Israelitas apkeltámeyeykekxa Wátsam Ekwányam Ekyexwase
1 Appaqhetchessek axta Wesse' egegkok Moisés. Aptáhak axta apcháneya s'e:
2 “Yána sa' eltaqhegwók israelitas. Sa' eltennaksek elpakxenwaták ma'a ekpayho nak Pi-hahirot, teyp nak ma'a Migdol halep nak wátsam ekwányam, ekpayho nak ma'a Baal-sefón. Sa' elpakxenagkok ma'a halep nak xa yókxexma nak, ekpayho nak ma'a wátsam ekwányam. 3 Tén sa' faraón katnehek kalchetmok apwáxok se'e: ‘Melya'ásegkok yaqwánxa elmahagkok ma'a israelitas. Apkelweynchámeyha aqsa m'a yókxexma meykexa énxet.’ 4 Eynaqtéssesek sa' eyke ko'o apwáxok ma'a faraón, wának sa' nahan emenxenek; tén sa' axekmósek ko'o ekwánxa sekmowána ekweykekxoho m'a apyókxoho sẽlpextétamo apagkok, tén sa' ma'a egipcios elya'ásegwók ko'o sektáha Wesse'.”
Aptamhágkek axta nahan israelitas xa ektáha nak. 5 Aplegágweykxeyk axta nahan amya'a wesse' apwányam Egipto apkelxeganakmo m'a israelitas. Keñe axta m'a wesse' apwányam, tén han ma'a apyókxoho apkeláneykha, apyaqmagkasa mók aptáhakxa apkelxeyenma m'a énxet'ák nak. Aptáhak axta apkelpaqmeta s'e: “¿Yaqsa axta kexaha ektéma néghayo apkelxegama m'a israelitas tén han nélwátessáseykegko m'a ektémakxa axta chá'a sẽltemessáseykha negko'o?”
6 Yetlókok axta nahan apkeltémo kóllánekxések ekpekhe agko' yátnáxeg apyenyawasso apagkok apkenchesso nak kempakhakma m'a faraón, apnaqlókek axta m'a sẽlpextétamo apagkok. 7 Apnaqlókek axta seiscientos yátnáxeg apkelyenyawasso élyennaqte éltaqmalma, tén han ma'a ekyókxoho yátnáxeg apkelyenyawasso nak ma'a Egipto, xama xama sẽlpextétamo axta nahan chá'a apchánte apagko'. 8 Wesse' egegkok axta eyke apyennaqtessásak apwáxok ma'a faraón, apkeltamhók axta emenxenek ma'a israelitas, apkelántekkek axta apkelásennagkama m'a ektémakxa axta chá'a apkelyennaqte. 9 Apkelántekkek axta egipcios apyókxoho sẽlpextétamo apagkok ekyetlómo yátnáxeg apkelyenyawasso tén han apkelchánte yátnáxeg apkelamhágko m'a israelitas. Apkeltahanyeykxeyk axta m'a neyáwa wátsam ekwányam, ekpayho nak ma'a Pi-hahirot, halep axta m'a Baal-sefón, cham'a apkekhegweyktamxa axta apkelpakxenweykto. 10 Xama axta apkelwet'a israelitas apchágketchessekmo faraón tén han egipcios ma'a apheykegkaxa axta, apkelakak axta ekwányam agko', tén axta apkelmaxneya Wesse' egegkok apkeltamho epasmok. 11 Keñe axta kéltáha kéláneya Moisés s'e:
—¿Mékoya takhaxpop Egipto, cham'a sẽlántekkesakxa axta apkeltamho nak negko'o agmassegwak se'e yókxexma meykexa nak énxet? ¿Yaqsa ektáha senteméssesa nak xa ektáha nak? ¿Yaqsa ektéma sẽlántekkessama nak Egipto? 12 Axta nentemék eykhe chá'a neganagkama exchep neyseksa negheykha axta Egipto s'e: ‘Hẽgho aqsa ólteméssesha negko'o m'a egipcios. ¡Tásek axta aptéma aqsa sẽlásenneykha m'a, megkaxnawok se'e peyakxa nak agmassegwa', yókxexma meykexa nak énxet!’
13 Aptáhak axta Moisés apchátegmowágkokxo énxet'ák se'e:
—Nágkóle'. Kólxeg aqsa, kóllano m'a apmako nak elának sakhem Wesse' egegkok yaqwayam elwagkasek teyp, hakte megkólwetekxók sa' chá'a kéxegke egipcios s'e ektáhakxa nak kélwet'a sakhem. 14 Nágkatneykha kélwáxok, Wesse' egegkok sa' elnapakpok elmeyók kéxegke.
15 Aptáhak axta Wesse' egegkok apcháneya Moisés se'e:
—¿Yaqsa ektáha sélmaxneya nak apkeltamho apasmok? ¡Yána' aqsa elxog ma'a israelitas! 16 Ey'és sa' xép néten aptasqapeykha, tén sa' elya'aksek nahan néten apmék elyetnakhaksek ánet nekhaw'ék emeykásekxak neyseksa m'a wátsam ekwányam, yaqwayam sa' elyeykhekxak yetlo ekyamáyóxma m'a israelitas. 17 Ko'o sa' eyke alyennaqtéssesek apkelwáxok ma'a egipcios, wának sa' nahan emenxenek; tén sa' axekmósek ekwánxa sekmowána m'a faraón tén han ma'a apyókxoho sẽlpextétamo apagkok, ekweykekxoho m'a yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok, tén han ma'a apkelchánte nak yátnáxeg. 18 Ekxekmóssek sa' agkok ekwánxa sekmowána m'a faraón, tén han ma'a yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok nak ekweykekxoho m'a apkelchánte nak yátnáxeg, elya'ásegwók sa' ko'o sektáha Wesse' m'a egipcios.
19 Ñohok axta nahan ekyaqmagkasa mók élmeykegkaxa m'a Dios apchásenneykha tén han ma'a yaphope émha élxegamo axta chá'a apmonye'e neyseksa apkelxega m'a israelitas, chánweykxeyk axta ma'a neptámen. 20 Kenegwákxeyk axta apmonye'e sẽlpextétamo Egipto xa yaphope émha nak, cháhakkassek axta ekpayhókxa apchaqnágkaxa m'a israelitas; yáqtéssessek axta exma m'a egipcios, keñe axta m'a israelitas kelsássessek axta aqsa exma. Axta keñamak meltahanyékxo yókxoho axta'a egipcios ma'a israelitas.
21 Apya'ássek axta apmék ekpayhókxa neyseksa wátsam ekwányam ma'a Moisés, tén axta Wesse' egegkok apcháphasa éxchahayam ekyennaqte agko' eñama m'a ekteyapmakxa ekhem, kexchahakmek axta nahan yókxoho axta'a m'a, tén axta ekmeykásekxo neyseksa élana ánet nekhaw'ék ma'a wátsam ekwányam nak. Xapop agko' axta aptemessásekxak Wesse' egegkok ma'a neyseksa wátsam ekwányam, 22 xapop agko' axta nahan apkelyeykhákxak ma'a israelitas, cham'a ánet nekhaw'ék ekmayheykekxa nak neyseksa m'a yegmen, xama axta m'a ekpayho nak nélya'assamakxa tén axta nahan mók ma'a ekpayho nak nensagqalwa.
23 Apkelántaxneyk axta nahan neptámen apkelamhágko m'a apyókxoho apkelchánte yátnáxeg tén han ma'a faraón yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok. Apmenxenchek axta nahan ekweykmoho m'a neyseksók wátsam ekwányam; 24 amonye' élseye axta nahan apkelmexantámho Wesse' egegkok ekpayhókxa aphágkaxa m'a sẽlpextétamo Egipto, neyseksa apha axta m'a neyseksa táxa émha tén han ma'a yaphope, tén axta aptegkesa nepyeseksa m'a magya'áseyak nak yaqwánxa antéhek. 25 Apkelhaxyawassásegkek axta chá'a amagkok ma'a yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok, mopwancha'ak axta apmako eltahañekxa'. Tén axta aptáha apkelpaqmeta egipcios se'e:
—Óltaqhegwa aqsa neptámen israelitas, Wesse' apagkok appasmak xa énxet'ák nak, ẽlenmexchek negko'o.
26 Keñe axta Wesse' egegkok aptáha apcháneya Moisés se'e:
—Ey'és sa' apmek ekpayhókxa nak ma'a wátsam ekwányam, yaqwayam sa' keypetchekxak mók ma'a yegmen, kápekxak sa' nahan ma'a egipcios, tén han ma'a yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok nak ekweykekxoho m'a apkelchánte nak yátnáxeg.
27 Apya'ássek axta apmek Moisés ekpayhókxa m'a wátsam ekwányam, keñe axta élsaka, ekyetnákxo makham yegmen ma'a ekyetnamakxa axta chá'a. Xama axta apmako yenyahagkok ma'a egipcios, chápeykxeyk axta m'a wátsam ekwányam. Apkelweykásegkek axta Wesse' egegkok xa énxet'ák nak. 28 Xama axta ekwánaqmákxo ekyetnákxo ekyetnamakxa agko' ma'a yegmen, sawhawók axta eyápeykxo m'a yátnáxeg apkelyenyawasso tén han ma'a apkelchánte axta chá'a yátnáxeg, ekweykekxoho m'a apyókxoho sẽlpextétamo ektáha axta apkelántaxno m'a wátsam ekwányam apmáheyo emenxenek ma'a israelitas. Méko axta xama enxoho sẽlpextétamo apagkok apkeymomap ma'a faraón. 29 Keñe axta m'a israelitas apkelyeykhákxo aqsa xapop agko' ma'a neyseksa nak wátsam ekwányam, cham'a neyseksa nak ekmayheykekxa m'a ánet nekhaw'ék yegmen, xama axta m'a nélya'assamakxa nak tén axta nahan mók ma'a nensagqalwa nak.
30 Cháxa ekhem apkelwagkasakxa axta teyp Wesse' egegkok israelitas neyseksa apkelma m'a egipcios, apkelwet'ak axta nahan israelitas egipcios aphopák ma'a neyáwa wátsam ekwányam nak. 31 Xama axta apkelwet'a israelitas ekwánxa apmopwána Wesse' egegkok apkelnapa m'a egipcios, apkelweykásenteyk axta apqatkok nápaqtók Wesse' egegkok, maxta elya'ássekmok, tén han ma'a Moisés ektáha axta chá'a apchásenneykha.
Etam guive Mar Rojo peve
1 Ñandejára he'i Moiséspe: 2 —Ere Israel guápe tojevy ha topyta Pi-Hahirot renondépe, Migdol ha yguasu pa'ũme, Baal-Sefón rovái. Pepyta upépe yguasu ypýpe. 3 Faraón he'íta Israelguáre: “Oiko hikuái opa rupi rei oikuaa'ỹ rehe mamópa ohóta, ha yvy ojeiko'ỹha ohape jokóta chupe kuéra”. 4 Ahejáta Faraón oñembopy'a hatã ha pene muña. Che katu ahechaukáta che reko mimbipa Faraón ha iñorãirõha kuérape, toikuaa Egiptogua cheha opa mba'e Jára.
Upéicha ojapo hikuái.
Egiptogua omuña Israel guápe
5 Oñemombe'u vove Egipto ruvicha guasúpe Israelgua oho hague, ha'e ha hembiguái kuéra he'i hikuái:
—Maerã piko jaheja Israelgua osẽ ñande poguýgui? 6 Faraón oguenohẽka ikárro ñorãirõrã ha ogueraha iñorãirõha kuéra yvy rupigua ha kavaju arigua. 7 Oiporavo 600 kárro iporãvéva ha opaichagua kárro Egipto pegua, huvicha kuéra reheve. 8 Ñandejára oheja Egipto ruvicha guasu Faraón oñembopy'a hatã ha omuña Israel guápe, ha'e kuéra osẽ aja ojeroviaitévo ijehe. 9 Egiptogua omuña chupe kuéra kavaju arigua, Faraón kárro arigua ha iñorãirõha kuéra yvy rupigua reheve. Ohupyty hikuái Israel guápe opytu'u aja yguasu ypýpe, Pi-Hahirot renondépe, Baal-Sefón rovái. 10 Oñembojávo Faraón, Israelgua ohecha Egiptogua omuñaha chupe kuéra, tuicha okyhyje ha osapukái Ñandejárape. 11 He'i hikuái Moiséspe:
—Ndaipóri piko Egíptope yvy roñeñotỹ haguã, ajeve ore reru romano haguã yvy ojeiko'ỹháme? Maerã voi piko ore renohẽ Egíptogui? 12 Ro'e voi ndéve kuri: “Ore rejápe toroiko Egiptogua rembiguái ramo. Iporãve roiko upéicha ha ani romano yvy ojeiko'ỹháme!”
13 Moisés he'i chupe kuéra:
—Ani pekyhyje térã pejepy'apy mba'evére! Pehecháta hína ko árape upe Ñandejára ojapótava. Umi Egiptogua pehecháva ágã, ndapehecha mo'ãvéi águive. 14 Ñandejárante voi oñorãirõta pende rehe ha natekotevẽi pejepy'apy mba'evére.
15 Ñandejára he'i Moiséspe:
—Maerãpa resapukái rei chéve? Ere Israel guápe toho hapére. 16 Nde katu ehupi yvyra jekoha, eipyso nde po Mar Rojo ári ha emboja'o hi'y kuéra ojuehegui ikatu haguã Israelgua ohasa yvy rupi. 17 Che ahejáta Egiptogua oñembopy'a hatã ha ojepoi Israelgua rapykuéri, ajechaukáta che mimbipápe Faraón, ikárro ha ñorãirõhára kárro arigua, kavaju arigua ha yvy rupigua renondépe. 18 Oikuaáta umi Egiptogua cheha opa mba'e Jára, ajechauka ramo che mimbipápe che yvytúvo Faraón, ikárro kuéra ha umi ñorãirõha kárro arigua, kavaju arigua ha yvy rupiguáre.
19 Ñandejára remimbou*f** ha upe arai ohóva Israelgua renondépe ohasa hapykue gotyo, 20 ha oñemoĩ Egiptogua ha Israelgua pa'ũme. Upe arai ñembo'y omopytũ Egiptogua gotyo ha ohesape Israelgua gotyo. Umi Egiptogua, ndohecháigui mba'eve, ndaikatúi ohupyty Israel guápe upe pyharépe. 21 Moisés oipyso ipo Mar Rojo ári ha Ñandejára ombopeju pyhare pukukue kuarahy resẽ guio yvytu ratã omboja'óva y kuéra ojuehegui. 22 Israelgua ohasa pe Mar Rojo yvy rupi, ha umi y aty oñembo'y ijykére kuéra mokõive henda guio. 23 Umi Egiptogua omuña chupe kuéra ha ojepoi hapykuéri umi y mbytépe opaite Faraón kavaju ha ikárro kuéra reheve. 24 Oguahẽvo ko'ẽju, Ñandejára oma'ẽ arai ha tata ñembo'y guive Egiptogua gotyo ha ojapo tuicha sarambi ijapytépe kuéra. 25 Ohekyipa ikárro kuéra rruéda ha ndaikatuvéi oku'e. Upérõ Egiptogua osapukái:
—Jaguevíke Israel guágui, cháke opa mba'e Jára oñorãirõ hesehápe kuéra ha oñemoĩ ñande rehe!
26 Ñandejára he'i Moiséspe:
—Eipyso nde po umi y ári, ha to'a Egiptogua, ikárro ha ikavaju arigua ári.
27 Moisés oipyso ipo yguasu ári ha umi y ho'a jey hendaguépe. Egiptogua katu ojerévo oguevi haguã ojetopa y renondépe. Upéicha Ñandejára ojaho'ipa ýpe chupe kuéra. 28 Umi y oguevívo hendaguépe ojaho'i Faraón ñorãirõhárape oike vaekue Israelgua rapykuéri ikárro kuéra reheve. Nahembýi peteĩnte jepe. 29 Israelgua katu ohasa yvy rupi yguasu mbyte rupi, ha hi'y kuéra oñembo'y ijykére kuéra mokõive henda guio. 30 Upe árape Ñandejára oipe'a Israel guápe Egiptogua poguýgui; ha Israelgua ohecha umi Egiptogua re'õngue y rembe'ýpe. 31 Ohechávo Israelgua Ñandejára pyapy oinupã mbarete etereíva Egipto guápe, omomba'e chupe ha oguerovia Ñandejára ha hembiguái Moiséspe.