Oseas apteme wesse' apwányam ma'a Israel
1 Apcheynamók axta apteme wesse' apwányam Oseas ma'a Israel, Elá axta apketche, ekweykmo axta doce apyeyam apteme wesse' apwányam ma'a Ahaz, wesse' apwányam nak Judá, nueve apyeyam axta weykmok apteme wesse' apwányam ma'a Samaria. 2 Asagkek axta eyke ektémakxa aqsok apkelane nápaqtók Wesse' egegkok, asextók axta eyke, axta kaxnawok ma'a apkelwesse'e apkelwányam aptamhéyak axta apmonye'e apkelwesse'e apkelwányam ma'a Israel, metyapmakxa axta.
3 Apketámeykegkek axta Salmanasar, wesse' apwányam nak Asiria m'a Oseas, keñe axta Oseas apmeyásamákpo aqsa aptéma apkeláneykha, eyánmagkasek axta chá'a aqsok yókxoho apyeyam. 4 Apyekpelchágwokmek axta eyke Salmanasar apyexamakpoho apmáheyókxa etnéssesek Oseas apmáheyo yenmexek, keñe han apkeláphassama apkelxegexma'a aphakxa m'a So, wesse' apwányam nak Egipto, tén han apweteya ekmassama apyánmagkasso chá'a aqsok yókxoho apyeyam. Tén axta Salmanasar apkeltémo emakpok Oseas tén han kólaqxegkesek kañe' negmomaxchexa'; 5 keñe axta aptaxna m'a ekyókxoho apchókxa, apketámegkek axta m'a Samaria, apqántánxo apyeyam axta weykmok apkempakhe. 6 Keñe ekweykmo axta nueve apyeyam apteme wesse' apwányam Oseas, apmomchek axta wesse' apwányam Asiria m'a Samaria, keñe axta apkelmoma israelitas apnaqleykekxo Asiria, apkelhésseykmek axta m'a Halah, yókxexma nak Habor, wátsam nak Gozán, keñe han ma'a tegma apkelyawe apagkok nak medos.
7 Temegkek axta xa, hakte apkeláneykegkek axta melya'assáxma israelitas apkenmexeykekxo m'a Dios Wesse' apagkok, ektáha axta apkelántekkesso Egipto, apkelwagkassama axta teyp neyseksa apkelma m'a faraón, wesse' apwányam axta m'a Egipto, hakte apkelpeykessamók axta m'a mók aqsok kéláyókxa, 8 apyetlókassegkek axta han apkeltémakxa axta m'a énxet'ák, apkelántekkessama axta apmonye'e m'a Wesse' egegkok, tén han ma'a ektémakxa axta appekkenma m'a kelwesse'e apkelwányam axta Israel.
9 Apkelxeyenmeyk axta han chá'a israelitas ma'a amya'a megkapayhawo nak antéhek nempeywa apkenmexma m'a Dios Wesse' apagkok. Apkeláneykegkek axta han apkelpeykessamókxa chá'a kéleykmássesso m'a apyókxoho tegma apkelyawe nak, apwagkassamók axta han ma'a tegma néten apkenmeykegkaxa nak apkelhaxneykha, tén han ma'a tegma apkelyawe apkelyennaqte nak. 10 Apkeláncháseykegkek axta han meteymog apkeláyókxa, tén han kéleykmássesso Aserá, cham'a ekyókxoho egkexe, tén han ma'a kóneg nak yámet élyentaxno nak pessesse agkok, 11 apkelyetlókassegkek axta m'a apkeltémakxa axta énxet'ák, apkelántekkessama axta Wesse' egegkok apmonye'e, apkelwatnegkek axta chá'a m'a aqsok ekmátsa nak ekpaqneyam éten agkok, apkeláneykegkek axta han chá'a apkeltémakxa élmasagcha'a aplókassama m'a Wesse' egegkok. 12 Apkelpeykessamók axta aqsok kéleykmássesso, aqsok apkeltennassama axta Wesse' egegkok meltémo elanagkok.
13 Apkeltennassegkek axta eykhe Wesse' egegkok ma'a israelitas, apkelásenneykekxo axta m'a apyókxoho apkellegasso nak appeywa, tén han apkelwetayo nak chá'a aqsok, apkeltémo elwátesagkok apkeltémakxa ekmaso, tén han elanagkok ma'a apkeltémókxa nak antéhek tén han segánamakxa apagkok, ekyókxoho nélxekmowásamáxche', apmésso axta m'a apyapmeyk nano', apkelásenneykekxo axta m'a apkeláneykha apkellegasso nak appeywa. 14 Axta eyke elyaheykekxohok ma'a énxet'ák nak, apkelyennaqtéssegkek axta aqsa apkelwáxok, aptamheykegko axta m'a apyapmeyk nano', apkelya'ásseykmoho axta chá'a m'a Dios Wesse' apagkok; 15 apkeltaqnagkamchek axta m'a segánamakxa apagkok, keñe han ma'a ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho apkelánesso axta m'a apyapmeyk nano', tén han apchánamakxa axta etnahágkok apmésso axta. Apkelyetlamchek axta han ma'a aqsok kéláyókxa mékoho agko' nak, ektemessáseykekxo axta han mékoho m'a, apkeláneykegkek axta han ma'a aptamheykegkaxa axta m'a énxet'ák apheykha axta m'a nepyáwa, aqsok apkeltennassama axta meltémo elanagkok ma'a Wesse' egegkok. 16 Apyamasmeyk axta ekyókxoho m'a apkeltémókxa axta etnahagkok ma'a Dios Wesse' apagkok, apkeláneykegkek axta han ánet weyke étkók kelennay'awo sawo ekyexwase égmenek kélpeykáseykekxa, apkeleykmassáseykha axta han Aserá. Apkelpeykessamók axta han chá'a m'a yaw'a aphéyak nak néten keñe han ma'a Baal. 17 Apkelwatnegkek axta han chá'a m'a apketchek apkelennay'a, tén han kelwán'ák, aptamheykegkek axta han chá'a apkelya'áseykegkoho m'a aqsok ekpowásamáxche', tén han aptamheykegko apkelyohóxma, apkeláneykegkek axta aqsok ekmaso nápaqtók Wesse' egegkok aplókassama chá'a.
18 Aplókek axta Wesse' egegkok apkeltaqnaweygko énxet'ák Israel, keñe apkelántekkesa m'a aphakxa nak, wánxa axta aqsa apkeláyekmo m'a énxet'ák nak Judá. 19 Axta eyke han eláneykegkok apkeltémókxa axta etnahagkok Dios Wesse' apagkok ma'a énxet'ák Judá. Apkeláneykegkek axta aqsa m'a appekkenma axta énxet'ák Israel. 20 Tén axta Wesse' egegkok apkeltaqnaweykegko m'a israelitas aptawán'ák neptámen, mékoho axta aptemessáseykxa', apkelméssegkek axta m'a apkelmenyexma nak, ekwokmoho apkelántekkesa m'a apheykegkaxa nak. 21 Apkelyetnakhassegkek axta David aptawán'ák neptámen, massegkek axta appáxaqtésso m'a Israel, keñe axta énxet'ák Israel apteméssessama wesse' apwányam ma'a Jeroboam, Nabat axta apketche, apkelyenséssekmo axta apkelyetleykha Wesse' egegkok israelitas, tén han apkelánéseykegko axta melya'assáxma ekyawe agko'. 22 Apkeláneykegkek axta melya'assáxma énxet'ák Israel, aptémakxa axta m'a Jeroboam, axta elwátesseykmok apkeláneyak. 23 Keñe axta Wesse' egegkok apkelyetnakhassama aphakxa m'a énxet'ák Israel, ekhawo ektémakxa axta apxeyenma, apkelásenneykekxo axta m'a apkellegasso nak appeywa, cham'a apkeláneykha nak, tén axta énxet'ák Israel apkelmákpo kélnaqleykekxo Asiria, apheykegkaxa nak makham, ekwokmoho s'e negwánxa nak.
Pók énxet'ák kélhésseyam Samaria
24 Apnaqlókek axta wesse' apwányam Asiria énxet'ák Babilonia, Cuta, Avá, Hamat tén han ma'a Sefarvaim, apkelhéssekmek axta m'a tegma apkelyawe nak Samaria, apyaqmagkasso m'a israelitas. Apmomchek axta aptéma apagkok ma'a Samaria, keñe han apheykencha'a m'a tegma apkelyawe apagkok nak. 25 Apchahayak axta Wesse' egegkok méwa sekxók axta apkelheykmo m'a hakte axta elpeykessamók Wesse' egegkok xa énxet'ák nak, apkelnapmeyk axta nápakha. 26 Tén axta apkelxega apkeltennássekxo m'a wesse' apwányam Asiria: “Énxet'ák apkelya'asso axta exchep tegma apkelyawe nak Samaria yaqwayam exnakha m'a, melya'ásegkok ektémakxa kélpeykessamo aqsok kéláyókxa m'a apchókxa nak, kél'ak méwa m'a, kelnapchek han eñama melya'áseyak ektémakxa nélpeykessamo aqsok kéláyókxa.”
27 Keñe axta aptáha apkeláneya m'a wesse' apwányam nak Asiria: “Kóláphés sa' nápakha apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok kélmá axta kélnaqleykento s'e yaqwayam elhók ma'a tén han elxekmósek ektémakxa nélpeykessamo aqsok kéláyókxa m'a apchókxa nak.”
28 Keñe axta xama apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, kéltekkesso axta apkeñama Samaria apxega aphakmo m'a Betel, tén axta apkelxekmósa ektémakxa nélpeykessamo ma'a Wesse' egegkok. 29 Apkelánéyak apagko' axta eyke han chá'a aptemék aqsok apcháyókxa m'a pók aptémakxa énxet'ák, cham'a tegma apwányam apheykegkaxa axta chá'a, apnegkeneykegkek axta eyke chá'a apkelpeykessamókxa kéleykmássesso m'a egkexe apkeláneyak axta m'a samaritanos. 30 Keñe axta énxet'ák Babilonia apkeláneykegko kéleykmássesso Sucot-benot; keñe axta énxet'ák Cuta, xama kéláyókxa Nergal, keñe axta énxet'ák Hamat, xama kéláyókxa Asimá. 31 Keñe axta énxet'ák Avá apkeláneykegko xama Nibhaz, tén han xama Tartac, keñe axta énxet'ák Sefarvaim apkelwatnama chá'a apketchek apkelnáhakkassama Adramélec tén han Anamélec, aqsok apkeláyókxa axta. 32 Apkelpeykessamók axta han chá'a Wesse' egegkok, aptegyéyak apagko' axta eyke chá'a apkelmaxnéssesso énxet'ák apagkok, yaqwayam enxoho eltemeykha chá'a m'a kélpeykessamókxa nak kéleykmássesso. 33 Apkelpeykessamók axta eykhe chá'a m'a Wesse' egegkok, axta eyke elwáteseykegkok apkelpeykessamo m'a aqsok apcháyókxa apagkok apagko' nak, apkeltémakxa axta chá'a énxet'ák apkeleñémekxa axta kélántekkessamakxa axta.
34 Makhemek makham apkeláneyak ma'a ektémakxa axta aqsok apkeláneyak ma'a nanók axta, hakte melpeykessamók ma'a Wesse' egegkok, meláneykegkok han ma'a ektémakxa nak ma'a segánamakxa apagkok, tén han apchánamakxa nak etnahagkok, tén han ma'a ektémakxa nak nélxekmowásamáxche, tén han apkeltémókxa antéhek apkeltémo axta elanagkok Wesse' egegkok ma'a Jacob aptawán'ák neptámen, apteméssessama axta apwesey Israel. 35 Xama axta apkelánéssama ekhémo mók apkelpaqhetchásamákpoho Wesse' egegkok ma'a, axta aptemék apkelánagkama s'e: “Nágkólteme kéláyo m'a mók aqsok kéláyókxa nak, nágkólpeykesho, nágkólmés han aqsok kélnapma. 36 Hélpeykesho chá'a ko'o, sektáha nak Dios Wesse' kélagkok, ektáha axta sélántekkesso Egipto yetlo sekxekmósso ekyawe agko' sekmowána. Ko'o sa' aqsa chá'a héláwho', tén han hélpeykesho', tén han hélmések chá'a aqsok kélnapma nak. 37 Kóllána sa' han meyke kélyenseyam ma'a segánamakxa ahagkok, tén han seyánamakxa nak, tén han nélxekmowásamáxche', tén han séltémókxa nak kóltéhek sekmésso axta sektáxéssesso. Nágkólpeykesho chá'a m'a mók aqsok kéláyókxa nak. 38 Nágkalwagqamák ma'a ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho sélánésso axta ko'o kéxegke, nágkólpeykesho han mók aqsok kéláyókxa, 39 ko'o sa' aqsa chá'a wánxa hélpeykesho', sektáha nak Dios Wesse' kélagkok, alwagkasek sa' ko'o teyp kéxegke neyseksa apkelma m'a kélenmexma.”
40-41 Axta eyke elyaheykekxak xa énxet'ák nak, apkellenxanmeykegkók axta aqsa apkeláneyak ma'a apkeltémakxa axta nano'; apkelpeykessamók axta han chá'a Wesse' egegkok, keñe apkellenxanmeykegkoho han apkelpeykessamo m'a aqsok kéleykmássesso apagkok. Hawók axta aqsok apkeláneyak aptawán'ák neptámen ma'a apyapmeyk nanók axta, apkeláneykegkek makham ekwokmoho s'e negwánxa nak.
Ho'a Samaría, ha Israelgua ojereraha tetã ambuépe
1 Áño 12 oisãmbyhy haguépe Judá ruvicha guasu Ahaz, oñepyrũ oisãmbyhy Israel retãme Oseas Elá ra'y, ha oisãmbyhy 9 áño Samáriape. 2 Hembiapo katu ivai Ñandejára renondépe, ndaha'éi jepe hembiapo vai etéva Israel ruvicha guasu kuéra imboyve guaréicha.
3 Asiria ruvicha guasu Salmanasar, ondyry Oseas rehe ha ha'e opyta hembiguái ramo ha ohepy me'ẽ chupe tembiguái impuésto. 4 Salmanasar katu oikuaa Oseas opu'ã ñemiha hese, omondo hague hembijokuái Egipto ruvicha guasu So rendápe ha ndo hepy me'ẽveiha chupe impuésto. Upérõ Salamanasar omonambisãuka Oséaspe; 5 upéi ojasuru pe tetãme ha omongora Samaría ondyrývo hese mbohapy áño pukukue. 6 Ipahápe, áño 9 oisãmbyhy haguépe Oseas, oñemomba'e Samaría rehe, ha Israel guápe ogueraha jepokuahápe Asiria gotyo ha omohenda Halah héravape, ysyry Gozán pegua Habor yvýpe, ha médo táva kuérape.
7 Kóva ojehu Israelgua ojapo haguére ivaíva Tupã Ijára renondépe, oguenohẽ vaekue chupe kuéra Egíptogui ha oipe'a Egipto ruvicha guasu faraón po guýgui; ha'e kuéra katu omomba'e guasu ambue tupã nguéra, 8 ha ojapo mba'e vai ojapóva tetã nguéra Ñandejára omosẽ vaekue henonderãgui, ha umi mba'e vai ojapouka vaekue chupe kuéra Israel ruvicha guasu kuéra. 9 Israelgua oñe'ẽ meguã Tupã Ijárare, ha omopu'ã tupã nguéra tekoha opa itáva rupi, hóga yvate kuéra oñema'ehágui ha táva kuéra oñemombaretéva rupi. 10 Omopu'ã avei ita ñembo'y oñemboykéva tupã nguérape ha Astarté*f** ra'ãnga opa ijyvateha rupi ha opa yvyra máta guasu guýpe, 11 ha ojapoháicha tetã nguéra Ñandejára omosẽ vaekue henonderãgui, ohapy insiénso ha ojapo opaichagua tembiapo ahẽ, ombopochývo Ñandejárape. 12 Omomba'e guasu tupã gua'u kuéra, Ñandejára he'i porã vaekue ani haguã ojapo.
13 Opa maranduhára*f** ha mba'e rechahára*f** rupi, Ñandejára omomarandu vaekue Israel guápe oheja haguã hape vai ha ojapo haguã Ñandejára rembiapoukapy, hembipota ha ñeheko mbo'e ome'ẽ vaekue itúva kuéra ypy kuépe hembiguái maranduhára kuéra rupi. 14 Ha'e kuéra katu ndoikuaaséi mba'eve, akóinte uvei oikose iñakãre itúva kuéra ypy kuéicha, ndojeroviái vaekue Tupã Ijárare, 15 omboyke hembipota ha pe ñe'ẽ ñome'ẽ ojapo vaekue itúva kuéra ypykue ndive, ha hembiapoukapy ome'ẽ vaekue chupe kuéra. Upéva ári oho tupã nguéra rapykuéri naiporãiva maraverã, ha upéicha ha'e kuéra avei naiporãi maraverã, ha ojapo umi mba'e tetã nguéra ijere rehegua ojapóva, Ñandejára he'i vaekue chupe kuéra ani haguã ojapo. 16 Ojeheja opa Tupã Ijára rembiapoukapýgui, ha ojapo ijupe mokõi tóro ra'y vrónse ñemboyku pyrégui ha peteĩ Astarté*f** ra'ãnga, ha avei omomba'e guasu opaite mbyja yvága pegua ha Baálpe. 17 Ohapyka avei ita'ýra ha itajýra teépe, ojapo avei paje ha mba'e ñemi kuaa, ha oñeme'ẽ opaichagua tembiapópe ivaíva Ñandejára renondépe, ombopochy rendývo chupe.
18 Ajeve Ñandejára ipochy rendy Israelgua ndive ha omosẽ henondégui chupe kuéra; Judá ñemoñare ñoiténte oheja. 19 Judá katu ndojapói avei Tupã Ijára rembiapoukapy, ojapo uvei opa mba'e Israelgua ojapóva. 20 Upérõ Ñandejára ndaija'evéi Israelgua ñemoñare rehe ha omoingo tĩndyhápe ome'ẽvo mondaha kuéra pópe ha ipahápe omosẽvo henondégui chupe kuéra. 21 Oipe'a David rogaguágui Israel guápe, ha Israelgua oiporavo huvicha guasúrõ Jeroboam Nabat ra'ýpe; kóva oipe'a Israelgua Ñandejáragui ha ojapouka chupe kuéra ivai etereíva. 22 Upéicha Israelgua ojapo opa umi mba'e vai ojapo vaekue Jeroboam, ha ndopoivéi umívagui. 23 Ipahápe Ñandejára omosẽ henondégui Israel guápe, omomarandu haguéicha opa hembiguái maranduhára rupi, ha upéva rehe Israelgua ojereraha jepokuahápe Asíriape, oikohápe ko'ágã peve.
Samáriape ojeiko jey
24 Asiria ruvicha guasu ogueraha táva kuéra Babilonia, Cuta, Ava, Hamat ha Sefarvaim pegua kuérava ha omohenda táva kuéra Samaría guápe Israelgua rendaguépe. 25 Umíva katu nomomba'e guasúi Ñandejárape ha upéva rehe Ñandejára omondo jaguarete ojukáva chupe kuéra. 26 Upévare oho hikuái Asiria ruvicha guasu rendápe ha he'i chupe: “Umi reraha vaekue Samaría táva kuéra rupi opyta haguã upépe, ndoikuaái tupã upépe guápe, ha nomomba'e guasúigui chupe omondo hese kuéra jaguarete ojukáva ohóvo chupe kuéra.”
27 Upéicha rupi Asiria ruvicha guasu he'i: “Pemondo pa'i kuérava peru vaekue upégui, oheko mbo'e haguã chupe kuéra upepegua tupã guiguáre.”
28 Upérõ peteĩ pa'i ojereraha vaekue Samáriagui oho ha opyta Betélpe, ha oheko mbo'e chupe kuéra omomba'e guasúvo Ñandejárape. 29 Opáichavo peteĩ-teĩ tetã ojapo tupã imba'e teéva upe táva oikohápe ha omoĩ umi tekoha omopu'ã vaekue Samariagua ijyvateha rupi. 30 Umi Babiloniagua ojapo peteĩ Sucot-Benot ra'ãnga; Cutagua, peteĩ Nergal ra'ãnga ha Hamatgua, peteĩ Asimá ra'ãnga. 31 Avagua ojapo peteĩ Nibhaz ha peteĩ Tartac ra'ãnga, ha Sefarvaimgua ohapy ita'ýra kuéra tatápe mymbahapy*f** ramo itupã nguéra Adramélec ha Anamélecpe. 32 Avei omomba'e guasu Ñandejárape, omoingo jepe pa'i kuéra ijapytépe guánte, hembiapo haguã tupã nguéra tekohápe. 33 Upéicha rupi, omomba'e guasúrõ jepe Ñandejárape, akóinte omomba'e guasu itupã nguérape ojepokuaa haguéicha hetãme.
34 Ko'agãite peve ojapo gueteri upéicha, nomomba'e guasúi niko Ñandejárape ha ndojapói umi tembiapoukapy Ñandejára ome'ẽ vaekue Jacob ñemoñarépe, ha'e ombohéra vaekue Israel. 35 Ñandejára oñoñe'ẽ me'ẽ ramo guare hendive kuéra, he'i vaekue chupe kuéra: “Ani pemomba'e guasu tupã ambue kuérape, térã peñesũ henondépe, térã peikuave'ẽ chupe kuéra mymbajuka. 36 Pe che momba'e guasúke chéve Tupã pende Jára poguenohẽ vaekue Egíptogui pyapy mbaretépe. Chéve añoitéke pemomba'e guasu ha pemymbajuka. 37 Avei pejapóke umi tembiapoukapy ha tembipota ahai vaekue peẽme guarã ha ani pemomba'e guasu tupã ambuépe. 38 Aníke pende resarái pe ñe'ẽ ñome'ẽgui ajapo vaekue pene ndive, térã pemomba'e guasu ambue tupãme, 39 chéve ñoite Tupã pende Járapente uvei, ha poipe'áta pende rehe ija'e'ỹva po guýgui.”
40-41 Umi tetã nguéra katu ndoikuaaséi mba'eve; akóinte uvei ojapo ojepokuaa haguéicha ha, omomba'e guasúvo Ñandejárape, omomba'e guasu avei itupã gua'u kuérape; ha iñemoñare kuéra ojapo avei ijypykue ojapo haguéicha. Ha ko'ágã peve ojapo gueteri péicha.