Tupã oiporiahurereko Israel guápe
1 Ko'ágã aporandu: Oiméne piko Tupã omboyke ra'e ijehegui hetã guápe? Ahániri katu! Che voi niko Israelgua, Abraham ñemoñare, Benjamín ñemoñare atygua. 2 Iñepyrũha guive, Tupã oguereko vaekue Israelgua kuérape hetãgua ramo. Ha ko'ágã ndojahéiri hese. Ndapeikuaái piko peẽ Ñandejára Ñe'ẽ he'iha, maranduhára Elías rekovekue oñemombe'uhápe, ha'e omoĩ vai hague Israélpe Tupãme oñembo'évo? Ha'e he'i vaekue: 3 “Che Jára, ojuka niko hikuái ne maranduhára kuérape, ha ohundi umi nde altar.*f** Che añoite apyta aikove, ha che jukase avei hikuái.” 4 Tupã katu he'i chupe: “Amboyke chéve guarã 7.000 kuimba'e oñesũ'ỹ vaekue tupã Baal*f** renondépe.” 5 Upéicha avei, opyta ko'ágã peteĩ hembyremi, Tupã, ipy'a porã rupi, oiporavo vaekue. 6 Ha Tupã py'a porã rehe ramo, ndaha'éi mba'eve ha'e kuéra ojapo vaekuére. Upéicha rire, Tupã py'a porã ndaha'e mo'ã véima py'a porã. 7 Aipórõ piko mba'e? Israelgua kuéra ndohupytýi pe ohekáva, ha umi Tupã oiporavo vaekue katu, umíva ohupyty. Umi ambuépe oñembopy'a hatã, 8 he'iháicha Ñandejára Ñe'ẽ: “Tupã ombopy'a hatã chupe kuéra, ha upéicha ko'ágã peve. Ome'ẽ chupe kuéra tesa ohecha'ỹva, ha apysa ohendu'ỹva.” 9 David he'i avei:
“Ikaru guasu kuéragui
toiko pyaha ha ñuhã,
oñepysãnga ha oñenupã
haguã hikuái.
10 Hesa kuéra toñemboty
ha tohecha'ỹ.
Heko asy tombyaturu chupe kuéra
opa ára.”
Umi judio'ỹva oha'arõva
11 Ko'ágã aporandu: Oiméne piko umi judío, oñepysãngávo ho'apaite ra'e? Ahániri upéva! Upéva rangue, umi judío naiñe'ẽ rendúivo, umi judio'ỹva ikatu oñepysyrõ, Israelgua kuéra ipochy haguã. 12 Aipórõ, umi Israelgua ñepysãnga ha iñesẽ vai, ogueru rire mba'e porã ko yvy tuichakuépe umi judio'ỹvape, mba'épa ndoguerúi chéne ojeheko myatyrõ vove umi judío!
13 Ha areko peteĩ mba'e ha'e vaerã judio'ỹvape. Tupã che moĩ aja pukukue amba'apo haguã judio'ỹva apytépe, arohoryeténe ko tembiapo. 14 Aipota umi che retãguáva ipochy pende rehe, ha upéicha aipysyrõ haguã chupe kuéra. 15 Tupã jejahéi judío kuérare ogueru rire jeiko porã jey hendive, mba'e nipo ndoguerúi chéne, Tupã oheja jey ramo oñemoaguĩ hese hikuái: Jeikove jey umi omano vaekuépe guarã! 16 Pe mbuja tenondegua oñemboyke ramo Tupãme guarã, imba'e avei umi hembýva. Ha pe yvyra rapo oñemboykérõ Tupãme guarã, imba'e avei umi hakã.
17 Pe olívogui, umíva judío kuéra hína, oñekytĩ hakã mbovymi ha oñemoinge hese olívo ka'aguy, umíva umi judio'ỹva hína. Upéicha rupi peime hapo peve, upe olívo rekovépe voi. 18 Ani jepe rejererovu ha rejahéi umi hakã ypykuére. Upéicha rejapórõ, ne mandu'áke ndaha'eiha nde pe hapo rejokóva, pe hapo katu ndéve nde joko.
19 Ikatu oime ere: “Oñekytĩ niko hakã añembojehe'a haguã upe olívore.” 20 Iporã, umíva oñekytĩ ndojeroviái haguére. Aipórõ, ani rejererovu, ekyhyje uvei. 21 Tupã ndoheja reíri ramo umi hakã ypykuépe, ndéve avei ndo reja rei mo'ãi. 22 Ema'ẽna mba'éichapa Tupã ipy'a porã, ojopy kuaa jepe avei. Ojopy umi oja'yvere vaekue ndive, ha ipy'a porã ne ndive. Ha reiko vaerã opa ára pe ha'e ipy'a porãháre. Upeicha'ỹrõ, nde avei reñekytĩ vaerã. 23 Upéi ave, judío kuéra ohejárõ hembirovia'ỹ, oñembojehe'a jeýne. Tupã niko ipokatu ombojehe'a jey haguã chupe kuéra. 24 Nde, nde ypy guive voi olívo ka'aguy vaekue, upéi reñekytĩ ha reñembojehe'a pe olívo iporãvare. Mba'eichaite peve piko umi judío, olívo porã rakãva hína ha'e kuéra, oñembojehe'a jeýta pe olívo teére!
Tupã oiporiahurereko opavavépe
25 Che pehẽngue kuéra, aipota peikuaa ko Tupã mba'e ñemi, ani haguã peiko peñemoarandu. Israelgua ñembopy'a hatã nda opa ára guarãi, upéva oikóta umi Israelgua'ỹva retakue oñemoaguĩva Tupãre, ohupyty pe ha'e oipotaháicha. 26 Ágã upéva ojehúvo, Israel tuichakue oñepysyrõta. Ñandejára Ñe'ẽ niko he'i:
“Pe oporopysyrõva
Sióngui oúta
ha omboykéta Jacóbgui
teko aña.
27 Ha ame'ẽ
chupe kuéra che ñe'ẽ
aipe'ataha hembiapo vaikuégui.”
28 Judío kuéra nohenduséi marandu pyahu, ha upéva he'ise opu'ãha Tupãre, peẽ judio'ỹva peñemoĩ porã haguã. Ha opáichavo Tupã ohayhu gueteri chupe kuéra, ha'e oiporavo rupi ijypy kuerakuépe. 29 Tupã ome'ẽva ndoipe'ái, ha ndoheja reíri oporohenói ramo. 30 Yma peẽ na pene ñe'ẽ rendúi vaekue Tupãme, ha ko'ágã judío kuéra naiñe'ẽ rendúiva, Tupã pende poriahurereko. 31 Upeichaite avei, ko'ágã naiñe'ẽ rendúi ha'e kuéra, ha upéva Tupã pende poriahurereko haguãnte, ha ko'ágã avei, oiporiahurereko haguã chupe kuéra. 32 Tupã oñapytĩ vaekue opavavépe iñe'ẽ rendu'ỹ haguã, oiporiahurereko joja haguã peteĩcha opavavépe.
33 Tuichaite mba'e piko umi mba'e Tupã oguerekóva, ha pe iñarandu ha iñakã porãngue! Avave ndaikatúi omyesakãvo mba'épa ha'e ojapóta, ha oikuaávo hape kuéra. 34 “Máva piko oikuaa Ñandejára akã ryepy? Máva piko oñemoñe'ẽta chupe? 35 Mávapa omba'e ome'ẽ raka'e chupe, ha'e ko'ágã omyengovia haguã?” 36 Opa mba'e ou Tupãgui, ha oĩ ha'e rupi ha chupe guarã. Tojererohory opa ára Tupãme! Amén.
Énxet'ák Israel kélyéseykha
1 Ektáhak ko'o kaxwók sélmaxneyáncha'a s'e: ¿Apkexakhamchek enxeykel'a Dios ma'a énxet'ák apagkok? ¡Ma', mekxakhák! Ko'o ahagko' nahan sekteme israelita, Abraham aptáwen neptámen, Benjamín énxet'ák apagkok. 2 Apxeyenmeyk axta Dios apteme énxet'ák apagkok israelitas ma'a sekxók eyeynókxa axta; mekxakhák nahan kaxwo'. ¿Yagkólya'áseykegkok kéxegke ekxeyenma nak eknaqtáxésamaxche ektémakxa axta m'a Dios appeywa aplegasso Elías, apkelmaxnagkama axta Dios, apkelxeyenma ekmaso m'a énxet'ák Israel? Axta aptemék se'e: 3 “Wesse', apkelnapchek apkellegasso appeywa xa, appalchesakmek nahan ma'a élwatnamáxchexa nak chá'a aqsok ektekyawa; ko'o aqsa seyéméxko mamatña, apmakók eyke nahan ko'óxa heyaqhek.” 4 Keñe axta Dios aptéma apchátegmoweykegko s'e: “Siete mil énxet ko'o élpagkanak, meltekxeyéyak nak aptapnák elpeykeshok ma'a dios Baal.” 5 Hawók nahan ektémakxa s'e kaxwo' nak, apqántawók kaxwók apkeleymékpok apkelyéseykha nak ma'a Dios, eñama ektaqmeleykha apwáxok apkelányo. 6 Ektaqmeleykha apwáxok agkok keñamak Dios apkelyéseykha xa, háwe kaxwók eñama m'a ektémakxa axta aqsok apkelánéyak; kaxtemék axta apkelyéseykha eñama m'a ektémakxa axta chá'a aqsok apkeláneyak, megkatnehek axta eñama m'a ektaqmeleykha nak apwáxok apkelányo m'a Dios.
7 ¿Háxko sa' eyke antéhek ampékásekxak xa? Axta elweteyk israelitas ma'a aqsok apkelchetamsama axta, wánxa axta eyke aqsa apkelweteykekxo m'a apkelyéseykha axta Dios. Keñe axta nápakha megkalyaqwámeykegko, 8 ekhawo ektémakxa nak ekxeyenma eknaqtáxésamaxche s'e: “Apteméssessegkek axta Dios megkamopwána elya'asagkoho', cháxa ektamheykegkaxa nak makham se'e kaxwo' nak; apkelmeyáseykegkek axta m'a kélaqta'ák megkamowána nak kalweta', tén han ma'a kélheyk'ák megkamowána nak kallega'.” 9 Axta aptemék nahan David se'e:
“Kelhanma sa' katnekxak ma'a
apteykegkaxa nak chá'a aptéyak
tén han yám'én segmomól'a,
yaqwayam sa' kalpelápagkasek,
tén han kóllegássesagkoho'.
10 Meyke apaqta'ák sa'
etnahagkok,
mopwancha'ak sa' elwetaxma';
kalekhehek sa' apkap'ák
meyke néxa.”
Énxet'ák metnaha judíos apkelwagkásamap teyp
11 Ektáhak kaxwók sélmaxneyeyncha'a s'e: ¿Apkelyaqnenmók apagkóya axta judíos ma'a apkelpelápeykmo axta? ¡Ma', axta katneyk xa ektáha nak! Xama axta melyaheykekxoho m'a judíos, keñe axta apkelwagkásamákpo teyp ma'a metnaha nak judíos, yaqwayam enxoho elnathak ma'a israelitas. 12 Tekkessessegkek agkok aqsok éltaqmela nélwanmeygkaxa metnaha nak judíos ma'a apkelpelápeyam axta m'a judíos, tén han megkatyapma axta aptamheykegkaxa, sa' eyke ekyágwánxa agkok katekkessesek aqsok éltaqmela apsawhékpoho sa' elmok takha' m'a Dios.
13 Yetneyk eyke aqsok yaqwayam altennaksek kéxegke, megkólteme nak judíos. Chaqheykha agko' ko'o ewáxok se'e sektamheykha nak, seyáphassama nak ko'o Dios nepyeseksa m'a metnaha nak judíos. 14 Émenyeyk ko'o eyásekkesek kéxegke nápakha m'a sekpeywomo xamo' nak ko'o, keñe sa' apasmok nahan ko'óxa yaqwayam elwagkasakpok teyp ma'a. 15 Sawheykekxók agkok nélwanmégkaxa eksáyam segásekheykekxoho Dios ma'a apkexakha axta Dios ma'a judíos, ¿háxko katnehek apkelmákxo enxoho makham takha' Dios xa énxet'ák nak? Elmekxak makham apkelyennaqte m'a apkeletsapma axta. 16 Kélpagkanchessek agkok Dios ma'a hótáhap kélyélaqtésso apmonyel'a, kóltéhek nahan kélpagkanchesso m'a apyókxoho nak kélyélaqtésso. Kélpagkanchessek agkok nahan Dios ma'a yámet egkepmenák nak, kawomhok nahan kélpagkanchesso m'a aktegák nak.
17 Keñe m'a olivos, cham'a judíos nak, kélyaqténchessek agkok nekha m'a aktegák, keñe kólyepetchesek kólyamhakkasek ma'a olivo nawhak nak, apteme nak xép. Cháxa ektémakxa axta exchep apyepetcheykekxo m'a kepmenák nak, tén han ektémakxa nak ekyennaqte m'a yámet olivo. 18 Eyke nágkeyxkoho aqsa appeywa ewanyaha m'a yámet aktegák ekteyapma agko' nak yókxexma. Aptemék sa' agkok xa, kaxén sa' apwáxok xép metnaha apkelyennaqtésso m'a kepmenák nak, xeyep akke ekyennaqtésso m'a kepmenák nak.
19 Sa' kexaha eykhe etnehek appeywa s'e: “Naqso', kélyaqténmeyk axta eyke nekha yámet aktegák yaqwayam enxoho hélyamhakkasek ko'o m'a yámet olivo.” 20 Táse', kélyaqténmeyk axta eyke, hakte méko axta megkalya'ásseyam, xeyep axta eyke aqsa aphak ma'a, hakte yetneyk mey'ásseyam. Nágkeyxkoho aqsa appeywa, tásek yeyk aqsa. 21 Hakte axta elanyók aqsa chá'a Dios ma'a yámet aktegák ekteyapma agko' nak yókxexma, melanók sa' aqsa nahan xépxa. 22 Elano, táse nak la'a apwáxok Dios, metnehek eyke anhan melane m'a ekpayhókxa enxoho chá'a henteméssesek. Apteméssessegkek axta chá'a ekpayhawo nak etnéssesek ma'a apkeláneyak axta chá'a melya'assáxma, keñe exchep ektaqmeleykencha'a apwáxok apkelányo. Kéméxcheyk eyke chá'a exchep elának ma'a ekleklamókxa nak apwáxok Dios; hakte sa' agkok etnahak xa, kólyaqtennek sa' nahan xépxa. 23 Apkelyensakmek sa' agkok nahan ektémakxa apkelya'ásseyam ma'a judíos, máxa kélyamhakkasso sa' kólteméssesek kólyepetchásekxak makham; hakte yetneyk apmopwána Dios yaqwayam épetchásekxak makham. 24 Kélyaqténmeyk axta eyke exchep apkeñama olivo nawhak, keñe kélyepetchessama kélyamhakkassama m'a yámet olivo ektaqmela nak, ¡sa' eyke ekyágwánxa agkok kólyamhakkásekxak makham judíos ma'a aptémo xamo' nak olivo, cham'a judíos aptamhéyak nak olivo aktegák éltaqmalma!
Énxet'ák Israel apkelwagkásamap teyp
25 Élyáxeg, émenyeyk ko'o kólya'ásegwomhok kéxegke s'e aqsok ekpowásamáxkoho apmáheyo nak elának ma'a Dios, yaqwayam enxoho megkaxének kélwáxok kéxegke kélteme ekha kélya'áseyak: apkelyennaqtéssegkek axta apkelwáxok nápakha israelitas, sa' eyke néxa m'a apsawhékpoho sa' apkelya'eykekxa Dios ma'a metnaha nak énxet'ák Israel. 26 Temék sa' agkok xa, apyókxoho énxet'ák Israel sa' elwagkasakpok teyp, hakte temék eknaqtáxésamaxche s'e:
“Sión sa' yenyék ewak ma'a
sẽlwagkasso nak teyp,
elekwaták sa' nentémakxa
ekmaso nepyeseksa m'a
Jacob énxet'ák apagkok.
27 Cháxa yaqwánxa sa' katnehek
ekhémo mók
sélpaqhetchásamáxkoho
ko'o xa énxet'ák,
sekmasséssesa sa'
melya'assáxma.”
28 Aptaqnagkamchek judíos ma'a amya'a ektaqmela, cháxa keñamak aptéma nak apkelenmexma m'a Dios, yaqwayam enxoho kólyentamaxchek kéxegke kóltéhek megkólya'ásseyam; makhemek eyke makham apkelásekhayo Dios xa énxet'ák nak, hakte apkelyéseykha axta m'a apyapmeyk nano'. 29 Hakte cham'a Dios nak segmésso mehegyementemekxe', megkalwánaqmágwomek nahan chá'a m'a ektáha nak apkelyéseykha. 30 Axta kólyaheykekxohok kéxegke Dios ma'a nano' axta, keñe kaxwók melyaheykekxoho m'a judíos, apkelásekhákxoho kéxegke m'a Dios. 31 Hawók nahan ektémakxa xa, massegkek kaxwók apkelyaheykekxoho m'a énxet'ák nak, kéxegke eyke yaqwayam elásekhekxohok ma'a Dios, yaqwayam sa' nahan elásekhekxohok kaxwók Dios ma'a énxet'ák nak. 32 Hakte apteméssessegkek axta Dios melyaheykekxoho apyókxoho énxet'ák, yaqwayam enxoho nahan exnéshok mók apkelásekheykekxoho apyókxoho.
33 ¡Élyawa agko' nak la'a m'a aqsok éleñama nak Dios, tén han apya'áseyak, tén han apyekpelchémo! ¡Méko kawának kaxének yaqwánxa elának ma'a, méko nahan kay'ásegwók ma'a ámay apagkok! 34 “¿Yaqsa ekya'áseykegkoho ektémakxa ekpaqméteykha apwáxok Wesse' egegkok? ¿Yaqsa awanchek kay'ássesagkohok eyeyméxchexa etnehek? 35 ¿Yaqsa axta ekméssama xama aqsok ma'a sekxók axta, yaqwayam enxoho exnéshok mók eyaqmagkásekxa'?” 36 Hakte ekyókxoho aqsok keleñamak ma'a Dios, heykegkek nahan eñama m'a, tén han yaqwayam etnehek apagkok. ¡Apcheymákpoho sa' chá'a kólteméssesek meyke néxa m'a Dios! ¡Katnahagkok sa'!