Jeremías apma xama xapop
1 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok Jeremías, cham'a ekweykmo axta diez apyeyam apteme wesse' apwányam Sedequías ma'a Judá, ekweykmo axta dieciocho apyeyam apteme wesse' apwányam ma'a Nabucodonosor. 2 Chaqhawók axta nahan apketámeykenxa axta wesse' apwányam Babilonia sẽlpextétamo apagkok ma'a Jerusalén, keñe axta Dios appeywa aplegasso Jeremías kélaqxegkessama apmomakpo m'a kañe' kélhaxtegkesso nak wesse' apwányam apxagkok. 3 Wesse' apwányam Sedequías axta apkeltémo emakpok ma'a, hakte axta ñémeykxa aptéma chá'a appeywa Jeremías se'e: “Aptáhak Wesse' egegkok se'e: ‘Wának sa' ko'o emok wesse' apwányam Babilonia s'e tegma apwányam nak. 4 Mopwanchek sa' nahan éxánegkesek wesse' apwányam Sedequías ma'a caldeos, emok sa' ma'a wesse' apwányam Babilonia, kólyentegkásekxak sa' ma'a aphakxa nak. 5 Éntemekxak sa' Nabucodonosor Sedequías ma'a Babilonia, yaqwánxa sa' exnamok ekwokmoho sekxéna ko'o yaqwánxa kólteméssesek. Kólnapaxchek sa' eykhe kéxegke m'a caldeos, megkólxók sa' eyke. Ko'o sekxeyenma xa, sektáha nak Wesse'.”
6 Keñe axta aptáha Jeremías se'e: “Epaqhetchessek ko'o Wesse' egegkok. Aptáhak seyáneya s'e: 7 ‘Ewak sa' xép aphakxa apephénem Hanamel, Salum apketche nak, eltennásak sa' eltamhok emekxak xapop apagkok ekyetnama nak ma'a Anatot, hakte payhawók xép emekxak ma'a eñama apteme apnámakkok apagko'.’ 8 Apwa'ak axta ko'o sekhakxa kañe' kélhaxtegkesso nak wesse' apwányam apxagkok ma'a éphénem Hanamel, ekhawo m'a aptáhakxa axta seyáneya Wesse' egegkok, apkeltamhók axta amekxak yókxexma apagkok ekyetnama nak ma'a Anatot, xapop apagkok nak ma'a Benjamín énxet'ák apagkok, hakte payhawók ko'o amekxak ma'a, tén han atnekxak ahagkok ma'a, eñama sekteme énámakkok ahagko'. Ekya'ásegwokmek axta ko'o apkeltémo katnehek Wesse' egegkok xa ektáha nak, 9-10 ekmákxeyk axta ko'o yókxexma apagkok nak ma'a éphénem Hanamel. Ekméssek axta diecisiete sawo selyaqye aktek élmope, cham'a ekwánxa axta ekyánmaga apkelteme, ektáxéssek axta han weykcha'áhak ekxeyenma sekmeykekxa, yetlo seyápeykekxa ekyennaqte, tén han apnaqtáxéséyak apkelwesey m'a ektáha nak apkelweteykegkoho. 11 Élmeyk axta ko'o m'a ánet weykcha'áhak ekxeyenma nak kélyamasma aqsok, xama axta kélyennaqtésso kélpextete, tén han ma'a ekpayhawo nak negmeykekxa, keñe axta m'a mók nak meyke kélyennaqtésso kélpextete, 12 élméssek axta m'a Baruc, Nerías axta apketche, Maaseías axta aptáwen, nápaqtók ma'a éphénem Hanamel, tén han nápaqta'awók ma'a ektáha axta apkelweteykegkoho, apnaqtáxéseyak axta apkelwesey m'a aqsok kélyamasma, tén han ma'a apyókxoho judíos apheyncha'a axta m'a kañe' apwáxok nak kélhaxtegkesso nepyáwa tegma. 13 Axta ektáhak ko'o seyáneya Baruc nápaqta'awók xa énxet'ák nak: 14 ‘Aptáhak Wesse' ekha apyennaqte, Dios apagkok nak Israel se'e: Elmekxa sa' xa ánet weykcha'áhak ekxeyenma nak kélyamasma aqsok, cham'a kélyennaqtésso nak kélpextete tén han ma'a meyke nak kélpextete, exátem sa' kañe' yátegwáxwa, yaqwayam sa' megkalesagkehe'. 15 Hakte aptáhak Wesse' ekha apyennaqte, Dios apagkok nak Israel se'e: Kólmekxak sa' makham tegma s'e xapop nak, tén han yókxexma tén han ma'a kélcheneykekxexa nak anmen yámet.’
Jeremías apkelmaxnagko
16 “Ekpenchessek axta ko'o sélmésso weykcha'áhak ekxeyenma nak negmeykekxa aqsok ma'a Baruc, Nerías axta apketche. Keñe sektáha sekpaqhetchesa sélmaxneya Wesse' egegkok se'e: 17 Wesse', yetlo ekyawe apmopwána axta exchep apkelanék néten tén han keso náxop. Méko xama aqsok megkapwagkexa elának xép. 18 Apxekmóssegkek xép apkelásekhayo apxámokma apagko' énxet, ellegássesagkohok eyke han cha'a énxet'ák, eñama apkeláneyak melya'assáxma m'a apyapmeyk nak. Oh Dios apyennaqte tén han apteme apwányam apagko', Wesse' ekha apyennaqte exchep apwesey. 19 Awanhók agko' xép ma'a aqsok ekxeyenma nak apwáxok elána', keltássók agko' ma'a aqsok apkelane nak. Apweteyak xép ekyókxoho aqsok apkeláneyak nak chá'a énxet'ák, egkések nahan chá'a xama xama m'a ekpayhawo nak chá'a egkések, ekhawo ektémakxa nak chá'a aqsok apkeláneyak. 20 Apkeláneyak axta exchep aqsok sempelakkasso nak agweta' ma'a Egipto tén han ma'a aqsok magkenatchesso nak agweta', makhemek eyke makham apkelane s'e negwánxa nak, cham'a nepyeseksa nak Israel tén han ma'a apyókxoho énxet'ák nak keso náxop, cháxa keñamak ekpayheykekxo nak apwesey yókxexma. 21 Yetlo ekyawe apmopwána axta exchep apkelántekkessók énxet'ák apagkok Israel ma'a Egipto, apkelánéssama chá'a m'a aqsok sempelakkasso nak agweta', tén han ma'a magkenatchesso nak agweta', apkelyegwakkassegkek axta apyókxoho énxet'ák. 22 Apméssegkek axta exchep énxet'ák Israel se'e xapop nak, ényahamakxa nak weyke nagkeygmenek tén han yányawhéna' apyegmenek ektémól'a kanyehek ma'a yegmen, ekhawo apkeltennassamakxa axta egkések ma'a apyapmeyk nano'. 23 Xama axta apkelántaxnama m'a apchókxa nak, apmoma aptéma apagkok, axta elyeheykekxohok xép, axta nahan elyetlókassók ma'a nélxekmowásamáxche apmésso axta exchep, axta han eláneykegkok ma'a apkeltémókxa axta chá'a elanagkok xép. Axta keñamak apcháphássessama exchep ekyókxoho s'e nenlegeykegkoho nak.
24 “Apkelánegkek kaxwók apkelchántéyak néten ma'a caldeos, yaqwayam ektamagkok ma'a tegma apwányam. Kempakhakma, meyk, tén han negmasse sa' kañék emok tegma apwányam ma'a ektáha nak apketámeyam. Wesse', apwet'ak xép ektáha m'a apxeyenma axta chá'a katnehek. 25 Wesse' apkeltémok axta exchep amekxak ma'a xapop, tén han ayánmagkasek nápaqta'awók ma'a ektáha axta apkelweteykegkoho, neyseksa eykhe apmáheyo emok tegma apwányam ma'a caldeos.’”
26 Tén axta Wesse' egegkok aptáha apchátegmowágkokxo Jeremías se'e: 27 “Ko'o sekteme Wesse', Dios agkok ma'a ekyókxoho aqsok ekha nak élennama. Méko ko'o xama aqsok mamowagkexa alána'. 28 Ektáhak ko'o seyáneya exchep se'e: Wának sa' ko'o emok Nabucodonosor se'e tegma apwányam nak, wesse' apwányam nak Babilonia, tén han ma'a caldeos. 29 Elántexek sa' caldeos apketámeyak nak ma'a tegma apwányam, ewatnekxak sa'; elwatnohok sa' xamók ma'a tegma, kélwatnéssamakxa nak chá'a néten aqsok ánek ekmátsa ekpaqneyam ma'a Baal, yaqwayam helókasek ko'o, tén han kélméssamakxa nak chá'a vino m'a aqsok kéláyókxa éleñama nak mók nekha. 30 Sekxók eyeynókxa axta apkeláneyak aqsok megkaleklamakxa nak chá'a ko'o ewáxok ma'a énxet'ák Israel, tén han ma'a Judá; melwátésseykmok selókaséyak ma'a énxet'ák Israel eñama m'a aqsok kéleykmássesso apkeláneyak apancha'awo nak. Ko'o sekxeyenma xa, sektáha nak Wesse'. 31 Selókaséyak aqsa chá'a ko'o aptemék se'e tegma apwányam nak, eyeynamo m'a sekxók axta apkelánamákpo, ekwokmoho makham se'e kaxwo nak. Cháxa keñamak peya nak ko'o amasséssók, 32 apyókxoho selókáséyak nak chá'a eñama aqsok ekmaso apkeláneyak ma'a énxet'ák Israel, tén han ma'a Judá, ekhawo han ma'a kelwesse'e apkelwányam apagkok nak, tén han ma'a apkelámha apmonye'e apagkok, tén han ma'a apkelmaxnéssesso nak chá'a énxet'ák apagkok, tén han apkellegasso nak chá'a amya'a, tén han ma'a apyókxoho apheykha nak Judá, tén han ma'a Jerusalén. 33 Eyheykekxeyk apkap'ák, massegkek sélányo. Axta ayenseykmok eykhe sélxekmósso, makke hélyeheykekxoho', melmák takha' m'a séltémókxa etnahagkok. 34 Weykmok aptawáseykha tegma appagkanamap sélpagkanchesso nak ko'o, apnegkenweykmo m'a kéleykmássesso apagkok élmaso agko' nak. 35 Apkelánesseykmek axta han apkelwatnéssamakxa aqsok Baal ma'a ekyapwátegweykenxa nak xapop Ben-hinom, yaqwayam elwatnések apketchek apkelennay'a, tén han kelwán'ák ma'a Moloc. Cháxa élánéseykegko nak melya'assáxma m'a énxet'ák Judá, aqsok megkaleklo nak ko'o ewáxok, maltémo nak chá'a ko'o elanagkok, megkaxeyenmak han ko'o ewáxok katnehek.
Ekxénamaxche yaqwánxa katnehek egmonye'
36 “Ektáhak ko'o sekxéna tegma apwányam, ko'o sektáha nak Wesse', Dios apagkok nak Israel, apxéna axta exchep peya emok ma'a wesse' apwányam Babilonia eñama kempakhakma, meyk, tén han negmasse: 37 Wánchásekxak sa' ko'o makham énxet'ák apheykha axta s'e, cham'a ekyókxoho apkelókxa sélya'assamakxa axta chá'a ko'o séxpánchessama, cham'a seklómo ahagko' axta ko'o, séltaqnaweykegkoho agko' axta, wának sa' elchexyók makham se'e yókxexma nak, yaqwayam sa' exmakha meyke ektemegweykmohóxma. 38 Énxet'ák ahagkok sa' ko'o atnehek ma'a, keñe sa' ko'o hetnehek Dios apagkok. 39 Wának sa' ko'o etnahagkok wánxa apkelmopmenyého etnehek seyáyo neyseksa apheykha, yaqwayam sa' kataqmelek apheykha, yetlo aptawán'ák neptámen. 40 Alának sa' ko'o ekhémo mók sélpaqhetchásamáxkoho meyke néxa: altennaksek sa' ko'o malwátessemek chá'a ektaqmalma sekteméssesakxa, ayánchesseshok sa' ko'o apkelmopmenyého etnahagkok seyáyo, tén han memáheyo chá'a heyenyók xama enxoho. 41 Kapayhekxak sa' chá'a ko'o ewáxok ektaqmela enxoho chá'a sekteméssesakxa, axnésha sa' ko'o s'e apchókxa nak ekweykmoho kañók agko' ewáxok, tén han meyke ekyexamaxkoho ewáxok.”
42 Aptáhak axta makham Wesse' egegkok se'e: “Sa' atnéssesek nahan wáphássesek ekyókxoho aqsok éltaqmela séltennassama axta wáphássesek, sekteméssessamakxa axta ko'o seyáphássessama ekyawe agko' apkellegeykegkoho xa énxet'ák nak. 43 Keso apchókxa, apxéna nak xép katnekxak yókxexma meyke xama aqsok, meyke énxet, tén han aqsok kélnaqtósso, apxéna nak peya emok ma'a caldeos, kólmekxak sa' makham xapop. 44 Kólmekxak sa', kóltáxeyásekxak sa' makham ekxeyenma nak kélyamasma aqsok, yetlo kélyennaqtésso kélpextete, tén han apnaqtáxéseyak apkelwesey m'a apkelweteykegkoho nak. Sa' katnehek Benjamín nak xapop apagkok xa, nepyáwa nak ma'a Jerusalén, tén han ma'a tegma apkelyawe nak Judá, cham'a élámhakxa nak meteymog élwenaqte, tén han ma'a ekpayhegweykenxa nak xapop, tén han ma'a tegma apkelyawe nak Négueb, hakte wának sa' ko'o kayaqmagkasek mók ektémakxa apheykha. Ko'o sekxeyenma xa, sektáha nak Wesse'.”
Jeremías ojogua peteĩ yvy
1 Ñandejára oñe'ẽ Jeremíaspe áño 10 oñepyrũ haguépe oisãmbyhy Judápe Sedequías. Upéva áño 18 oñepyrũ hague oisãmbyhy Nabucodonosor. 2 Umiha árape Babilonia ruvicha guasu ñorãirõha kuéra ondyry hína Jerusalén rehe ha maranduhára*f** Jeremías oĩ jepokuapy mburuvicha guasu róga korapýpe. 3 Mburuvicha guasu Sedequías omonambika vaekue chupe, Jeremías he'i haguére: “Ñandejára he'i: ‘Ame'ẽta ko táva Babilonia ruvicha guasu pópe, 4 ha mburuvicha guasu Sedequías nokañy mo'ãi caldéo kuéragui, ho'áta uvei Babilonia ruvicha guasu pópe ha ojereraháta hendápe. 5 Nabucodonosor ogueraháta Sedequías Babilóniape ha upépe opytáta, che ha'e peve mba'épa oikóta chugui. Peñorãirõ ramo jepe caldéo kuéra ndive, nosẽ porã mo'ãi peẽme. Che, opa mba'e Jára, upéicha ha'e.’”
6 Ha Jeremías he'i: “Ñandejára oñe'ẽ chéve ha he'i: 7 ‘Ema'ẽ, nde prímo Hananel, nde tio Salum ra'y oúta he'i ndéve nderejoguaséipa chugui peteĩ yvy oguerekóva Anatótpe, nde niko ikatu rejogua, ha'égui igénte aguĩve.’ 8 He'i haguéicha chéve Ñandejára, che prímo Hanamel ou che rendápe mburuvicha guasu róga korapýpe ha he'i chéve ajogua haguã chugui peteĩ ñu oguerekóva Anatótpe, Benjamingua yvýpe, che ikatúgui ajogua, ha'égui igénte aguĩve. Ahecha kuaa vove Ñandejára oipotaha upéva, 9-10 ajogua upe ñu che prímo Hanamélgui. Ame'ẽ chupe 17 pláta pehẽngue ha'e ojeruréva hese, ha amoĩ kuatiáre upe yvy ñeme'ẽ rechaukaha, oñemoĩvo hese ta'ãnga hesegua ha umi mba'e rechahare réra. 11 Upéi araha mokõi kuatia hesegua, peteĩ oñeñapytĩ ha oñembotýva, ha pe ambue oñemboty'ỹre, 12 ha ame'ẽ Nerías ra'y ha Maaseías remineno Barúcpe, che prímo Hananel, umi mba'e rechahare omoĩ vaekue héra kuatiáre ha opa Judagua korapýpe oguapýva rovake.”
13 Henondépe kuéra ha'e Barúcpe: 14 “Tupã Israel Jára ipu'akapáva he'i: ‘Eraha umi mokõi ñeme'ẽ kuatia, pe oñembotýva ha pe oñemboty'ỹva, ha eñongatu peteĩ kambuchípe ikatu haguã oñeñongatu are. 15 Tupã Israel Jára ipu'akapáva niko he'i: Ko tetãme ojejogua jeýta óga, ñu ha parralty kuéra.’”
Jeremías oñembo'e
16 “Ame'ẽ rire Nerías ra'y Barúcpe kuatia yvy jejogua rehegua, añembo'e péicha Ñandejárape: 17 ‘Nde, che Jára, pyapy mbaretépe rejapo vaekue yvy ha yvága. Ndaipóri mba'eve ikatu'ỹva ndéve guarã. 18 Nde rehechauka ne mborayhu heta eterei ñemoñarépe, ha reinupã avei yvypórape itúva kuéra rembiapo vaikuére. Ha Tupã nde tuichapa jepe ha nde pokatu etéva! Nde réra hína opa mba'e Jára, nde pu'akapáva! 19 Ndé nde tuicha umi mba'e rejaposévape ha nde pokatu umi mba'e rejapóvape. Nde rehecha opa mba'e ojapóva yvypóra ha reme'ẽ peteĩ-teĩme hembiapokue ojerureháicha. 20 Nde rejapo vaekue mba'e rechapyrã ha mba'e rechaukaha Egíptope, ha ko'agãite peve rejapo gueteri reikóvo taha'e Israélpe taha'e opa yvypóra apytépe ha upéicha rupi nde réra herakuã mombyry. 21 Nde, pyapy mbaretépe renohẽ vaekue Egíptogui ne retãgua Israélpe, rejapóvo mba'e rechapyrã ha mba'e rechaukaha, ha remongyhyjévo opavavépe. 22 Reme'ẽ vaekue Israélpe ko yvy osyryhápe ýicha kamby ha eíra reme'ẽ haguéicha ne ñe'ẽ itúva kuéra ypy kuépe. 23 Ha'e kuéra oike rire upe tetãme ha oñemomba'e hese katu nohendúi ne ñe'ẽ ha ndojapói umi tembiapoukapy reme'ẽ vaekue chupe kuéra ha ndojapói mba'eve ere vaekue chupe kuéra. Upévare remondo chupe kuéra opa ko'ã mba'e vai.
24 ‘Ko'ágã caldéo kuéra omopu'ã korapy yvatére jupiha ondyry haguã távare ha ñorãirõ, ñembyahýi ha mba'asy asãi rupi pe táva ho'áta hese ondyrýva po guýpe. Che Jára, rehecháma niko oikoha hína upe ere vaekue. 25 Ha opáichavo, che Jára, ere chéve ajogua haguã upe yvy mba'e rechahára rovake, pe táva ho'átarõ jepe caldéo kuéra pópe.’”
26 Upérõ Ñandejára he'i Jeremíaspe: 27 “Che hína Tupã, opa oikovéva Jára. Ndaipóri mba'eve ikatu'ỹva chéve guarã. 28 Upévare ha'e ndéve: Ame'ẽta ko táva Babilonia ruvicha guasu Nabucodonosor ha caldéo kuéra pópe. 29 Caldéo kuéra ondyrýva hína ko távare, oikéta pype ha ohapypáta. Ohapýta umi ógareve ipepo ári ojehapy haguépe, che mbopochy haguã, insiénso Baálpe ha oñekuave'ẽ haguépe kaguy tupã mombyry guápe. 30 Iñepyrũ guive Israel ha Judá retãgua ojapo mante vaekue upe che mbopochýva: Israelgua naikane'õi voi che mbopochy haguã itupã gua'u kuéra reheve, ha'e kuéra ipópe ojapo vaekue. Che, opa mba'e Jára, upéicha ha'e. 31 Ko táva, oñepyrũ guive oñemopu'ã, ko'agãite peve, che mbopochyhárente voi oiko. Upévare ahapo'óta chupe, 32 hetaite che mbopochy haguére hembiapo vaikuépe Israel ha Judagua, avei huvicha guasu, huvicha, ipa'i,*f** imaranduhára*f** ha opa umi Judá ha Jerusalénpe oikóva. 33 Ome'ẽ chéve ijatukupere ndaha'éi hova. Ahekombo'e mante ramo jepe chupe kuéra, ndoikuaaséi vaekue mba'eve ha ndojaposéi che ñe'ẽ. 34 Che tupao jepe omomarã vaekue, omoĩvo upépe itupã gua'u ra'ãnga ahẽ atýra. 35 Omopu'ã avei altar*f** Baálpe*f** Ben-Hinom ñúme, ohapy haguã ta'ýra ha tajýra kuéra mba'e kuave'ẽ ramo Molócpe, ha péicha ojapouka ivaíva Judápe, mba'e ahẽ che nda'éi vaekue ojejapo haguã ha ndo hasái vaekue che akã rupi ikatúne haguã oiko.”
Ñe'ẽ me'ẽ ko'ẽrõ ára guarã
36 “Che, Tupã Israel Jára, ha'e upe táva nde eréva rehe ho'ataha Babilonia ruvicha guasu pópe ñorãirõ, ñembyahýi ha mba'asy asãi rupi: 37 Ambyatýta itáva guápe opa tetãgui amosarambi hague rupi chupe kuéra he renyhẽ ramo guare pochy rendy mbarete etereívagui ha agueru jeýta ko'ápe oiko haguã py'a guapýpe. 38 Ha'e kuérata che retãgua ha che ha'éta itupã. 39 Amoingéta ipy'apýpe kuéra kyre'ỹ che rerohory haguã ipy'aite guive oikove aja pukukue oho porã haguã chupe kuéra ha opa iñemoñarépe. 40 Hendive kuéra ajapóta ñe'ẽ me'ẽ opave'ỹva: Ame'ẽta chupe kuéra che ñe'ẽ ajapo mantévo hese kuéra iporãva, amyenyhẽta chupe kuéra kyre'ỹgui che rerohory haguã ha ojeive'ỹ haguã che hegui. 41 Avy'áta ajapóvo hese kuéra iporãva, ha amohendáta chupe kuéra ko tetãme che py'aite guive ha añete hapete.”
42 Ñandejára he'ive: “Amondo haguéicha ivai etéva ko tetã guápe, amondóta avei opa mba'e porã ha'e vaekue. 43 Ko tetãme eréva opytataha avave'ỹre, yvypóra ha mymba'ỹre, ha ho'ataha caldéo kuéra pópe, ojejogua jeýta yvy. 44 Ojejogua ha ojejapo jeýta kuatia hesegua oñembotýva ha ojehaíva mba'e rechahare rérape. Kóva ojehúta Benjamín yvýpe, Jerusalén jerére ha Judá táva kuérape taha'e umi yvyty rupi taha'e ñu rupi Négueb pegua táva kuérape, che amoambuétagui hekove kuéra. Che, opa mba'e Jára upéicha ha'e.”