Kéltétamáxche kélyetcháseykekxoho énxet'ák Israel
1 Aptáhak axta ko'o seyáneya Wesse' egegkok se'e: “Exeg, etegye sa' xama kéltétamáxche élánamáxche nak apáwa apkeláxñe, ethet sa' nepxet, eyke ná eyásses aqsa yegmen.” 2 Ektegya'ak axta ko'o m'a kéltétamáxche, ekhawo apkeltamhókxa axta atnehek ma'a Wesse' egegkok, ektetchek axta néxet. 3 Tén axta sepaqhetchásekxo makham ma'a Wesse' egegkok. Aptáhak axta seyáneya s'e: 4 “Emekxa sa' kéltétamáxche' aptegye exchek, cham'a apteta exchek nepxet, emyekxa sa' ma'a wátsam Éufrates, ekpóssem sa' ma'a, cham'a meteymog ekyagqaxe nak.” 5 Ekmahágkek axta ko'o m'a wátsam Éufrates, ekpóssekmek axta kéltétamáxche m'a, ekhawo apkeltamhókxa axta atnehek ma'a Wesse' egegkok.
6 Wenaqtémók axta nahan natámen aptáha makham seyáneya Wesse' egegkok se'e: “Emyekxa sa' makham ma'a wátsam Éufrates, ewakxa sa' ma'a kéltétamáxche séltémo axta ekpóssók ma'a.” 7 Ekmeyákxeyk axta makham ma'a wátsam Éufrates, ekmetmeygkek axta, keñe sekleya kéltétamáxche m'a sekpekkenweykenxa axta sekpóssama, tepelchamáxcheyk axta eyke, mogwanchek axta kaxwók agmaha.
8 Tén axta sepaqhetchásekxoho ko'o makham ma'a Wesse' egegkok. 9 Aptáhak axta seyáneya s'e: “Sa' atnéssesek ko'o amasséssessók ektémakxa nak éleymáxkoho apkelwáxok énxet'ák Judá xa ektáha nak tén han ma'a Jerusalén. 10 Cháxa énxet'ák élmasagcha'a nak apkeltémakxa, megkalyaqwámeykegkok elyahakxohok ma'a séltémókxa nak ko'o etnahagkok, apkelyennaqtéssegkek aqsa apkelwáxok apkelyetleykekxo m'a ektémakxa nak chá'a élchetámeykha apkelwáxok. Apkelyetleykekxeyk ma'a mók aqsok kéláyókxa nak, yaqwayam etnahagkok éláneykha, tén han elpeykeshok chá'a. Aphawók xa kéltétamáxche ektepelchamáxche nak, megkólmowána nak kólmaha. 11 Ekteméssessók ko'o apyókxoho énxet'ák Israel ma'a aptémól'a xama énxet apyaqhakkassamól'a aptete nepxet ma'a aptétamap, tén han ma'a apyókxoho énxet'ák Judá, épetcheyók apagko' ko'o m'a, yaqwayam enxoho etnahagkok énxet'ák ahagkok, tén han ellegaksek ma'a sekwesey, tén han kañék sélteméssesso ko'o séláyo, tén han seyeymáxkoho. Makke hélyeheykekxoho'. Ko'o sekxeyenma xa, sektáha nak Wesse'.
Mók aqsok kélyetcháseykekxoho yaqwánxa katnehek kéllegassáseykegkoho m'a Israel
12 “Etne sa' nahan elának se'e: Aptáhak Wesse' egegkok, Dios apagkok nak Israel se'e: Kélwanchek kólyetmagkok vino m'a apyókxoho yátegwáxwa nak. Sa' etnehek elátegmowagkok énxet'ák Israel se'e: ‘Negya'ásegkók negko'o negmowána ólyetmagkok vino m'a apyókxoho yátegwáxwa nak.’ 13 Keñe sa' xép etnehek yátegmowagkokxak se'e: Aptáhak Wesse' egegkok se'e: Alnáhakkasek sa' ko'o vino apyókxoho énxet'ák apheykha nak se'e apchókxa nak; cham'a kelwesse'e apkelwányam apkelyaqmagkasso nak aptamhéyak kelwesse'e m'a David, tén han ma'a apkelmaxnéssesso nak énxet'ák ahagkok, tén han ma'a apkellegasso nak sekpeywa, tén han ma'a apyókxoho apheykha nak ma'a Jerusalén. 14 Keñe sa' ayenhekxak chá'a pók atnéssesek nápakha'a apketkók ektémól'a yátegwáxwa kólpaxqátek, apyapmeyk tén han kélketchek. Megkalepyóshek sa' alano'; amasséssók sa' meyke seyésseykekxa, tén han meyke apkelmopyóseka sélányo. Ko'o sekxeyenma xa, sektáha nak Wesse'.”
Énxet'ák Israel kéltennasso
15 ¡Israelitas, appaqmetchek
Wesse' egegkok!
Nágkóleyxkoho aqsa,
kóltaqmelchesho sa' kélháxenmo.
16 Kólteme chá'a kéláyo
Dios Wesse' kélagkok,
amonye' apcháphasso m'a
ekyáqtessóxma,
tén han kélpelapmeykha
kéxegke m'a egkexe
ekyaqtéssamakxa nak exma;
amonye' aptemessáseykekxa
ekyaqtessóxma ekyentaxno
agko' ma'a élseyéxma,
kélhaxanma nak kéxegke.
17 Sa' agkok kéxegke kólyahákxa,
eyxaxkohok sa' ko'o alekxagwaha
eñama kéleymáxkoho kéxegke;
kalpexyewenták sa' ahaqta'ák égmen'ák,
hakte apkelmákpek ma'a
Wesse' egegkok
apnaqtósso nepkések.
Dios apcháphássesso appeywa wesse' apwányam
18 “Etne sa' yának wesse' apwányam
tén han egken se'e:
‘Kólántép xa kélheykegkaxa nak
néten kéltaháno éltaqmalma,
kólhakha náxop,
hakte pallakmek kélpátek ma'a
kélatchesso kélpátek élyenma
éltaqmalma nak.’
19 Apwakhékpek ma'a
tegma apkelyawe nak Négueb;
méko kaxwók awanchek kamhagkok.
Apyókxoho kélnaqlákxak
megkatnahakxa apkelókxa
m'a énxet'ák Judá,
kélnaqlákxeyk meyke apkelweyktámho.
20 Kólyeheykha, kóllano ektáhakxa
apkelxegáyam kélenmexma m'a
ekpayho nak nexcheyha.
¿Háxko apkelmahágkaxa m'a
nepkések séltémo axta
ko'o héltaqmelchessesek,
cham'a nepkések
eyaqheykencha'a axta
kéxegke kélwáxok?
Énxet'ák Israel kéllegasso kólnaqlakxak megkatnahakxa apkelókxa
21 “Jerusalén, ¿háxko sa' katnehek,
aptáha sa' wesse'
agkok ma'a énxet
élxekmósso agko' axta exche'?
Kañegkohok sa',
ektémól'a kelán'a kamáwhok
katnehek naqláwa.
22 Kelmaxneyáha sa' agkok han,
yaqsa ektáha, ektáha xa ektáha nak,
kéméxcheyk kay'asagkohok
eñama ekyawe megkay'assáxma;
¡cháxa keñamak
kélhaxyawássesa nak élnaqta
tén han kélyennaqtésa kélyempehek
kélteméssessekmoho exma!
23 ¿Apwancheya eyaqmagkasek mók
ektémakxa apyempehek ma'a
énxet appésyam nak?
¿Apwancheya elhaxyawaksek
élpeysameykha nak
aptáxama m'a neptána?
Megkólwanchek kéxegkáxa
kóllának aqsok ektaqmela
éltámeyeykegko nak
kéllánéyak ma'a aqsok ekmaso.
24 Cháxa keñamak peya nak
ko'o waxpánchesek kéxegke,
ektémól'a pa'at apák
élsól'a éxchahayam eñama nak
yókxexma meykexa énxet.
25 Cháxa yaqwánxa katnehek
kéxegke xa, Israel,
cháxa ekpayhawo nak ko'o
atnéssesek kéxegke xa.
Ko'o sekxeyenma xa,
sektáha nak Wesse'.
Hakte megkaxénweykmok
kélwáxok ko'o,
kélásenneykekxeyk aqsa m'a
aqsok kéleykmássesso
élmowancha'a amya'a nak.
26 Alhaxyawássesagkok sa'
ko'óxa kéxegke apyókxoho kélnaqta,
yaqwayam sa' kólmegqé'
kataxchek yáxña'akxoho kélyókxa'.
27 Ekweteyak ko'o m'a
aqsok kélyespagko nak,
kélnaqtawáseykegkoho
kélnaqteyegka'a kéllane chá'a mók,
tén han kéltémakxa segmegqassamo
kélhémo m'a kelán'a
ekyaqmagkáséyak pók énxet
ekpathetéyak ekma chá'a ekyánmaga;
tén han kéltémakxa
ekmaso agko' ma'a
néten egkexe nak
tén han ma'a yókxexma nak.
¡Xél'aye Jerusalén!
¿Háxko sa' ekwánxa katnégwók néxa
ekteme ekmanyása émpehek?”
Acción simbólica sobre la infidelidad de Israel
1 El Señor me dijo:
«Ve y cómprate un cinturón de lino y póntelo en la cintura, pero no lo remojes.»
2 Tal y como el Señor me lo ordenó, yo compré el cinturón y me lo puse en la cintura. 3 Entonces el Señor me habló de nuevo y me dijo:
4 «Toma el cinturón que compraste y que ahora llevas puesto, y vete al río Éufrates y escóndelo allí, en la grieta de una roca.»
5 Fui entonces al río Éufrates y lo escondí, tal y como el Señor me lo había ordenado. 6 Mucho tiempo después, el Señor me dijo:
«Ve al río Éufrates y trae el cinturón que te ordené que escondieras allá.»
7 Yo fui al río Éufrates, busqué en la tierra, y saqué el cinturón del sitio en que lo había escondido, pero ya estaba podrido y no servía para nada.
8 Entonces el Señor se dirigió a mí una vez más, 9 y me dijo:
«De esta misma manera destruiré el orgullo de Judá y de Jerusalén. 10 Este pueblo malvado se niega a obedecer mis órdenes, y sigue tercamente las inclinaciones de su corazón. Se ha ido tras otros dioses, para servirlos y adorarlos, y ahora es como ese cinturón, que no sirve para nada. 11 Así como uno se aprieta el cinturón alrededor de la cintura, así tuve a todo Israel y a todo Judá muy unidos a mí, para que fueran mi pueblo y dieran a conocer mi nombre, y fueran mi honor y mi gloria. Pero no me obedecieron. Yo, el Señor, lo afirmo.
Otra acción simbólica sobre el futuro castigo
12 »Diles también: “El Señor, el Dios de Israel, dice: Cualquier vasija puede llenarse de vino.” Los israelitas te van a contestar: “¿Acaso no sabemos de sobra que cualquier vasija puede llenarse de vino?” 13 Y tú les responderás: “El Señor dice: Voy a emborrachar a todos los que viven en este país; a los reyes que se sientan en el trono de David, a los sacerdotes, a los profetas y a todos los que viven en Jerusalén. 14 Luego los haré pedazos, como a vasijas; unos contra otros, padres e hijos por igual. No les tendré compasión; los destruiré sin misericordia y sin piedad. Yo, el Señor, lo afirmo.”»
Advertencia a Israel
15 ¡Escuchen por favor, israelitas; el Señor ha hablado!
No sean orgullosos, escúchenlo con atención.
16 Honren al Señor su Dios,
antes de que él haga llegar la oscuridad
y ustedes tropiecen en montes tenebrosos;
antes de que él convierta en tinieblas
y en pesada sombra
la luz que ustedes esperan.
17 Y si no me hacen caso,
lloraré en secreto el orgullo de ustedes;
de mis ojos correrán muchas lágrimas,
porque se llevan cautivo al rebaño del Señor.
Mensaje de Dios para el rey
18 El Señor me dijo:
«Diles al rey y a la reina madre:
“Bajen del trono, siéntense en el suelo,
pues de su cabeza ha caído
la corona que los adornaba.”
19 Las ciudades del Néguev están sitiadas;
nadie puede pasar.
Todos los de Judá fueron llevados cautivos,
a un destierro total.
20 Alcen la vista, hacia el norte,
y miren de dónde viene el enemigo.
¿Dónde está el rebaño que yo te había confiado,
ese rebaño que era tu orgullo?
Anuncio del destierro de Israel
21 »¿Y qué vas a decir, Jerusalén,
cuando tengas que ser gobernada
por gente que tú misma instruiste?
Te vendrán dolores, como a mujer de parto.
22 Y si preguntas por qué te pasa esto,
debes saber que es por tus graves pecados;
¡por eso te han desnudado
y han abusado de ti!
23 ¿Puede alguien cambiar el color de su piel?
¿Puede un leopardo quitarse sus manchas?
Pues tampoco ustedes, acostumbrados al mal,
pueden hacer lo bueno.
24 Por eso a ustedes voy a dispersarlos
como a hojarasca arrastrada por el viento del desierto.
25 Ese es tu destino, Israel,
eso mereces que yo te haga.
Yo, el Señor, lo afirmo.
Pues te olvidaste de mí
y pusiste tu confianza en falsos dioses.
26 Yo también voy a desnudarte del todo,
y te expondré a la vergüenza.
27 He visto tu lujuria, tus adulterios,
tu vergonzosa conducta de prostituta,
tus repugnantes acciones
en las colinas y en los campos.
¡Ay de ti, Jerusalén!
¿Cuándo dejarás tu impureza?»