Énxet'ák Gabaón apkelpaqhetchásamákpoho m'a Josué
1 Apkelleg'ak axta amya'a ektáhakxa m'a apkelwesse'e apagkok nak hititas, amorreos, cananeos, ferezeos, heveos, tén han ma'a jebuseos. (Cháxa apkelwesse'e nak, axta apheykha m'a neyáwa wátsam Jordán ekpayho nak ektaxnegwánxa ekhem, ekxámakxa nak meteymog élekhahéyak, tén han ma'a ekpayhegweykenxa nak xapop, apyetleykekxeyk axta han apheykha m'a neyáwa wátsam ekyawe Mediterráneo ekweykekxoho m'a yókxexma Líbano.) 2 Hawók axta mók apkelpaqmeyesma m'a apyókxoho apkelwesse'e nak, apkelpasmékpók axta apmako elnapakpok ma'a Josué, tén han ma'a énxet'ák nak Israel. 3 Apkelleg'ak axta eyke amya'a heveos apheykencha'a nak yókxexma Gabaón, apteméssesakxa Josué m'a tegma apkelyawe nak Jericó tén han Ai, 4 keñe axta ekxéna apkelwáxok elyexanchesha. Apkelchexnágkek axta yámelyeheykok nekhaw'ék ma'a vino axanák apák, élyeptamáxche axta tén han kélyepetcháseykha; 5 apkelántaxneykxeyk axta han ma'a apkelnaqta aphopák, tén han apkelatchesso apmagkok apák ancha'awo', kélyepetcháseykha axta han. Tén axta apkelmágko m'a pán apkelyamaye tén han ma'a apkelchónamap nak, keñe axta apkelxega. 6 Xama axta apkelwokmo m'a apkelpakxeneykegkaxa nak ma'a yókxexma Guilgal, aptáhak axta apcháneya Josué tén han ma'a énxet'ák nak Israel:
—Tayépók agko' negko'o néleñamakxa. Hẽllanés hana kéxegke xama ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho negko'o.
7 Apkelátegmowágkek axta énxet'ák Israel ma'a énxet'ák nak heveos:
—Kexa eykhe kéleñamak kéxegke s'e keto' nak negko'o negheykegkaxa; ¿háxko katnehek negko'o anlanaksek xama ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho kéxegke?
8 Axta eyke aptáhak apcháneya Josué m'a énxet'ák nak:
—Apkeláneykha sa' antemhek negko'o exchep.
Tén axta apkelmaxneyáncha'a m'a Josué:
—¿Yaqsa énxet'ák kéxegke? ¿Háxko kéleñamakxa'?
9 Keñe axta apkelátegmowágko m'a:
—Tayépek negko'o néleñamakxa, hakte payheykekxeyk apwesey aptémakxa m'a Wesse' kélagkok nak Dios. Negya'ásegkók han negko'o ekyókxoho apteméssessamakxa axta m'a Egipto, 10 keñe han apteméssessamakxa axta m'a apqánet apkelwesse'e apagkok axta m'a amorreos neyp nak wátsam Jordán, cham'a Sihón, apkeñama axta yókxexma Hesbón, tén han Og, apkeñama axta yókxexma Basán, apheykencha'a axta m'a yókxexma nak Astarot. 11 Axta keñamak negko'o aptáha segáneya m'a apkelámha apmonye'e egagkok, tén han ma'a néleñémeyo xamo' nak: ‘Kóltegye sa' kélto ámay, keñe sa' kólmahagkok ma'a apheykegkaxa nak. Kóltennés sa' peya antemhek negko'o apkeláneykha, egmenyeyk eykhe negko'o anlának ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho m'a énxet'ák nak.’ 12 Apkelmexnakxoho axta nélsókmo negko'o s'e pán nak, cham'a sekxók axta nélántepa nélchetama kéxegke, keñe kaxwo' apkelchónekpo, apkelyamakak han. 13 Tén han se'e yempehek egagkok nak, axnancha'awók axta m'a nélyetmégko axta vino, keñe kaxwo' élyeptéxko. Hawók aqsa han ektáhakxa s'e nélnaqta nak, tén han se'e nélatchesso egmagkok nak, hakte ahóxók agko' nélxegáyam.
14 Aptókagkek axta énxet'ák Israel aptéyak axta m'a énxet'ák nak Gabaón, axta eyke elmaxneyáha m'a Wesse' egegkok. 15 Keñe axta Josué apkelana xama ekhémo mók apkelpaqhetchásamákpoho yaqwayam keytek apkelásekhamakpoho, apkeltamhók axta megkólnáphe'; keñe axta han ma'a apkelámha apmonye'e nak énxet'ák Israel, apteméssesa naqsók peya etnahágkok xa ektáha nak.
16 Ántánxo ekhem axta entáhak apkelya'ásegwokmo énxet'ák Israel ektáha keto' apheykegkaxa m'a énxet'ák nak Gabaón. 17 Tén axta apkelxega apkelchetama m'a gabaonitas, ántánxo ekhem axta entáhak apkelwokmo m'a tegma apkelyawe apagkok nak, cham'a Gabaón, Querifá, Beerot tén han ma'a Quiriat-jearim. 18 Axta eyke elnápak énxet'ák Israel ma'a, hakte cham'a apkelámha apmonye'e nak, apteméssessek axta naqsók agko' eñama m'a Wesse' egegkok Dios nak Israel, peya melnáphek xa.
Axta keñamak apkelpaqméteyncha'a énxet'ák aptaqnawaya m'a apkelámha apmonye'e apagkok, 19 wánxa agkok ma'a apkelámha apmonye'e nak, aptáhak axta apkeláneya s'e:
—Negko'o axta nentemessásak naqsók agko' ma'a Wesse' egegkok, Dios nak Israel, peya mólnáphek xa. Cháxa keñamak mogwanchek kaxwók anteméssessamhoxma xa. 20 Óghok sa' aqsa exmakha, hakte negyaqmagkassek sa' agkok negko'o m'a nentáhakxa axta nélpeywa ekmámnaqsoho agko', hẽltaqnaweygkok sa' ma'a Dios.
21 Tén axta m'a apkelámha apmonye'e nak Israel apkeltamho megkólnáphe'; yántapák aptegyéyak tén han yegmen apkelyekwésso axta aqsa apkeltamhók etnéssesek ma'a apyókxoho énxet'ák nak. Cháxa apkeltamhókxa axta etnahágkok ma'a apkelámha apmonye'e nak.
22 Apkeláneyáha axta Josué m'a énxet'ák nak Gabaón, keñe apkelmaxneyáncha'a:
—¿Yaqsa axta ektáha sẽlyexanchásencha'a negko'o kéxegke kélxéna kéleñama makhawók agko'? ¡Keto' neykekhe kéleñamakxa'! 23 Cháxa keñamak peya nak kóllegássesagkohok kéxegke ekyentaxno agko', kélásenneykha sa' kóltamhagkok ekwenaqtamakxa agko'. Kólyaqtennagkok sa' yántapák, tén sa' kólyáwak han chá'a yegmen kélapmenyého enxoho m'a tegma appagkanamap apxagkok nak Dios ahagkok.
24 Keñe axta apkelátegmowágko Josué m'a:
—Nentemék axta negko'o m'a hakte tamháha axta egwáxok kólmahagkok hẽlnáhapwók, hakte negya'ásegkók ma'a Dios Wesse' kélagkok, apkeltémókxa axta etnehek ma'a Moisés, apteme axta apchásenneykha, apxeyenma egkések kéxegke s'e ekyókxoho apheykegkaxa nak, tén han emasséssók ma'a apyókxoho ektáha nak apheykha s'e, 25 ẽlmeyk eyke kaxwók xeyep; hentemésses sa' apmakókxa enxoho henteméssesek.
26 Axta eltamhok Josué elnápok énxet'ák Israel ma'a énxet'ák nak Gabaón. 27 Apkeláneyákpek axta aqsa etnahágkok apkelánéyak yántapák, tén han yaqwayam elyekwések chá'a yegmen ma'a énxet'ák, keñe han ma'a ekwatnamáxchexa nak aqsok Wesse' egegkok nak apagkok, cham'a yókxexma Wesse' egegkok axta apkelyéseykha. Makhemek makham apkeltamheykha énxet'ák Gabaón xa ektéma nak.
Tetã nguéra oñemoĩmba Israel rehe
1 Mburuvicha guasu kuéra oĩva kuarahy reike gotyo Jordán ysyrýgui: umi hitíta, amorréo, cananéo, ferezéo ha jebuséo kuéra oikóva yvytýre, ñúre ha yguasu Mediterráneo rembe'ýre Líbano meve, ohendúvo mba'épa ojehu, 2 oñemoĩmbaite hikuái peteĩ ñe'ẽme oñorãirõ haguã Josué ha Israel ñemoñare ndive.
Gabaongua ombotavy Israel guápe
3 Umi Gabaónpe oikóva ohendu avei upe Josué ojapóva táva Jericó ha Ai rehe, 4 ha oha'ã ombotavy Josuépe. Ombyaty hikuái ho'u vaerã ha ombohyru vosa tuja sorokuépe. Ohupi hymba vúrro ári kaguy ryru, tujágui oñembovyvypáva, 5 omonde hikuái ipy rehegua itujáva ha ijehe ao tuja sorokue. Mbuja ogueraháva katu tujágui havẽmba.
6 Oguahẽ hikuái Josué rendápe Guilgálpe ha he'i chupe:
—Mombyrýgui niko roju ne rendápe roñemoĩvo ne ndive peteĩ ñe'ẽme, jaiko porã haguã oñondive.
7 Israel ñemoñare katu he'i umi hevéo kuérape:
—Peẽ niko oime vaerã árupi, ore jere rupínte peiko. Ndaikatu mo'ãi upéichante ñaguahẽ peteĩ ñe'ẽme.
8 Ha he'i umi hevéo Josuépe:
—Ore roñemoĩ ne rembiguái ramo
Oporandu chupe kuéra Josué:
—Máva piko peẽ ha moõgui peju?
9 He'i chupe hikuái:
—Mombyrýgui niko roju, Tupã nde Jára upe peve herakuãgui. Rohendu umi mba'e ojapo vaekue Egíptope, 10 ha mba'épa upe ojapóva umi amorréo ruvicha guasu kuérare oiko vaekue Jordán ysyry mboypýri; Sihón, Hesbón ruvicha guasu ha Og, Basán ruvicha guasu oiko vaekue Astarótpe. 11 Karai kuéra ore apytépe oĩva ha opa ore retãgua he'i oréve: “Peraha pe'u vaerã tapére ha tapeho Israel ñemoñare rendápe ha peje chupe kuéra: ‘Ore niko pene rembiguái ha pende pópe roñemoĩ. Ñañemoĩ peteĩ ñe'ẽme oñondive.’” 12 Pema'ẽ ore rembi'úre. Rosẽ ramo ore rógagui haku asy vaekue gueteri ha ko'ágã katu tujágui havẽmbáma. 13 Ko'ã ore kaguy ryru romyenyhẽ ramo ipyahu ete vaekue ha ko'ágã katu osoropáma. Ore py rehegua ha ore ao kuéra itujapáma mombyry roguata haguére.
14 Ha Israel ñemoñare ho'u umi hevéo kuéra ndive umi hi'upyrã ha'e kuéra oguerúvagui, oporandu'ỹ rehe Ñandejárape. 15 Ha Josué oñemoĩ hendive kuéra peteĩ ñe'ẽme he'ívo ndojuka mo'ãiha chupe kuéra. Israel ñemoñare myakãhára kuéra avei ome'ẽ iñe'ẽ upéicha ojapotaha.
16 Mbohapy arahápe, oñemoĩ rire hikuái peteĩ ñe'ẽme umi Gabaongua ndive, Israel ñemoñare oikuaa sapy'a umíva ijere rupínte oikoha. 17 Ha osẽ oho Israel ñemoñare chupe kuéra. Mbohapy arahápe oguahẽ hikuái itáva kuérape hérava Gabaón, Quefirá, Beerot ha Quiriat-Jearímpe. 18 Israel ñemoñare ndojukái chupe kuéra, Tupã Israel Jára rérape he'i haguére chupe kuéra ndojuka mo'ãiha. Upévare opa Israel ñemoñare oñe'ẽ vai huvicha kuérare. 19 Umi myakãhára kuéra katu he'i Israel guápe:
—Ñande niko ñame'ẽ chupe kuéra ñane ñe'ẽ Tupã, Israel Jára rérape ndajajuka mo'ãiha chupe kuéra. Upévare ndaikatúi jajapo hese kuéra mba'eve. 20 Kóicha jajapóta hese kuéra: ñame'ẽma niko chupe kuéra ñane ñe'ẽ ha jaheja toikove, ani ágã ñapyrũ rupi ñane ñe'ẽre ñame'ẽ vaekue Tupã rérape ha'e ipochy ñane ndive. 21 Ha upéicha Israel myakãhára kuéra, oheja chupe kuéra oikove. Ome'ẽ chupe kuéra hembiaporã y ha jepe'a rerojaha ramo Israel guápe. Upéicha ha'e kuéra nopyrũi iñe'ẽ ome'ẽ vaekuére.
22 Upéi Josué ohenói umi Gabaón guápe ha he'i chupe kuéra:
—Mba'ére piko ore mbotavy peje ramo oréve: “ore niko mombyry roiko pende hegui” ha nimbo ra'e ko'a ore jere rupínte peiko ra'e. 23 Ko'ágã guive peẽ peikóta ijaheipy ramo. Pepytáta ore rembiguái ramo opa árape guarã ha perojáta y ha jepe'a che Tupã rógape guarã.
24 He'i hikuái Josuépe:
—Ore niko roikuaa porã mba'épa Tupã nde Jára he'i vaekue hembiguái Moiséspe. He'i vaekue chupe ome'ẽtaha peẽme ko yvy ha ohundipataha maymáva árupi oikóvape. Ha peẽ peguahẽvo ápe rokyhyjepa ha noromanoséi. Upévare kóicha rojapo. 25 Péina nde pópe ko'ágã roñemoĩ. Ejapo ore rehe ndéve iporãveháicha.
26 Ha Josué ndohejái Israel guápe ojuka umi Gabaón guápe. 27 Upéva upe árape Josué omoĩ chupe kuéra y ha jepe'a rerojaha ramo opa Israel guápe ha Ñandejára altárpe,*f** mamo Ñandejára oipotahápe chupe oñemomba'e guasu. Ko'ágã peve upéva umi Gabaongua rembiapo.