Jonatán ojapo imombe'upyrã
1 Peteĩ ára Jonatán, Saúl ra'y, he'i iñirũme:
—Eju jahasa ysyry mboypýri ha jaha ñandyry upe filistéo aty rehe oĩva upépe.
Jonatán katu nomombe'úi mba'eve itúvape. 2 Itúva oñemohenda ra'e peteĩ ijyvateha apýpe, peteĩ granáda máta guýpe ojejykyihápe trígo, ha omoirũ chupe 600 ñorãirõhára. 3 Pe efod*f** rerekua vaekue upérõ Ahías. Kóva Ahitub ra'y ha Icabod sovríno; kóva Finees ra'y ha Elí niéto; upéva pa'i vaekue tupao Sílope.
Avave ndoikuaái Jonatán oho hague. 4 Upe aja ha'e oñeha'ã oguahẽ oĩháme upe filistéo aty. Pe ojehasa ha oĩ mokõi ita guasu pa'ũme, hérava Bosés ha Sene, 5 peteĩ nórte gotyo Micmás rovái ha upe ambue sur gotyo, Guibeá rovái. 6 Jonatán he'i iñirũme:
—Jahasa mboypýri oĩháme upe ñande'ỹva aty. Ikatu mba'éko Ñandejára ñane pytyvõ. Chupe guarã niko ndahasýi mba'eve, ta heta térã ta mbovy umi oñorãirõva.
Iñirũ he'i chupe:
7 —Ejapo katu ndéve iporãveháicha. Aime nde ykére ajapo haguã eréva chéve.
8 Jonatán he'i chupe:
—Jahasáta mboypýri oĩháme umi kuimba'e ha jajechaukáta chupe kuéra. 9 He'i ramo ñandéve ñaha'arõ haguã chupe kuéra toguejy ñaĩháme, japytáta ha ndajajupi mo'ãi oĩháme ha'e kuéra. 10 He'i ramo jajupi haguã, jajupíta. Upéva he'iséta Ñandejára omoĩha chupe kuéra ñande pópe.
11 Ha péicha mokõive ojechauka upe filistéo atýpe. Ha'e kuéra ohechávo chupe kuéra he'i ojupe: “Ma'ẽmi, osẽma umi hebréo ikañyhágui!” 12 Ha upérõ osapukái Jonatán ha iñirũme:
—Pejupi ko'ápe, oĩ romombe'uséva peẽme!
Jonatán he'i iñirũme:
—Jaha katu, Ñandejára omoĩta chupe kuéra Israelgua pópe.
13 Jonatán ojapyhara oiporúvo ipy ha ipo, ha iñirũ oho hapykuéri. Umi Jonatán oitývape yvýre, iñirũ ojuka upepete voi. 14 Péicha peteĩ hýupe Jonatán ha iñirũ ojuka 20 kuimba'e rupi peteĩ sapy'aitépe. 15 Opa oĩva tekohápe ha okápe okyhyje eterei. Umi ñorãirõhára aty ha umi ohóva oporomonda okyhyje avei. Upévo avei oiko yvy ryrýi ha tuicha oñemondýi filistéo kuéra.
16 Umi ma'ẽhára oĩva Saúl ndive Guibeá Benjamín guápe ohecha filistéo kuéra oñaniha opa gotyo sarambi kuépe. 17 Upérõ Saúl he'i iñirũ nguéra ñorãirõhárape:
—Peipapa, jahecha mávapa ndaipóri ñande apytépe.
Ojejuhu ndaiporiha Jonatán ha iñirũ. 18 Pe árape Tupã efod oĩ Israelgua apytépe ha Saúl he'i Ahíaspe:
—Eru ñandéve Tupã efod.
19 Saúl oñe'ẽ aja upe pa'i ndive, tuichave ohóvo filistéo rekohápe upe sarambi. Ha Saúl he'i pa'ípe:
—Eru'ỹnte.
20 Upérõ Saúl ha iñorãirõhára oñombyaty ha ojeity ñorãirõme. Upe sarambi filistéo apytépe tuicha itereígui ha'e kuéra voi ojojukapa. 21 Avei umi hebréo aréma oikóva filistéo kuéra ndive ha osẽ vaekue oñorãirõ haguã ijyke rehe kuéra, ohasa Israelgua, Saúl ha Jonatánpe omoirũva, ykére. 22 Umi Israelgua okañy vaekue Efraingua yvyty rupi, oikuaávo filistéo kuéra ogueviha, ojepoi hapykuéri kuéra ojuka haguã. 23 Pe ñorãirõ ojepyso Bet-Avén peve, ha Ñandejára omoñakã rapu'ã upe árape Israélpe.
Saúl ome'ẽ Tupã rérape iñe'ẽ pochy
24 Israelgua katu ikuepa upe árape, avave ndo'úi haguére mba'eve. Saúl niko ome'ẽ ra'e iñe'ẽ Tupã rérape he'ívo: “Upe ho'úva oimeraẽ mba'e ñorãirõ opa mboyve, omanóta.” 25 Umi ñorãirõhára oguahẽ peteĩ ka'aguýpe oĩháme eíra. 26 Ýicha osyry rei upe eíra yvýre ha avave ndopokói hese okyhyjégui Saúlgui. 27 Jonatán katu nohendúi ra'e upe ñe'ẽ itúva he'i vaekue ha omoinge peteĩ káva raitýpe upe yvyra ipópe oguerekóva ha ho'u ijeíra. Upérõ pya'e eterei hetia'e jey. 28 Peteĩ Israelgua ñorãirõhára he'i chupe.
—Nde ru he'i ojejukataha ho'úva oimeraẽ mba'e ha upéva rehe opavave ikuepáma ñembyahýigui. 29 Jonatán he'i:
—Che ru ojapo ivai etereíva ñane retãme guarã. Rehecháma mba'eichaitépa che retia'e ha'u rire ko eíra michĩmi, 30 ha ikyre'ỹ eteve vaerã mo'ã opavave ho'u rire upe oipe'a vaekue filistéo kuéragui. Ñahundi ete vaerã mo'ã chupe kuéra.
31 Pe árape Israelgua ipu'aka filistéo kuérare, oñorãirõvo Micmás guive Aialón peve. Ñorãirõhára Israelgua katu ikuepa, 32 ha upéva rehe ipahápe ojepoi umi mba'e ári oipe'a vaekue filistéogui; ojuka upe yvýpente ovecha, vaka ha tóro ra'y ha ho'u ho'o opa huguy reheve. 33 Ha oĩ oho vaekue he'i Saúlpe:
—Ojejapo hína ivaíva Ñandejára renondépe oje'úvo so'o huguy reheve.
Upérõ Saúl he'i umi omomarandúvape:
—Pembyapajeréi chéve ko'a peve peteĩ ita guasu. 34 Upéi tapeho peje chupe kuéra, peteĩ-teĩ togueru chéve itóro térã ijovecha, tojuka ha to'u ko'ápe ha ani iñangaipa Ñandejára renondépe ho'úvo huguy reheve.
Pe pyharépe voi peteĩ-teĩ ogueraha itóro ha ojuka upépe. 35 Saúl omopu'ã upépe altar*f** Ñandejárape, ha upe altar ha'e upe ha'e ojapo raẽ vaekue. 36 Upéi he'i Saúl:
—Jaguejy ko pyharépe voi ñamuña filistéope ha jaike chupe kuéra ñemondápe ko'ẽmba peve, jaheja'ỹ rehe avavépe hekove.
Opavave he'i:
—Ejapo iporãveháicha ndéve.
Pe pa'i katu he'i:
—Ñaporandu*f** raẽna Tupãme.
37 Upérõ Saúl oporandu Tupãme:
—Amuñátapa filistéo kuérape? Reme'ẽtapa chupe kuéra ore pópe?
Ha Tupã nde'íri chupe mba'eve upe árape. 38 Upémarõ Saúl he'i:
—Peñembojáke peẽ mburuvicha kuéra ha peheka mávapa iñangaipa ra'e ko árape. 39 Ame'ẽ vaekue che ñe'ẽ Tupã Israel pytyvõha rérape upéva omanotaha, taha'e jepe che ra'y tee Jonatán.
Avave nde'íri mba'eve. 40 Upévare Saúl he'i opa Israel guápe:
—Peñemoĩ peẽ ko'a gotyo. Che ra'y Jonatán ha che roñemoĩta amo gotyo.
Opavave he'i chupe:
—Ejapo ndéve iporãveháicha.
41 Upérõ Saúl he'i:
Tupã Israel Jára, mba'ére piko nderéi mba'eve ko árape ne rembijokuáipe? Oime ramo che térã che ra'y Jonatán rojapo ra'e ivaíva, roitývo upe po'a, tosẽ Urim.*f** Oime ramo ne retã Israelgua ra'e umi hembiapo vaíva, tosẽ Tumim.
Pe po'a ho'a Jonatán ha Saúl rehe, ha Israel opyta ipotĩ tembiapo vaígui. 42 Upéi Saúl he'i:
—Peity po'a che ra'y Jonatán rehe ha che rehe.
Ha upe po'a ho'a Jonatán rehe. 43 Upévare Saúl he'i Jonatánpe:
—Emombe'u chéve mba'épa rejapo ra'e.
Jonatán he'i:
—Ha'u kuri eíra michĩmi amyakỹvo káva raitýpe peteĩ yvyra arekóva che pópe. Ápe aime. Ndakyhyjéi amano haguã ajapo haguére upéva.
44 Saúl osapukái:
Tupã ta che nupã rasy eterei ne remanói ramo Jonatán!
45 Opa Israelgua katu he'i Saúlpe:
—Ndaikatúi omanóvo Jonatán! Ha'énte voi omoĩ kuri Israel pópe filistéo kuérape! Tereikuaa porã mandi voi: Ñandejára rekovére ro'e ndéve ndo'a mo'ãiha yvýre peteĩ iñakã raguénte jepe! Pe ojapo vaekue ha'e ko árape, ojapo Tupã oĩgui hendive.
Péicha rupi Israelgua ndohejái omano Jonatán. 46 Saúl katu okyhyje omuña haguã filistéo kuérape ha oheja ha'e kuéra oho jey hetãme.
47 Péicha Saúl oñemomba'e Israel retã sã rehe ha opa rupi oñorãirõ Israel rehe ija'e'ỹva ndive. Umíva vaekue: Moab, Amón, Edom, Sobá pegua mburuvicha guasu ha filistéo kuéra. Ha mamo ohohápe, ipu'aka hese kuéra. 48 Ombyaty ñorãirõhára ha ipu'aka Amalec guáre; péicha rupi omopotĩ Israel mondaha atýragui.
49 Saúl ra'y kuéra vaekue: Jonatán, Isví ha Malquisúa. Itajýra mokõ ikatu: Merab upe tuichavéva ha Mical ikypy'y. 50 Saúl rembireko héra Ahinóam, Ahimaas rajy. Iñorãirõhára kuéra ruvicha héra Abner, Ner ra'y. Ner, Saúl tio vaekue. 51 Quis, Saúl ru ha Ner, Abner ru, Abiel ra'y vaekue.
52 Filistéo kuéra oñorãirõ pochy eterei Saúl oikove aja pukukue, ha upévare Saúl oiporavo vaerã ñorãirõrã umi kuimba'e imbareteve ha ipy'a guasuvéva.
Jonatán
1 Xama ekhem axta Jonatán, apketche nak Saúl, aptáha apcháneya m'a apchásenneykha:
—Exegma', óltámeyekxak alwáta' agketamagkok apheykegkaxa nak sẽlpextétamo filisteos, cham'a neyp nak.
Axta eyke eltennásak apyáp Jonatán, 2 axta appakxenweykmok Saúl ma'a nekha egkexe, kóneg yántakyexna axta aphak, kélchexakkassamakxa axta chá'a apyempe'ék hótáhap, yetlo apkelxegexma'a seiscientos sẽlpextétamo. 3 Ahías axta apchánémakpok chá'a eswok ma'a efod, Ahitub axta apketche, Icabod axta apephénem, Finees axta apketche, aptáwen axta m'a Elí, apteme axta apkelmaxnéssesso Wesse' egegkok énxet'ák apagkok ma'a Siló.
Axta elya'ásegkok énxet'ák apxega m'a Jonatán. 4 Xénchek axta apwáxok emmok ma'a apheykegkaxa axta sẽlpextétamo filisteos. Kelánmeyk axta han ánet meteymog élyawe negyeykheykekxexa axta chá'a, kéltéma axta ekwesey xama Bosés, keñe mók Sene. 5 Xama axta kemhak nexcheyha, ekpayho nak Micmás, keñe axta mók ma'a ekpayho nepyeyam, ekpayho nak Guibeá. 6 Tén axta Jonatán aptáha apcháneya m'a apchásenneykha:
—Nók, ólyeykhekxak ma'a neyp nak, apheykegkaxa nak ma'a énxet'ák meyke nak kélyenyekhássáseyak nekha apyempe'ék. Lapmaxcheyk sa' elának aqsok Wesse' egegkok hempasmok negko'o, hakte yeskohok hegmallahanchesek ma'a, megkeyxek nenxámokma essenhan egqántawo'.
7 —Elána sa' ekxénakxa enxoho apwáxok elána', ekpenchessek eyke ko'óxa sektáhakxa yaqwayam apasmok aqsok apmáheyo elána' —axta aptáhak apchátegmowágko m'a apchásenneykha.
8 Tén axta Jonatán aptáha apcháneya:
—Nók, ólyeykhekxak sa' neyp apheykegkaxa nak ma'a énxet'ák, ólxekmósaxkohok sa' han. 9 Apkeltamhók sa' agkok anleyxek ma'a nenchaqnágwánxa enxoho, peya enxoho hegya'áwa', anchaqnaha sa' aqsa m'a, magya'ammek sa' ma'a apheykegkaxa nak. 10 Apkeltamhók sa' agkok agya'ammok, agya'ammok sa', hakte sa' katnehek magkenatchesso peya hẽlmallanchesek ma'a Wesse' egegkok.
11 Apkelxekmowásekpok axta han apheykegkaxa axta filisteos xa apqánet nak. Xama axta apkelwet'a, axta aptáhak apkelpaqmeta s'e: “Kólenmexho hana, apkelántekkek kaxwók hebreos meteymog áxwa apkelyexanmomakxa axta.” 12 Yetlókok axta han kélwóneykha Jonatán, tén han ma'a apchásenneykha nak:
—¡Hegya'áwa', xama aqsok sa' óltennaksek!
Tén axta Jonatán aptáha apcháneya m'a apchásenneykha:
—Hétlógma sa', egkések sa' yaqwayam elmok israelitas Wesse' egegkok xa énxet'ák nak.
13 Aplókegkek axta han apmék apchánta Jonatán, yetlo apchásenneykha. Tén ma'a apkexeykenta axta chá'a náxop ma'a Jonatán, apchaqhak axta chá'a ekmanyehe agko' ma'a apchásenneykha. 14 Veinte énxet axta han apkelnápak Jonatán yetlo apchásenneykha xa émha amonye' apketámeyak nak, megkayawakxa nak exma'. 15 Apkelmeneygkók apagko' axta han apyókxoho apheykha axta m'a apkelpakxeneykegkaxa nak, tén han ma'a teyp apkelpakxeneykegkaxa nak. Apkelmeneygkók apagko' axta han ma'a sẽlpextétamo apheykha axta mók apkelpakxeneykegkaxa, tén han ma'a kempakhakma yapmeyk. Chaqhawók axta han ekyawheyncha'a xapop, kelyegweyxcheyk axta ekwányam agko'.
16 Keñe m'a énxet'ák apkelhaxneykha apagkok axta m'a Saúl, apheykencha'a axta m'a Guibeá, apkelwet'a filisteos apkenyahágko apkexpaqna. 17 Keñe axta Saúl aptáha apkeláneya m'a sẽlpextétamo ektáha axta apkelxegexma'a:
—Kólyetsátekxa sa' yaqsa méko negyeseksa negko'o.
Kélyetsátekxeyk axta, keñe méteyákpo m'a Jonatán yetlo apchásenneykha. 18 Aptáhak axta Saúl apcháneya Ahías:
—Esanta sa' efod Dios nak apagkok, hakte axta yetnók ma'a nepyeseksa nak israelitas.
19 Yágwokmók axta melya'áseyak aptamhágkaxa filisteos neyseksa apkelpaqhetchásamákpoho Saúl ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok. Tén axta Saúl aptáha apcháneya m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok:
—Katnehek agkok xa, ná esanta aqsa.
20 Yetlókok axta han apchaqneykekxa apyókxoho sẽlpextétamo yetlo Saúl, apkempakha'ak axta. Apchaqhákxeyk axta aqsa han chá'a pók ma'a filisteos, hakte awanhek axta ekteyapma nepyeseksa melya'áseyak aptamhágkaxa. 21 Appasmeykxeyk axta han israelitas Saúl axta apkelxegexma'a tén han Jonatán ma'a hebreos, nanók appáxaqwayam axta m'a filisteos, apkelyetlo axta han ma'a sẽlpextétamo apagkok. 22 Xama axta apkelleg'a apkenyahágko filisteos ma'a israelitas, apkelyexánegwayam axta m'a neyseksa egkexe nak Efraín, apkelamhágkek axta han apkempakha'a. 23 Wokmók axta apkelnápomap ma'a yókxexma nak Bet-avén, cháxa apkelmallahanchesakxa axta han Wesse' egegkok Israel xa ekhem nak.
Saúl apteméssesso naqso' appeywa
24 Massék axta apkelyenna énxet'ák Israel xa ekhem nak, hakte axta etókagkok aptéyak xama enxoho, hakte naqsók axta aptáha appeywa Saúl se'e: “Kóllegássesagkohok sa' énxet ektáha enxoho apto xama aqsok ma'a megkayáqtésa enxoho makham, mayaqmagkásekxexa enxoho ko'o makham setnéssessamakxa m'a sélenmexma.” 25 Apkelwokmek axta sẽlpextétamo m'a naxma, aphakxa axta yányawhéna'. 26 Xama axta apkelántaxna naxma m'a énxet'ák, kenyeyk axta yányawhéna' apyegmenek ektémól'a yegmen; méko axta eyke ektawa, hakte cheyxcheyk axta m'a aptáhakxa axta apteméssesso naqso' appeywa Saúl. 27 Keñe axta Jonatán, meñé axta aptáhakxa apteméssesso naqsók appeywa m'a apyáp apmésso m'a sẽlpextétamo, apya'asa yámet apmeykha axta, apkeltekxeya naw'a pápa' apagkok yányawhéna', aptókek axta han, yetlókok axta han apyenneykekxoho makham. 28 Tén axta aptáha apcháneya xama sẽlpextétamo israelitas se'e:
—Apméssek xeyk appeywa ekmámnaqsoho sẽlpextétamo m'a apyáp, apxéna kóllegássesagkohok ektáha enxoho ekto xama aqsok se'e sakhem nak. Cháxa keñamak ekmassa agko' nak apkelyenna énxet'ák.
29 Axta aptáhak apchátegmowágko Jonatán:
—Asagkek apteméssesakxa énxet'ák egagkok ma'a táta. Hélano ko'o, ekyennákxók natámen sekto s'e yányawhéna' nak, 30 exchek ekyágwánxa agkok elyennákxohok énxet'ák aptókagko enxoho sakhem ma'a aqsok apkelyementaméyak nak nélenmexma. ¡Apxámok xeyk etnehek nélnapma m'a filisteos!
31 Cháxa ekhem apkelnapakxa axta israelitas ma'a filisteos, eyeynmo apkelnápomap ma'a Micmás, ekweykekxoho m'a Aialón. Massék agko' axta apkelyenna m'a sẽlpextétamo israelitas, 32 tén axta apketámegko apkelma m'a aqsok apkelyementaméyak axta apkelenmexma, apkelmágkek axta nepkések, weyke, tén han weyke étkók, apkelnapchek axta, aptókagkek axta ápetek yetlo éma. 33 Nápakha énxet'ák axta apkelya'aweykxak Saúl apkeltennásseykxo, aptáha apcháneya s'e:
—Apkelánegkek melya'assáxma énxet'ák nápaqtók Wesse' egegkok, hakte aptókagkek ápetek yetlo éma.
Keñe axta aptáha Saúl se'e:
—¡Kéxegke kélteme kélyenseyam kélyetleykha Dios! Hélsantagkas sa' ko'o xama meteymog ekyawe, kólyettelegwásenta sa'. 34 Kólpaqhetches sa' énxet'ák, kóltennés sa' han héntegkásenták chá'a ko'o xama weyke kennawók aptósso s'e, essenhan ma'a nepkések, yaqwayam enxoho kólaqhek kéxegke, tén han kóltók, nágkóllána megkólya'assáxma nápaqtók Wesse' egegkok kóltawagkok ápetek yetlo éma.
Cháxa axta'a nak, xama énxet axta chá'a apyentamákxohok apagko' ma'a weyke kennawók aptósso, matñék axta han chá'a m'a. 35 Apkelánessek axta han Saúl kélwatnéssamakxa chá'a aqsok ma'a Wesse' egegkok, apmonyók axta han apkelane xa ektéma nak. 36 Keñe axta aptáha apkeláneya Saúl:
—Ólántépok sa' se'e axta'a nak agketamagkok filisteos, ólyementamok sa' aqsok apagkok ekwokmoho élsaka, meyke negáyam xama enxoho énxet.
Axta aptáhak apkelátegmowágko apyókxoho s'e:
—Etne m'a ekleyawókxa enxoho apwáxok etnehek.
Keñe m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, aptáha s'e:
—Ólmaxnak sa' sekxók Dios.
37 Keñe axta Saúl apkelmaxneya Dios. Axta aptáhak apcháneya s'e:
—¿Ewancheya ko'o amenxenek filisteos? ¿Egkéseya sa' yaqwayam elmok ma'a israelitas?
Axta eyke yátegmowágkok Wesse' egegkok xa ekhem nak. 38 Keñe axta Saúl aptáha s'e:
—Kólmeyenta hana s'e kélyókxoho kélámha kélmonye'e nak sẽlpextétamo, kóltegyaha sa' amya'a yaqsa élana sakhem megkay'assáxma. 39 ¡Naqsók ko'o sektáha sekpeywa nápaqtók Wesse' egegkok, apkelwagkasso nak teyp ma'a Israel, yetsapok sa' ma'a ektáha enxoho apteme, megkeyxek sa' ma'a ektáha enxoho apteme m'a hatte Jonatán!
Méko axta xama enxoho apchátegmowéyak sẽlpextétamo. 40 Keñe axta Saúl aptáha apkeláneya m'a apyókxoho énxet'ák nak Israel:
—Kólchaqnágwata sa' kéxegke s'e, keñe sa' ko'o tén han hatte Jonatán, anchaqnágwók á mók nekha nak.
—Etne m'a ekleyawókxa enxoho apwáxok etnehek —axta aptáhak apkelátegmowágko m'a sẽlpextétamo.
41 Tén axta Saúl aptáha s'e:
—Wesse', Dios apagkok nak Israel, ¿yaqsa ektáha meheyátegmowágko nak sakhem, ko'o sektáha nak xép apkeláneykha? Ko'o sa' agkok sélane may'assáxma, essenhan ma'a hatte Jonatán, sa' eyke kólya'asagkohok ektepa enxoho Urim ma'a ektawásamáxche xama aqsok; Israel sa' agkok apkeláneyak melya'assáxma, énxet'ák apagkok nak xép, katyapok sa' ma'a Tumim.
Jonatán tén han Saúl axta han pehewokmok eyaqhémo, keñe axta énxet'ák megkaphewokmo apkelsexnánémap. 42 Keñe axta aptáha makham Saúl se'e:
—Kóltawásekxak makham yaqwayam kólya'asagkohok hatte tén han ko'o.
Keñe axta eyaqhawo apsexnánémap ma'a Jonatán, 43 Tén axta aptáha apcháneya Saúl ma'a Jonatán:
—Héltennés aqsok apkelane.
Keñe axta Jonatán aptáha apkeltennasa:
—Ektókek xeyk ko'o ketchetsék yányawhéna' apyegmenek sétchesso exchek naw'a yámet sekmeykha nak chá'a. Ekheyk eyke ko'o s'e, payhawok amátog.
44 Axta aptáhak Saúl se'e:
—¡Dios sa' ko'o heyaqhek megyetsapa enxoho exchep Jonatán!
45 Keñe axta énxet'ák aptáha apchátegmowágko Saúl se'e:
—¡Mopwanchek yetsapok Jonatán, hakte apkelmallahanchessegkek kempakhakma m'a énxet'ák Israel! ¡Móltamhók negko'o katnehek xa! ¡Naqsók negko'o nentáha nélpeywa yetlo nenxeyenma Wesse' egegkok, móghók kólteméssessamhok exma ekmaso xama enxoho! Hakte Dios appasmak apkelana nak se'e sakhem nak.
Cháxa apwagkasa axta teyp énxet'ák ma'a Jonatán megya'awo yetsapok. 46 Keñe axta Saúl apkelwátésa apkelamhéyak ma'a filisteos, apkelmeyákxeyk axta makham ma'a apkeleñamakxa.
47 Xama axta aptéma wesse' apwányam Saúl ma'a Israel, apkelnápomákpek axta apkelenmexma ekyókxoho yókxexma, axta m'a Moab, Amón, Edom, tén han ma'a wesse' apwányam Sobá, tén han ma'a filisteos. Emallánek axta chá'a m'a apmahágkaxa enxoho chá'a. 48 Apchánchesákxeyk axta sẽlpextétamo keñe apyaqmasa m'a Amalec, keñe apkelmallahanchessama nepyeseksa Israel ma'a apketámeyam axta chá'a.
49 Keso Saúl apketchek axta s'e: Jonatán, Isví tén han Malquisúa. Tén axta ánet apketchek kelwán'ák: Merab, ekteme axta katnaha étkok, keñe sexyók ma'a Mical. 50 Ahinóam axta ekwesey aptáwa' m'a Saúl, Ahimaas axta apketche. Abner axta apwesey m'a sẽlpextétamo wesse' apagkok, Ner axta apketche, Saúl axta apyakka'. 51 Saúl axta apyáp ma'a Quis, keñe axta Abner apyáp ma'a Ner, Abiel axta apketchek xa apqánet nak.
52 Asagkók axta kempakhakma, apkempakhamakpo axta m'a filisteos, apyennaqtamakxa axta m'a Saúl; axta keñamak Saúl apwet'a enxoho chá'a énxet apyennaqte, megyeye emhagkok eyesagkexa', etnéssesek chá'a sẽlpextétamo apagkok.