Naamán kéltaqmelchesseyam ekteme negmasse ektepelchamaxche egyempehek
1 Aphegkek axta xama énxet apwesey axta Naamán, apteme axta sẽlpextétamo apkemha apmonye' apagkok ma'a wesse' apwányam nak Siria, apchásekhayók axta m'a wesse' apwányam apagkok, emyawhok axta han, hakte apkelmallahanchessegkek axta Wesse' egegkok énxet'ák Siria apchásenneykekxo m'a. Negmasse ektepelchamaxche egyempehek axta eyke temék xa énxet nak.
2 Apmeyk axta han xama kelán'a étkok sirios neyseksa apketámeyak axta m'a israelitas, keñe kélhéssekmo kélteméssesa éláneykha Naamán aptáwa'. 3 Entáhak axta eyáneya wesse' agkok xa kelán'a étkok nak:
—Apyo'ókmek agkok wesse' ahagkok ma'a Dios appeywa aplegasso apha nak Samaria, etaqmelwók ma'a ekteme nak negmasse ektepelchamaxche egyempehek.
4 Apxegkek axta Naamán apkeltennássekxo wesse' apwányam apagkok ektáhakxa eyáneya m'a kelán'a étkok. 5 Keñe axta apchátegmowágko m'a wesse' apwányam Siria:
—Táse', exeg, wáphássesek sa' ko'o sektáxéssesso weykcha'áhak ma'a wesse' apwányam nak Israel.
Keñe axta apxega Naamán. Apkelsókek axta treinta mil selyaqye aktek élmope, seis mil selyaqye aktek élyátekto élmomnáwa, keñe diez ma'a apáwa apkelántaxno, 6 apsókassek axta han weykcha'áhak kéltáxésso m'a wesse' apwányam nak Israel, ektéma axta kéltáxésso s'e: “Apwet'ak sa' agkok xép se'e weykcha'áhak kéltáxésso nak, ey'asagkohok sa' ektáha ko'o seyáphasso m'a Naamán, apteme nak sẽlpextétamo apkemha apmonye' ahagkok, yaqwayam enxoho exchep etaqmelchessók ekteme negmasse ektepelchamaxche egyempehek.”
7 Xama axta apkelyetseta weykcha'áhak kéltáxésso m'a wesse' apwányam nak Israel, keñe apkelyepta aptaxno magkenatchesso ekyetnakha'awo apwáxok, aptáhak axta s'e:
—¿Diosya ko'o, segméssamo nak ekyennaqte egnények, tén han segyementameykekxa nak negyennaqte, seyaphássesa nak ko'o xama énxet yaqwayam ataqmelchessók ekteme negmasse ektepelchamaxche egyempehek? ¡Negyekpelchawók aptáhakxa apmako hetnéssessamhok exma ekmaso xa!
8 Xama axta apleg'a amya'a Dios appeywa aplegasso Eliseo apkelyepta aptaxno wesse' apwányam eñama apwete m'a weykcha'áhak kéltáxésso, apkeltamhók axta kóltéhek kólának se'e: “¿Yaqsa ektáha apkelyepta nak aptaxno? Tásek exegmak hey'áwak xa énxet nak, keñe sa' ey'asagkohok apha xama Dios appeywa aplegasso s'e Israel.”
9 Apxegkek axta Naamán, yetlo yátnáxeg apyenyawasso apchánte, apkenegwokmek axta m'a átog apxagkok nak Eliseo. 10 Keñe axta Eliseo apcháphasa xama apkeláneykha apkeltamho etnehek yának se'e: “Exeg, etne sa' siete apyaqpasso yegmen ma'a wátsam Jordán, tén sa' káxñekxohok apyempehek kamaskok ma'a negmasse ektepelchamaxche egyempehek.”
11 Aplókók apagko' axta han Naamán, axta aptáhak appaqmétegkokxo s'e:
—Éneyk xeyk hemok takha', tén han etnamha ewónmakha m'a Dios Wesse' apagkok, keñe han etnehek ketók apmek ma'a ekmasagkexa nak émpehek, keñe hemasséssesek ma'a ektepelchamaxche nak émpehek. 12 ¡Keltásek ma'a wátsam ekhágko nak Damasco, cham'a Abaná tén han Farfar! ¡Kaxnók ma'a ekyókxoho wátsam nak Israel! ¡Táse' nak axta eykhe ayaqpássekxak ma'a keñe ataqmelwók!
Aplókók apagko' axta han aptaqháwo. 13 Apya'awékxeyk axta eyke m'a apkeláneykha nak aptáha apcháneya s'e:
—Wesse', kaxtemék xeyk apkeltémo elának aqsok ekmáske nak anlának ma'a Dios appeywa aplegasso nak. ¿Melanyeya exchek xép? Exchek eyke ekyágwánxa agkok aptáha enxoho apcháneya s'e: eyaqpés, tén sa' káxñekxohok apyempehek.
14 Aptaqháwok axta Naamán keñe aptáha siete aptaxneykekxa m'a wátsam nak Jordán, apkeltamhókxa axta etnehek ma'a Dios appeywa aplegasso, keñe axta ektamhákxo apyempehek ma'a ektémól'a wokma'ák apyempehek, cháxñákxók axta. 15 Keñe axta apxega yetlo apyókxoho apkelxegexma'a apya'aweykxo m'a Eliseo. Xama axta apwákxo makham ma'a aphakxa, aptáhak axta Naamán se'e:
—¡Ekya'ásegwokmek ko'o kaxwók méko Dios ma'a ekyókxoho apheykegkaxa nak, wánxa aqsa m'a Israel! Éltamhók ko'o elmok takha' s'e aqsok sélmésso naqsa nak, ko'o sektáha nak apkeláneykha.
16 Apchátegmowágkek axta Eliseo:
—Naqsók ko'o ektemessásak yetlo sekxeyenma apwesey Wesse' egegkok, séláneyncha'a nak, malmehek sa'.
Apkelenxánegkessek axta eykhe m'a Naamán, axta eyke emakók elmok ma'a Eliseo. 17 Tén axta aptáha Naamán se'e:
—Yoho sa' aqsa ko'o alsakxak xapop éleñama nak se'e kañe' nak Israel, ánet yámelyeheykok sa' alpátegkesek; hakte magkések sa' ko'o kaxwók aqsok ekmatñá kélwatno m'a mók aqsok kéláyókxa nak, magkések han ma'a aqsok kélnaqtósso ektekyawa nak, wánxa sa' aqsa chá'a agkések ma'a Wesse' egegkok. 18 Wánxa aqsa séltamho ko'o Wesse' egegkok meyaqmagkásekxeyk sélana enxoho chá'a s'e aqsok nak: cham'a apmeyákxo enxoho chá'a wesse' ahagkok ma'a kélpeykessamókxa nak Rimón, keñe han apmágko enxoho chá'a émek, keñe chá'a ko'o altekxók etapnák xa kañe' tegma nak, tásek meyaqmagkásekxeyk Wesse' egegkok xa.
19 Apchátegmowágkek axta Eliseo:
—Etaqhekxa sa' meyke ektáhakxa apwáxok.
Aptaqhákxeyk axta Naamán. Xama axta apwákxo makhawo', 20 tén axta ektáha élchetamso apwáxok Guehazí, apkeláneykha nak ma'a Dios appeywa aplegasso: “Apcha'awok aqsa aptaqháwo wesse' ahagkok ma'a sirio, cham'a Naamán, meyke apma xama aqsok apkelsókáseyam. Naqsók ko'o ektemessásak yetlo sekxeyenma Wesse' egegkok apwesey, eytlakxak sa' se'e kaxwo' nak, yaqsa sa' kexa aqsok axka'.”
21 Keñe axta apxega Guehazí apchamhágkokxo m'a Naamán; xama axta apwet'a apxegakmo neptámen ma'a, keñe aptepa néten yátnáxeg apyenyawasso apkelanyexágko, aptáhak axta apkelmaxneyáncha'a:
—¿Yaqsa ektáha?
22 —Méko, —axta aptáhak apchátegmowágko Guehazí—. Wesse' ahagkok eyke eyáphásak apkeltamho atnehek wának xép, apkelwa'a kaxwók ma'a apqánet wokma'ák apteme Dios appeywa apkellegasso, apkeleñama m'a egkexe nak Efraín, apkeltamhók han xép elmések ma'a tres mil selyaqye aktek élmope, keñe han apqánet apáwa nentaxno.
23 Apchátegmowágkek axta Naamán:
—Elma sa' seis mil selyaqye aktek élmope.
Apkelenxánegkessek axta Naamán apkeltamho elmok, apxátegkessek axta apqánet nahápa yetlo apqánet apáwa, keñe apkelmésa ekyókxoho m'a apkeláneykha yaqwayam enxoho elsakxak apmonye' m'a Guehazí. 24 Xama axta apkelwákxo m'a egkexe nak, apkelmeyk axta Guehazí m'a selyaqye aktek élmope, apkelseykekxésso axta m'a Naamán apkeláneykha, apxatmeyk axta apxagkok, keñe apkeláphasa eltaqhoho'. 25 Tén axta apmeyákxo m'a aphakxa nak wesse' apagkok, keñe axta Eliseo apkelmaxneyáncha'a:
—Guehazí, ¿háxko apkeñektamxa'?
—Mawegkeypawok ko'o —axta aptáhak apchátegmowágko Guehazí.
26 Tén axta aptáha makham apcháneya Eliseo s'e:
—Xama exchek aptepa xama énxet néten yátnáxeg apyenyawasso apkelanyexakmo peya emok takha' exchep, ekheyk xeyk xamo' ko'o exchep ma'a, espíritu ahagkok xeyk eyke. Megkapayhawok xép emok selyaqye tén han elmok apáwa, essenhan namyep étkok, anmen yámet kélcheneykekxexa', nepkések, weyke, essenhan apkeláneykha apkelennay'a tén han kelwán'ák. 27 Xép sa' kaxwók katnehek xa negmasse ektepelchamaxche egyempehek ektéma axta m'a Naamán, ekweykekxoho m'a aptawán'ák neptámen meyke néxa.
Xama axta apyenyékxo Guehazí m'a Eliseo, temék axta negmasse ektepelchamaxche egyempehek ekyentaxno agko', mópégkek axta, ektémól'a yeyam appok.
Naamán oñemonguera ikuru vaígui
1 Oĩ peteĩ karai hérava Naamán, Siria pegua ruvicha guasu ñorãirõhára ruvicha; mburuvicha guasu ohayhu ha ome'ẽ chupe opa mba'e ha'e oipotáva, ha'e rupi niko Ñandejára oipytyvõ Síriape ñorãirõme. Ko kuimba'e katu hasy kuru vaígui.
2 Peteĩ jey oñorãirõ ramo sírio kuéra Israelgua ndive, peteĩ mitãkuña Israelgua ho'a sírio kuéra pópe ha ojereraha Naamán rembirekópe hembiguairã. 3 Ko mitãkuña he'i pe kuñakaraípe:
—Che jára oho ramo Samaría pegua maranduhára*f** rendápe, okueráta ikuru vaígui.
4 Naamán omombe'u mburuvicha guasúpe mba'épa he'i pe mitãkuña. 5 Ha Siria ruvicha guasu he'i chupe:
—Iporã. Tereho katu ha arahaukáta che kuatiañe'ẽ Israel ruvicha guasúpe.
Upérõ Naamán oho. Ogueraha 30.000 pláta pehẽngue, 6.000 óro pehẽngue ha 10 ao, 6 ha ogueraha Israel ruvicha guasúpe kuatiañe'ẽ he'íva: “Oguahẽvo nde pópe ko kuatiañe'ẽ, reikuaáta amondoha Naamán, che ñorãirõhára ruvicha peteĩva, remonguera haguã chupe ikuru vaígui.”
7 Israel ruvicha guasu ohechávo pe kuatia, omondoro ijao ñembyasýgui ha he'i:
—Che nga'u piko Tupã, ome'ẽ ha oipe'áva jeikove, ajeve kóva ombou che rendápe peteĩ kuimba'e amonguera haguã chupe ikuru vaígui? Pehecha porã hína, mba'éichapa che reke ñorãirõrã!
8 Maranduhára Eliseo, ohendúvo Israel ruvicha guasu omondoro hague ijao, he'ika chupe: “Maerã piko remondoro nde ao? Tou pe kuimba'e che rendápe ha oikuaáta oĩha maranduhára Israélpe.”
9 Naamán oho ikárro ha ikavaju kuéra reheve ha opyta Eliseo róga renondépe. 10 Eliseo katu he'ika chupe hembijokuái rupi: “Tereho ejahu 7 jey ysyry Jordánpe ha nde rete ipotĩta kuru vaígui.”
11 Naamán ipochy eterei ha oho jey he'ívo:
—Che aimo'ã osẽta che rendápe, ñembo'yhápe oñembo'éta Tupã Ijárape, upéi opokota che rasyhápe ha péicha che monguerataha. 12 Damasco pegua ysyry Abana ha Farfar niko iporãve opa ysyry Israel peguágui. Umívapente niko ikatu vaerã mo'ã ajahu che potĩ haguã che kuru vaígui.
Ha tuicha pochy reheve oho upégui. 13 Hembiguái kuéra katu oñemboja ha he'i chupe:
—Karai, pe maranduhára he'i rire ndéve rejapo haguã peteĩ mba'e hasýva, nderejapói chénepa ra'e? Ha pe he'íva ndéve niko Kóvante: rejahu haguã ha ne potĩtaha.
14 Naamán oho ha oñapymi 7 jey ysyry Jordánpe, he'i haguéicha chupe maranduhára, ha ho'o opyta ipotĩ asy mitã ro'óicha. 15 Upérõ ha'e ha opa imoirũhára oho jey Eliseo rendápe, ha oguahẽvo Naamán he'i chupe:
—Ko'ágã aikuaa porã, opa tetã nguéra ko yvy arigua apytépe, Israélpe ñoite oĩha Tupã. Upévare ajerure ndéve rereko haguã ne mba'erã ko'ã jopói arúva ndéve.
16 Eliseo katu he'i chupe:
—Che Jára, che recháva hína rehe ha'e ndéve, ndareko mo'ãiha che mba'erã.
Ha Naamán he'ive ramo jepe chupe, Eliseo ndoipotái. 17 Upérõ Naamán he'i chupe:
—Upéicha ramo, taraha mína mokõi che mburika ári yvy Israel pegua; águive niko naikuave'ẽ mo'ã véima mymbahapy*f** térã mymbajuka*f** tupã nguérape, opa mba'e Járape ñoiténtema uvei. 18 Peteĩ mba'énte ajerure opa mba'e Járape: che ruvicha guasu oho ramo itupaópe omomba'e guasu haguã Rimónpe, ha'e ojeko ramo che jyva rehe ha añesũ mante vaerã upe tupaópe, opa mba'e Jára toheja rei chéve upe ajapóva.
19 Eliseo he'i chupe:
—Ta nde py'a guapy katu rehóvo!
Naamán oho upégui. Ha oho mombyrymíma ramo, 20 Guehazí, Eliseo rembiguái, he'i ipype: “Che jára oheja Naamán, pe síriope oho, oipota'ỹre mba'eve opa mba'e ogueru vaekuégui. Ñandejára rérape ha'e, pya'e ahataha hapykuéri, jahecha mba'épa ikatu ahupyty chugui.”
21 Ha Guehazí oho Naamán rapykuéri; Naamán ohechávo ou hapykuéri, oguejy ikárrogui huguãitĩvo ha oporandu chupe:
—Mba'e piko ojehu?
22 —Mba'eve, he'i Guehazí, che járanteko he'ika ndéve oguahẽ hague hendápe mokõi maranduhára pyahu, oúva Efraín yvytýgui ha he'i ikatúpa reme'ẽ chupe 3.000 pláta pehẽngue ha mokõi ao.
23 Naamán he'i chupe:
—E'a! Eraha katu chupe 6.000 pláta pehẽngue.
Naamán he'i jey-jey chupe ogueraha haguã ha omoinge umíva mokõi vosápe ha heseve mokõi ao ha ome'ẽ mokõi hembiguáipe ogueraha haguã Guehazí renonderã. 24 Oguahẽvo hikuái pe yvytýpe, Guehazí oñongatu hógape upe pláta ha omondo umi tembiguáipe. 25 Upéi oho ijára rendápe ha Eliseo oporandu chupe:
Mamóguipa reju Guehazí?
—Ndahái kuri mamove, he'i Guehazí.
26 Eliseo katu he'i chupe:
Peteĩ kuimba'e oguejy ramo ikárrogui ne ruguãitĩvo, che espíritu oĩ upépe. Ko'ágã nde pláta hetáma ha ikatúta rejogua nde kokuerã, olivoty, parralty, ovecha, vaka, tembiguái kuimba'éva ha kuñáva. 27 Pe kuru vai Naamán mba'ekue katu ojáta nde rehe ha ne ñemoñare kuérare opa árape guarã.
Guehazí ojei vove Eliséogui, ojaho'i chupe kuru vai ha opyta morotĩ aramirõicha.