Jesús apwetáseykekxaxma énxet meyke apaqta'ák apkeñama axta ekteme apyetnamakxa egken awáxok
1 Xama axta apxegama Jesús, apwetágweykmek axta xama énxet meyke apaqta'ák nanók ektémakxa axta apyetnamakxa egken awáxok. 2 Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a apkeltáméséyak se'e:
—Sẽlxekmósso, ¿Yaqsa ektéma aptéyeykmo nak meyke apaqta'ák xa énxet nak? ¿Chána megkalya'assáxma enxeykel'a keñamak, essenhan mey'assáxma apagkok apagko'?
3 Keñe axta Jesús aptéma apchátegmoweykegkokxo s'e:
—Háwe eñama mey'assáxma apagkok apagko', tén han megkalya'assáxma chána ektéma xa ektáha nak; Dios apmopwána eyke yaqwayam kataxchek ektéma xa ektáha nak. 4 Kéméxcheyk anlának nentamheykha apkeltémo axta anlának ma'a aptáha axta ko'o seyáphasso, keso ekhakxa nak makham ekhem; hakte xegakmek ekyaqtéssóxma, yaqwánxa sa' megkapwagkehek etneykha xama énxet enxoho. 5 Ko'o sekteme sélsássesso chá'a exma apyókxoho énxet apheykha nak keso náxop neyseksa sekha makham ko'o keso náxop.
6 Xama axta aptéma appeywa xa ektáha nak, apkelpatsegkek axta apyamánog náxop ma'a Jesús, aptemessáseykekxeyk axta ketsék yelpa' m'a apyamánog, tén axta apkeltexnassáseykegko apaqta'ák ma'a énxet meyke apaqta'ák nak. 7 Axta aptemék apkenagkama s'e:
—Exeg, elekwom sa' nápat yegmen ma'a yámelchet nak Siloé (nenteme nak nempeywa: “Kéláphasso'”).
Apxegamchek axta m'a énxet meyke apaqta'ák, aplekweykmek axta nápat yegmen ma'a, xama axta aptaqhémo makham, apweteykekxeyk axta exma. 8 Keñe axta m'a énxet'ák apheykha axta ketók aphakxa tén han ma'a apkelwete axta chá'a exek elmaxneyha aqsok énxet'ák aptéma chá'a apkelmaxneyeykencha'a pók se'e:
—¿Háweya aphama axta chá'a elmaxneyha aqsok énxet'ák xa?
9 Axta aptemék chá'a nápakha énxet se'e:
—Cháxa:
Keñe axta nahan nápakha aptéma chá'a s'e:
—Ma', háwe, aphawók eykhe xa.
Tén axta aptéma apxénamakpekxoho apagko' se'e:
—Ko'o neykhe.
10 Keñe axta kéltéma kélmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Yaqsa ektáha apkepwagko nak kaxwók xép apwet'áxma?
11 Axta aptemék apchátegmoweykegko s'e:
—Apkelanak xeyk yelpa' m'a énxet apwesey nak Jesús, éltexnassásegkek xeyk ahaqta'ák, keñe aptáha seyáneya s'e: ‘Emhók sa' ma'a yámelchet nak Siloé, elekwom sa' nápat yegmen ma'a.’ Ekxegkek xeyk ko'o, xama exchek sekleya nahát yegmen ma'a, keñe sekwetákxoxma.
12 Tén axta kéltéma kélmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Háxko aphakxa m'a énxet nak?
Keñe axta aptéma apkelanagkama s'e:
—May'ásegkok.
Fariseos apkelmaxneyeykha énxet kaxwe apweteykekxaxma
13-14 Sábado axta nahan chaqhémok ma'a ekhem aptemessáseykekxo axta yelpa' apyamánog ma'a Jesús, tén han apwetáseykekxo axta exma m'a énxet meyke apaqta'ák. Axta keñamak kélyentameykekxo nápaqta'awók fariseos ma'a énxet aptaqmelwayam kaxwe axta apweteykekxaxma, 15 apkelmaxneyeykha axta háxko ektémakxa apweteykekxoxma. Axta aptemék apchátegmoweykegkokxo s'e:
—Yelpa' exchek éltexnassásegkok ahaqta'ák, keñe sekleya nahát yegmen, keñe sekwetákxo kaxwók exma.
16 Axta aptemék nápakha fariseos apkelpaqmeyesma s'e:
—Énxet apkelane nak xa háwe apkeñama m'a Dios, hakte megyekawok ma'a ekhem sábado.
Keñe axta nápakha aptéma apkelpaqmeyesma s'e:
—¿Háxko katnehek elának aptáha enxoho mey'assáxma xa aqsok sempelakkasso nak agweta'?
Axta keñamak ekteyapma apkexpánchásamap nepyeseksa xa énxet'ák nak. 17 Axta aptemék makham apkelmaxneyeykekxoho m'a énxet ekteme axta eykhe meyke apaqta'ák se'e:
—¿Háxko sa' etnehek xép exének ma'a apwetáseykekxa nak exma?
Keñe axta aptéma apchátegmoweykegkokxo s'e:
—Ekxénchek ko'o apteme Dios appeywa aplegasso m'a.
18 Apya'ásseykmek axta eyke judíos aptéma meyke apaqta'ák xa énxet nak, keñe han apweteykekxo kaxwók exma, tén axta apkeláneyeykencha'a m'a chána, 19 axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a chána s'e:
—¿Kéxegkeya kélketche s'e? ¿Kélxeyenméya kéxegke aptémakxa apagko' meyke apaqta'ák apyetnamakxa axta m'a egken awáxok? ¿Háxko eyke ektáhakxa apkepwagko nak kaxwók apwet'áxma?
20 Keñe axta chána ektéma élátegmoweykegko s'e:
—Negya'ásegkók negko'o apteme egketche s'e, tén han nanók aptémakxa meyke apaqta'ák apyetnamakxa axta egken awáxok; 21 makke agya'ásegkok negko'o háxko kexa ektáhakxa apwetákxo nak kaxwók exma, magya'ásegkok nahan yaqsa kexa énxet apwetáseykekxaxma. Kólmaxneyha m'a; apwányam kaxwók aptáhak, sa' eltennaksohok apagko' kéxegke ektémakxa apweteykekxoxma m'a.
22 Axta temék élanagkama chána xa ektáha nak, hakte keláyak axta m'a énxet'ák nak, hakte aphéssamók axta mók apkelpaqmeyesma judíos apmáheyo elántekkesek chá'a kañe' apchaqneykekxexa m'a ektáhakxa enxoho chá'a apkelxeyenma Jesús apteme Mesías. 23 Axta keñamak ektéma élanagkama chána s'e: “Kólmaxneyha m'a, apwányam kaxwók aptáhak.”
24 Apcháneyeykha axta makham judíos ma'a énxet ekteme axta meyke apaqta'ák nano'. Axta aptemék apkenagkama s'e:
—Hẽltennés hana negko'o ekmámnaqsoho agko' nápaqtók Dios. Negya'ásegkók negko'o m'a énxet nak apteme mey'assáxma.
25 Axta aptemék apchátegmoweykegko s'e:
—May'ásegkok ko'o mey'assáxma kexaha, háwe essenhan. Wánxa aqsa ko'o sekya'áseykegkoho sekteme axta meyke ahaqta'ák, keñe kaxwók sekweteykekxoxma.
26 Keñe axta aptéma apkelmaxneyeykekxoho makham se'e:
—¿Háxko axta apteméssesakxa'? ¿Yaqsa axta apkelana yaqwayam enxoho éteyásekxaxma exchep?
27 Axta aptemék apchátegmoweykegkokxo s'e:
—Éltennássek xeyk kéxegke, akke hélhaxnawo'. ¿Yaqsa ektáha kéltamho nak altennásekxohok makham? ¿Kélmakók enxeykel'a nahan kéxegkáxa kólyetlakxak ma'a?
28 Tén axta kélwanyeykencha'a xa énxet nak. Axta entemék amya'a apchánémakpo s'e:
—Xép sa' etnehek apyetleykha xa énxet nak, negko'o eyke nenteme Moisés apkeltáméséyak. 29 Negya'ásegkók negko'o appaqhetchessama axta Dios ma'a Moisés; kaxnók ma'a, magya'ásegkok háxko kexa apteyapmakxa.
30 Axta aptemék apchátegmoweykegko énxet se'e:
—¡Neykel'a kólya'áseykegkok kéxegke apteyapmakxa m'a, keñe nak ko'o séteyásekekxoxma! 31 Negya'ásegkók negko'o megyaháxenmo chá'a Dios ma'a énxet'ák melya'assáxma nak; wánxa aqsa chá'a yeyxhok ma'a ektáha nak apkelpeykessamo, tén han apkelánéyak nak chá'a m'a apmopmenyého nak. 32 Megkañamáxchek makham xama enxoho exénakpok xama énxet éteyásekxaxma énxet apteme enxoho meyke apaqta'ák nano' apyetnamakxa egken awáxok. 33 Háwe axta agkok apkeñama Dios xa énxet nak, mopwanchek axta elának xama aqsok.
34 Tén axta aptéma apkenagkama s'e:
—Xép, aptéyam axta ekyawe agko' mey'assáxma, ¿apmakóya hẽlxekmósek negko'o?
Yetlómók axta nahan kéltekkesso kañe' apchaqneykekxexa judíos.
Énxet ekteme nak máxa meyke apaqta'ák
35 Aplegayak axta amya'a Jesús kéltekkessama kañe' m'a énxet ektéma axta meyke apaqta'ák nano'; xama axta apweteykekxo m'a, axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Ya ey'ássekmok xép ma'a apteme nak Apketche énxet?
36 Axta aptemék apchátegmoweykegko s'e:
—Wesse', héltennés hana yaqsa m'a, yaqwayam enxoho ko'o atnehek may'ásseyam.
37 Keñe axta Jesús aptéma apchátegmoweykegko s'e:
—Apwet'a neykhe: Ko'o m'a, keso appaqhetchesa nak xép.
38 Tén axta énxet apkeltekxekxama aptapnák xapop nápaqtók Jesús. Axta aptemék apkenagkama s'e:
—Wesse', may'ásseykmok xép.
39 Tén axta aptéma apkenagkama Jesús se'e:
—Ekwayak axta ko'o keso náxop yaqwayam enxoho atnehek sélyekpelchémo énxet'ák, yaqwayam enxoho elwetekxaxma m'a énxet'ák apteme nak meyke apaqta'ák, yaqwayam enxoho nahan etnekxak meyke apaqta'ák ma'a énxet'ák ekha nak apaqta'ák.
40 Xama axta apkellegaya nápakha fariseos apheykha axta xamo' Jesús ma'a, axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Meyke egaqta'ák enxeykel'a anhan negko'óxa?
41 Axta aptemék apchátegmoweykegkokxo Jesús se'e:
—Kaxtemeyk axta kéxegke kéltamhéyak meyke kélaqta'ák, megkalsexnenayhek axta m'a megkólya'assáxma. Kélxeyenmeyk eyke kéxegke ekha kélaqta'ák, cháxa keñamak kéltéma nak kélsexnánémaxche'.
Jesús omonguera peteĩ ohecha'ỹvape
1 Jesús oguatávo ohóvo, ohecha peteĩ kuimba'épe ohecha'ỹva oikove ypy guive. 2 Ha hemimbo'e kuéra oporandu chupe:
--Mbo'ehára, mba'érepa ndohechái ha'e oikove ypy guive? Túva kuéra angaipáre, térãpa iñangaipáre voi?
3 Jesús he'i chupe kuéra:
--Ndaha'éi ha'e térã túva kuéra iñangaipa haguére. Péicha ojehu chupe, ojehecha haguã mba'épa ikatu ojapo hese Tupã pokatu. 4 Ára hesakã aja, tekotevẽ jajapo pe che mbouhare oipotáva. Cháke oúvo pyhare, avave ndaikatu mo'ãi ojapo mba'eve. 5 Ko yvy ári aime aja, che hína pe ohesapéva opavavépe.
6 Ko'ã mba'e he'i rire, Jesús ondyvu yvýpe, ojapo tuju hendýpe ha omona pe ohecha'ỹva resáre. Upéi he'i chupe:
--Tereho ejovahéi Siloé y no'õme. (Siloé he'ise temimondo).
7 Pe ohecha'ỹva oho ha ojovahéi, ha ou ojevývo ohecháma.
8 Umi hóga jere rupi oiko vaekue, ha umi ohechámi vaekue chupe ojerure oikóvo ho'u vaerã umi okáre ohecha chupe. Ha he'i ojupe:
--Ndaha'éi piko upéva ku jahechámiva upe rupi oguapy ha ojerure ho'u vaerã?
9 Oĩ he'íva.
--Hẽe. Péva ha'e.
Oĩ katu he'íva:
--Nahániri, ndaha'éi. Ijoguahánte upéva.
Pe kuimba'e, ha'ete voi katu he'i:
--Che hína upéva.
10 Upépe oporandu chupe hikuái:
--Ha mba'éicha rupi piko ko'ágã rehecha?
11 Ha he'i chupe kuéra:
--Ku kuimba'e hérava Jesús ojapo tuju ha omona rire che resáre he'i chéve: ‘Tereho Siloé y no'õme ha ejovahéi.’ Aha upépe ha ajovaheipa rire, ahecha.
12 Oporandu chupe hikuái:
--Moõ piko oime pe kuimba'e?
Ha'e he'i chupe kuéra:
--Ndaikuaái.
Fariséo kuéra oñe'ẽ pe ohecha'ỹ vaekue ndive
13 Ha ogueraha hikuái pe ohecha'ỹ vaekuépe fariséo rendápe. 14 Pytu'uha árape niko Jesús ojapo pe tuju ha upéi omonguera chupe. 15 Umi fariséo háma oporandu chupe mba'éichapa ou ohecha. Ha ha'e he'i chupe kuéra:
--Omona tuju che resáre, upéi ajovahéi ha ko'ágã ahecha.
16 Oĩ fariséo he'íva:
--Péicha ojapóva ndoúi Tupãgui. Nomomba'éi niko pytu'uha ára.
Oĩ katu he'íva:
--Peteĩ iñangaipáva piko mba'éicha ojapóta mba'e hechapyrãva koichagua?
Ha ojoavypa hikuái oñondive. 17 Upéi katu oporandu jey pe ohecha'ỹ vaekuépe:
--Ha'e niko ne monguera ha rehecha haguã. Ndépa mba'e ere hese?
Ha ha'e he'i:
--Che ha'e hese, ha'e maranduharaha.*f**
18 Umi judío myakãhára kuéra katu ndogueroviaséi pe kuimba'e ndohechái hague, ha ko'ágã ikatuha ohecha. Upévare ohenoika túva kuérape, 19 ha oporandu chupe kuéra:
--Kóva piko pende ra'y, peẽ pejéva ndohechái hague oikove ypy guive? Mba'éicha rupi piko ko'ágã ohecha?
20 Túva kuéra he'i:
--Kóva ha'e ore ra'y, ha oikove ypy guive voi ndohecháiva. Upéva roikuaa porã. 21 Mba'éicha haguãpa ko'ágã ohecha ha máva chupe omonguera katu ndoroikuaái. Peporandu chupe. Okakuaapáma niko oñe'ẽ haguã ijehe.
22 Túva kuéra péicha he'i okyhyjégui judío kuéra myakãhára kuéragui. Ha'e kuéra niko he'íma omosẽtaha oimeraẽ he'ívape Jesús ha'eha pe Mesías, pe judío kuéra tupaógui. 23 Upévare niko túva kuéra he'i chupe kuéra: “Peporandu chupe, okakuaapáma niko.”
24 Ohenói jey hikuái pe ohecha'ỹ vaekuépe, ha he'i chupe:
--Tupã rérare ere oréve añete guánte eretaha. Ore roikuaa porã upéva pe kuimba'e hembiapo vaiha.
25 Ha'e katu he'i chupe kuéra:
--Che ndaikuaái hembiapo vaípa, térãpa nahániri. Peteĩ mba'e katu aikuaa porã: ndahechái vaekue ha ko'ágã katu ahecha.
26 Oporandu jey chupe hikuái:
--Mba'e ojapo nde rehe, rehecha haguã?
27 Ha'e he'i chupe kuéra:
--Ha'éma niko peẽme, ha na che renduséi. Maerã piko peporandu chéve amombe'u jey-jey haguã peẽme? Térã piko peikose peẽ, hemimbo'e ramo avei?
28 Upépe ipochypa hikuái ha yvýre omano chupe. He'i chupe:
--Nde mba'e ikatu reiko upéva remimbo'e ramo. 29 Ore katu Moisés remimbo'e hína. Ha ore roikuaa Tupã oñe'ẽ hague Moiséspe, upéva katu, ndoroikuaái moõguipa osẽ.
30 Pe kuimba'e he'i chupe kuéra:
--E'a nde! Peẽ ndapeikuaái moõguipa ha'e osẽ, ha chéve che monguera. 31 Jaikuaa porã niko Tupã nohenduiha iñangaipávape. Ha'e ohendu umi chupe amomba'e guasúvape ha ojapóva hembipota. 32 Araka'eve noñehendúiva oĩha omongueráva ohecha'ỹvape oikove ypy guive. 33 Ko kuimba'e ndoúi rire Tupãgui, ndaikatúi vaerã mo'ã ojapo mba'eve.
34 Upérõ he'i chupe hikuái:
--Nde, ne renyhẽva tembiapo vaígui reikove ypy guive, piko rejúta ore reko mbo'e haguã?
Ha upepete omosẽ chupe hikuái pe judío kuéra tupaógui.
Umi he'íva ohechaha ha ndohechái
35 Jesús ohendu pe ohecha'ỹ vaekue oñemosẽ hague. Upévare ojuhúvo chupe he'i:
--Ndépa rejerovia Tupã Ra'ýre, yvypóraicha ou vaekue ko yvy ári? 36 He'i ha'e:
--Ere chéve mávapa, ha ajeroviáta hese.
37 Jesús he'i chupe:
--Rehecháma niko chupe. Che hína upéva, ko ne ndive oñe'ẽva.
38 Upépe, pe kuimba'e oñesũ Jesús renondépe, ha he'i chupe:
--Ajerovia nde rehe che Jára.
39 Jesús he'i upémarõ:
--Che aju ko yvy ári ojehecha haguã opavave hembiapo vaiha, umi ohecha'ỹa ohecha haguã, ha umi ohecháva ani haguã ohechave.
40 Fariséo oĩva upépe Jesús ndive, ohendúvo ko'ã mba'e he'i:
--Ore nga'u piko ndorohechái mba'e avei?
41 Jesús he'i chupe kuéra:
--Ndapehechái rire, ndo'ái vaerã mo'ã pende ári pene angaipa. Peje haguére pehechaha katu, ho'áta pende ári pene angaipa.