Jesús apkeltenneykha ektémakxa nak néltémo hẽllanha agmések aqsok egmók
1 “Nágkóllána chá'a kéltamheykha ektaqmela nápaqta'awók énxet'ák yaqwayam kólxekmóshok kéltáhakxa wánxa m'a énxet'ák nak. Kéltemék sa' agkok xa, megkések sa' ekyaqmageykekxa m'a Kélyáp apha nak néten.
2 “Kélpasmeyk agkok chá'a kéxegke m'a ekha nak chá'a eyéméxchexa aqsok, nágkóltekkesha chá'a amya'a ekyókxoho yókxexma, apkeltémakxal'a chá'a apchaqneykekxexa judíos tén han ámay ma'a énxet'ák apkelmeyókásamákpoho nak chá'a apkeltémakxa, yaqwayam enxoho kataqmalmakha chá'a apkelxéneykha m'a énxet'ák. Naqsók ko'o sekxéna apkelxawágko ekyaqmageykekxa eñama aptamhéyak xa. 3 Kélpasmeyk agkok chá'a kéxegke m'a ekha nak chá'a eyéméxchexa aqsok, nágkóltennasha nahan chá'a m'a kélxegexma'a kélagko' nak chá'a; 4 kólyexaxkoho chá'a kóltéhek xa, keñe sa' ma'a Kélyáp apweteykegkoho nak kélyexamaxkoho kéllane xa, egkések sa' ekyaqmageykekxa aqsok apmésso naqsa.
Jesús sẽlxekmósso ektémakxa nempeywa nélmaxnagko
(Lc 11.2-4)
5 “Kéltemék sa' agkok chá'a kéxegke nempeywa nélmaxnagko, nágkólteme chá'a m'a aptamheykegkaxal'a énxet'ák apkelmeyókásamákpoho nak apancha'awók apkeltémakxa, apkelmopmenyéhol'a chá'a yaqnaha etnahagkok nempeywa nélmaxnagko m'a kañe' apchaqneykekxexa nak judíos, tén han ma'a máséyak apheykegkaxal'a chá'a énxet'ák, yaqwayam enxoho elwetak chá'a aptamhágkaxa m'a énxet'ák. Naqsók eyke ko'o sekxéna, apkelxawágko ekyaqmageykekxa eñama aptamhéyak xa. 6 Kéltemék agkok chá'a kéxegke nempeywa nélmaxnagko, kólántaxnegwakxa chá'a kañe' kélxanák, kólápegkokxoho chá'a atña'ák kélagkok, kólmaxna chá'a kélxakkók ma'a Kélyáp. Keñe sa' ma'a Kélyáp apweteykegkoho nak kélyexamaxkoho kéllane xa, egkések sa' ekyaqmageykekxa aqsok apmésso naqsa.
7 “Kélmaxnakkek agkok chá'a kéxegke, nágkóltaqhawésekxa chá'a m'a kéltáhakxa enxoho kélpeywa, aptamheykegkaxal'a chá'a m'a énxet'ák melya'áseyak nak Dios, apkenagkamól'a chá'a yeyxhok Dios etnahagkok ekwenaqte m'a nempeywa nélmaxnagko. 8 Nágkólteme kéxegke aptamheykegkaxa nak xa énxet'ák nak, hakte nanók ey'asagkohok eyéméxchexa aqsok kéxegke m'a Kélyáp, cham'a amonye' enxoho yaqwayam kólmaxna'. 9 Akke payhawók chá'a kéxegke kóltéhek kéltáha enxoho chá'a nempeywa nélmaxnagko s'e:

“Egyáp negko'o apha nak néten,
kólteméssesek sa'
ekpagkanamaxche
apwesey exchep.
10 Yána kawak
yaqwayam kólteméssesek
Wesse' apwányam xép,
kalanaxchek sa' apmopmenyého
exchep keso náxop,
ekhawo nak élánamáxko
m'a néten.
11 Hegmés sa' chá'a negko'o
nento sakhem,
negmeykencha'awól'a chá'a.
12 Ná eyaqmagkásekxa aqsa
aqsok ekmaso
nenlánéyak negko'o,
ekhawo nentémakxa nak
chá'a negko'o
magyaqmagkáseykekxo
senteméssesakxa
ekmaso egmók.
13 Nágyoho aqsa
hegáhapwak negko'o
segyepkónma,
hegeys negko'o kelyekhama'.’

14 “Hakte agkok kéxegke kólyaqmagkáseykxak ekmaso apteméssesakxa kélmók, meyaqmagkásekxeyk sa' nahan kéxegkáxa kéltémakxa m'a Kélyáp apha nak néten. 15 Kélyaqmagkásekxeyk agkok apteméssesakxa ekmaso kélmók, eyaqmagkásekxak sa' nahan kéxegkáxa kéltémakxa megkólya'assáxma m'a Kélyáp apha nak néten.
Jesús apkelxekmósso ektémakxa nak nenlane manto nento ólpeykeshok Dios
16 “Agkok kéxegke kóltáwak kéltéyak kólpeykeshok Dios, nágkalyaqhapmakha chá'a kélwáxok, aptamheykegkól'a chá'a m'a énxet'ák apkelmeyókásamákpoho apancha'awo' nak apkeltémakxa, apkelyaqhakkáseykencha'awól'a chá'a apkelwáxok yaqwayam elwetak énxet'ák apkelánégko metéyak aptéyak elpeykeshok ma'a Dios. Naqsók eyke ko'o sekxéna apkelxawágko ekyaqmageykekxa eñama aptamhéyak xa. 17 Agkok kéxegke kóltókagkok kéltéyak kólpeykeshok Dios, kólyenyés chá'a kélnát yegmen, kóltaqmelchesho nahan chá'a kéláxñásamáxche', 18 yaqwayam enxoho melyekpelchek chá'a énxet'ák megkóltókagko kéltéyak kólpeykeshok ma'a Dios. Wánxa sa' aqsa ékpelkohok ma'a Kélyáp apha nak ma'a méteymakpexa nak, egkések sa' aqsok apmésso naqsa kéxegke Kélyáp apwetayo nak kélyexamaxkoho kéllane xa ektéma nak.
Nenxámáséyak aqsok egagkok ma'a néten
(Lc 12.33-34)
19 “Nágkólxámés chá'a aqsok kélagkok keso náxop, ektamakxa nak chá'a aqsok ma'a askok, tén han élmasagchamakxa nak chá'a aqsok, apkelántaxnamakxa nak han chá'a apkelmenyexma yaqwayam elmenyexek. 20 Akke tásek kólxámaksek aqsok kélagkok ma'a néten, megkatamakxa nak chá'a aqsok ma'a askok, tén han megkalesagchamakxa nak chá'a aqsok, tén han melántaxnamakxa nak chá'a apkelmenyexma yaqwayam elmenyexagkok. 21 Hakte, cham'a ekhágkaxa enxoho chá'a aqsok kélagkok ekxámokma kéxegke, cha'a kaxénmakha nahan chá'a kélwáxok ma'a.
Cháléwasso ekyetno nak negyókxa
(Lc 11.34-36)
22 “Egaqta'ák ekteme cháléwasso ekyetno negyókxa negko'o; keltásek agkok kélaqta'ák kéxegke, keytek sa' élseyéxma agkok ekyókxoho kélyókxa'; 23 asagcha'ak sa' agkok kélaqta'ák kéxegke, kasawhekxohok sa' ekyaqtéssóxma ekyókxoho kélyókxa. Peysakmek sa' agkok eyápogwate m'a cháléwasso ekyetno nak kélyókxa kéxegke, ¡kayágwomhok agko' sa' ekyaqtéssóxma!
Dios tén han selyaqye
(Lc 16.13)
24 “Méko kawának katnehek apqánet wesse' agkok, hakte kataqnók ma'a xama, keñe kalkohok awáxok ma'a pók, essenhan katnehek megkayenyaweykha m'a pók, keñe kawanyohok ma'a pók. Megkólwanchek kéxegke kólhéshok mók kélyetlo xa ánet nak, Dios tén han selyaqye.
Dios apkeltaqmelchesso apketchek
(Lc 12.22-31)
25 “Cháxa keñamak sektáha nak ko'o séláneya kéxegke s'e: Nágkalyetnakhoho chá'a kélwáxok, ekxéna enxoho chá'a kélwáxok yaqsa sa' kexaha kóltók, essenhan kólyenek yaqwayam enxoho kólweynchamha chá'a, tén han ma'a apáwa yaqwayam enxoho kólántaxnekxak chá'a neyseksók kélheykha. Hakte ennókek negyennaqte megkaxnawok ma'a nento nak, keñe han ma'a negyókxa nak megkaxnawok ma'a apáwa. 26 Kóllano náta élchampeykencha'a nak néten, megkakneykekxak aqsok aktek, megkanakxeykegkok nahan ekyexna, megkaxatmeykegkok nahan aqsok eknakxo m'a kélxátamakxa nak chá'a; akke apkeléyak chá'a ektéyak ma'a Kélyáp nak kéxegke, apha nak néten. Ennókek eyke kéxegke, kaxnók ma'a náta. 27 Méko kélxama kéxegke kélwanchek kólwenaqtéshok ketsék néten kélha keso náxop, xámok eykhe katnehek ekyetnakhayo chá'a kélwáxok.
28 “¿Yaqsa ektéma ekxéneykencha'a nak chá'a kélwáxok kéxegke m'a apáwa? Kóllano ektémakxa nak éktega pánaqte exnók yókxexma: megkaltamheykha, megkalnexpageykegkok nahan. 29 Ektáhak ko'o séláneya kéxegke s'e, axta exnágweykekxohok wesse' apwányam Salomón ektémakxa axta apcheymákpoho, apkelántaxneykekxo chá'a apkelnaqta xama enxoho xa pánaqte exnók nak. 30 Apteméssessek agkok aptaxneyáseykekxa ektaxno Dios pánaqte exnók xa ektáha nak, cham'a élaqnágko nak yókxexma s'e ekhem nak, keñe mók ekhem kólchexák nátex, ¡kéxegke sa' eyke ekyágwánxa agkok etnéssesek Dios xa ektáha nak, énxet'ák ekmasextoho nak kélteme megkólya'ásseyam! 31 Nágkaxén aqsa kélwáxok kóltéhek kélpeywa s'e: ‘¿Yaqsa sa' antók?’ essenhan ‘¿Yaqsa sa' agyenek?’ essenhan ‘¿Yaqsa sa' ólántaxnekxa'?’ 32 Cháxa ekyetnakhassamo nak chá'a apkelwáxok énxet'ák melya'áseyak nak Dios ekyókxoho xa aqsok, yetneyk eyke kéxegke Kélyáp apha nak néten, apya'áseykegkoho nak eyéméxko kéxegke xa aqsok nak. 33 Kólchetam sekxók amonye' m'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios, tén han kóllának ma'a ekpéwo nak kóllának nápaqto', keñe sa' kólxawak nahan kéxegkáxa ekyókxoho xa aqsok nak. 34 Nágkaxénmakha chá'a kélwáxok yaqwánxa katnehek mók ekhem, hakte keytek sa' makham yaqwayam keytnakhohok kélwáxok mók ekhem. Yókxoho ekhem chá'a ekyetno ekxámokma ekyentaxno negha.
Jesús enseña sobre la ayuda a los necesitados
1 »Quien hace buenas obras delante de la gente solo para que lo vean no recibirá ninguna recompensa de parte del Padre que está en el cielo.
2 »Por eso, cuando tú ayudes a los necesitados, no lo publiques a los cuatro vientos, como lo hacen los hipócritas en las sinagogas y en las calles para que la gente los alabe. Les aseguro que no recibirán más recompensa que esa. 3 Pero tú, cuando ayudes a los necesitados, no se lo cuentes ni siquiera a tu amigo más íntimo; 4 hazlo en secreto, y tu Padre, que ve lo que haces en secreto, te recompensará.
Jesús enseña a orar
(Lc 11.2-4)
5 »Cuando oren, no sean como los hipócritas, a quienes les gusta orar de pie en las sinagogas y en las esquinas de las plazas para que la gente los vea. Les aseguro que no recibirán más recompensa que esa. 6 Pero tú, cuando ores, entra en tu cuarto, cierra la puerta y ora a tu Padre en secreto. Y tu Padre, que ve lo que haces en secreto, te recompensará.
7 »Y al orar, déjense de palabrerías, como hacen los paganos; ellos creen que cuanto más hablan más caso les hace Dios. 8 No los imiten, porque su Padre, antes de que ustedes le pidan, ya sabe lo que necesitan, 9 Ustedes oren así:

»“Padre nuestro que estás en los cielos,
santificado sea tu nombre.
10 Venga tu reino.
Que tu voluntad se haga en la tierra,
así como se hace en el cielo.
11 Danos hoy el pan que necesitamos.
12 Perdónanos el mal que hacemos,
así como nosotros perdonamos
a quienes nos hacen mal.
13 Y no nos expongas a la tentación,
sino líbranos del mal.”

14 »Si ustedes perdonan a otros el mal que les hacen, también su Padre que está en el cielo los perdonará a ustedes; 15 pero si no perdonan a otros, tampoco su Padre les perdonará a ustedes sus pecados.
Jesús enseña sobre el ayuno
16 »Y cuando ayunen, no pongan cara larga, como los hipócritas, que aparentan tristeza para que la gente vea que están ayunando. Les aseguro que no recibirán más recompensa que esa. 17 Tú, cuando ayunes, lávate la cara y arréglate el cabello, 18 para que la gente no se dé cuenta de que estás ayunando. Ayuna ante tu Padre en secreto, y tu Padre, que ve lo que haces en secreto, te recompensará.
Riquezas en el cielo
(Lc 12.33-34)
19 »No acumulen riquezas aquí en la tierra, donde la polilla destruye y las cosas se echan a perder, y donde los ladrones entran a robar. 20 Más bien, amontonen riquezas en el cielo, donde la polilla no destruye ni las cosas se echan a perder ni los ladrones entran a robar. 21 Pues donde esté tu riqueza, allí estará también tu corazón.
La lámpara del cuerpo
(Lc 11.34-36)
22 »Los ojos son la lámpara del cuerpo; así que, si tus ojos son buenos, todo tu cuerpo estará iluminado; 23 pero si tus ojos son malos, todo tu cuerpo estará en oscuridad. Y si la luz que hay en ti resulta ser oscuridad, ¡cuán densa será esa oscuridad!
Dios y las riquezas
(Lc 16.13)
24 »Nadie puede servir a dos amos, pues odiará a uno y amará al otro, o será fiel a uno y despreciará al otro. Ustedes no pueden servir a Dios y a las riquezas.
Dios cuida de sus criaturas
(Lc 12.22-31)
25 »Por lo tanto, yo les digo: No se preocupen por lo que han de comer o beber para vivir, ni por la ropa que necesitan para vestirse. ¿No vale la vida más que la comida, y el cuerpo más que la ropa? 26 Miren las aves en pleno vuelo: no siembran ni cosechan, ni guardan la cosecha en graneros; sin embargo, el Padre que está en el cielo les da de comer. ¡Y ustedes valen mucho más que las aves! 27 Además, por mucho que se preocupen, ¿acaso pueden prolongar su vida, aunque sea por un momento?
28 »¿Y por qué se preocupan por la ropa? Fíjense cómo crecen los lirios del campo: no trabajan ni hilan. 29 Sin embargo, les digo que ni siquiera el rey Salomón, con todas sus riquezas, se vestía como uno de ellos. 30 Pues si Dios viste así a la hierba, que hoy está en el campo y mañana se quema en el horno, ¡con mayor razón los vestirá a ustedes, gente de poca fe! 31 Así que no se preocupen, ni se pregunten: “¿Qué vamos a comer?” o “¿Qué vamos a beber?” o “¿Con qué vamos a vestirnos?” 32 Todas estas cosas preocupan mucho a los paganos, pero ustedes tienen un Padre celestial que sabe todo lo que necesitan. 33 Así que, pongan toda su atención en el reino de Dios y su justicia, y recibirán todo lo que necesiten. 34 No se preocupen por el día de mañana, porque el día de mañana traerá sus propias preocupaciones. ¡Cada día tiene bastante con sus propios problemas!