Negmasse ektepelchamaxche egyempehek ekteme kéláxñassáseykekxa apyempehek
1 Aptáhak axta Wesse' egegkok apcháneya Moisés se'e:
2 “Keso segánamakxa agkok kélaxñassáseykekxa nak apyempehek ma'a énxet ekteme nak negmasse ektepelchamaxche egyempehek: Kólyentemekxak sa' chá'a apháxamap ma'a aphakxa nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, 3 etyapok sa' teyp apkelpakxeneykegkaxa yaqwayam enxoho elano'. Apwet'ak sa' agkok apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok ektaqmelwokmo apyempehek negmasse ektepelchamaxche egyempehek ma'a apháxamap nak, 4 yának sa' elsanták ánet nátétkók yetlo aqta'ák éltaqmalma nak émpe'ék, tén han yámet cedro, tén han apáwa apyexwase, tén han yámet hisopo. 5 Yának sa' kólaqhek xama nátétkók ma'a néten nak weygke apkelánamap nak yelpa', kélyeta nak yegmen eñama m'a ekteyapmakxa nak yegmen, 6 keñe sa' emok ma'a nátétkok yetlo aqta'ák nak, tén han yámet cedro, tén han apáwa apyexwase, tén han yámet hisopo, keñe sa' elyássesek xa aqsok nak, yetlo m'a nátétkok yetlo aqta'ák nak, cham'a éma agkok nak nátétkok ekmatñá, neyseksa m'a yegmen eñama nak ekteyapmakxa yegmen. 7 Keñe sa' etnehek siete apkexpaqheykha éma m'a yaqwayam nak kóláxñassásekxak apyempehek negmasse ektepelchamaxche apyempehek ekteme, tén sa' exének eyáxñakxoho apyempehek. Eyenyekxak sa' han ma'a nátétkok yetlo aqta'ák nak.
8 “Elyenyeksek sa' apkelnaqta m'a kéláxñassáseykekxa nak apyempehek, eyaqpaksek sa' han, eyesaksek sa' nahan ekyókxoho áwa' apyempehek, keñe sa' káxñekxohok apyempehek. Keñe sa' apwanchek etaxnegwakxak makham ma'a apkelpakxeneykegkaxa nak énxet'ák, siete ekhem sa' eykhe exek yókxexma. 9 Keñe sa' ekwokmo enxoho siete ekhem, emopaksohok apyésesso apqátek, eyesaksek sa' áwa' apátog, tén han áwa' apaqta'ák, tén han ma'a ekyókxoho ekhakxa enxoho chá'a áwa' apyempehek, elyenyeksek sa' apkelnaqta, eyaqpaksek sa' nahan, keñe sa' káxñekxohok apyempehek. 10 Keñe sa' ektáha enxoho ocho ekhem, enaqlanták apqánet nepkések apketkók meyke nak ekmaso apyókxa', tén han xama nepkések apketkok apkelwána xama apyeyam apagkok, meyke nak ekmaso apyókxa'; keñe sa' han seis kilos y medio m'a hótáhap aptaqmalma apagko' nak, yaqwayam etnehek aqsok apmésso naqsa, aqsok aktek ekyexna kélyélaqtésso nak kélenchehe pexmok égmenek, tén han un cuarto ketsék néten ma'a pexmok égmenek. 11 Etnegkessók sa' nentaxnamakxa nak kélpakxanma apchaqneykekxexa énxet'ák nápaqtók Wesse' egegkok, apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok yaqwayam nak yáxñásekxak kélyempehek, cham'a énxet yaqwayam nak kóláxñassásekxak apyempehek, yetlo aqsok apagkok; 12 Keñe sa' emok xama m'a nepkések apketkok nak, egkések yaqwayam emátog ekyánmaga apsexnánémap, yetlo m'a un cuarto ketsék néten pexmok égmenek, ey'asha sa' néten nápaqtók Wesse' egegkok. 13 Yaqhek sa' nepkések apketkok ma'a kañe' ekpagkanamaxchexa, ektekyómakxa nak chá'a aqsok nawha'ák, kélteméssesso nak chá'a ektekyawa ekyánmaga magya'assáxma, tén han aqsok élwatnamáxche'. Apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok sa' chá'a emekxak ma'a kéltósso ekmatñá ekyánmaga nak nensexnánémaxche', tén han ma'a ekmatñá nak chá'a ekyánmaga magya'assáxma, hakte aqsok élpagkanamaxche agko' xa.
14 “Keñe sa' emok ketsék éma agkok ekmatñá nak nensexnánémaxche m'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok, keñe sa' eltexnássesagkok kóneg apeykok apkelya'assamakxa m'a kéláxñassáseykekxa nak apyempehek, tén han apophék ekyawe apmek apkelya'assamakxa, tén han ma'a apophék ekwányam nak ma'a apmenek apkelya'assamakxa. 15 Keñe sa' emok han ketsék pexmok égmenek, tén sa' eyegkenchesek awáxok apmek nepsagqalwa nak; 16 yetchesek sa' apophék apkelya'assamakxa nak ma'a pexmok égmenek ekyetno nak awáxok apmek, keñe sa' yexpaqheykha ekweykmoho siete nápaqtók Wesse' egegkok. 17 Keñe m'a pexmok égmenek eyeymomáxche nak ma'a apwáxok apmek, emekxak sa' ketsék ma'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok, yaqwayam eltexnássesagkok kóneg apeykok apkelya'assamakxa m'a kéláxñassáseykekxa nak apyempehek, tén han apophék ekyawe apmek apkelya'assamakxa, tén han ma'a apophék ekwányam nak ma'a apmenek apkelya'assamakxa, cham'a apkeltexnassásegkaxa exchek han ma'a kéltósso éma agkok ekmatñá nak ekyánmaga nensexnánémaxche', 18 keñe sa' ma'a eyeymomáxche nak pexmok égmenek, eyegkenchesek apqátek ma'a ektáha nak kéláxñassáseykekxa apyempehek. Keñe sa' etaksek apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok meyaqmagkáseykekxa Wesse' egegkok mey'assáxma xa énxet nak. 19 Keñe sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok egkések kéltósso ekmatñá ekyánmaga magya'assáxma, yaqwayam kóláxñassásekxak apyempehek ma'a ekmanyása nak apyempehek; tén sa' yaqhek ma'a kéltósso yaqwayam nak kólteméssesek ekwatnamáxche', 20 epekkenek ma'a néten kélwatnamakxa nak aqsok, yetlo m'a kélmésso naqsa nak aqsok aktek ekyexna. Keñe sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok etaksek megkólyaqmagkáseykekxa mey'assáxma xa énxet nak, tén sa' káxñekxohok apyempehek.
21 “Meyke aqsok sa' agkok ma'a énxet apháxamap, mewákxoho enxoho yaqwayam eyánmagkasek ma'a aqsok apchánémap etegye', emok sa' aqsa xama nepkések apketkok, yaqwayam etnehek apchaqhe apmésso ekyánmaga apsexnánémap, keñe sa' etnéssesek apmésso naqsa aqsok ektaqmalma, yaqwayam étak megkólyaqmagkáseykekxa mey'assáxma, étlókashok sa' han dos kilos ketsék néten ma'a hótáhap aptaqmalma, kélyelaqtésso nak kélenchehe pexmok égmenek, yaqwayam etnéssesek aqsok apmésso naqsa aqsok aktek ekyexna, yaqwayam enxoho megkólyaqmagkásekxeyk mey'assáxma, tén han un cuarto ketsék néten ma'a pexmok égmenek, 22 tén han apqánet sapop, essenhan apqánet wáx'ay apketkók, ekwánxa enxoho apwákxoho m'a ekyánmaga, xama sa' etnehek apchaqhe ekyánmaga mey'assáxma, keñe sa' pók yaqwayam ewatnek. 23 Wokmek sa' agkok ocho ekhem elsakxések sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok xa ekyókxoho nak, yaqwayam sa' kóláxñassásekxak apyempehek, elmések nápaqto' Wesse' egegkok ma'a nentaxnamakxa nak kélpakxanma apchaqneykekxexa énxet'ák. 24 Emok sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok ma'a nepkések apketkok yaqwayam nak emátog ekyánmaga nensexnánémaxche', tén han un cuarto ketsék néten ma'a pexmok égmenek, elya'ásekxak sa' nápaqtók Wesse' egegkok etnéssesek aqsok kélmésso naqsa ektaqmalma; 25 yaqhek sa' ma'a nepkések apketkok kélmésso nak yaqwayam emátog ekyánmaga nensexnánémaxche', emok sa' ketsék éma apagkok nak ma'a nepkések apketkok, keñe sa' eltexnássesagkok kóneg apeykok apkelya'assamakxa m'a kéláxñassáseykekxa nak apyempehek, tén han apophék ekyawe apmek apkelya'assamakxa, tén han ma'a apophék ekwányam nak ma'a apmenek apkelya'assamakxa; 26 keñe sa' eyegkenchesek pexmok égmenek awáxok apmek nak nepsagqalwa, 27 keñe sa' apophék apkelya'assamakxa yexpaqheykha ekweykmoho siete nápaqtók Wesse' egegkok, nekha nak ma'a pexmok égmenek ekyetno nak awáxok apmek. 28 Eltexnássesagkok sa' han kóneg apeykok apkelya'assamakxa m'a kéláxñassáseykekxa nak apyempehek, tén han apophék ekyawe apmek apkelya'assamakxa, tén han ma'a apophék ekwányam nak ma'a apmenek apkelya'assamakxa, cham'a apkeltexnassásegkaxa exchek éma agkok ma'a kéltósso ekmatñá nak ekyánmaga nensexnánémaxche'. 29 Keñe sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok eyegkenchesek apqátek pexmok égmenek eyeymomáxche nak ma'a énxet kéláxñassáseykekxa nak apyempehek, yaqwayam enxoho etaksek meyaqmagkáseykekxa Wesse' egegkok ma'a mey'assáxma. 30 Keñe sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok egkések xama m'a sapop nak, essenhan ma'a wáx'ay apketkok nak, ekwánxa enxoho apwákxoho ekyánmaga m'a kéláxñassáseykekxa nak apyempehek. 31 Xama náta sa' katnehek ekmatñá ekyánmaga magya'assáxma, keñe sa' ma'a mók nak yaqwayam kawatnaxche', kólyepetcheshok sa' han ma'a aqsok aktek ekyexna nak. Keñe sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok etaksek meyaqmagkáseykekxa Wesse' egegkok mey'assáxma m'a énxet apcháxñáseykekxa nak chá'a apyempehek.”
32 Cháxa segánamakxa agkok ektamhéyak nak chá'a negmasse ektepelchamaxche egyempehek, meweykekxoho nak chá'a ekyánmaga yaqwayam egkések ma'a aqsok apmésso naqsa ekmomnáwa, yaqwayam kóláxñassásekxak apyempehek.
Tegma kéláxñáseykekxa élpeysameykha nak chá'a apyempehek
33 Aptáhak axta Wesse' egegkok apcháneya Moisés, tén han Aarón se'e:
34 “Kélhakmek sa' agkok kéxegke m'a xapop nak Canaán, sekméssamakxa nak ko'o yaqwayam kóltéhek kélagkok, eyáphássek sa' agkok ko'o élpeysameykha xama tegma m'a kélókxa', ekho nak negmasse ektepelchamaxche egyempehek, 35 ey'ókxak sa' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok ma'a ektáha nak apxagkok ma'a tegma, sa' etnehek yának se'e: ‘Éneyke nak ko'o katyapak exagkok aqsok ekmaso élpeysameykha ekhól'a negmasse ektepelchamaxche egyempehek.’
36 “Yának sa' kalántepaxchek kañe' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok amonye' aptaxno, yaqwayam enxoho megkatnehek élmanyása ekyókxoho m'a aqsok ekhéyak nak kañe', keñe sa' etxek elanok ma'a aqsok ekmaso ekteyapma nak.
37 “Apwet'ak sa' agkok apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, apkelano enxoho nápakha tegma kaña'awók ma'a élpeysameykha nak, ektáha enxoho yáma ekyápaqmate, essenhan yáma ekyexwase, ekwokmoho enxoho kañók ma'a nápakha tegma, 38 etyapok sa' kañe' tegma, keñe sa' yának kólápekxak átog ekweykmoho siete ekhem. 39 Wokmek sa' agkok siete ekhem, elanok sa' makham ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, xegágkek sa' agkok aqsok ekmaso m'a nápakha tegma, 40 yának sa' kólhaxyawaksek meteymog ma'a élpeysameykha nak chá'a, kólchexakhagwók sa' ma'a kélchexakhamakxa nak chá'a aqsok élmanyása, teyp tegma apwányam nak; 41 yának sa' nahan kólchektek ekyókxoho m'a kañe' apwáxok nak tegma, keñe sa' ma'a ánek kélchekto nak, kólchexakhagwók ma'a kélchexakhamakxa nak chá'a aqsok élmanyása, teyp tegma apwányam nak. 42 Keñe sa' kólmekxak mók meteymog yaqwayam kólyaqmagkasek ma'a kélhaxyawasso nak, tén han yelpa' axnagkok yaqwayam kóltexnágkok ma'a tegma.
43 “Tepékxeyk sa' agkok makham aqsok ekmaso m'a, natámen kélhaxyawasso m'a meteymog, tén han natámen kélchekto m'a nápakha tegma, tén han natámen kéltexneykegkokxa m'a yelpa', 44 etaxnegwakxak sa' makham apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok elano'. Xegágkek sa' agkok aqsok ekmaso m'a tegma nak, katnehek sa' aqsok ekmaso élpeysameykha, tegma apmanyása sa' etnehek. 45 Kóltegkesek sa' ma'a tegma nak, kólchexakhagwók sa' apyókxoho nápakha'a apketkók ma'a kélchexakhamakxa nak chá'a aqsok élmanyása, teyp nak tegma apwányam. 46 Élmanyása sa' kólteméssesek ekwokmoho ekyáqtésa m'a ektaxnegwayam enxoho m'a tegma nak, neyseksa apkeltémo kólápekxak ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok. 47 Énxet ektáhakxa enxoho aptáswayam, essenhan apteyenwayam ma'a kañe' nak tegma, elyenyeksek sa' apkelnaqta yaqwayam elmópeyásekxa'.
48 “Aptaxneyk sa' agkok makham apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok elanok ma'a tegma, apwet'ak sa' agkok megkaxñágko m'a aqsok ekmaso nak ekteyapma, natámen kélyepetcháseykekxa m'a yelpa', exének sa' apcháxñákxoho m'a tegma, hakte massék ma'a aqsok ekmaso nak ekteyapma. 49 Elmok sa' ánet nátétkók, tén han yámet cedro, tén han apáwa apyexwase, tén han yámet hisopo aktegák, yaqwayam kólaxñásekxak ma'a tegma. 50 Yaqhek sa' xama nátétkók ma'a néten nak weygke apkelánamap nak yelpa', kélyeta nak yegmen eñama m'a ekteyapmakxa nak yegmen. 51 Keñe sa' emok ma'a yámet cedro, tén han yámet hisopo, tén han apáwa apyexwase, tén han ma'a nátétkok yetlo aqta'ák nak, keñe sa' elyássesek ma'a éma agkok nak nátétkok ekmatñá, yetlo m'a yegmen eñama nak ekteyapmakxa yegmen, siete apkelexpaqheykha sa' etnehek ma'a tegma nak. 52 Keñe sa' yáxñásekxak ma'a tegma nak, emha m'a nátétkok nak éma agkok, tén han ma'a yegmen eñama nak ekteyapmakxa yegmen, tén han yetlo m'a nátétkok yetlo aqta'ák nak, tén han ma'a yámet cedro, tén han yámet hisopo, tén han ma'a apáwa apyexwase. 53 Keñe sa' eyenyekxak nátétkok yetlo aqta'ák ma'a yókxexma nak tegma apwányam, cháxa peya sa' elának eyéméxchexa nak chá'a yaqwayam kalanaxchek ma'a kélaxñáseykekxa tegma.”
54 Cháxa segánamakxa agkok ma'a ektémakxa nak chá'a aqsok ekmaso ekteyapma, tén han weygké, 55 tén han ma'a apáwa apkelyápaqmáteykha nak, tén han tegma, 56 tén han ma'a élyephé nak chá'a egyempehek, élenmogéyak nak chá'a egyempehek, tén han élpésaméyak, 57 yaqwayam enxoho kólyekpelkohok chá'a élmópeyo, tén han élmanyása. Keso néxa segánamakxa agkok nak ma'a negmasse ektepelchamáxche' egyempehek.
Tembiapoukapy ikuru vaíva oñemopotĩ haguã
1 Ñandejára he'i Moiséspe:
2 —Ejapo ko'ã mba'e oñemopotĩ haguã pe hasýva kuru vaígui:
Hasýva tojereraha pa'i rendápe, 3 ha pa'i tosẽ tekohágui oma'ẽ haguã hese. Pa'i ohecha ramo pe hasýva okuera hague ikuru vaígui, 4 togueruka mokõi guyra ipotĩva pe okueráva oñemopotĩ haguã, avei tajy pehẽngue, poyvi pytã ha ñana rogue apesã. 5 Tojukauka peteĩva umi guyra peteĩ ólla ñai'ũme oguerekóva y ykuágui ojegueru vaekue, 6 ha tomyakỹ guyra oikovéva, tajy pehẽngue, poyvi pytã ha ñana rogue apesã pe guyra ruguýpe ojejukáva y ykuápe guare ári. 7 Upéi tohypýi tuguýpe 7 jey pe oñemopotĩvape kuru vaígui ha toguereko chupe ipotĩva ramo. Upéi topoi pe guyra oikovévagui.
8 Pe oñemopotĩva tojohéi ijao, tojahu ha tojehague'opa opyta haguã ipotĩ. Upéi ikatúma oike tekohápe ha toiko'ỹ hógape 7 ára pukukue. 9 Upe 7 arahápe toñemyakã perõ, tomoperõ hendyva, ityvyta ha mamo haguehápe, tojohéi ijao, tojahu ha opytáta ipotĩ. 10 Ára 8hápe, togueru mokõi ovecha ra'y imarã'ỹva ha peteĩ ovecha ra'y kuña imarã'ỹva, hi'áño peteĩva, avei 6 kílo imédio trígo ku'i iporãvéva mba'e kuave'ẽrã oñembojehe'áva ñandyry reheve ha médio lítro rupi ñandyry. 11 Pa'i ojapótava ñemopotĩ, tomoĩ Ñandejára renondépe oñemopotĩvape opa umi mba'éreve Jotopa Róga rokẽme. 12 Tojapyhy peteĩ ovecha ra'y oikuave'ẽ haguã mymbajuka ramo ñemyengoviarã,*f** ha heseve pe ñandyry, ha tombokacha*f** Ñandejára renondépe. 13 Upéi tojuka ovecha ra'y ojejukahápe mymba oñekuave'ẽva ojeheja rei haguã angaipa ha mymbahapy*f** peteĩ hendápe oñemboykéva Ñandejárape guarã. Pe mymba niko pa'i mba'e hína oiko ramo mymbajuka, taha'e ojeheja rei haguã angaipa, taha'e ñemyengoviarã, oñemboykégui Ñandejárape guarã añoite.
14 Upéi pa'i tomyakỹ pe oñemopotĩva nambiguy akatúa, ikuã guasu akatúa ha ipysã guasu akatúa, pe mymba ojejukáva ñemyengoviarã ruguýpe. 15 Upéi pa'i toñohẽ michĩmi ipopyte asúpe ñandyry oñekuave'ẽ vaekue, 16 upéi tomyakỹ peteĩ ikuã akatúa ñandyrýpe oguerekóva ipo asúpe ha tohypýi 7 jey pe ñandyrýpe Ñandejára renondépe. 17 Pe ñandyry rembyre ipopegua reheve, pa'i tomyakỹ pe oñemopotĩva nambiguy, kuã guasu, ha pysã guasu akatúa, pe tuguy oñemona hague ári, 18 ha pe ñandyry rembyre oĩva pa'i pópe tojehekuavo pe oñemopotĩva akã ári. Péicha pa'i rupi ojeheja reíta oñemopotĩvape iñangaipa Ñandejára renondépe.
19 Pa'i toikuave'ẽ mymbajuka ojeheja rei haguã angaipa, oñemopotĩ haguã pe ipotĩ'ỹva, upéi toikuave'ẽ mymbahapy. 20 Ha toikuave'ẽ altar*f** ári mymbahapy mba'e kuave'ẽ*f** reheve. Péicha pa'i rupi ojeheja reíta ipotĩ'ỹva angaipa ha opytáta ipotĩ.
21 Pe hasýva ndaikatúi ramo ojogua umi mba'e oikotevẽva imboriahúgui, toikuave'ẽ omyatymóivo peteĩ ovecha ra'y mymbajuka ramo ñemyengoviarã ojeheja rei haguã iñangaipa, ha avei togueru mba'e kuave'ẽ ramo 2 kílo trígo ku'i iporãvéva oñembojehe'áva ñandyry reheve, ha médio lítro rupi ñandyry. 22 Heseve mokõi jeruti térã mokõi pykasu ra'y, ikatuháicha chupe, peteĩ oñekuave'ẽ haguã mymbajuka ramo ojeheja rei haguã angaipa ha pe ambue oñekuave'ẽ haguã mymbahapy ramo. 23 Upe ára 8hápe togueraha umíva tome'ẽ pa'ípe Jotopa Róga rokẽme, oñemopotĩ haguã Ñandejára renondépe. 24 Pa'i tojapyhy ovecha ra'y ha ñandyry ha tombokacha mba'e kuave'ẽ ramo Ñandejára renondépe. 25 Ojuka rire ovecha ra'y ojejukáva ñemyengoviarã, pa'i tojapyhy huguykue ha tomyakỹ pe oñemopotĩva nambiguy, kuã guasu ha pysã guasu akatúa. 26 Upéi toñohẽ pe ñandyrýgui oñekuave'ẽva ipopyte asúpe. 27 Tomyakỹ peteĩ ikuã akatúa ñandyrýpe oguerekóva ipopyte asúpe, tohypýi 7 jey Ñandejára renondépe, 28 ha tomona pe oñemopotĩva nambiguy, kuã guasu ha pysã guasu akatúa, omona haguépe hese mymba ojejuka vaekue ruguy. 29 Tohekuavo pe ñandyry hembýva ipópe oñemopotĩva akã ári, ojeheja rei haguã chupe iñangaipa Ñandejára renondépe. 30 Upéi toikuave'ẽ peteĩ umi jeruti térã pykasu ra'ýgui, chupe ikatuháicha, 31 peteĩ mymbajuka ramo ojeheja rei haguã angaipa ha ambue mymbahapy ramo, ha heseve umi mba'e kuave'ẽ. Péicha pa'i rupi ojeheja reíta iñangaipa oñemopotĩvape Ñandejára renondépe.
32 Kóva hína tembiapoukapy ñemopotĩ rehegua, pe ikuru vaíva ha imboriahúvape guarã.
Tembiapoukapy oñemopotĩ haguã mbara vai ojáva ógare
33 Ñandejára he'i Moisés ha Aarónpe:
34 —Peĩma ramo Canaánpe, ame'ẽva peẽme pene mba'erã, ha upépe ambou mbara vai ógare, 35 pe óga jára toho omomarandúvo pa'ípe ha te'i: “Ahecha osẽha che róga rehe peteĩ mba'e ojoguáva mbara vaípe”. 36 Pa'i, oike mboyve pe ógape oma'ẽ haguã mbara vaíre, te'i oñemonandi haguã, ani haguã he'i ojaha potĩ'ỹ mba'eve ipype guáre. Upéi toike pa'i oma'ẽ haguã pe ógare. 37 Ohecha ramo pe mbara okaruha óga roguyke rehe ha hovyũ térã pytãngyha, 38 pa'i tosẽ okápe ha tomboty pe óga 7 ára pukukue. 39 Tou jey pe ára 7hápe ha ohecha ramo pe mbara iñasãi hague óga roguykére, 40 toguenohẽka umi ita iparáva ha tomombouka okápe mombyry távagui, yty apytépe. 41 Toikarãika óga ryepy, ha ky'a oñerenohẽva toñemombo avei pe yty apytépe. 42 Upéi tojereru ita ipyahúva ha toñemoĩ pe ógape umi ojepe'a vaekue rendaguépe. Ha toñembyape pyahu pe óga. 43 Pe mbara iñasãi jey ramo pe ógare ojepe'a rire chugui umi ita, oñekarãi ha oñembyape pyahu rire, 44 pa'i toike jey. Ha ohecha ramo pe mbara iñasãi hague ógare, oja hína hese mbara vai ha óga potĩ'ỹ hína upéva. 45 Tojeity pe óga. Ijita, ijyvyra ha opa mba'e ojeporu vaekue ojejapo haguã, toñerenohẽ mombyry távagui ha toñemombo yty apytépe.
46 Maymáva rehe oikéva pe ógape oñemboty aja, ojáta potĩ'ỹ ka'aru pytũ meve. 47 Okéva upépe tojohéi ijao ha okarúva upépe tojohéi avei.
48 Pa'i oike ramo ha ohecha pe ógare oñembyape pyahu rire naiñasãi hague pe mbara, te'i hese ipotĩha, opáma niko pe mbara vai.
49 Upérõ, oñekuave'ẽ haguã pe ógare mymbajuka ojeheja rei haguã angaipa, tojapyhy mokõi guyra, tajy pehẽngue, poyvi pytã ha ñana rogue apesã. 50 Tojuka peteĩ umi guyrágui ólla ñai'ũ ári oguerekóva pype y ykua pegua. 51 Upéi tojapyhy pe tajy pehẽngue, ñana rogue apesã ha poyvi pytã pe guyra oikovéva reheve ha tomyakỹ pe guyra ojejuka vaekue ruguýpe ha y ykua peguápe. Ha tohypýi pype pe óga 7 jey. 52 Péicha omopotĩta pe óga pe guyra ojejuka vaekue ruguýpe, y ykuápe guarépe, guyra oikovéva, tajy, ñana rogue apesã ha poyvi pytãme. 53 Upéi topoi pe guyra oikovévagui osẽvo pe távagui, ha péicha oikopáta oñekotevẽva pe óga ipotĩ haguã.
54 Kóva hína tembiapoukapy oime haichagua kuru vai ha apirype, 55 mbara vai aóre ha ógare, 56 apeno, kuru ha mbara rehegua, 57 pa'i he'i haguã ipotĩva ha ipotĩ'ỹva. Ápeve tembiapoukapy kuru vai rehegua.