David apteme apwányamo'
1 Apwányamók apagko' axta aptemék wesse' apwányam David. Kóltaqmelcheshok axta eykhe chá'a kélaqlasso, megkamexnekxeyk axta eyke chá'a apyempehek. 2 Axta keñamak aptéma apkenagkama apkeláneykha s'e: “Wesse', kéméxcheyk ko'óneyk negko'o exchep antegyesha xama kelán'a étkok meyke atáwa', yaqwayam enxoho chá'a kalanaksek aqsok tén han kataqmelchesek, tén han kalméxencheshok chá'a m'a aptena enxoho.”
3 Kéltegyáseyha axta xama kelán'a étkok ektaqmalma agko' ma'a ekyókxoho nak Israel, keñe kélwetágwokmo xama m'a yókxexma nak Sunem, ekwesey axta Abisag, kélyentegkásenteyk axta wesse' apwányam. 4 Tásók agko' axta m'a Abisag, taqmelchessegkek axta m'a wesse' apwányam, kelánessegkek axta han chá'a aqsok, axta eyke etnéssesseykmohok exma xama enxoho m'a wesse' apwányam nak.
Adonías aptemessásamap apagko' wesse' apwányam
5 Keñe m'a Adonías, David axta apketche tén han Haguit, apkelánékxeyk axta aptáhakxa yaqwayam yenmexek apxéna peya etnehek wesse' apwányam. Apkeltamhók axta kóllánésagkok yátnáxeg apyenyawasso apkenchesso nak kempakhakma, tén han apkelchánte nak yátnáxeg, tén han apkeltamho kóltegyesha cincuenta énxet apkelyetleykha chá'a apmahágkaxa enxoho. 6 Axta eyke etaqnaweykha xama enxoho m'a apyáp, axta han elmaxneyeykha chá'a yaqsa ektéma apkeláneya chá'a m'a apkeláneya nak chá'a. Axayók axta han aptéyam ma'a Adonías neptámen ma'a Absalón, aptásek axta han ma'a. 7 Nanók axta appenchesso apkelpaqhetchásamákpoho m'a Joab, Seruiá axta étche, tén han ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Abiatar, appasmomchek axta han apmáheyókxa etnehek. 8 Axta eyke emáheyók epasmok Adonías ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc, tén han Benaías, Joiadá axta apketche, tén han Natán, apteme axta Dios appeywa aplegasso, tén han Simí, énxet apmésso axta chá'a appeywa m'a wesse' apwányam, keñe han ma'a David sẽlpextétamo apagkok apkelyennaqte nak.
9 Apkeláneyak axta han ektámáxche ekyawe Adonías, cham'a nekha nak meteymog ekyawe Zohélet, émha nak keto' ma'a ekteyapmakxa yegmen nak Roguel. Apkelnapchek axta nepkések tén han weyke étkók kelennay'awo', keñe han ma'a weyke étkók eknaqmele agko' nak, tén axta apkeláneyáncha'a m'a apyókxoho nak apkelyáxeg'a, wesse' apwányam nak apketchek, keñe han ma'a apyókxoho nak énxet'ák Judá, apkeltamheykha axta chá'a m'a aphakxa nak wesse' apwányam; 10 axta eyke yáneyáha m'a Dios appeywa aplegasso Natán, tén han ma'a Benaías, tén han ma'a David sẽlpextétamo apagkok, keñe han ma'a apyáxeg Salomón. 11 Tén axta appaqhetchesa Natán ma'a Betsabé, egken nak Salomón. Aptáhak axta apcháneya:
—¿Leg'aya amya'a aptemessásekpoho apagko' wesse' apwányam ma'a Adonías, Haguit étche nak, meyke apya'áseyak ma'a David wesse' egegkok nak? 12 Agkések sa' ko'o exche' sekpeywa, yaqwayam sa' kawagkasaxchek teyp, yetlo m'a étche Salomón. 13 Kamyekxa sa' ma'a aphakxa nak wesse' apwányam David, katne sa' kának se'e: ‘Wesse', naqsók axta exchep apteméssessók appeywa yaqwayam etnehek apyaqmagkasso apteme wesse' apwányam ma'a hatte Salomón. ¿Yaqsa eyke ektáha aptáha nak kaxwók wesse' apwányam Adonías?’ 14 Ataxnegwakxak sa' ko'o neyseksa ekpaqhetchesso exche' m'a wesse' apwányam, keñe sa' atnéssesek naqso' ma'a ektáhakxa ekpeywa.
15 Xegkek axta Betsabé ekmeyákxo m'a aphakxa nak wesse' apwányam, cham'a apteyenmakxa nak. Apwányamók apagko' axta aptemék ma'a David, Abisag axta han chá'a ektaqmelchesso, ekteme axta sunamita. 16 Háxegwokmek axta Betsabé apmonye' wesse' apwányam ekwokmoho ektekxekwa'akto nát xapop, keñe axta wesse' apwányam aptáha apkelmaxneyáncha'a:
—¿Yaqsa ektáha?
17 Chátegmowágkek axta m'a:
—Wesse', éltennassegkek axta ko'o exchep yetlo apxeyenma Dios Wesse' apagkok apwesey etnehek apyaqmagkasso apteme wesse' apwányam ma'a hatte Salomón, exek ma'a aphamakxa nak. 18 Aptemessáseykpek eyke wesse' apwányam ma'a Adonías, keñe exchep wesse' mey'ásegko. 19 Apkelnapchek han weyke kelennay'awo', tén han weyke étkók, tén han apxámokma apagko' nepkések, apkeláneyáha han ma'a apketchek nak xép, wesse'; apcháneyáha han ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Abiatar yetlo Joab, apteme nak apkemha apmonye' sẽlpextétamo, keñe megyáneyáncha'a m'a Salomón, apketche nak xép wesse'. 20 Wesse', apyókxoho énxet'ák Israel apkelhaxnak exének énxet yaqwayam etnehek apyaqmagkasso apteme wesse' apwányam. 21 Sa' agkok exénak, apketsekkek sa' agkok xép wesse', ólxénaxchek sa' negko'o antekyók yetlo m'a hatte Salomón.
22 Neyseksa ekpaqhetchesso wesse' apwányam axta apwákxo m'a Dios appeywa aplegasso Natán, 23 kéltennássek axta han ma'a wesse' apwányam. Xama axta apwokmo Dios appeywa aplegasso m'a aphakxa nak wesse' apwányam, apháxahánteyk axta apmonye' ekwokmoho aptekxekwa'akto nápat xapop, 24 keñe aptáha apkelmaxneyáncha'a:
—Wesse', ¿xeyepya apkeltémo etnehek wesse' apwányam Adonías apyaqmagkasso exchep wesse'? 25 Apkelnapchek sakhem weyke kelennay'awók ma'a, tén han weyke étkók, tén han apxámokma m'a nepkések, apkeláneyáha han ma'a apketchek nak xép wesse', tén han ma'a sẽlpextétamo kelwesse'e nak, tén han Abiatar, apteme nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok. Aptókagkek ma'a, apyenágkek han apyenéyak xamo' ma'a, aptáhak chá'a apkelyennaqtésawo apkelpeywa s'e: ‘¡Megkatnégwomek sa' chá'a néxa apteme wesse' apwányam Adonías!’ 26 Keñe ko'o meheyáneyáncha'a, megyáneyáha han ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc, tén han Benaías, Joiadá apketche, tén han ma'a Salomón, apketche nak xép wesse'. 27 ¿Apkeltémo enxeykel'a exchep katnehek xa wesse', meyke séltennasso ko'o énxet yaqwayam etnehek apyaqmagkasso apteme wesse'?
David apxeyenma etnehek apyaqmagkasso Salomón
28 Apkeltamhók axta kólyentawakxak wesse' apwányam David ma'a Betsabé. Xama axta ekwokmo Betsabé m'a aphakxa nak wesse' apwányam, kenegwokmek axta apmonye'. 29 Tén axta wesse' apwányam aptáha naqso' appeywa s'e:
—Naqsók ko'o ektemessásak yetlo sekxeyenma Wesse' egegkok apwesey, semallahanchesso axta m'a ekyókxoho ektémakxa ekyentaxno sekha, 30 alának sa' sakhem ma'a sekteméssessama axta naqso' yetlo sekxeyenma Wesse' egegkok apwesey, Dios nak Israel: Salomón sa' etnehek seyaqmagkasso sektémakxa nak wesse' apwányam, étche nak xeye', sa' etnehek wesse' apwányam netámen ko'o.
31 Háxahánteyk axta Betsabé apmonye' wesse' apwányam ekwokmoho ektekxekwa'akto nát xapop, keñe ektáha ekpeywa s'e:
—¡Megkatnégwomek sa' néxa exchep apha wesse' ahagkok, wesse' apwányam David!
32 Keñe axta wesse' apwányam David apkeltamho kólyentawakxak ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc, tén han Natán apteme axta Dios appeywa aplegasso, keñe han ma'a Benaías, Joiadá apketche. Xama axta apkelwokmo m'a aphakxa nak wesse' apwányam, 33 aptáhak axta apkeláneya m'a:
—Kólána sa' etnehek apkelxegexma'a m'a séláneykha apkeltamheykha nak chá'a sekhakxa', kólchenátches sa' seyánte élyeheykok ma'a hatte Salomón, kólyentem sa' ma'a Guihón; 34 apteméssessek sa' agkok wesse' apwányam Israel ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc, tén han ma'a Dios appeywa aplegasso Natán, kólpáwés sa' nepkések apkennawók apkepetek, keñe sa' kóltéhek kólpáxamha s'e: ‘¡Megkatnégwomek sa' néxa apteme wesse' apwányam Salomón!’ 35 Keñe sa' kólyetlanták makham yaqwayam enxoho éxyók exnaták ma'a sektaháno ektaqmalma nak etnehek wesse' apwányam seyaqmagkasso ko'o, hakte émenyeyk ko'o etnehek apkemha apmonye' m'a Israel, tén han Judá.
36 Apchátegmowágkek axta wesse' apwányam ma'a Benaías, apketche nak Joiadá:
—¡Katnahagkok sa', cháxa apkeltamhókxa etnehek Wesse' egegkok xa, cham'a Dios apagkok nak xép wesse'! 37 Kaxhok sa' ekwánxa appasmo Wesse' egegkok Salomón ma'a ekwánxa axta chá'a appasmoma exchep wesse', eyánchessesagkohok sa' han ma'a aptémakxa nak wesse' apwányam, eyeykhássessamhok sa' ma'a ekweykenxa axta exchep apteme wesse' apwányam.
38 Yetlókok axta apxega m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc, yetlo Natán apteme nak Dios appeywa aplegasso, tén han Benaías, Joiadá apketche, tén han quereteos, keñe han peleteos, apkenátchessek axta Salomón ma'a David apchánte élyeheykok, apya'ássek axta m'a Guihón. 39 Axta apmohok apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc, aqsok egkepetek ekyetnama axta m'a kélpakxanma appagkanamap nak yetlo pexmok égmenek kélyeta, apyegkenchessek axta apqátek Salomón apteméssesa wesse' apwányam. Yetlókok axta han kélpáwasso nepkések apkennawók apkepetek, keñe axta apyókxoho énxet'ák aptáha apkelyennaqtésawo apkelpeywa s'e: “¡Memassegwomek sa' wesse' apwányam Salomón!” 40 Apkelyetlókek axta han apyókxoho énxet, apkelpáwássek axta yámámok. Awanhók agko' axta élpayheykekxa apkelwáxok, máxa axta táhak ekpaqxa enxoho neyseksa xapop eñama apkelpáxameykha ekyennaqte.
41 Chaqhawók axta appenchásegkaxa aptéyak apkelleg'a ekyennama exma m'a Adonías yetlo apyókxoho ektáha axta apkeláneyeykha. Xama axta apleg'a Joab ekpáwà m'a aqsok egkepetek kélaqkahasso, axta aptáhak se'e:
—¿Yaqsa ektáha ekyennama nak exma tegma apwányam?
42 Neyseksa appaqmeyesma axta han apwákxo m'a Jonatán, Abiatar axta apketche, apteme axta apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok. Aptáhak axta Adonías apcháneya s'e:
—Etex, xép apteme énxet ekha kéláyo, megkatnehek meseykenta amya'a ektaqmela.
43 Apchátegmowágkek axta Jonatán ma'a Adonías:
—Ma'. Salomón aptemessásak wesse' apwányam ma'a David, cham'a wesse' apwányam egagkok nak, 44 apkeltamhók han elyetlók Salomón ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc, tén han ma'a Dios appeywa aplegasso Natán, tén han Benaías, Joiadá apketche nak, keñe han ma'a quereteos, tén han ma'a peleteos; apkenátchessek ma'a élyeheykok apchánte nak wesse' apwányam. 45 Payhók han aptemessessámxa wesse' apwányam apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Sadoc tén han Dios appeywa aplegasso Natán ma'a Guihón, kelpayhekxók agko' han apkelwáxok apkelchexyekmo apkelenyékto m'a. Cháxa keñamak ekyennama nak exma m'a tegma apwányam, cháxa kélleg'a nak kéxegke xa ekyennama exma nak. 46 Apmeyk kaxwók Salomón ma'a aptémakxa nak wesse' apwányam, 47 apkelyo'ókmek han apmésa élpayheykekxa apkelwáxok ma'a David apkeláneykha, apkeltamhók han eyánchessessamhok Dios apxénamap ektaqmela m'a Salomón, tén han katnehek ekyawe agko' ma'a xapop apkeláneykegkaxa nak. Wokmók han apkeltekxekxo aptapnák David ma'a apyetnamakxa nak apkelpeykásawo Dios, 48 aptáha s'e: ‘Tásek sa' chá'a katnehek apxénamap Wesse' egegkok, Dios nak Israel, apmésa sakhem xama hatte yaqwayam etnehek wesse' apwányam, tén han segkésa yaqwayam óta'.’
49 Apkelpexyennegkek axta m'a ektáha axta apkeláneyeykha m'a Adonías; apkelchampákxeyk axta néten apyókxoho, apkexpaqneyk axta. 50 Apkempákxeyk axta néten Adonías eñama apkeye Salomón, apmeyákxeyk axta m'a kélpakxanma appagkanamap, axta aptegyágweykxak apyexanmomakxa apkelmágweykxo m'a élmahamtakcha'a nak nekhaw'ék ma'a ekwatnamáxchexa nak aqsok. 51 Xama énxet axta apkeltennássekxak ma'a Salomón:
—Apkekak xeyep Adonías, wesse', apyexánegwákxak ma'a ekwatnamáxchexa nak aqsok. Apkeltamhók etnéssesek naqsók agko' appeywa keso kaxwo' nak megyánhek emátog, wesse'.
52 Apchátegmowágkek axta Salomón:
—Aptaqmelcháseykpok sa' agkok aptémól'a xama énxet ektaqmalma nak aptémakxa, megkóllegássesagkók sa' xama enxoho; wetáxcheyk sa' agkok aptémakxa ekmaso, emátog sa'.
53 Yetlókok axta han Salomón apkeltémo kóltekkessekxak ma'a ekwatnamáxchexa nak aqsok. Tén axta Adonías apmeyákxo apháxegwákxo apmonye' m'a wesse' apwányam Salomón, tén axta apkeltamho etaqhekxak apxagkok.
David itujáma
1 David itujáma ha itujágui iro'y ojejaho'ive ramo jepe. 2 Upérõ hembiguái kuéra he'i chupe: “Ore ruvicha guasu, tekotevẽ jaheka ndéve peteĩ kuñataĩ oñangareko haguã nde rehe ha oke haguã nde pohéi, jahecha péichapa nombyakumíri nde rete.”
3 Oheka hikuái peteĩ kuñataĩ porã Israélpe. Ha ojuhu hikuái peteĩ hérava Abisag, táva Sunem pegua, ha ogueraha David rendápe. 4 Abisag iporã iterei ha oñangareko mburuvicha guasúre, David katu ndoikói hendive.
Adonías oikose mburuvicha guasúrõ
5 Upe aja Adonías, David ra'y, Haguit memby, opu'ã árma ipópe, he'ívo ha'étaha mburuvicha. Oguereko kárro ñorãirõrã, kavaju kuéra ha 50 kuimba'e oñangarekóva hese. 6 Itúva nde'íri vaekue chupe mba'eve, ha noporandúi chupe araka'eve mba'érepa ojapo umi mba'e ojapóva. Adonías oikove ypy vaekue Absalón rire, ha iporã ha ijuky. 7 Oñemoĩ vaekue peteĩ ñe'ẽme Joab, Seruiá memby, ha pa'i Abiatar ndive. Umíva oĩ hendive. 8 Noĩri Adonías ndive pa'i Sadoc, Benaías Joiadá ra'y, maranduhára*f** Natán, Simí kuimba'e David ojeroviaha, ha umi David ñorãirõ irũ ipy'a guasuvéva.
9 Umiha árape Adonías ombosako'i peteĩ karu guasu, ita guasu Zohélet pegua ykére, oĩva ykua Roguel ypýpe. Ojuka ovecha, tóro ha umi novíllo ikyravéva ha omboja'o opa ityvýra David ra'y kuérape, ha opa kuimba'e Judá pegua omba'apóvape mburuvicha guasúpe guarã, 10 maranduhára Natán, Benaías, David ñorãirõ irũ nguéra ha ityvýra Salomónpe katu ndojeruréi oho haguã. 11 Upérõ Natán oñe'ẽ Betsabé, Salomón sy ndive, ha he'i chupe:
—Ndereikuaái piko Adonías, Haguit memby, ojererekoha David ramo oikuaa'ỹre mba'eve ñande ruvicha guasu David? 12 Ejapo ko ha'étava ndéve resalva haguã nde ha ne memby Salomón rekove. 13 Tereho David rendápe ha ere chupe: ‘Nde, che ruvicha guasu reme'ẽ vaekue ne ñe'ẽ che memby Salomón oisãmbyhytaha nde rire. Ha mba'érepa Adonías oisãmbyhy ko'ágã? 14 Ha nde reñe'ẽ aja David ndive, aikéta che ha ambojo'avéta upévaregua.’
15 Upérõ Betsabé oho David rendápe ikotýpe. David ituja itereíma ha sunamíta Abisag oñangareko hese. 16 Betsabé oñesũ David renondépe ha ojayvy omboja peve isyva yvýre, ha David oporandu chupe:
—Mba'e piko ojehu ndéve?
17 Ha'e he'i chupe:
—Nde che ruvicha guasu reme'ẽ vaekue chéve ne ñe'ẽ Tupã nde Jára rérape, che memby Salomón oisãmbyhytaha nde rire. 18 Adonías katu ojupíma David ramo ha nde, che ruvicha guasu, ndereikuaái upéva. 19 Ojuka tóro, novíllo ha heta ovecha ha omboja'o nde ra'y kuérape; avei pa'i Abiatar ha mburuvicha Joábpe. Nde ra'y Salomónpe katu ndojeruréi oho haguã. 20 Ko'ágã opa Israelgua oha'arõ nde erévo mávapa oisãmbyhýta nde rire. 21 Upeicha'ỹ ramo, nde remano rire che memby Salomón ha che rojejukáta.
22 Ha'e oñe'ẽ aja David ndive, oike maranduhára Natán, 23 ha oñemombe'u mburuvicha guasúpe. Oikévo Natán David rendápe oñesũ henondépe omboja peve isyva yvýre, 24 ha oporandu chupe:
—Nde piko ere ra'e, che ruvicha guasu, Adonías oisãmbyhytaha nde rire? 25 Ko árape niko ha'e ojuka tóro, novíllo ha ovecha kuéra ha omboja'o nde ra'y kuéra, mburuvicha kuéra ha pa'i Abiatárpe. Ha'e kuéra ko'ágã okaru ha ho'u hína kaguy ha osapukái joa: ‘Víva mburuvicha guasu Adonías!’ 26 Opáichavo chéve, pa'i Sadoc, Benaías Joiadá ra'y ha nde ra'y Salomónpe na ore konvidái hikuái. 27 Nde piko, che ruvicha guasu, ere ra'e ojejapo haguã upéicha remombe'u'ỹ rehe chéve mávapa pe oisãmbyhýtava nde rire?
David he'i Salomón oisãmbyhytaha ha'e rire.
28 David ohenoika upérõ Betsabépe. Oguahẽvo Betsabé David rendápe, opyta oñembo'y henondépe. 29 David ome'ẽ chupe péicha iñe'ẽ:
—Tupã che Jára rérape, che pe'a vaekue opa jejopy vaígui, ame'ẽ ndéve che ñe'ẽ, 30 upe ha'e vaekue ndéve Tupã Israel Jára rérape, ajapóta ko árape voi: Ne memby Salomón ojupíta che guapyhápe ha oguapýta che rendaguépe; ha'e oisãmbyhýta che rire.
31 Betsabé ojayvy David renondépe omboja peve isyva yvýre, ha he'i hatã:
—Toikove opa árape guarã che jára David!
32 Upéi David ohenoika pa'i Sadoc, maranduhára Natán ha Benaías, Joiadá ra'ýpe. Oúvo hendápe, 33 he'i chupe kuéra:
—Ta pene moirũ mburuvicha kuéra, pehupi che ra'y Salomónpe che mburika ári ha peraha Guihónpe; 34 pa'i Sadoc ha maranduhára Natán omoingo vove chupe Israel ruvicha guasúrõ, pembopuka turu ha pesapukái: ‘Víva mburuvicha guasu Salomón!’ 35 Upéi pemoirũ chupe ou haguã oguapy che guapyhápe ha toisãmbyhy che rendaguépe; amoingóma chupe Israel ha Judá ruvicha guasúrõ.
36 Benaías, Joiadá ra'y, he'i mburuvicha guasúpe.
—Ta upéicha ha upéicha te'i Tupã che ruvicha guasu Jára! 37 Ha Ñandejára oĩ haguéicha ne ndive, che ruvicha guasu, toĩ avei Salomón ndive, ha ha'e tombotuichave Salomón retã ituichamahágui ne retã, che ruvicha guasu David.
38 Upéi pa'i Sadoc, maranduhára Natán, Benaías, Joiadá ra'y, ha umi ceretéo ha peletéo kuéra, ohupi Salomónpe David mburika ári ha ogueraha hikuái Guihónpe. 39 Upépe pa'i Sadoc oguenohẽ tupaógui ñandyry ryru ha omoingo Salomónpe mburuvicha guasúrõ. Upérõ oñembopu turu ha opavave osapukái “Víva mburuvicha guasu Salomón!” 40 Upéi maymáva omoirũ chupe mimby púpe. Tuicha iterei upe vy'a, ha ha'ete ku yvy oñemboja'óva mokõi hendápe ojesapukái hatãitégui.
41 Adonías ha iñirũ nguéra okarupa ramo ha ohendu pe sapukái. Joab ohendúva pe turu pu he'i:
—Mba'ére piko hína pe ayvu tuichaite oikóva táva guasúpe.
42 Ha'e oñe'ẽ aja oguahẽ Jonatán, Abiatar ra'y. Adonías he'i chupe:
—Eike katu, nde hína kuimba'e ne tenondéva ha oime vaerã reru ñe'ẽ iporãva.
43 Jonatán he'i Adoníaspe:
—Ndapéichai ete katu ko hína. Ñande ruvicha guasu David omoĩ Salomónpe mburuvicha guasúrõ, 44 ha he'i pa'i Sadoc, maranduhára Natán, Benaías, Joiadá ra'y, ceretéo ha peletéo kuéra omoirũ haguã Salomónpe; ha ha'e kuéra ohupi chupe David mburika ári. 45 Avei pa'i Sadoc ha maranduhára Natán omoingo chupe mburuvicha guasúrõ Guihónpe, ha ou jey hikuái upégui tuicha vy'a reheve. Upévare oiko távape upe ayvu guasu peẽ pehendu vaekue. 46 Ha Salomón oguapýma hína David guapyhápe, 47 mburuvicha kuéra ohóma Davídpe oguerohorývo ha he'ívo chupe: Tupã tomyakã rapu'ã nde ra'y Salomónpe ha tuichamahágui ne retã, tombotuichave hetã itúva. Mburuvicha guasu David voi ojayvy hupápe omomba'e guasu haguã Tupãme, 48 ha he'i: “Tojererohory Tupã, Israel Jára, oheja haguére ko árape peteĩ che ñemoñaréva ojupi che guapyhápe ha che ahecha chupe.”
49 Adonías irũ nguéra oñepyrũ oryryipa, upéi opavave opu'ã ha isarambipa ojuehegui. 50 Adonías okyhyje Salomóngui ha oho okañy tupaópe ipojáivo umi altar ratĩre. 51 Oĩ ohóva he'i Salomónpe:
—Adonías okyhyje nde hegui ha oho okañy altárpe. Ojerure ndéve reme'ẽ haguã ne ñe'ẽ nderejuka mo'ãiha chupe.
52 Salomón he'i:
—Oiko ramo hekópe kuimba'éicha, peteĩ iñakã raguénte jepe ndo'a mo'ãi yvýre. Ojekuaa ramo ohekaha ivaíva katu omanóta. 53 Upéi Salomón he'i oñerenohẽ haguã pe altárgui. Adonías oho ha ojayvy mburuvicha guasu Salomón renondépe, ha Salomón he'i chupe oho haguã hógape.