Segánamakxa ekxeyenma nak aqsok kélnaqtósso ektekyawa
1 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
2 “Etne sa' elának israelitas se'e: Kélántaxneyk sa' agkok kéxegke m'a apchókxa, yaqwánxa sa' ko'o agkések yaqwayam kólhakha m'a, 3 sélmésa sa' ko'o xama weyke kennawo' essenhan xama nepkések yaqwayam hélwatnések, kólteméssesek aqsok ekmatñá tén han kélwatno ekmátsa nak ekpaqneyam, yaqwayam sa' kóllának chá'a m'a kélxeyenma nak chá'a kóllána' essenhan kólteméssesek kélmésso naqsa aqsok kélmáheyo kélagko' nak chá'a kólmések, essenhan ekhem kélessawássessamókxa nak chá'a. 4 Énxet apseykenta enxoho chá'a apmésso naqsa aqsok apagkok, épetcheshok sa' chá'a ánet kilos ma'a hótáhap aptaqmalma apagko' nak, kélyélaqtésso nak kélenchehe xama litro pexmok égmenek. 5 Keñe han ma'a apnaqtósso apkelnapma nak, épetcheshok sa' nahan chá'a xama litro vino apmésso naqsa chá'a m'a xama nepkések apketkok. 6 Nepkések apkennawók sa' agkok ma'a apchaqhe, épetcheshok sa' cuatro kilos ma'a hótáhap kélyélaqtésso nak kélenchehe xama litro náxet mók pexmok égmenek, 7 tén han xama litro náxet mók ma'a vino, etnéssesek aqsok segkésso naqsa ekmátsa nak ekpaqneyam atekhánek ko'o. 8 Weyke kennawók étkok sa' agkok ma'a apchaqhe, yaqwayam etnéssesek aqsok ekwatnamáxche' essenhan ekmatñá segwetassamo nak sẽlásekheykekxoho, essenhan nenlane nak ma'a nenxeyenma nak anlána', 9 épetcheshok sa' nahan seis kilos hótáhap, kélyélaqtésso nak kélenchehe ánet litros pexmok égmenek, 10 tén han ánet litros vino, yaqwayam etnéssesek aqsok segkésso naqsa kélwatno ekmátsa nak ekpaqneyam atekhánek ko'o. 11 Cháxa yaqwánxa sa' chá'a kólteméssesek ma'a xama weyke kennawo', tén han ma'a nepkések apkennawo', tén han ma'a nepkések apketkok essenhan xama yát'ay apketkok kélmésso nak chá'a. 12 Ekyókxoho aqsok kéltósso kélmésso nak chá'a, kólyepetchesek sa' chá'a m'a aqsok kélmésso naqsa ektáha nak chá'a ekxegexma agko', cham'a ekwánxa enxoho chá'a ekxámokma kélnaqtósso. 13 Apyókxoho israelita sa' elanagkok chá'a xa segánamakxa nak, sélánésa enxoho chá'a ko'o segkésso naqsa aqsok ekwatnamáxche ekmátsa nak ekpaqneyam.
14 “Yetneyk sa' agkok xama énxet apkeñama mók apkelókxa, essenhan apwe nak yaqwatakxoho essenhan aphamakxa apagko' nak kélnepyeseksa kéxegke, apmáheyo hesókásegmak ko'o xama segkésso naqsa aqsok apwatno ekmátsa nak ekpaqneyam, kéméxcheyk elának xa ektéma nak segánamakxa, ekhawo nak kélyókxoho kéxegke. 15 Xama sa' katnehek ma'a segánamakxa, kélagkok kéxegke tén han ma'a apkeleñama nak mók apkelókxa; katnehek sa' xama segánamakxa megkamassegwayam, kawakxohok sa' ma'a apyapmeyk, tén han ma'a apketchek nak. 16 Xama segánamakxa tén han xama kélánémaxchexa kóltéhek sa' katnehek, kélagkok kéxegke tén han ma'a énxet'ák apkeleñama nak mók apkelókxa.”
17 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok ma'a Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
18 “Etne sa' elának israelitas se'e: Kélántaxneyk sa' agkok kéxegke m'a apchókxa sekmakókxa nak ko'o anaqlók, 19 kéltókagko sa' hótáhap apyexna, apteyapma nak ma'a xapop nak, kólyetnakhaksek sa' nápakha yaqwayam hélmések ko'o. 20 Sa' kóltéhek nahan héllanaksek kelpasmaga sélmésso naqsa apkemha apmonye' kélyelaqtésso hótáhap ma'a kéltémakxal'a chá'a hélmések nápakha m'a apkemha apmonye' kélchexakkasso nak apyempe'ék ma'a hótáhap apaktek. 21 Kóllának sa' chá'a xa kélmésso naqsa aqsok nak Wesse' egegkok.
22 “Kélwátessekmek sa' agkok kéxegke kéllane megkatnahakxoho kélmáheyo kélagko' kólwatéssók kéllane m'a ekyókxoho segánamakxa séltémo axta ko'o elának Moisés ma'a 23 sekxók eyeynamókxa axta séltémo elána' tén han se'e egmonye' nak, yaqwayam enxoho kóllának kéxegke tén han ma'a kéltawán'ák kélnentámen nak. Sa' kóltéhek se'e:
24 “Yetneyk sa' agkok apkelane mey'assáxma énxet neyseksa mey'áseyak, tén han ma'a apyókxoho énxet'ák nak, apyókxoho énxet sa' chá'a hegkések xama weyke étkok kennawo' apchaqhe, yaqwayam kawatnaxchek ekmátsa nak ekpaqneyam atekhánek ko'o, yetlo m'a ekyepetche agko' nak chá'a aqsok kélmésso naqsa aqsok aktek kélcheneykekxa, tén han vino, apkeltémókxa axta chá'a kóltéhek ma'a Dios; hélmések sa' nahan xama yát'ay apketkok, yaqwayam emátog ekyaqmageykekxa megkólya'assáxma. 25 Keñe sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok etnéssesek ma'a kélteméssessamakxal'a chá'a, yaqwayam etaksek megkólyaqmagkáseykekxa melya'assáxma m'a apyókxoho énxet'ák Israel, mayaqmagkásekxeyk sa' nahan ko'o melya'assáxma m'a, hakte háwe apmáheyo apagko' elanagkok melya'assáxma, élsántegkessek nahan ko'o m'a apkelmésso naqsa aqsok, tén han apnaqtósso apkelnapma, ekyaqmageykekxa melya'assáxma. 26 Mayaqmagkásekxeyk sa' chá'a ko'o apkeltémakxa melya'assáxma apyókxoho énxet'ák Israel, tén han ma'a énxet'ák apkeleñama nak mók apkelókxa apheykha nak kélnepyeseksa kéxegke, megkatnaha enxoho chá'a apmáheyo apagko' elanagkok melya'assáxma m'a énxet'ák.
27 “Apkelanak sa' agkok mey'assáxma xama énxet neyseksa mey'áséyak, cháxa énxet nak, egkések sa' xama yát'ay apketkok apkelwána xama apyeyam apagkok, yaqwayam emátog ekyaqmageykekxa mey'assáxma. 28 Elának sa' nahaqtók ko'o apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok ma'a ektémakxal'a chá'a élánamáxche, yaqwayam etaksek megkólyaqmagkáseykekxa mey'assáxma apkelane neyseksa mey'áseyak xa énxet nak, mayaqmagkásekxeyk sa' nahan ko'o mey'assáxma m'a. 29 Katnehek sa' xama segánamakxa apagkok apyókxoho apkelane nak chá'a mey'assáxma neyseksa mey'áseyak israelitas tén han ma'a énxet'ák apkeleñama nak mók apkelókxa apheykha nak kélnepyeseksa kéxegke.
30 “Apkelanak sa' agkok mey'assáxma xama énxet apmáheyo apagko' nak elána', cham'a israelitas, essenhan ma'a apkeñama nak mók apkelókxa, sewanyeyncha'a enxoho ko'o. Ematñekxak sa' nepyeseksa énxet'ák apagkok xa énxet nak, 31 hakte apwanyawók ma'a sekpeywa nak ko'o, melanak han ma'a séltémókxa nak etnehek; ematñekxak sa' nepyeseksa m'a énxet'ák, apsexnánémap apagko' aptémakxa ekmaso.”
Kéllegassáseykegkoho megyáyo nak ekhem sábado
32 Apweteyak axta israelitas xama énxet aptegye yántápak ekhem sábado m'a apheykegkaxa axta makham ma'a yókxexma meykexa nak énxet. 33 Apyentamákxeyk axta aphakxa Moisés tén han Aarón tén han nápaqta'awók apyókxoho énxet'ák ma'a ektáha axta apwete apkelana yántápak, 34 apkeláneykha axta aqsa nahan sekxók ma'a, hakte axta kólya'ásegkok makham yaqwánxa kólteméssesek. 35 Tén axta Wesse' egegkok aptáha apcháneya Moisés se'e: “Payhawók ematñekxak xa énxet nak. Apyókxoho israelitas sa' elyetnak meteymog ma'a teyp nak apkelpakxeneykegkaxa énxet'ák.” 36 Yetlókok axta nahan aptekkesso israelitas ma'a apkelpakxeneykegkaxa axta, apkelyetna'ak axta meteymog ekwokmoho apketsapa, ekhawo m'a apkeltamhókxa axta etnehek Wesse' egegkok ma'a Moisés.
Apáwa napwe'ék apkelmakheykha
37 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok ma'a Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
38 “Etne sa' elának israelitas se'e: Apkelmakheykha napwe'ék kélántaxno sa' chá'a kóltéhek kéxegke tén han ma'a kéltawán'ák kélnentámen nak. Yátépépe apkelyápaqmate sa' nahan chá'a kóltéhek ma'a apkelmakheykha nak. 39 Kéllanawók sa' agkok chá'a kéxegke m'a apkelmakheykha nak, kaxénwakxohok sa' chá'a kélwáxok ma'a ekyókxoho séltémókxa nak chá'a kóltéhek, sekmésso axta ko'o kéxegke, keñe sa' kóllának chá'a, tén sa' megkólyetlakxeyk chá'a m'a ektémakxa nak chá'a élchetámeykha agko' kélwáxok, tén han kélmámenyého kóllána', élwátessesseykmo nak kéxegke kélteme mehelyenyaweykha ko'o. 40 Kaxénwakxohok sa' chá'a kélwáxok ma'a ekyókxoho séltémókxa nak chá'a kóltéhek, keñe sa' kóllána', kólpagkanchesaxchek sa' nahan ko'o, ko'o sekteme Dios kélagkok. 41 Ko'o sekteme Wesse', Dios kélagkok kéxegke, sélántekkesso axta Egipto yaqwayam héltéhek Dios kélagkok. Ko'o sekteme Dios Wesse' kélagkok.”
Tembiapoukapy mymbajuka*f** rehegua
1 Ñandejára he'i Moiséspe:
2 —Kóicha ere Israel guápe: Peike vove pe yvýpe ha'e vaekue ame'ẽtaha peẽme upépe peiko haguã, 3 peikuave'ẽ ramo Ñandejárape tóro térã ovecha mymbahapy*f** ramo térã mymbajuka ramo hyakuã asýva chéve, ha peikuave'ẽ ramo peje haguére péicha pejapo taha, térã pemboareteségui, 4 pe oikuave'ẽva togueru heseve 2 kílo trígo ku'i porãve oñembojehe'áva 1 lítro ñandyry reheve. 5 Avei tomoĩ 1 lítro kaguy peteĩ ovecháre. 6 Pe oikuave'ẽva ovecha mácho, togueru 4 kílo trígo ku'i porãve oñembojehe'áva 1 lítro imédio ñandyry reheve. 7 Togueru avei 1 lítro imédio kaguy. Umíva hyakuã asýta chéve. 8 Pe oikuave'ẽva chéve peteĩ tóro mymbahapy ramo térã ojapo haguã iñe'ẽ ome'ẽ vaekue chéve, térã mymbajuka ramo joajurã,*f** 9 togueru mba'e kuave'ẽ ramo 6 kílo trígo ku'i porãve oñembojehe'áva 2 lítro ñandyry reheve. 10 Togueru avei 2 lítro kaguy. Opa umíva tahyakuã asy chéve.
11 Ko'ãva toikuave'ẽ tóro, ovecha mácho, ovecha térã kavara reheve. 12 Imba'e kuave'ẽ hetave ramo peteĩ mymbágui, pe imba'e kuave'ẽ tombohetave avei hekópe. 13 Opa Israel ñemoñare tojapo péicha oikuave'ẽ ramo hi'upyrã, tahyakuã asy chéve. 14 Ha peteĩ mombyrygua oikóva pende apytépe taha'e opyta haguã, taha'e sapy'arãnte, ogueru ramo mba'e kuave'ẽ hyakuã asýva chéve, tojapo péicha avei. 15 Kóva hína tembiapoukapy opa ára peguarã, ohupytýva opavavépe ko ára guive opa árape guarã. Peẽ ha ha'e kuéra peteĩcha guánte hína che renondépe. 16 Peteĩnte pe tembiapoukapy peẽme guarã ha upe mombyry guápe oikóva pende apytépe ave.
Pe mbuja tenondere
17 Ñandejára he'i Moiséspe:
18 —Ere Israel guápe kóicha: Peike rire pe yvýpe ame'ẽtava peẽme, 19 ha peñepyrũ vove pe'u upépe pene remitỹnguégui, pemboyke chugui ipehẽngue peikuave'ẽtava chéve. 20 Pembojy ramo mbuja tenondegua pejapóva trígo pyahúgui, peru pene mba'e kuave'ẽ ramo chéve guarã, pejapoháicha peikuave'ẽvo pene remitỹnguégui. 21 Kóva hína tembiapoukapy opa ára peguarã.
Hesaráiguinte ojavýva
22 Oĩ ramo hesaráiva ha ndojapói peteĩ ko'ã tembiapoukapýgui che ame'ẽ vaekue Moiséspe, 23 peteĩ mba'énte jepe opa umi mba'égui ha'e vaekue Moiséspe, taha'e upe ára ha'e haguépe chupe, térã oime raẽ ára upe rire guápe, Israel ñemoñare oikove aja pukukue kóicha tojapo: 24 oĩ ramo ojavýva ndoikuaáigui upe ojejapo vaerã ha avave Israel ñemoñare ndohecha kuaái, opa Israel ñemoñare oñondive toikuave'ẽ peteĩ tóro mymbahapy ramo tahyakuã asy chéve, ha heseve pe trígo ha kaguy ñekuave'ẽ.*f** Ha toikuave'ẽ avei peteĩ kavara mácho ojeheja rei haguã angaipa. 25 Pa'i tojapo umi mba'e angaipa jeheja reirã, ha ojeheja reíta chupe kuéra, ojapo haguére ivaíva oikuaa'ỹre ha ogueru haguére imba'e kuave'ẽ Ñandejárape mymbajuka ramo ojeheja rei haguã angaipa. 26 Opa Israel guápe ha opa mombyry guápe oikóva hendive kuéra ojeheja reíta ijejavykue, opavave ojavy joja haguére ohecha kuaa'ỹre.
Peteĩ ojavýva ndoikuaáiguinte
27 Oĩ ramo peteĩnte ojapóva ivaíva ohecha kuaa'ỹre, toikuave'ẽ peteĩ kavara kuña hi'áño peteĩva mymbajuka ramo ojeheja rei haguã angaipa. 28 Ñandejára renondépe pa'i tojapo umi mba'e angaipa jeheja reirã, pe ojavýva oñemopotĩ*f** haguã hembiapo vaikuégui, ha ojeheja reíta chupe. 29 Pe tembiapoukapy hína opa ojapóva ivaíva peguarã, ha'e oikuaa'ỹre ivaiha, taha'e peẽ Israel ñemoñare, taha'e peteĩ mombyrygua oikóva pende apytépe.
30 Ha oimeraẽ ojapóva ivaíva, oikuaa porã ramo jepe ivaiha hembiapo, taha'e peteĩ Israel ñemoñare, taha'e peteĩ mombyrygua oikóva pende apytépe, upéva hína peteĩ nda che apóiva mba'eve ramo. Upévare toñemosẽ Israel ñemoñare apytégui. 31 Ndoikuaaséigui mba'eve che rembiapoukapýgui ha ndojaposéigui pe che ha'éva, toñemosẽ Israel ñemoñare apytégui. Ha'énte oheka ijupe ivaíva.
Pe kuimba'e nombyaretéiva pytu'uha ára
32 Peteĩ jey, Israel ñemoñare oiko aja gueteri yvy ojeiko'ỹháme, ojejuhu peteĩ kuimba'e ombyatýva jepe'a pytu'uha árape. 33 Umi ojuhu vaekue chupe jepe'a ombyatyhápe ogueraha chupe Moisés, Aarón ha opa Israel ñemoñare renondépe, 34 ha ojeheja préso ndojekuaáigui mba'épa ojejapóta hese. 35 Upérõ Ñandejára he'i Moiséspe:
—Upe kuimba'e omano vaerã. Tojereraha okápe tekohágui ha opa Israel ñemoñare tojapi chupe itápe omano meve.
36 Pe kuimba'e ojereraha okápe ha opa Israel ñemoñare ojapi chupe itápe ojuka peve, he'i haguéicha Ñandejára Moiséspe.
Ao ruguáire fléko apokytã
37-38 Ñandejára he'i Moiséspe he'i haguã Israel guápe:
—Pembofléko pende ao ruguái inimbo hovýpe ha pemoapokytã ijapýpe. Peẽ ha pene ñemoñare péicha ta peñemonde opa árape. 39 Pema'ẽvo umi fléko rehe pene mandu'áta che rembiapoukapy rehe ha pejapóta pe che ha'éva. Péicha ndapeje mo'ãi che rembipotágui peiko haguã pene akãre. 40 Umi fléko pene momandu'áta pejapo haguã che rembiapoukapy ha péicha peñemboykéta chéve guarã. 41 Che hína pende Jára, pene Tupã poguenohẽ vaekue Egíptogui, che haguã pene Tupã. Che hína Tupã pende Jára.