Jesús aptaxnegwayam Jerusalén
(Mc 11.1-11Lc 19.28-40Jn 12.12-19)
1 Xama axta apkelágketchesseykmo m'a Jerusalén, apkelweykmek axta m'a Betfagé, Egkexe élámhakxa nak Olivos, apkeláphássegkek axta Jesús apqánet apkeltáméséyak. 2 Axta aptemék apkelanagkama s'e:
—Kólmohok hana nátegma egmonye' nak. Sa' kólwetágwók xama yámelyéheykok kelwána kéltete m'a yetlo étkok. Kóllekes sa' táma', keñe sa' hélnaqlókásenták ko'o. 3 Appaqhetchessek sa' agkok nahan xama énxet, kóltennés sa' apkepmenyého m'a Wesse' egegkok, kaxwo' hek xeyk nahan eláphásekxak makham.’
4 Temegkek axta xa, yaqwayam enxoho katnehek ma'a aptémakxa axta apkeltenneykha Dios appeywa aplegasso, aptéma axta aptáxésso s'e:
5 “Kólteme sa' kólának énxet'ák
apheykha nak tegma apwányam Sión se'e:
‘Kóllano, apya'awak kéxegke m'a
Wesse' apwányam kélagkok,
meyke apcheymákpoho,
yámelyéheykok apchánte,
yámelyéheykok étkok,
étkok nak ma'a aqsok kéltósso
kélpátegkessamól'a aqsok.’”
6 Apkelxegamchek axta m'a Jesús apkeltáméséyak, aptamheykegkek axta m'a apkeltémókxa axta etnahagkok ma'a Jesús. 7 Apyentameykekxeyk axta m'a yámelyéheykok yetlo étkok, apkelaqlamap axta nahan apkeltahanchessók, tén axta apchántama m'a Jesús. 8 Apxámok axta nahan énxet ma'a. Nápakha énxet axta nahan chá'a apkelpeykáseykegkok apkelaqlamap ámay awáxok, nápakha axta nahan chá'a apnegkeneykegkok yámet aktegák apkelyaqtennéyak axta. 9 Axta aptemék chá'a apkelyennaqtéssamo apkelpeywa apkelxega axta apmonye' tén han apkelxega axta neptámen se'e:
—¡Hosana wesse' apwányam David Apketche! ¡Tásek sa' katnehek apxénamap ma'a apwa'a nak Wesse' egegkok apcháphasso! ¡Hosana Dios apha nak néten!
10 Xama axta aptaxnama Jesús ma'a Jerusalén, sawheykekxók axta ekyennamáxma kañe' tegma apwányam, apxámok axta nahan énxet apteme chá'a aptegyeykha amya'a s'e:
—¿Yaqsa énxet xa?
11 Keñe axta énxet'ák aptéma chá'a apkelátegmoweykegko s'e:
—Jesús xa, Dios appeywa aplegasso, apkeñama nak Nazaret yókxexma Galilea.
Jesús apcháxñesso kañe' tegma appagkanamap
(Mc 11.15-19Lc 19.45-48Jn 2.13-22)
12 Aptaxnegweykmek axta Jesús kañe' tegma appagkanamap, apkelántekkesseykmek axta apyókxoho énxet apkelyánmagkásamap axta m'a tén han apkelma axta chá'a aqsok. Apkelyaqnegkessáseykegkek axta mésa apagkok ma'a énxet'ák apyaqmagkáseykekxexa axta chá'a mók selyaqye apagkok énxet'ák, tén han ma'a kélchexeykekxexa axta chá'a wáx'ay; 13 tén axta aptéma apkelanagkama s'e:
—Temék eknaqtáxésamaxche weykcha'áhak se'e: ‘Ektamhomaxchexa nempeywa nélmaxnagko sa' eltamhakpok ko'o exagkok’, apkelyexánegweykenxa apkelmenyexma eyke kéxegke kélteméssessók.
14 Apkelya'áyak axta nahan Jesús neyseksa apkenmeykha kañe' tegma appagkanamap ma'a énxet meyke apaqta'ák tén han élmasagcha'a apyay'ák, apkeltaqmelchesseykmek axta nahan. 15 Xama axta apkelweteya aqsok sempelakkasso agwetak apkelane Jesús ma'a apkelámha apmonye'e nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, tén han ma'a apkelxekmósso nak ektémakxa segánamakxa, tén han apkellegaya ektéma élyennaqtéssamo élpeywa sakcha'a létkók kañe' tegma appagkanamap se'e: “¡Hosana wesse' apwányam David Apketche!”, apkellamchek axta, 16 tén axta aptéma apkenagkama Jesús se'e:
—¿Apleg'aya ektáhakxa nak sakcha'a létkók?
Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús s'e:
—Éhay, ekleg'e'. ¿Yagkólyetseteyk kéxegke eknaqtáxésamaxche weykcha'áhak ekxeyenma nak xa? ektéma nak se'e:
Sakcha'a keyetsék
élmeneykmasso
ekteykegkoho nak
makham neme,
apkeltáméseykegkok xép
yaqwayam kalteméssesek
apcheymákpoho.’
17 Tén axta apkexaya aqsa Jesús ma'a, apmeyeykekxeyk axta Betania apkeñama m'a tegma apwányam. Cha'a apheykekxexa axta nahan axta'a m'a.
Jesús appaqhetchesso ekmaso higo yámet meyke ekyexna
(Mc 11.12-14Mc 20-26)
18 Keñe axta axto'o, aptaqhémo axta makham Jesús ma'a tegma apwányam, meyk axta chaqheyk. 19 Apweteyak axta xama higo yámet nekha ámay, apya'áyekmek axta énmakxa, áwa' axta eyke aqsa apweteyk. Tén axta aptéma apkenagkama higo yámet se'e:
—¡Megkeyxnekxók sa' chá'a exche'!
Yetlómók axta anhan ekyamaye m'a higo yámet nak. 20 Xama axta apkelweteya ektémakxa m'a apkeltáméséyak, kelpekakkassegkek axta, tén axta aptéma apkelmaxneyeykencha'a Jesús se'e:
—¿Yaqsa ektáha ényahamo nak ekyamaka m'a higo yámet?
21 Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús se'e:
—Naqsók ko'o sektáha séláneya kéxegke, yetneyk agkok megkólya'ásseyam, megkólya'ássekmo enxoho, háwe ekwánxa agkok kélwanchek kóllának xa sekteméssesakxa nak ko'o higo yámet, kélwanchek nahan kóltéhek kólának egkexe s'e: ‘Káwho xa, kanextegwom wátsam ekwányam’, katnehek nahan xa. 22 Ekyókxoho aqsok kélmaxneyakxa enxoho chá'a kéxegke yetlo megkólya'ásseyam, cham'a kéltáha enxoho chá'a nempeywa nélmaxnagko, kólxawak sa' chá'a.
Jesús apxawe apmopwána elának aqsok
(Mc 11.27-33Lc 20.1-8)
23 Keñe axta aptaxnama tegma appagkanamap Jesús natámen xa. Neyseksa apkelxekmósso énxet'ák axta nahan ma'a, apya'áya apkelámha apmonye'e nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, tén han ma'a judíos apkelámha apmonye'e apagkok nak. Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Yaqsa ekmésso exchep yaqwayam elának xa aqsok nak? ¿Yaqsa ekmésso xa apmopwána nak?
24-25 Axta aptemék apchátegmoweykegko Jesús se'e:
—Almaxneyha sa' ko'óxa kéxegke: ¿Yaqsa axta eyáphasso Juan yaqwayam eyaqpássesagkok yegmen énxet? ¿Diosya axta, énxet'ák enxoho axta eykel'a? Élátegmowágkek sa' agkok ko'o kéxegke, altennaksek sa' yaqsa segkésso ko'o sekmowána alának se'e.
Yetlómók axta nahan apkelpaqhetchásamákpoho, axta aptemék chá'a apkenagkama pók se'e: “Nentemék sa' agkok agátegmowagkok Dios apcháphasso, sa' etnehek hegának se'e: ‘¿yaqsa axta eyke ektéma kélya'ásseykmo nak?’ 26 Mogwanchek nahan anxének ektáha énxet apcháphasso, hakte ageyk negko'o m'a énxet'ák, hakte apyókxoho melya'ásseykmok Juan apteme Dios appeywa aplegasso m'a.” 27 Tén axta aptéma apkelátegmoweykegkokxa Jesús se'e:
—Magya'ásegkok.
Tén axta aptéma anhan apchátegmoweykegkokxo Jesús se'e:
—Maltennaksek nahan ko'óxa segkésso sekmowána alának se'e.
Jesús apyetcháseykekxoho apqánet kélketchek
28 Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a Jesús se'e:
—¿Háxko katnehek kéxegke élchetamso kélwáxok se'e peya nak altennaksek? Yetneyk axta apqánet apketchek xama énxet, axta aptemék apkenagkama xama s'e: ‘Hatte, emyekxa sa' sakhem etneykha m'a séneykekxexa nak anmen yámet.’ 29 Keñe axta aptéma apchátegmoweykegkokxo apketche s'e: ‘¡Mamakók axog!’ Tén axta apyaqmagkasseykmo mók élchetamso apwáxok, apxegamchek axta anhan. 30 Tén axta apyáp apya'eykekxo makham ma'a pók apketche, hawók axta anhan aptémakxa apkenagkama m'a pók nak. Axta aptemék apchátegmoweykegko s'e: ‘Hoy, axog sa', keñe axta mexñama. 31 ¿Yaqsa axta apkelyaheykekxoho aptémakxa appeywa apyáp xa apqánet nak?
—Cham'a apmonye' exchek —axta aptemék apkelátegmoweykegko xa énxet'ák nak.
Naqsók ko'o sektáha séláneya kéxegke cham'a apkelmomo nak chá'a selyaqye ekmahéyak Roma, tén han ma'a kelán'ák ekyaqmagkáséyak nak chá'a pók énxet ekpathetéyak ekma chá'a ekyánmaga, amonye'e sa' kalántexek ma'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios, keñe sa' kéxegke axayo'. 32 Hakte apwayak axta Juan el Bautista apkelxekmóssama m'a eyéméxchexa nak chá'a kóltéhek kélweynchámeykha, keñe kéxegke kélya'ásseykmo; keñe axta melya'ásseykmo m'a apkelmomo nak chá'a selyaqye ekmahéyak Roma, tén han ma'a kelán'ák ekyaqmagkáseyak nak pók énxet ekpathetéyak ekma chá'a ekyánmaga. Keñe kéxegke, kélweteyak axta eykhe ekyókxoho xa, axta kólyaqmagkasseykmok ektémakxa élchetamso kélwáxok yaqwayam enxoho megkólya'ásseme'.
Jesús apyetcháseykekxoho énxet'ák apkeltamheykha ekmasagcha'a apkeltémakxa
(Mc 12.1-12Lc 20.9-19)
33 “Kóleyxho sa' makham mók aqsok sekyetcháseykekxoho ektéma nak se'e: Apkeneykekxeyk axta xama wesse' anmen yámet namyep apagkok, aphaxtegkessegkek axta anhan neyáwa'; apkeláneyak axta anhan apkeláneykxa vino, apkeláneyak axta anhan xama tegma netno' yaqwayam enxoho elanha. Keñe axta apmássáseykencha'a xapop apagkok ma'a énxet'ák ekha nak apkeltamheykha, tén axta apxegama apmaheykegko mók nekha. 34 Xama axta ekweykmo ekhem eknakxamáxchexal'a ekyexna aqsok, apkeláphássegkek axta nápakha apkeláneykha yaqwayam elmaxnegwakxak ektáha axta apkeltamheykha namyep ma'a ekyexna ekpayhémo axta yaqwayam emekxak ma'a wesse'. 35 Apkelmomchek axta eyke énxet'ák apkeltamheykha m'a wesse' apkeláneykha nak; apchaqheykha axta xama, keñe axta pók apchaqhama, keñe axta anhan ma'a pók nak apkelyetnaya meteymog. 36 Keñe axta wesse' apkelápháseykekxo makham apkeláneykha, apxámassamók axta kaxwo', axta exnawok ma'a sekxók axta; hawók axta eyke anhan apteméssessamakxa énxet'ák apkeltamheykha apyókxoho m'a apteméssessamakxa axta m'a nápakha axta.
37 “Tén axta apcháphassama m'a apketche apagko' nak. Hakte axta entemék élchetamso apwáxok se'e: ‘Megkatnehek sa' megyeymap ko'o hatte.’ 38 Xama axta apkelweteya apweykmo wesse' apketche xa énxet'ák apkeltamheykha nak, axta aptemék chá'a apkelpaqhetchásamákpoho s'e: ‘Cháxa ekmáheyo nak exkekxak xapop xa; agaqhek, keñe sa' agmekxak ma'a xapop apagkok nak.’ 39 Appathetmeyk axta, apya'assegkek axta teyp kélcheneykekxexa anmen yámet, keñe apchaqhama.
40 “Apwa'akteyk sa' agkok ma'a ektáha nak apagkok ma'a anmen yámet ¿Háxko sa' etnéssesek xa énxet'ák apkeltamheykha nak?”
41 Axta aptemék apkelátegmoweykegkokxo s'e:
—Elnápok sa' meyke apkelmopyóseka elanok xa énxet'ák élmasagcha'a nak apkeltémakxa, keñe sa' emássesha makham kélcheneykekxexa anmen yámet ma'a pók apkeltamheykha, peya sa' egkések aqsok ekyexna apnakxéyak ekpayhawo nak yaqwayam emekxak ma'a wesse', cham'a ekwokmo enxoho ekhem eknakxamáxchexa'.
42 Keñe axta Jesús aptéma apkelanagkama s'e:
—¿Yagkólyetseteyk makham kéxegke xama enxoho m'a ektémakxa nak eknaqtáxésamaxche? Ektéma nak se'e:
“Tamhákxeyk kaxwók
meteymog kélmámenyého
kólmaha m'a meteymog
apyamasma axta énxet'ák
apkeláneyak nak tegma.
Cháxa apkeláneya axta
Wesse' egegkok xa,
tásek axta nahan nenlányo
negweteya negko'o.”
43 Cháxa keñamak séltennasa nak ko'o kéxegke peya kólyementemekxak ma'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios, sa' kólmeyásekxak ma'a énxet'ák aptekkessamo nak ekyexna aqsok apkeneykekxa. 44 Keñe sa' ma'a meteymog nak, ekyókxoho ektáhakxa enxoho ektégweykta, nekha'a étkók sa' katnekxa'; tégwa'akteyk sa' agkok xama énxet ma'a meteymog, kakpelkohok sa'.
45 Xama axta apkellegaya apkelámha apmonye'e apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok tén han fariseos apkeltenneykha ektémakxa aqsok apyetcháseykekxoho m'a Jesús, apkelyekpelchágweykmek axta apkelxeyenma Jesús xa énxet'ák nak. 46 Tén axta apmáheyo eykhe emok, apkeláyak axta eyke nahan, hakte axta elya'ásseykmok énxet'ák apteme Dios appeywa aplegasso m'a Jesús.
Jesús entra en Jerusalén
(Mc 11.1-11Lc 19.28-40Jn 12.12-19)
1 Cuando se acercaron a Jerusalén, y llegaron a Betfagué, que está junto al monte de los Olivos, Jesús envió a dos de sus discípulos, 2 y les dijo:
—Vayan a la aldea que tienen enfrente. Allí encontrarán una burra atada, y un burrito con ella. Desátenla y tráiganmelos. 3 Y si alguien les dice algo, díganle que el Señor los necesita y que en seguida los devolverá.
4 Esto sucedió para que se cumpliera lo dicho por el profeta:
5 «Digan a la ciudad de Sión:
“Mira, tu rey viene a ti,
humilde, montado en un burro,
en un burrito, cría de una bestia de carga.”»
6 Los discípulos fueron e hicieron tal y como Jesús les había mandado. 7 Llevaron la burra y su cría, echaron sus mantos encima de ellos, y Jesús montó. 8 Había mucha gente. Unos tendían sus mantos por el camino, y otros tendían ramas que cortaban de los árboles. 9 Y tanto los que iban delante como los que iban detrás gritaban:
—¡Hosanna al Hijo de David! ¡Bendito el que viene en el nombre del Señor! ¡Hosanna en las alturas!
10 Cuando Jesús entró en Jerusalén, toda la ciudad se alborotó, y preguntaban:
—¿Quién es este?
11 Y la gente contestaba:
—Es el profeta Jesús, el de Nazaret de Galilea.
Jesús purifica el templo
(Mc 11.15-19Lc 19.45-48Jn 2.13-22)
12 Jesús entró en el templo y echó de allí a todos los que compraban y vendían. Volcó las mesas de los cambistas, y los puestos de los que vendían palomas; 13 y les dijo:
—Está escrito: “Mi casa es casa de oración”, ¡pero ustedes la han convertido en una cueva de ladrones!
14 Allí en el templo algunas personas ciegas y cojas se acercaron a Jesús, y él las sanó. 15 Pero cuando los jefes de los sacerdotes y los maestros de la ley vieron los milagros que había hecho, y oyeron que los niños gritaban en el templo: «¡Hosanna al Hijo del rey David!», se enojaron 16 y dijeron a Jesús:
—¿Oyes lo que estos están diciendo?
Jesús les contestó:
—Sí, lo oigo. Pero ¿nunca leyeron lo que dicen las Escrituras?:
“Con los cantos de los pequeños,
de los niñitos de pecho,
has creado tu alabanza.”
17 Entonces los dejó y se fue de la ciudad a Betania, donde pasó la noche.
Jesús maldice la higuera sin fruto
(Mc 11.12-14Mc 20-25)
18 Muy de mañana, de regreso a la ciudad, Jesús sintió hambre. 19 En eso, vio una higuera junto al camino y se acercó a ella, pero no encontró más que hojas. Entonces le dijo a la higuera:
—¡Nunca más vuelvas a dar fruto!
Y al instante la higuera se secó. 20 Al ver lo ocurrido, los discípulos se maravillaron y preguntaron a Jesús:
—¿Cómo es que la higuera se secó al instante?
21 Jesús les contestó:
—Les aseguro que si tienen fe y no dudan, no solamente podrán hacer esto a la higuera, sino que si dicen a este cerro: “Quítate de ahí y arrójate al mar”, así sucederá. 22 Y todo lo que pidan en oración con fe, lo recibirán.
La autoridad de Jesús
(Mc 11.27-33Lc 20.1-8)
23 Después de esto, Jesús entró en el templo. Mientras estaba allí enseñando, se le acercaron los jefes de los sacerdotes y los ancianos del pueblo, y le preguntaron:
—¿Con qué autoridad haces esto? ¿Quién te dio esta autoridad?
24 Jesús les contestó:
—Yo también les voy a hacer una pregunta. Si ustedes me responden, yo les diré con qué autoridad hago esto. 25 ¿Quién envió a Juan a bautizar, Dios o alguien de este mundo?
Ellos se pusieron a discutir entre sí, y decían: «Si respondemos que Dios lo envió, nos va a decir: “Entonces, ¿por qué no le creyeron?” 26 Y no podemos decir que no fue de parte de Dios porque tenemos miedo de la gente, pues todos creen que Juan era un profeta.» 27 Así que respondieron a Jesús:
—No lo sabemos.
Entonces él les contestó:
—Pues yo tampoco voy a decirles con qué autoridad hago esto.
La parábola de los dos hijos
28 Jesús les preguntó:
—¿Qué piensan de esto? Un hombre tenía dos hijos, y le dijo a uno de ellos: “Hijo, ve hoy a trabajar a mi viñedo.” 29 El hijo le contestó: “¡No quiero ir!” Pero después cambió de parecer y fue. 30 Luego el padre se dirigió al otro, y le dijo lo mismo. Este contestó: “Sí, señor, yo iré.” Pero no fue. 31 ¿Cuál de los dos hizo lo que su padre quería?
—El primero —contestaron ellos.
Y Jesús les dijo:
—Les aseguro que los que cobran impuestos y las prostitutas ya van delante de ustedes camino al reino de los cielos. 32 Porque Juan el Bautista vino a enseñarles el camino de la justicia, y ustedes no le creyeron; en cambio, esos cobradores de impuestos y esas prostitutas sí le creyeron. Pero ustedes, aunque vieron todo esto, no cambiaron de vida, ni le creyeron.
La parábola de los labradores malvados
(Mc 12.1-12Lc 20.9-19)
33 »Escuchen otra parábola: El dueño de una finca plantó un viñedo y le puso un cerco; preparó un lugar donde hacer el vino y levantó una torre para vigilarlo todo. Luego alquiló el terreno a unos labradores y se fue de viaje. 34 Cuando llegó el tiempo de la cosecha, mandó a unos siervos suyos a pedir a los labradores la parte que le correspondía. 35 Pero los labradores los agarraron y golpearon a uno, mataron a otro y apedrearon a otro. 36 El dueño volvió a mandar a otros siervos, muchos más que la primera vez; pero los labradores trataron a todos de la misma manera.
37 »Finalmente mandó a su propio hijo, pues pensó: “Sin duda, respetarán a mi hijo.” 38 Pero cuando los labradores vieron al hijo, se dijeron unos a otros: “Este es el que va a recibir la herencia; matémoslo y así nos quedaremos con su herencia.” 39 Así que lo agarraron, lo sacaron del viñedo y lo mataron.
40 »Y ahora, cuando venga el dueño del viñedo, ¿qué hará con esos labradores?
41 Le contestaron:
—Matará sin compasión a esos malvados, y alquilará el viñedo a otros labradores que le entreguen a su debido tiempo la parte de la cosecha que le corresponde.
42 Jesús les dijo entonces:
—¿Nunca leyeron en las Escrituras:
“La piedra que los constructores despreciaron
se ha convertido en la piedra principal.
¡Esto lo ha hecho el Señor!
¡Estamos maravillados!”
43 Por eso les digo que a ustedes se les quitará el reino de Dios, y se le dará a un pueblo que produzca los frutos del reino. 44 En cuanto a la piedra, cualquiera que caiga sobre ella quedará hecho pedazos; y si la piedra cae sobre alguien, lo hará polvo.
45 Cuando los jefes de los sacerdotes y los fariseos oyeron sus parábolas, se dieron cuenta de que hablaba de ellos. 46 Quisieron entonces arrestarlo, pero tuvieron miedo porque la gente creía que Jesús era un profeta.