Kélpaqhetchesso élyamhápeyak nak chá'a
1 Wátegmowagkok sa' ko'o kaxwók kéxegke m'a sélmaxneyeykha axta kéltáxésso weykcha'áhak. Tásek eykhe megkalyamhápok énxet; 2 kéméxcheyk eyke etegyek chá'a aptáwa' apagko' xama énxet, tén han atáwa' agko' chá'a m'a kelán'a, yaqwayam enxoho megkalanagkek chá'a m'a ekmeyámáxchexa nak antéhek negmeykha mansexta. 3 Kéméxcheyk nahan chá'a kalyahakxohok apmako enxoho etnéssesha atáwa' xa ánet nak, cham'a atáwa' nak tén han ma'a aptáwa' nak. 4 Háwe nahan agkok agko' ekyókxa m'a aptáwa' nak, atáwa' apagkok, háwe nahan apagkok apagko' apyókxa m'a atáwa' nak, aptáwa' agkok. 5 Ékeso éñamakxa, kólyahakxoho chá'a kélmók kélmako enxoho chá'a kóllának ma'a nenteméssesseykmoho nak exma entáwa', akke entemék han ma'a kélhésawo enxoho mók kélpaqmeyesma megkólyepetchaha sekxók kélmók yaqwatakxoho, yaqwayam enxoho kóltéhek nempeywa nélmaxnagko. Keñe natámen kólyepetchekxak makham kélmók, hakte kalanaksek katnehek megkólya'assáxma Satanás, eñama megkólmowána kóllanagkohok kéltáhakxa'.
6 Sekmésso ahagko' ko'o sekpeywa ekyókxoho xa sektáhakxa nak séltennasso kéxegke, háwe m'a nélánémaxchexa nak antéhek. 7 Xénchek ko'o ewáxok ektaqmela etnehek apyókxoho énxet se'e sektémakxa nak ko'o; apméssegkek axta eyke chá'a Dios xama xama mók ektémakxa apkelmopwancha'a m'a énxet, nápakha énxet axta chá'a apkelxaweykegkok apmopwancha'a elanagkok se'e ektéma nak, keñe axta nahan chá'a nápakha m'a mók nak.
8 Ektáhak ko'o séláneya megkalyamhápeyak nak tén han ma'a tampe' nak, tásek eykhel'a megkóltegyagkehek kélnaqteyegka'a, sektéma nak ko'o. 9 Agkok kólewának kélláneykegkoho ekmáheyo kélwáxok, kóltegye kélnaqteyegka'a, hakte tásek kóltegyek kélnaqteyegka'a, kaxnók kayeykhágwomhok agko' kélmáheyo kóllának ma'a aqsok kélyespagko nak.
10 Ekméssek eyke ko'o ekha nak kélnaqteyegka'a s'e nélánémaxchexa nak antéhek megkatnaha nak ko'o sekpeywa, akke eñama nak ma'a Wesse' egegkok: megkapayhawok kayenyók atáwa' kelán'a. 11 Yenyókek agkok atáwa' kelán'a, kéméxcheyk megkalyamhápekxeyk chá'a, essenhan kásekhekxohok aqsa makham ma'a atáwa' axta. Hawók nahan ma'a énxet, megkeyméxchek ényók aptáwa'.
12 Keñe m'a nápakha énxet sektáha séláneya ektáha nak sekpeywa ahagko', háwe eñama m'a Wesse' egegkok: Yetneyk agkok aptáwa' xama egyáxeg megkatnaha nak megkay'ásseyam Cristo, amenyeyk agkok kalenxanmohok ekyepetcheykha m'a atáwa' nak, megkeyméxchek nahan eyenyók egyáxeg xa kelán'a nak. 13 Momchek agkok nahan kelán'a ekha nak megkay'ásseyam Cristo m'a énxet metne nak mey'ásseyam, apmáheyo nak elenxanmohok apyepetcheykha xa aptáwa' nak, megkeyméxchek nahan kayenyók kelán'a xa énxet nak. 14 Hakte cham'a énxet metne nak mey'ásseyam Cristo, appagkanamap chá'a kólteméssesek eñama apyepetche m'a kelán'a megkay'ásseyam nak; keñe m'a kelán'a megkatne nak megkay'ásseyam Cristo, kólteméssesek chá'a ekpagkanamaxche eñama ekyepetche m'a énxet apteme nak mey'ásseyam Cristo. Axta agkok katneyk xa ektáha nak, ekmanyása apkeltémakxa axta etnahagkok ma'a kélketchek nak kéxegke; Dios énxet'ák apagkok akke aptamheykegkok kaxwo'. 15 Apkelenxanakmek agkok eyenyók aptáwa' m'a énxet metne nak mey'ásseyam Cristo tén han ma'a kelán'a megkatne nak megkalya'ásseyam Cristo, tásek kaxpánchesaxche'. Temék agkok xa ektáha nak, keñe m'a egyáxeg apkenna apteme nak mey'ásseyam Cristo essenhan ma'a kelán'a ekteme nak megkay'ásseyam, kamaskok ekyepetche, hakte apkelwóneyha axta kéxegke Dios yaqwayam kóltéhek meyke ektáhakxa kélwáxok. 16 Kelán'a megkay'ásseyam nak Cristo ¿Háxko ektémakxa exche' ekya'áséyak, awanchek kexaha kawagkasek teyp ma'a atáwa'? Énxet apteme nak mey'ásseyam Cristo ¿Háxko ektémakxa exchep apya'áseyak, apwanchek kexaha ewagkasek teyp ma'a aptáwa'?
17 Enxama chá'a negko'o kéméxcheyk anlának ma'a ektémakxa enxoho negmowána segmésso Wesse' egegkok, ekhawo nentémakxa axta chá'a, sẽlwóneykencha'a axta m'a Dios. Cháxa nélánémaxchexa nak chá'a antéhek sekmésa nak ko'o ekyókxoho apchaqneykekxexa xa. 18 Apwóneyha agkok Dios xama m'a énxet kélyenyekhássesso nak nekha apyempehek, tásek mekpóshek ma'a ektémakxa nak ekyetno kélyenyekhássesso nekha apyempehek; apwóneyha agkok nahan Dios xama m'a énxet meyke nak kélyenyekhássesso nekha apyempehek, megkapayhawok nahan yának kólyenyekhássesek nekha apyempehek. 19 Méko eyke katnehek ma'a méko enxoho sẽlyenyekhássesso nekha egyempehek essenhan ma'a ekha enxoho sẽlyenyekhássesso nekha egyempehek. Akke tásek ólyahakxohok ma'a apkeltémókxa nak antéhek Dios. 20 Enxama chá'a kéméxcheyk etnehek ma'a aptémakxa axta, cham'a sekxók axta apwóneykencha'a m'a Dios. 21 Apmomap axta agkok xép kélteméssesso kélásenneykha m'a sekxók kélwóneykencha'a axta, nágkatneykha apwáxok; yetneyk agkok xép yaqwayam étak kélyenyeykekxa, tásek elyentamakpoho etyapok. 22 Hakte cham'a énxet apteme axta kélásenneykha m'a sekxók axta kélwóneykencha'a yaqwayam etnehek mey'ásseyam, etnehek kaxwók Wesse' egegkok apchásenneykha meyke kélya'áseykha exma; hawók nahan ektémakxa m'a énxet metne axta kélásenneykha m'a sekxók axta kélwóneykencha'a, etnehek kaxwók Cristo apchásenneykha. 23 Apkelmomchek axta kéxegke Dios ekha ekyánmaga; nágkólho aqsa etnéssesek kélásenneykha m'a pók énxet'ák enxoho. 24 Élyáxeg, tásek etnehek chá'a enxama nápaqtók Dios ma'a aptémakxa axta, cham'a sekxók axta apwóneykencha'a.
25 Keñe m'a kelán'ák meyke anaqteyegka'a nak, méko ko'o xama enxoho m'a apkeltémókxa nak antéhek Wesse' egegkok yaqwayam altennaksek, altennaksek sa' eyke aqsa m'a ektémakxa nak élchetamso ewáxok, ektémól'a xama énxet megkólya'ásseyámla'a exének aqsok, eñama apmopyósa henlanok ma'a Wesse' egegkok. 26 Xeyenmeyk eykhe ko'o ewáxok ektaqmela etnehek énxet ma'a aptémakxa nak chá'a meyke aptáwa', eñama ekyentaxnegwayam negheykha s'e kaxwo' nak. 27 Yetneyk sa' agkok xép aptáwa', ná eyenyow; méko sa' agkok nahan aptáwa', ná etegyaha. 28 Kelyamhopchek agkok xép, melanak mey'assáxma; kelyamhopchek agkok nahan xama kelán'a meyke atáwa', megkalanak nahan megkay'assáxma. Megkatnehek eyke megkalwete chá'a éllegeykegkoho ekxámokma eyesógwayam ekheykha m'a ektáha nak chá'a élyamhápeyak, cham'a séltamho nak eykhe ko'o megkalwetyehe'.
29 Élyáxeg, akke éltamhók ko'o altennaksek kéxegke s'e: Yaqwátegwokmek kaxwók negheykha, ékeso éñamakxa, énxet ekha nak apnaqteyegka'a kéméxcheyk etnahagkok máxa meyke apnaqteyegka'a. 30 Énxet'ák apkellekxagweykha nak, kéméxcheyk etnahagkok máxa mellekxagweykha, keñe m'a énxet élpayheykekxa apkelwáxok nak, kéméxcheyk etnahagkok máxa megkalpayheykekxa apkelwáxok; keñe m'a énxet aptegye enxoho chá'a aqsok, kéméxcheyk etnehek máxa megkatnaha apagkok ma'a aqsok nak, 31 keñe m'a énxet ektáhakxa enxoho apkelyánmagkásamap keso náxop, kéméxcheyk etnehek máxa megkapeykessáseykekxal'a apkelwáxok aqsok apkelwete, hakte kamassegwók sa' se'e náxop negwetaya nak chá'a.
32 Émenyeyk ko'o amasséssesek kéxegke élyetnakhassamo nak kélwáxok. Énxet meyke nak aptáwa' keytnakhaksohok apwáxok ma'a aqsok éleñama nak Wesse' egegkok, etegyaha nahan yaqwánxa etnehek epeykessásekxak apwáxok ma'a Wesse' egegkok; 33 keñe m'a énxet ekha nak aptáwa', keytnakhaksohok chá'a apwáxok ma'a aqsok éleñama nak keso náxop, tén han yaqwánxa etnehek epeykessásekxak awáxok ma'a aptáwa', 34 keñe ánet katnehek ekxénakxa apwáxok. Hawók nahan ektémakxa m'a kelán'a tampe' nak, tén han ma'a kelán'a étkok meyke nak atáwa', keytnakhaksohok chá'a awáxok ma'a aqsok éleñama nak Wesse' egegkok, eñama ekteme ekpagkanamaxche cham'a ekyókxa nak, tén han ma'a kañók agko' nak awáxok; keñe m'a kelán'a apha nak atáwa', keytnakhaksohok chá'a awáxok ma'a aqsok éleñama nak keso náxop, tén han yaqwánxa katnehek kapeykessásekxak apwáxok ma'a atáwa'.
35 Éltennássek ko'o kéxegke xa, háwe eyke yaqwayam wahaxtegkesek kélmonye'e, yaqwayam sa' eyke kapasmok, tén han kóltéhek ekpayhawo nak antéhek, kóllanaksek aqsok ma'a Wesse' egegkok meyke ekxénwayam kélwáxok mók aqsok.
36 Xénchek agkok apwáxok enxama emok appagkanma, hakte wokmek kaxwók ma'a nentegyeykxal'a entáwa', xénchek agkok apwáxok ekpayhawo etnehek xa ektáha nak, tásek elának ma'a ekxénakxa enxoho apwáxok ekpayhawo etnehek; tásek emok, hakte háwe mólya'assáxma xa. 37 Keñe m'a pók énxet, meyke ekyáteyeykegko enxoho, cham'a meyke enxoho élya'ásekhaxma yaqwayam elának apmakókxa enxoho elána', xénchek agkok apwáxok metegyék aptáwa', tásek nahan katnehek aptáhakxa. 38 Apmeyk agkok énxet ma'a ektáha nak appagkanma, tásek katnehek aptáhakxa, agkok nahan etegya'ak aptáwa' énxet, kayágwomhok nahan ektaqmalma aptáhakxa.
39 Kelán'a apha nak atáwa' keypetkohok chá'a atáwa' neyseksa apha enxoho makham; apketsekkek agkok ma'a atáwa', méko katnehek élya'asakxaxma yaqwayam kamekxak pók énxet ekmakókxa enxoho kamekxa', cham'a apteme enxoho mey'ásseyam Cristo. 40 Xénchek eyke ko'o ewáxok, kayágwomhok agko' ko'o éneyk ekpayheykekxa awáxok ma'a megkalyamhápeykxo enxoho. Cháxa ektémakxa nak ko'o élchetamso ewáxok xa, apheyk eyke ko'o éneyk ko'óxa ewáxok Espíritu apkeñama nak Dios.
Ñemoñe'ẽ omendávape guarã
1 Ko'ágã ahasáta ambohovái peẽme umi mba'e peporandu vaekue chéve pene kuatia ñe'ẽme. Iporãve vaerã niko kuimba'e noñemendái ramo. 2 Ha teko vaípe ani haguã oje'a, kuimba'e oguereko vaerã hembireko ha kuña oguereko vaerã iména. 3 Ha mokõivéva, ména ha tembireko, ojapo vaerã umi tembiapoukapy ñemenda rehegua. 4 Tembirekópe guarã hete ndaha'éi imba'e tee, iména mba'e rupi. Ha upéicha avei pe ména ndaha'éi hete jára tee, hembireko mba'e rupi. 5 Upévare, napeñombotovéi vaerã, noiméi rire ramo peñemoĩ peteĩ ñe'ẽme ndapeikovéi sapy'ami haguã oñondive, peñembo'e haguã. Upe rire peiko jey vaerã oñondive, ani ágã Sataná pende jopy pene rembiapo vai haguã, ndaikatúigui pende pu'aka pende jehe.
6 Opa ko'ã mba'e ha'e peẽme che jeheguínte, ndaha'éi tembiapoukapy ramo. 7 Che rehe ramo, hi'ãnte vaerã chéve opavave chéicha. Opáichante, Tupã ome'ẽ peteĩ-teĩme heko kuaarã ojoavýva ojuehegui. Peteĩme, peteĩ hendáicha, ha ambuépe ambue hendáicha. 8 Umi omenda'ỹva ha iména mano vaekuépe ha'e, iporãveha opyta omenda'ỹre, ko chéicha. 9 Ndaikatúi ramo pejejoko katu, pemenda. Iporãve niko ñamenda jahasa asy rangue mendasépe.
10 Ha omendáma vaekuépe katu, ame'ẽ hembiaporã, ndaha'éiva che ame'ẽva, upéva Ñandejára remime'ẽngue voi: Tembireko ojei'ỹ haguã iménagui. 11 Ha sapy'ánte tembireko ohejárõ iménape, opytáma vaerã omendave'ỹre térã oiko porã jey vaerã iména ndive. Upéicha avei, ména ndohejái vaerã hembirekópe.
12 Opavavépe guarã katu ha'e, che jeheguínte, ndaha'éi Ñandejára he'i rupi: Oime ramo peteĩ ñane pehẽngue hembireko ñande rehegua'ỹva, ha oikosénte hendive, upe ñane pehẽngue ndojeíri vaerã chugui. 13 Ha peteĩ kuña ñande reheguáva omendárõ peteĩ ñande rehegua'ỹre, ha upe kuimba'e oikosénte hembireko ndive, upe kuña upéva ndohejái vaerã chupe. 14 Pe ména ojerovia'ỹva Tupã rehe niko imarangatu opytávo, ojoaju rupi peteĩ kuña ojeroviávare. Ha pe kuña ojerovia'ỹva imarangatu avei opytávo, ojoaju haguére iména ojeroviávare. Peicha'ỹrõ umi ita'ýra kuéra naipotĩ mo'ãi. Upéicha rupi katu Tupã mba'éva avei ha'e kuéra. 15 Ha sapy'ánte, ména térã tembireko oguerovia'ỹva ojeisérõ katuete iñirũgui, tojei. Péicharõ, pe ogueroviáva, taha'e kuña térã kuimba'e, opyta jey omenda'ỹvaicha, Tupã pene moĩ vaekue rupi peiko haguã py'a guapýpe. 16 Mba'éicha piko nde, tembireko, reikuaa ikatutaha repysyrõ ne ménape? Térã nde, ména, mba'éicha reikuaáta ikatúpa sapy'ánte reipysyrõ ne rembirekópe?
17 Taha'e ha'eháicha, peteĩ-teĩva oiko vaerã Ñandejára ome'ẽ vaekue chupe kuéra reheve, ha pe ha'e oĩ hagueichaite Tupã ohenói ramo guare chupe. Péva ha'e pe tembiapoukapy ame'ẽva Tupã Iglésia opavavépe. 18 Tupã ohenói ramo peteĩ ojeapi'o vaekuépe, upéicha oĩ porã. Ha ohenói ramo peteĩ ojeapi'o'ỹ vaekuépe, ndojeapi'ói vaerã. 19 Ndaha'éi mba'eve nde rejeapi'o ramo térã nahániri. Tuichave mba'e hína rejapo ramo Tupã rembiapoukapy. 20 Peteĩ-teĩva opyta vaerã pe oĩ haguéicha, Tupã ohenói ramo guare chupe. 21 Reñehenoiha ára, nde rire ramo tembiguái, ani rejepy'apy. Ijárõ ndéve, resẽ haguã tembiguaihágui, resẽ vaerã. 22 Pe tembiguái vaekue Ñandejára oñehenói ramo guare chupe, ko'ágã ha'e peteĩ kuimba'e ojejopy'ỹva omba'apóva Ñandejárape guarã. Ha upéicha avei, pe ndaha'éi vaekue tembiguái oñehenói ramo guare, ko'ágã Cristo rembiguái. 23 Tupã pende jogua vaekue, ani peheja avave ojapo pende hegui tembiguái. 24 Aipórõ, che pehẽngue kuéra, peteĩ-teĩ topyta pe oĩ haguéicha Tupã ohenói ramo guare chupe.
25 Kuña nguéra omenda'ỹvape katu, ndarekói Tupã rembiapoukapy ha'e vaerã katuete chupe kuéra. Ha'e jepe mba'éichapa che ahecha, peteĩ jeroviaháva ramo, Ñandejára poriahurereko rupi. 26 Chéve ramo guarã iporãve peteĩ-teĩ opyta pe oĩháicha, ipohýi-pohýivégui ko'ã ára jaropu'akáva jahávo. 27 Oimérõ ne rembireko hína, ani reheja. Ha nane rembirekói ramo, ani reheka. 28 Remendárõ, nane rembiapói vaíri. Ha peteĩ kuña omenda'ỹva omendárõ, nahembiapói vaíri avei. Oikuaa vaerã jepe hikuái, opa omendáva ohasa vaerãha heta mba'e hasýva yvypóra reheguáva voínte, che aipota'ỹva ohasa.
Cristo reroviaha reko
29 Che pehẽngue kuéra, umi ha'eséva niko ko'ãva: Sa'íma hemby ñandéve. Upévare, omendáva oiko vaerã omenda'ỹva ramo guáicha. 30 Oñembyasýva hogagua manóre, oiko vaerã ku vy'ápe oikóva ramo guáicha. Ha umi vy'ápe oikóva katu, oiko vaerã ku hogagua manóva ramo guáicha. Umi ojoguáva mba'e repy oiko vaerã mba'eve ndaha'éi ramo guáicha imba'e. 31 Ha umi oiporu porãva hína ko yvy reko, oiko vaerã ndoiporu porãiva ramo guáicha, ko yvy jahecháva opa vaerã.
32 Hi'ãnte chéve poipe'a jepy'apýgui. Omenda'ỹva ojepy'apy umi Ñandejára reheguávare, ha oheka ombohory haguã chupe. 33 Pe omendáva katu ojepy'apy ko yvy reheguávare, ha ombohoryse hembirekópe 34 ha upéicha mokõi hendápe ojepy'apy. Upéicha ave, kuña na iména véimava ha kuñataĩ omenda'ỹva ojepy'apy Ñandejára reheguávare, imarangatúgui hetépe ha ijespíritupe. Ha umi kuña omendáva katu, ojepy'apy ko yvy reheguávare ha ombohoryse iménape. 35 Nda'éiko peẽme ko'ã mba'e, ani haguã pejapo, iporã haguã peẽmente, ha peiko porã haguã hekópe, pemba'apóvo Ñandejárape peiko rei'ỹre. 36 Peteĩ peẽva oimo'ã ramo itajýra okakuaapámava rehe noĩ porãiha oiko omenda'ỹre ha tekotevẽha, ha ohechárõ upevaha pe iporãvéva, tojapo pe ohecha porãveháicha. Tomenda, upéva niko ndaha'éi angaipa. 37 Ha oimérõ ku ojejopy'ỹre, ha oipotaháicha porã ipy'apýpe he'íva mbarete porãva ijupe nomomenda mo'ãiha itajýra, ojapo porãta. 38 Aipórõ, omomendárõ ojapo porã, ha nomomendái ramo katu ojapo porãve.
39 Kuña omendáva ojoaju iménare upe iména oikove aja. Ha upe iména omano ramo katu, opyta jey omenda haguãicha omendasévare, Tupã reroviaha guive. 40 Hi'ã jepe chéve oiko porãvetaha nomendavéirõ. Péicha che ahecha, ha hi'ãko chéve, che avei arekoha Tupã Espíritu.