Ahab tén han Nabot apkeneykekxexa anmen yámet
1 Yetnegkek axta han apkeneykekxexa anmen yámet xama énxet apkeñama axta Jezreel, apwesey axta Nabot, cham'a nekha apxagkok apyawe axta m'a Ahab, wesse' apwányam nak Samaria. 2 Xama ekhem axta aptéma Ahab apkenagkama m'a Nabot:
—Hegkés ko'o apkeneykekxexa nak anmen yámet, yaqwayam sa' ko'o kaxek séneykekxexa aqsok, hakte yetnegkek nekhók ma'a exagkok apyawe. Agkések sa' ekyaqmageykekxa m'a séneykekxexa nak anmen yámet ektaqmalma; apmenyeyk agkok han agkések selyaqye ekyánmaga, agkések sa' ekwánxa enxoho ekyánmaga.
3 Apchátegmowágkek axta Nabot ma'a Ahab:
—Mowanchek ko'o agkések xép xapop segkeyáseykekxa axta ẽlyapmeyk nano'.
4 Aptaqhákxeyk axta apxagkok Ahab yetlo ekyaqhápeykegkokxa apwáxok, tén han aplo, eñama m'a aptáhakxa axta apchátegmowéyak Nabot, hakte apkeltennássek axta megkések ma'a xapop apmeyáseykekxa axta m'a apyapmeyk nano'. Apwákxeyk axta apxagkok keñe apyetna appayhawo nápakha tegma, axta han emakak apto. 5 Keñe axta ekya'aweykxo aptáwa' Jezabel ektáha eyáneya s'e:
—¿Yaqsa ektáha ekyaqhápencha'a nak apwáxok? ¿Yaqsa ektáha memaka nak apto?
6 Apchátegmowágkek axta Ahab:
—Élpaqhetchásexkók xeyk ko'o m'a Nabot, apha nak Jezreel, élmaxnakkek xeykhe séltamho hegkeyásekxak ekha ekyánmaga m'a apkeneykekxexa nak anmen yámet; essenhan apkepmenyého enxoho agkeyásekxak ekyaqmageykekxa m'a mók séneykekxexa nak anmen yámet, akke emakók hegkések.
7 Keñe axta ektáha eyátegmowágko m'a aptáwa' Jezabel:
—¡Xép neykhe wesse' apwányam Israel! Exnekxa néten, etaw apto, elánekxa apwáxok. ¡Agkések sa' ko'o exchep ma'a apkeneykekxexa nak anmen yámet ma'a Nabot!
8 Yetlókok axta ektáxésso weykcha'áhak ektáxéssesa appeywa m'a Ahab, yepetchessek axta han ma'a wesse' apwányam apkelqahasso; tén axta éláphássesa m'a apkelwányam nak, tén han ma'a apkelámha apmonye'e apheykencha'a axta aphakxa m'a Nabot. 9 Axta táhak weykcha'áhak kéltáxésso s'e: “Kólána sa' kalanaxchek manto nento, kólhés sa' han nápaqta'awók énxet'ák ma'a Nabot. 10 Kólnaqlógma sa' han apqánet énxet ekmasagcha'a apkeltémakxa, kólhésha sa' ma'a apmonye' nak, kólána sa' exének apxéneykencha'a ekmaso m'a Dios tén han wesse' apwányam. Keñe sa' kóltekkesek kólyetnak meteymog kólaqhek.”
11 Apkelánegkek axta han ektáhakxa axta ektáxéssesso weykcha'áhak éltamhókxa etnahagkok Jezabel ma'a énxet'ák, apkeleñama axta m'a aphakxa nak Nabot, yetlo m'a apkelwányam tén han apkelámha apmonye'e. 12 Apkeltamhók axta kalanaxchek manto nento, aphéssek axta han Nabot nápaqta'awók énxet'ák. 13 Apkelwa'ak axta han apqánet énxet élmasagcha'a apkeltémakxa, apxénchek axta han aptémakxa Nabot nápaqta'awók apyókxoho énxet'ák apkelmopwancha'a amya'a, apxéna apxéneykencha'a chá'a ekmaso m'a Dios, tén han wesse' apwányam. Yetlókok axta han kéltekkesso tegma apwányam, keñe kélaqha kélyetna'a meteymog. 14 Keñe axta kéltamho kóltennássekxak Jezabel kélyetna'a meteymog apmatña m'a Nabot.
15 Xama axta ekleg'a amya'a Jezabel, keñe ektáha eyáneya m'a Ahab:
—Ema sa' kaxwók ma'a apkeneykekxexa nak anmen yámet Nabot, apha axta m'a Jezreel, memáheyo axta egkések. Méko kaxwók ma'a Nabot; apketsekke'.
16 Xama axta apleg'a amya'a Ahab apketsapa Nabot, apxegkek axta apma m'a apkeneykekxexa axta anmen yámet ma'a. 17 Keñe axta Wesse' egegkok appaqhetchesa Elías, apha axta m'a Tisbé, axta aptáhak apcháneya s'e: 18 “Epekhésha sa' ey'ókxak Ahab, wesse' apwányam nak Israel, apha nak Samaria. Apweynchámeyha kaxwók ma'a apkeneykekxexa axta anmen yámet ma'a Nabot, apmeykekxexa nak. 19 Sa' etnehek yának se'e: ‘Aptáhak Wesse' egegkok se'e: Apchaqhak xép ma'a Nabot, apyementegkek han ma'a ektáha axta apagkok, sa' kalyaqmalmakha exchepxa éma apagkok semheg ma'a élyaqmelágkaxa axta éma apagkok ma'a Nabot.’”
20 Apchátegmowágkek axta Ahab ma'a Elías:
—¿Sénmexma, éteyákxéya makham xép?
—Ekwetákxe' neykhe —axta aptáhak apchátegmowágko Elías—. Aqsok ekmaso aqsa chá'a exchep elának nápaqtók Wesse' egegkok. 21 Cháxa keñamak aptáha nak appeywa Wesse' egegkok se'e: ‘Wahak sa' ko'o exchep ekmaso apha, asawhaksohok sa' apyókxoho aptawán'ák neptámen; amasséssók sa' apyókxoho aptawán'ák neptámen apkelennay'a apheykha nak ma'a Israel. 22 Sa' atnéssesek han apnámakkok ma'a sekteméssessamakxa axta Jeroboam apnámakkok, Nabat axta apketche, tén han ma'a sekteméssessamakxa axta Baasá apnámakkok, Ahías axta apketche, eñama selókasso apkelánéseykegko melya'assáxma m'a énxet'ák nak Israel.’ 23 Keñe Jezabel aptáha apxéna Wesse' egegkok se'e: ‘Semheg sa' katawagkok ápak Jezabel ma'a yókxexma nak Jezreel.’ 24 Keñe sa' xép apnámakkok apkeletsapma nak ma'a tegma apwányam, katawagkok semheg; keñe ma'a apkeletsapma nak yókxexma, máma sa' chá'a etwok aphopák.
25 (Méko axta énxet enxoho aphémo Ahab ekyáteyeykegkoho axta aptáwa' Jezabel elának aqsok ekmaso nápaqtók Wesse' egegkok. 26 Asagko' agko' axta aptémakxa apkelpeykessamo m'a aqsok kéleykmássesso nak, apkeláneykegkoho axta chá'a m'a apyókxoho amorreos, apkelántekkessama axta Wesse' egegkok apmonye'e m'a israelitas.)
27 Xama axta apleg'a Ahab ekyókxoho xa amya'a nak, apkelyepteyk axta aptaxno, aptaxneykxeyk axta m'a apáwa sẽlwáxaqxamól'a keñe han metawa apto. Apténawok axta han xamo' xa apkelnaqta nak, yaqhápeyha axta apwáxok apweynchámeyncha'a. 28 Tén axta Wesse' egegkok aptáha apcháneya m'a Elías: 29 “¿Apwet'aya Ahab aptemessásekpoho mékoho nahaqtók ko'o? Magwahék sa' ko'o aqsok ekmaso apnámakkok ma'a apyennákxa nak makham, eñama aptemessásamap mékoho nahaqtók ko'o. Sa' eyke m'a apyennákxa enxoho makham ma'a apketche.”
Acab ha Nabot parralty
1 Umi ára ohasa ha peteĩ kuimba'e Jezreel pegua, hérava Nabot, oguereko iparralty upe távape, Samaría ruvicha guasu Acab róga ykére. 2 Peteĩ jey Acab he'i Nabótpe:
—Eme'ẽna chéve nde yvy añemitỹ haguã upépe, oĩ niko che róga ykére. Ame'ẽta ndéve hese rejeruréva.
3 Nabot katu he'i Acábpe:
—Ndaikatúi niko ame'ẽ ndéve che ru yvykue.
4 Acab oho hógape mba'e mbyasy ha pire vai reheve, upe he'i vaekuére chupe Nabot, he'i niko nome'ẽ mo'ãiha chupe itúva yvykue. Oguahẽvo oñeno hupápe oma'ẽvo tápia rehe ha ndokaruséi. 5 Upérõ hembireko Jezabel he'i chupe:
—Mba'ére piko reñembyasy ha nderekaruséi?
6 Acab he'i:
—Nabot Jezreel guápe ha'e ome'ẽ haguã chéve iparralty, pe ha'e ojerurévare, ha nome'ẽséi chéve.
7 Upérõ hembireko Jezabel he'i chupe:
—Nandéi piko Israel ruvicha guasu? Epu'ã katu ekaru ha ani rejepy'apy! Che ame'ẽta ndéve Nabot parralty.
8 Upérõ ha'e ohai kuatiañe'ẽ Acab rérape ha omoĩ hese mburuvicha guasu ra'ãnga ha omondo ikuatia myakãhára*f** ha mburuvicha kuéra Nabot táva guápe. 9 Ikuatia ñe'ẽme he'i: “Pemyerakuã jekaru'ỹ ha pemboguapy Nabótpe opavave renondépe. 10 Upéi pemboguapy henondépe mokõi mba'e renduhare japu, he'ítava hese oñe'ẽ vai hague Tupã ha mburuvicha guasúre. Upéi penohẽ okápe ha pejuka pejapívo itápe.”
11 Umi Nabot táva pegua, myakãhára ha mburuvicha kuéra, ojapo upe Jezabel he'íva ikuatiápe: 12 Omyerakuã hikuái jekaru'ỹ ha omboguapy Nabótpe opavave renondépe. 13 Upéi oguahẽ mokõi mba'e renduhare japu he'íva opavave rovake Nabot rehe, oñe'ẽ vai hague Tupã ha mburuvicha guasúre. Upérõ oguenohẽ hikuái chupe táva rokápe ha ojuka ojapívo itápe. 14 Upéi he'ika hikuái Jezabélpe Nabot ojejapi hague itápe ha omano hague.
15 Jezabel oikuaa vove, he'i Acábpe:
—Tereho katu ha ereko ne mba'erã pe parralty Nabot nome'ẽséi vaekue ndéve. Nabot omanóma.
16 Acab oikuaávo Nabot omano hague, oho ha oñemomba'e iparraltýre. 17 Upérõ Ñandejára oñe'ẽ Elías Tisbé guápe ha he'i chupe: 18 “Tereho pya'e Israel ruvicha guasu Acab rendápe oikóva Samáriape. Ko'ágã oĩ hína Nabot parraltýpe, oho haguépe oñemomba'e haguã hese. 19 Ere chupe: ‘He'ika ndéve Ñandejára: Nabótpe rejuka ha reipe'a haguére imba'éva, upe oheréi haguépe huguy jagua kuéra, oheréita avei nde ruguy.’”
20 Acab he'i Elíaspe:
—Che topa jeýma piko nde, na nde a'éi etéva che rehe?
Elías he'i chupe:
—Rotopa jey. Ha rejapo haguére pe Ñandejára oipota'ỹva, ápe aime roinupã haguã. 21 Upévare péicha he'i Ñandejára: ‘Arúta nde ári ivaíva ha ahundíta opa ne ñemoñare. Ahundíta opa ne ñemoñare kuimba'éva Israélpe oĩva. 22 Hi'arive ajapóta nde rogagua rehe upe ajapo vaekue Jeroboam Nabat ra'y ha Baasá Ahías ra'y rogagua rehe che mbopochy haguére ha rejapouka haguére ivaíva Israel guápe’. 23 Jezabel rehe katu he'ika Ñandejára: ‘Jagua kuéra ho'úta Jezabélpe Jezreel ñúme.’ 24 Ha umi nde rogagua omanóvape távape ho'úta jagua, ha umi ñúme omanóvape ho'úta yryvu. 25 (Ndaipóri vaekue avave ojapóva ivaíva ojapo haguéicha Acab ombojeroviase haguére hembireko Jezabélpe. 26 Ojapo heta mba'e ijaheipy oikóvo tupã gua'u kuéra rembiguái ramo, oiko haguéicha amorréo kuéra Ñandejára omosẽ vaekue Israelgua renonderãgui.)
27 Acab ohendúvo opa ko'ã mba'e, omondoro ijao ñembyasýgui, oñemonde ao vosakuépe ha ndo'uvéi mba'eve. Oke ko'ã ao reheve ha ndovy'avéi ete. 28 Upérõ Ñandejára he'i Elíaspe: 29 “Nderehechái piko mba'éichapa Acab oñemomirĩ che renondépe? Oñemomirĩ haguére che renondépe, ndajapo mo'ãi ivaíva hogagua rehe ha'e oikove aja, ita'ýra oikove ajánte uvei ajapóta.”