Wesse' egegkok apkeltennasso elmések ápetek israelitas
1 Xama ekhem axta apkelpaqméteyha ekmaso israelitas apkenmexeyncha'a m'a Wesse' egegkok, eñama m'a ektémakxa axta chá'a apkelwete ekmaso apheykha. Aplókók apagko' axta nahan Wesse' egegkok apleg'a xa, tén axta apcha'a táxa, cháléwáha axta m'a neyáwa' nak apkelpakxeneykegkaxa. 2 Apkelwehéseyha axta énxet'ák apkeltamho epasmok ma'a Moisés, tén axta Moisés apkelmaxnéssesa m'a Wesse' egegkok. Sapanak axta nahan ma'a táxa nak. 3 Cháxa keñamak kélteméssessama nak ekwesey Taberá xa yókxexma nak, hakte axta cháléweykha Wesse' egegkok táxa apagkok apkeltaqnaweykegko m'a énxet'ák nak.
4 Apkelpaxqamákpek axta nahan pók aptémakxa énxet'ák nepyeseksa m'a israelitas, élxéneykha nak aqsa chá'a apkelwáxok wánxa m'a aptéyak. Apkelwéhenákxók axta nahan israelitas aptamhágkaxa m'a, apkellekxagweyha axta. Axta aptáhak chá'a apkelpaqméteyncha'a s'e: “¡Kaxho annal'a ápetek yaqwayam antawagkok! 5 ¡Xénwákxók la'a egwáxok ektémakxa axta chá'a nenteykegko kelasma meyke ekyánmaga m'a Egipto! Nenteykegkek axta m'a yaqtépa étkók, yánsamáne, katteye, tén han séway, tén han ajo. 6 Keñe kaxwók sẽlnapa meyk, méko mók aqsok, wánxa aqsa m'a maná.”
7 (Hawók axta cilantro aktek ma'a maná; yáma ekyátekto axta m'a, hawók axta m'a ektémakxal'a aqsok agye', 8 hawók axta apmápsesa m'a hótáhap kélpeykesso, kélenchehel'a pexmok égmenek. Elántépok axta chá'a énxet'ák elmagkok, tén axta eltekxeyagkok chá'a, essenhan ekpelchekxak chá'a etnéssásekxak apnek, yahanagkok axta chá'a, máxa kelpasmaga nenlane axta nahan chá'a etnahagkok apkeláneyak. 9 Teyekmek axta agkok chá'a yálye axta'a m'a apkelpakxeneykegkaxa nak, kapallenták axta han chá'a m'a maná.)
10 Apleg'ak axta Moisés apkellekxagweyha israelitas tén han ekheykha nak apxanák ma'a átog nak apkelpakxenéyak. Aplókók apagko' axta m'a Wesse' egegkok. Axta han kalchak apwáxok apwet'a aptamhágkaxa m'a Moisés, 11 tén axta aptáha apcháneya Wesse' egegkok se'e:
—¿Yaqsa ektéma ekmasagko nak ko'o setnéssessamakxa exchep, ko'o sektáha nak xép apkeláneykha? ¿Yaqsa ektéma megkataqmeleykencha'a nak apwáxok sélányo ko'o, seyheykekxo nak séltaqmelchesso s'e énxet'ák nak? 12 ¿Ko'oya apyáp essenhan egken xa énxet'ák nak, apkeltémo nak aleynagkok, ektémól'a sakcha'a étchetse megkayamasmal'a makham neme, ekweykmoho m'a apchókxa apkeltennassamakxa axta egkések xép ma'a apyapmeyk nano'? 13 ¿Háxko sa' ko'o óteyágwók ápetek yaqwayam alagkok apyókxoho xa énxet'ák nak? apkellekxagwénteyk sey'aweykto ko'o aptáha seyáneya s'e: Hẽlmés negko'o ápetek yaqwayam antawagkok. 14 Mowanchek ko'o exakko' altaqmelchesek apyókxoho xa énxet'ák nak; magwaxyawakse'. 15 Apkelenxanakmók sa' agkok xép setnéssesso xa ektáha nak, tásek hemassessók, ektáha enxoho naqsók eyaqheykencha'a chá'a ko'o apwáxok sélányo exchep. Keñe sa' móteyekxók chá'a ekmaso sekha.
16 Aptáhak axta Wesse' egegkok apchátegmowágko s'e:
—Heyánchessáseykxa sa' ko'o setenta apkelámha apmonye'e nak israelitas, cham'a apkelweteykxa nak chá'a aptamhéyak apkelámha apmonye'e nepyeseksa énxet'ák, enaqlanta sa' ma'a kélpakxanma apchaqneykekxexa nak chá'a énxet'ák, héleyx sa' ko'o yetlo exchep ma'a. 17 Aweywenták sa' ko'o m'a, keñe sa' alpaqhetchesek yetlo exchep, amekxak sa' nahan nekha espíritu ekyetna nak xép, keñe sa' almésagkok ma'a énxet'ák nak, yaqwayam sa' epasmok apkeltaqmelchesso exchep ma'a énxet'ák nak. Keñe sa' metnehek chá'a exchep apxakko'. 18 Yána' elmópeyásekxak apyempe'ék ma'a énxet'ák, elpenaksohok aptamhágkaxa m'a saka, keñe sa' etawagkok ápetek. Ekleg'ak ko'o apkellekxagweyncha'a, tén han aptáha chá'a apkelpaqméteyncha'a s'e: ¡Kaxho annal'a ápetek yaqwayam antawagkok! ¡Tásek axta negheykha m'a Egipto! Almésagkok sa' ko'o ápetek yaqwayam sa' etawagkok, 19 háwe sa' eyke wánxa xama ekhem tén han ánet ekhem, essenhan cinco ekhem, essenhan diez ekhem, essenhan veinte ekhem. 20 Etawagkok sa' ápetek ekweykmoho xama pelten, ekwokmoho élánteyapwa'akto apwéhe'ék, tén han éltaqnawágwokmo apkelwáxok, hakte etaqnawágwokmek ko'o, sektáha nak Wesse' apagkok, sekha nak ko'o nepyeseksa, apkellekxagweyha nahan, aptáhak nahan chá'a apkelpaqméteyncha'a nahaqtók se'e: ¿Yaqsa kexa ektéma nélánteyapma nak Egipto?
21 Aptáhak axta Moisés apchátegmowágkokxo s'e:
—Seiscientos mil énxet apyókxoho apkelennay'a sélyetláyam axta ko'o náxop, tén xép apxéna hẽlagkok ápetek ekweykmoho xama pelten. 22 ¿Háxko apkelyagqakxa apxámokma nepkések tén han weyke negmowána enxoho ólnápok, yaqwayam enxoho kawakxohok apyókxoho énxet'ák? Nélmeyásegkek agkok nahan ekyókxoho kelasma éleñama nak wátsam ekwányam, megkawakxo'.
23 Aptáhak axta Wesse' egegkok apchátegmowágkokxo s'e:
—¿Ketséya apkenagkók xép sekmowána? Étak sa' kaxwo', katnehek sa' kexa m'a sekxeyenma nak chá'a katnehek, essenhan megkatnehe'.
Dios appeywa ekteme
24 Aptekkek axta Moisés, apkeltennáseyha axta énxet'ák ma'a aptáhakxa axta apcháneya m'a Wesse' egegkok, apchánchesákxeyk axta setenta apkelámha apmonye'e nak israelitas, apkeltamhók axta yaqnágwakxak ma'a nepyáwa nak kélpakxanma. 25 Tén axta Wesse' egegkok apweywénto apkeñama m'a néten yaphope, appaqhetchessek axta Moisés; apmákxeyk axta nahan nekha espíritu ekyetnama axta Moisés, apkelmeyásegkek axta m'a setenta apkelámha apmonye'e nak. Xama axta aphagwokmo apyetseksa'ák ma'a espíritu, yetlókok axta apkelpaqmeyesma ektémól'a elpaqmétek ma'a Dios appeywa apkellegasso; axta eyke nahan katneheykekxohok chá'a xa ektáha nak.
26 Axta eykhe nahan apkelyésamap nepyeseksa setenta apkelámha apmonye'e m'a apqánet énxet, xama axta apwesey Eldad tén axta pók apwesey Medad, axta eyke elmahágkok ma'a kélpakxanma nak, apháha axta aqsa m'a apkelpakxeneykegkaxa nak énxet'ák. Aphagwokmek axta nahan apyetseksa'ák ma'a espíritu, yetlókok axta nahan apkelpaqmeyesma ektémól'a elpaqmétek ma'a Dios appeywa apkellegasso, cham'a apkelpakxeneykegkaxa nak énxet'ák. 27 Tén axta xama wokma'ák apkenyaha apkeltennássekxo Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
—¡Máxa Dios appeywa apkellegasso aptáhak apkelpaqmeta apkelpakxeneykegkaxa nak énxet'ák ma'a Eldad, tén han Medad!
28 Keñe axta Josué, Nun apketche, apteme axta appasmeykha aptamheykha Moisés eyeynamo m'a aptémakxa axta wokma'ák, aptáha s'e:
—¡Moisés, wesse' ahagkok, nágyoho aqsa etnahagkok xa!
29 Aptáhak axta Moisés apchátegmowágkokxo s'e:
—¿Élmeyókhaya ko'o exchep? ¡Elmésagkoho annal'a Wesse' egegkok espíritu apagkok ma'a apyókxoho énxet'ák apagkok, keñe etnahagkok apyókxoho apkellegasso Dios appeywa!
30 Tén axta Moisés, tén han ma'a apyókxoho apkelámha apmonye'e nak énxet'ák Israel, apkeltaqháwo apkelmeyákxo makham ma'a apkelpakxeneykegkaxa nak énxet'ák.
Wesse' egegkok apcháphasso apxámokma sénhek
31 Aptekkessek axta Wesse' egegkok éxchahayam eñama m'a wátsam ekwányam nak, kelsókmek axta apxámokma apagko' sénhek, appallénteyk axta m'a apkelpakxeneykegkaxa nak énxet'ák, tén han ma'a neyáwa apheykegkaxa nak, appayheykxeyk axta m'a nepyáwa nak apkelpakxeneykegkaxa énxet'ák ekweykmoho m'a ekweykenxal'a xama ekhem nenxega náxop, un metro axta apwokmok aptaháneykekxa pók. 32 Apkelmágkek axta sénhek énxet'ák ekyókxoho xa ekhem nak, tén han yókxoho axta'a, ekweykmoho mók ekhem. Diez apkelyaqyeyáseyak apcháncheseykekxa axta chá'a apkelmak ma'a apkelma nak chá'a apqántawók sénhek, apnegkenágkek axta apkelyamasa aphápetek ma'a nepyáwa nak apkelpakxeneykegkaxa. 33 Axta nahan kawegqawok apkelenseykha sénhek aphápetek israelitas, aplawa Wesse' egegkok apkeltaqnaweygko m'a, apkellegassásegkoho axta, apkelnapchek axta apxámokma énxet. 34 Cháxa keñamak kélteméssessama nak ekwesey Quibrot-hataavá xa yókxexma nak, hakte axta kélátawañeyk énxet'ák, élxéneykha axta chá'a wánxa apkelwáxok ma'a aptéyak.
35 Apkelchampákxeyk axta makham énxet'ák apkeleñama xa Quibrot-hataavá ekweykmoho m'a Haserot, cha'a apkelheykemxa axta nahan ma'a.
Ñandejára ome'ẽ so'o Israel guápe
1 Israel ñemoñare oñepyrũ hasẽngy, Ñandejára ombohasa asyha chupe kuéra. Ohendúvo chupe kuéra Ñandejára ipochy ha omondo chupe kuéra tata ohapýva hekoha rugua. 2 Israel ñemoñare osapukái Moiséspe oipytyvõ haguã chupe kuéra. Ha'e oñembo'e hese kuéra Ñandejárape ha pe tata ogue. 3 Upévare pe tenda oñembohéra Taberá, Ñandejára rata hendy haguére hese kuéra.
Israel ñemoñare hasẽngy
4 Israel ñemoñare ndive oho avei heta tekove ahẽ Israel ñemoñare'ỹva. Umíva tembi'u rehénte voi ojepy'apy ha ho'use so'o. Upévare umi Israel ñemoñare avei oñepyrũ hasẽngy ha he'i joa ojupe: 5 “Jahecha ga'u etéma piko pe Egipto! Upépe ja'u vaekue pira ja'useháicha ha umi andai, sevói, ájo, ha kurapepẽ katu ndaja'eséi. 6 Ko'ápe katu ñamano ñembyahýigui ha ndaipóri mba'eve ja'u haguã ndaha'éi ramo pe maná.” 7 Maná ojogua kuratũ ra'ỹi ha ijape morotĩ nunga. 8-9 Ho'a jepi ha'e kuéra oĩháme pyharekue ho'ávo ysapy. Ko'ẽmba rire opa Israel ñemoñare osẽ ombyaty imba'erã omyangu'i angu'ápe ha ojapo chugui hu'itĩ. Upéi ombojy óllape térã ojapo chugui chipape. Oje'u ramo ojogua mbuja ñandyry reheve.
10 Moisés ohendu Israel ñemoñare hasẽmba joa oñembyatývo hóga rokẽme. Ha'e ojepy'apy Ñandejára ipochy haguére hendive kuéra. 11 Ha he'i Ñandejárape:
—Mba'ére piko che rereko asy eterei? Mba'ére piko nde pochy che ndive? Maerã piko reheja che ári añangareko haguã hese kuéra? 12 Che ndajapói ha ndarúi vaekue chupe kuéra yvy ári. Mba'ére piko rejerure chéve aiko haguã herekua ramo ha araha haguã chupe kuéra che jyva ári mitã kambúicha pe tape pukukue amoguahẽ meve chupe kuéra pe yvýpe ere vaekue reme'ẽtaha chupe kuéra? 13 Mamógui piko anohẽta so'o ho'u haguã hikuái? Ha'e kuéra hasẽ manterei chéve ho'uségui so'o. 14 Che ndaikatúi añangareko hese kuéra cheño. Heta itereíma chéve guarã. 15 Péichante che rerekóta ramo, che poriahurerekóna ha che juka mba'e, tapytu'u. Ndaikatu mo'ãi niko aropu'aka are ko nde pochykue.
16 Ñandejára he'i Moiséspe:
—Embyaty 70 kuimba'e ojeapóva mba'e ramo ha omyakãva chupe kuéra. Eru chupe kuéra Jotopa Rógape ha toĩ upépe ne ndive. 17 Che aháta añe'ẽ ne ndive upépe ha aipe'áta nde hegui michĩmi nde espíritugui, ame'ẽ haguã chupe kuéra. Upéicha ha'e kuéra ne pytyvõta reñangareko haguã Israel ñemoñare rehe ha natekotevẽ mo'ãi ho'a nde árinte opa mba'e. 18 Ko'ágã ere Israel guápe: “Peñemopotĩ*f** ko'ẽrõ guarã. Perekóta so'o pe'u haguã. Ñandejára ohendu pene rasẽ ha pehose jeyha Egíptope pe'u haguã so'o. Ha'e ome'ẽta peẽme so'o, 19 pe'u haguã ndaha'éi peteĩ ára térã mokõi térã 5 térã 10 térã 20 pevénte. 20 Perekóta so'o pe'u haguã peteĩ mes pukukue pende jojoipa peve. Opa pende apysakua rupi osẽta pe so'o ha pene mbyajúta. Kóva ojehúta peẽme pe che mboyke haguére chéve pende Járape, aikóva pene ndive ha peje haguére pembyasyha pesẽ hague Egíptogui.”
21 Moisés he'i Ñandejárape:
—Ápe oĩ che ndive 600.000 kuimba'e ha nde ere reme'ẽtaha chupe kuéra so'o ho'u haguã hyguãtã meve peteĩ mes pukukue. 22 Mamógui piko renohẽta umi vaka ha ovecha oñekotevẽva upevarã? Ha opa umi pira yguasúpe oĩva niko ndohupyty mo'ãi chupe kuéra guarã.
23 Ñandejára he'i chupe:
—Oĩ piko peteĩ mba'e ikatu'ỹva che ajapo? Ágãnte rehecháta hína oikópa térãpa ndoikói pe che ha'e vaekue.
Pe Espíritu oñeme'ẽ
24 Moisés osẽ ha omombe'u Israel guápe umi mba'e Ñandejára he'i vaekue. Ombyaty umi 70 myakãhára ha omohenda chupe kuéra Jotopa Róga jerére. 25 Upérõ Ñandejára oguejy pe arai ári ha oñe'ẽ chupe. Oipyhy michĩmi pe espíritugui ome'ẽ vaekue Moiséspe ha ome'ẽ chupe kuéra. Pe espíritu oúvo hi'ári kuéra, oñepyrũ hikuái osapukái umi maranduháraicha.*f** Upe rire ndojehuvéi chupe kuéra upéicha.
26 Mokõi umi 70 myakãháragui, Eldad ha Medad, opyta ra'e hekohápe ha ndohói Jotopa Rógape. Upépe Israel ñemoñare rekoha mbytépe pe espíritu ou hi'ári kuéra ha ha'e kuéra avei oñepyrũ osapukái maranduháraicha. 27 Peteĩ mitã rusu ou pya'e omombe'u Moiséspe mba'épa ojapo hína Eldad ha Medad.
28 Upérõ Josué, Nun ra'y, Moisés pytyvõhára imitã rusu guive, he'i Moiséspe:
—Ejokóna chupe kuéra che ruvicha!
29 Moisés katu he'i chupe:
—Nde selóso piko che rehe che ra'y? Hánga'u Ñandejára ome'ẽ ijespíritu opa Israel guápe osapukái haguã maranduhára ramo! 30 Upérõ Moisés ha umi 70 myakãhára*f** Israel ñemoñare oho jey hekohápe.
Ñandejára ombou heta eterei ynambu
31 Ñandejára ombou peteĩ yvytu oipejúva yguasu guio oguerúva ynambu. Umíva ho'a pe tekoha jerére, ha iñasãi mombyry ikatu'ỹha meve ojehecha. Ijatypa ojo'ári 1 métro peve. 32 Maymáva osẽ ombyaty ynambu pe ára pukukue, pyharekue ha pe ára ambuépe avei. Pe ombyaty mbovyvéva omono'õ 10 aty peve, ha omyasãi hikuái tekoha jerekuévo ombopiru haguã pe so'o. 33 Pe so'o oĩ gueteri hãinguápe ha Ñandejára oñepyrũ ipochy hendive kuéra ha omyasãi ijapytépe kuéra mba'asy. Heta oĩ omanóva upépe. 34 Upévare oñembohéra pe tenda Quibrot-Hataavá, upépe oñeñotỹ haguére umi tembi'u rehénte ojepy'apýva.
35 Pégui oho hikuái oguahẽ meve Haserótpe ha upépe opyta.