Axta nahan apkelyánmagkásamákpok chá'a exchep ma'a énxet'ák apkeleñama nak Grecia, Tubal tén han ma'a Mésec, eltennaksek axta chá'a eyánmagkasek ma'a énxet'ák kélásenneykha naqsa nak chá'a, tén han ma'a aqsok étkók éltaqmalma élmomnáwa sawo ekyexwase. 14 Keñe axta m'a énxet'ák apkeleñama nak Bet-togarmá eyánmagkasek axta chá'a m'a yátnáxeg kéltemessáseykencha'awól'a tén han ma'a kélchántamól'a, tén han ma'a élyéheykok. 15 Elyánmagkasakpok axta nahan chá'a exchep ma'a énxet'ák apkeleñama nak Rodas. Apkelyánmagkásamákpek axta chá'a exchep ekxámokma agko' ma'a apkelókxa egkexe étkók ekhéyak nak ma'a neyseksa wátsam ekwányam, apyánmagkassegkek axta chá'a aqsok apkelma m'a aqsok ekmope éláxñeyo élánamáxchel'a yánnapóxeg apma'ák tén han ma'a yámet ébano. 16 Apkelyánmagkásamákpek axta chá'a exchep ma'a énxet'ák Edom, eñama ekxámokma m'a aqsok apkexeykekxa: elsantagkasek axta chá'a ekyaqmageykekxa apyánmagkasso aqsok apkexeykekxa m'a meteymog élyexwase agko' la'a, tén han ma'a apáwa kélyexwásesso nak hómáyok, tén han ma'a kélótma nak, tén han ma'a apáwa apkeláxñel'a, tén han ma'a aqsok élyexwase agko' la'a ektáxama éltaqmalma, tén han ma'a meteymog yáma élyexwase élyenmal'a. 17 Axta nahan apkelyánmagkasamákpok chá'a exchep ma'a énxet'ák Judá tén han ma'a Israel: eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma ekyaqmageykekxa m'a hótáhap apaktek apkeñama nak ma'a yókxexma Minit yetlo m'a aqsok nentamakxa nak chá'a, tén han ma'a yányawhéna' apyegmenek, tén han ma'a pexmok égmenek tén han ma'a pánaqte néltexnémaxche ekmátsa nak ekpaqneyam. 18 Damasco énxet'ák axta eyke elmok chá'a ekxámokma agko' ma'a aqsok apkexeykekxa tén han ma'a aqsok apagkok ekyetnakxa nak; eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma m'a anmen yámet égmenek eñama nak ma'a yókxexma Helbón, tén han ma'a nepkések apwa' apkeñama nak ma'a Sahar. 19 Yókxexma Uzal axta kañék chá'a kélseykentegkesso m'a anmen yámet égmenek ekyaqmageykekxa m'a aqsok apkexeykekxa, tén han ma'a sawo ekyentaxno kélpenchesso nak kéllane, tén han ma'a yámet émpe'ék ekmátsal'a ekpaqneyam tén han ma'a yámpa'at ekmátsal'a ekpaqneyam. 20 Keñe axta énxet'ák Dedán apkelméssama chá'a exchep ma'a keltahanchesso, kélmeykhal'a chá'a kóltahanchesek ma'a yátnáxeg. 21 Axta apkelmomakxa chá'a aqsok apkexeykekxa exchep ma'a énxet'ák Arabia tén han ma'a apyókxoho kelwesse'e nak ma'a yókxexma Quedar: eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma m'a nepkések apketkók tén han ma'a nepkések apkellennay'a nak tén han ma'a yát'ay apketkók nak. 22 Axta nahan aptegyágweyktamxa chá'a aqsok apkexeykekxa exchep ma'a énxet'ák ekha axta nahan aqsok apkexeykekxa m'a yókxexma Sabá tén han ma'a Raamá, eyánmagkasek axta chá'a aqsok apkelma m'a sokmátsa élmátsa agko' nak élpaqneyam, yetlo m'a meteymog éltaqmalma nak tén han ma'a sawo ekyátekto élmomnáwa nak. 23 Axta nahan elyánmagkasakpok chá'a exchep ma'a énxet'ák apheykha nak Harán, Cané, Edén, tén han ma'a énxet'ák ekha axta nahan aqsok apkexeykekxa m'a yókxexma Sabá, tén han ma'a Asiria tén han ma'a ekyókxoho nak kañe' Media; 24 elmések axta chá'a m'a apáwa apkelexyawáyol'a, tén han ma'a kélaqlamaxche hómáyok la'a aptáxama, tén han ma'a kélótmal'a apkeltaqmalma, tén han kélyepetcháseykhal'a pók nápakha'a apketkók mók ektémakxa chá'a aptáxama tén han ma'a táma' élyennaqtél'a kélpexyeyncháméyak kéllane. 25 Katekxeyenták axta chá'a mók kalchexyók yántakpayhe éleñama nak Tarsis kalsantagkasek ma'a aqsok.

“Máxa axta yántakpayhe
aptemék apyetnama m'a
neyseksa wátsam ekwányam,
ekláneyól'a aqsok
ekxámokma m'a kañe'.
26 Apya'assegkek axta exchep
éttawañexa agko' nak neygmen ma'a
ektáha axta chá'a apxegkesso,
kelekkexweykmek
axta eyke éxchahayam,
eñama nak teyapmakxa
ekhem ma'a
neysekso nak
wátsam ekwányam.
27 Kaxnagwók sa' eyke
kañók agko' wátsam
ekwányam awáxok
apweywegko sa' xép
ma'a aqsok apagkok
ekxámokma nak,
tén han ma'a
aqsok apkexeykekxa nak chá'a,
tén han ma'a aqsok apagkok
apkelane apagko' nak chá'a,
tén han ma'a énxet'ák apagkok
apkelxega nak chá'a neygmen,
tén han ma'a
apkelpeyncháméyak nak chá'a,
tén han ma'a
apkeláneykekxa nak chá'a,
tén han ma'a énxet'ák apagkok
ekha nak chá'a aqsok apkexeykekxa,
tén han ma'a kempakhakma
yapmeyk apagkok nak,
tén han ma'a apyókxoho
apkeltamheykha nak chá'a m'a kañe'.
28 Kalpexyennegkesek sa' énxet'ák
apheykha nak chá'a
neyáwa wátsam ekwányam
élpayheykha apatña'ák ma'a
énxet'ák apagkok
apkelxega nak chá'a neygmen.
29 Elántépok sa' kañe'
yántakpayhe apagkok
ma'a apxegkesso nak chá'a;
keñe sa' ma'a énxet'ák
apkelxega nak chá'a neygmen
tén han ma'a
apkelpeyncháméyak nak chá'a,
elnextog sa' néten xóp.
30 Kalpayheykha sa' apatña'ák,
ellekxagwaha apagko' sa'
elanok xeyep.
Elexpaqheykha sa'
yagkamex ma'a apqatkok,
elpexyawha sa' néten táhap.
31 Elmopaksohok sa' apkelyese
eñama exchep,
elántaxnekxak sa' ma'a apáwa
nentaxneykekxohol'a
eñama apketsapma egmók,
ellekxagwaha sa' nahan yetlo
ekyawe agko'
élmayóseka apkelwáxok.
32 Elmeneykmássesek sa' nahan
xama negmeneykmasso
senlapwayam nak,
Sa' etnehek apkelmeneykmasso
yetlo élyentaxnamo agko'
apkelwáxok se'e:
¿Yaqsa axta egwanchek
aghéshok ma'a Tiro,
cham'a tegma apwányam
apyetnama axta m'a neyseksa
wátsam ekwányam?
33 Kelwákxeyk axta agkok
chá'a aqsok apkexeykekxa
éleñama m'a neyseksa
wátsam ekwányam nak,
kalpayhekxak axta chá'a apkelwáxok
apxámokma apagko' ma'a
pók aptémakxa nak chá'a énxet'ák.
Ekxámokma aqsok
apagkok axta keñamak
apxámassáseykegko
aqsok apagkok ma'a kelwesse'e
apkelwányam nak keso náxop.
34 Keñe kaxwo'
apkelekkexákpo m'a
neyseksa wátsam
ekwányam nak,
apweywegkek ma'a
kañók agko' nak yegmen.
Apyetlókok xép apyetnakmo
kañók agko' yegmen ma'a
aqsok apagkok tén han ma'a
apyókxoho énxet'ák apagkok
apkeltamheykha nak chá'a m'a kañe'.
35 Apkelyegwakkek
apkelwet'a exchep ma'a
apyókxoho énxet'ák
apheykha nak ma'a egkexe étkók
neyseksa wátsam ekwányam;
apkelpexyennegkek apkelaye m'a
apkelwesse'e apkelwányam apagkok,
negyekpelchawók
nápaqta'a apkelyegwaya.
36 Apkelyegwakkek
nahan apkelwet'a m'a
énxet'ák ekha nak han aqsok
apkexeykekxa m'a mók apkelókxa.
Aqsok ekmaso kéltemessásekxa';
meyke apteyapwayam
kéltemessásak.’”