Umi mba'e Nehemías ojapo vaekue
1 Tupã rembiapoukapy oñehendukávo opavavépe, ohendu hikuái he'ihápe ndojehejái vaerãha umi Amón ha Moab retã guápe ojehe'a Israel guáre. 2 Kóicha ojejapo vaerã umi Amón ha Moabgua kuérare, ha'e kuéra nomboy'uséi ha nomongaruséi haguére Israel guápe osẽ ramo guare Egíptogui. Pe ramo, ha'e kuéra opaga vaekue Balaámpe paje oity haguã Israel guáre. Tupã katu ohovasa vaekue chupe kuéra. 3 Israelgua ohendúvo umi mba'e oje'éva Tupã rembiapoukapýpe omosẽ tetã ambue guápe ijapytégui kuéra.
4 Ko'ã mba'e ojehu mboyve, pa'i Eliasib pe oñangareko vaekue umi mba'e kuave'ẽre ojererúva tupaópe. Ha Eliasib Tobías pehẽngue haguére, 5 ome'ẽ chupe peteĩ koty guasu tupaópe, upépe oiko haguã. Pe kotýpe oñeñongatu opaichagua mba'e kuave'ẽ: insiénso, tembiporu kuéra tupaópe ojeporúva, trígo, kaguy ha ñandyry olívo ojererúva oñeme'ẽ haguã levíta*f** kuérape, umi tupaópe opurahéivape, umi okẽ pe'ahápe; ha avei pa'i kuérape.
6 Che naĩri vaekue pe ramo Jerusalénpe, ahágui Babilóniape 32 áño ojupi haguépe Artajerjes mburuvicha guasúrõ upépe. Voiete he'i chéve ajevy haguã Jerusalénpe. 7 Aguahẽvo upépe aikuaa Eliasib ome'ẽ hague Tobíaspe peteĩ koty tupao pegua. 8 Che pochy ha amombopa okápe Tobías mba'éva guive, ajuhúva pe kotýpe. 9 Upéi katu amopotĩka*f** opa mba'e vaígui ha arovauka jey upépe tembiporu kuéra tupaópe ojeporúva, opaichagua mba'e kuave'ẽ ha pe insiénso.
10 Aikuaa avei noñeme'ẽvéi hague levíta kuérape hi'upyrã ha ohopa jey hague hikuái hóga kuérape. Upéicha avei ojapo umi tupaópe opurahéiva. 11 Amongavaju umi myakãhára kuérape ohejapa rei ha nopenavéi haguére tupaóre. Upéi katu ahenoika ha amohendapa jey tupaópe umi levíta ha umi opurahéiva. 12 Ha maymáva Israelgua ogueru jey trígo, kaguy ha ñandyry olívo. Pe 10 oguerekóvagui, peteĩ omoguahẽ tupaópe. 13 Amoĩ pa'i Selemías, ipytyvõhára Sadoc ha peteĩ levíta hérava Pedaías oñangareko haguã opa mba'e ojererúvare. Oipytyvõ chupe kuéra peteĩ levíta jeroviaha hérava Hanán, kóva Zacur ra'y ha Matanías remineno. Ha'e kuéra ome'ẽ hi'upyrã pa'i ha levíta kuérape.
14 Tupã che Jára, ehecha kuaáke chéve opa ko'ã mba'e ajapóva nde tupaóre, ikatu haguã reñemomba'e upépe.
Mba'éichapa ojeiko vaerã pytu'uha árape
15 Umiha árape ahecha hetaha Judápe umi ojapóva kaguy pytu'uha árape. Ahecha avei pytu'uha árape oĩha ohupíva hymba vúrro apére trígo, kaguy, parral'a, ígo ha opa mba'e oñemu haguã Jerusalénpe. Amongavaju chupe kuéra osẽ haguére ojeporeka imba'eta reheve pytu'uha árape. 16 Oĩ avei táva Tirogua oúva Jerusalénpe pira ha opa mba'eta reheve oñemu haguã Israelgua ndive pytu'uha árape. 17 Amongavaju umi Israel guápe omyakãvape ha ha'e chupe kuéra:
—Mba'ére piko ndapejapói mba'evérõ pytu'uha ára? 18 Pende ru kuéra ypykue ojapo haguére kóichama voi Tupã ohundi vaekue Jerusalén. Ha upévare ñande jahasa asy ñaína. Pytu'uha ára ndaperekóigui mba'eve ramo ko'ýte Tupã ipochy Israelgua ndive.
19 Upémarõ ambotyka opa táva rokẽ ka'aru oñepyrũ mboyve pytu'uha ára. Pytu'uha ára ohasa rire ae ojepe'a jey vaerã. Amoĩ okẽme kuimba'e kuéra oñangarekóva ani haguãtei oñemoinge Jerusalénpe mba'evete pytu'uha árape. 20 Oĩmimi umi oúva imba'eta reheve oñemu haguã ha ndaikatúigui oike Jerusalénpe, opyta oke okápe. 21 Umívape amongavaju ha ha'e chupe kuéra ou jey ramo opyta okápe, amoingetaha chupe kuéra ka'i rãime. Upe guive ndouvéi hikuái pytu'uha árape. 22 Upéi ha'e umi levíta kuérape oñemopotĩ haguã opa mba'e vaígui ha oñangareko haguã umi okẽ rupi ikatu haguã pytu'uha ára oñemomba'e.
Tupã che Jára, ne mandu'a kena ko ajapóvare, ha che poriahurereko.
23 Ahecha avei oĩha Israelgua omendáva kuña tetã Asdod, Amón ha Moab guáre. 24 Heta oĩ imitã nguéra apytépe oñe'ẽva tetã Asdod ñe'ẽme térã ambue tetãgua ñe'ẽme. Ha ore ñe'ẽme katu nahániri. 25 Amongavaju ha yvýre amona chupe kuéra. Hetápe ainupã, añakã rague tira ha ha'e chupe kuéra: “Tupã rérare peme'ẽta chéve pene ñe'ẽ ndapeheja mo'ãiha pende rajy térã pende ra'y omenda tetã ambue guáre. Peẽ voi napemenda mo'ãi umichagua kuñáre.” 26 Péicha vaekue Salomón, Israel ruvicha guasu, angaipa. Ha ndaipóri ramo jepe ha'eichagua mburuvicha guasu ambue tetãme, ha Tupã ohayhúrõ jepe chupe ha omoĩ chupe Israel ruvicha guasúrõ, kuña tetã ambuegua oity chupe iñuhãme. 27 Upévare, aníke peẽ avei pene rembiapo vai Tupã renondépe, pemendávo kuña tetã ambue guáre.
28 Joiadá, pa'i guasu Eliasib ra'ýpe cheté voi amosẽ omenda haguére Sambalat rajýre. Sambalat niko táva Horóngua.
29 Tupã che Jára, ne mandu'a kena ko'ãvare omongy'a hague ipa'i reko ha ne ñe'ẽme'ẽ pa'i ha levíta kuéra ndive.
30 Aipe'a ijapytégui kuéra opa mba'e tetã ambue guáva, ha amohenda opa pa'i ha levíta kuérape hembiapópe, 31 avei ojegueru haguã jepe'a oñekotevẽ jave, ha opavave omoguahẽ haguã umi yva hi'aju ñepyrũva.
Tupã che Jára, ne mandu'áke ko'ã mba'e ajapo vaekuére, ha che pytyvõ.
Ektémakxa axta apkelane aptamheykha Nehemías
1 Kelyetsátamáxcheyk axta Moisés weykcha'áhak apagkok nápaqta'awók énxet'ák xa ekhem nak, wetamaxcheyk axta han ektáxésamaxche megkamopwána epáxaqwók xama enxoho Dios énxet'ák apagkok ma'a amonitas, tén han moabitas. 2 (Hakte axta elanyexeykegkok elmok takha' israelitas elsókasek ma'a aptéyak, tén han apyenéyak, apyánmagkassegkek axta aqsa apkeltémo elteméssessamhok exma ekmaso m'a Balaam. Aqsok ektaqmela axta eyke aptemessáseykekxak Dios ma'a aqsok ekmaso apkeltémókxa axta etnéssesek.) 3 Xama axta apkellegaya m'a ektémakxa ekpeywa segánamakxa, apkelyetnakhássek axta Israel apyókxoho m'a ektáha axta appáxaqwayam apkeleñama axta mók nekha.
4 Apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Eliasib axta aptaqmelchesso kélxátamakxa axta chá'a aqsok ma'a Dios egagkok nak tegma appagkanamap apagkok, amonye' ekteme axta xa. Pók axta han Eliasib ma'a Tobías, 5 axta keñamak apméssama m'a ekyawakxa nak apwáxok tegma kélxátamakxa axta chá'a nanók ma'a aqsok kélmésso naqsa Dios, tén han ma'a ekmátsa nak ekpaqneyam éten agkok, tén han ma'a aqsok kélmeykegkaxa nak chá'a, tén han kélmésso nak chá'a ekwayam diez ma'a hótáhap apaktek, tén han vino, tén han pexmok égmenek kéltémo axta chá'a kólmésagkok ma'a levitas, apkelmeneykmasso, apkeltaqmelchesso nak átog, tén han ma'a aqsok kélmeyáséyak nak chá'a m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok. 6 Axta ko'o axmak Jerusalén ektéma axta ekyókxoho xa, axta ekmeyeykekxak ma'a aphakxa axta wesse' apwányam Babilonia Artajerjes, cham'a ekweykmo axta treinta y dos apyeyam apteme wesse' apwányam; yáma wenaqtémók axta han sélmaxnagkama wesse' apwányam ataqhohok makham ma'a, 7 tén axta sektaqhémo makham ma'a Jerusalén. Yetlókok axta han sekwetágweykekxa ekmasagko apteméssessamakxa Eliasib ma'a Tobías, apméssama xama tegma apwáxok ma'a kañe' nak Dios tegma appagkanamap apagkok. 8 Axta kalchak ewáxok sekwet'a, éxakkek axta yókxexma m'a ekyókxoho yántéseksek, ekhéyak axta kañe' aphakxa m'a Tobías. 9 Tén axta séltamho kólmópeyásekxak makham, tén han séltamho kólnegkenwaták makham ekheykegkaxa m'a aqsok kélmeykegkaxa nak Dios tegma appagkanamap apagkok, keñe han ma'a aqsok kélmésso naqsa nak chá'a, tén han ma'a aqsok ánek ekmátsa nak ekpaqneyam éten agkok.
10 Ekwet'ak axta han megkólmeyáseykegko aptéyak ma'a levitas, tén han apkeltaqhémo chá'a xama apkeleñamakxa m'a levitas, tén han apkelmeneykmasso nak, apkelánémap axta chá'a exegkesek apkelpeykessamo Wesse' egegkok. 11 Keñe axta sélpaqhetchesa ko'o ekyennaqte m'a apkelámha apmonye'e nak, eñama melányo m'a Dios tegma appagkanamap apagkok. Tén axta séláneyancha'a makham ma'a apkelmaxnéssesso nak Dios énxet'ák apagkok, tén han levitas, élmeyásegkokxeyk axta makham ma'a ektémakxa axta apkeltamheykha, 12 keñe axta m'a apyókxoho énxet'ák Judá apkelsánto chá'a m'a hótáhap apaktek apwayam nak chá'a diez apyókxoho, tén han vino, tén han pexmok égmenek ma'a kélxátamakxa axta chá'a aqsok. 13 Tén axta sektemessásegko aptaqmelchesso chá'a kélxátamakxa nak aqsok ma'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok Selemías, tén han aptáxésso nak chá'a weykcha'áhak Sadoc, tén han xama levita, cham'a Pedaías; ekteméssessek axta han appasmeykha apkeltamheykha m'a Hanán, Zacur axta apketche, Matanías axta aptáwen, hakte énxet'ák menaqtawáseykha aqsok axta m'a. Cháxa yaqwayam sa' chá'a elmésagkok aqsok ma'a apkelxegexma'a. 14 ¡Dios ahagkok: kaxén sa' apwáxok se'e aqsok sélane nak, nágkalwánaqma ekyókxoho m'a aqsok ektaqmela sekteméssessamakxa nak ko'o m'a Dios ahagkok nak tegma appagkanamap apagkok, tén han ma'a ektémakxa nak chá'a élánamáxche kélpeykessamo!
15 Ekweteyak han ko'o énxet'ák Judá apkelteyáyam chá'a anmen yámet ekyexna sábado yaqwayam elának vino xa ekhem nak, tén han apkelseykekxo chá'a hótáhap apaktek kéltéteykekxa', tén han apkelpátegkesso chá'a yámelyeheykok vino, tén han anmen yámet ekyexna, tén han higo ekyexna, tén han ma'a mók ektémakxa nak chá'a apkelseykha, ekweteyak han chá'a apkelseykekxo sábado aqsok ma'a Jerusalén. Keñe axta ko'o sélpaqhetchesa ekyennaqte eñama apkexeykekxa aqsok xa ekhem nak. 16 Yetneyk axta han nápakha énxet'ák apkeleñama nak tegma apwányam Tiro apheykha axta m'a, apkelseykekxa chá'a m'a kelasma, tén han ekyókxoho mók ektémakxa nak aqsok apkexeykekxa, apkelyánmagkásamákpek axta chá'a judíos sábado m'a Jerusalén. 17 Keñe axta sélpaqhetchesa ekyennaqte m'a apkelámha apmonye'e nak Judá, sektáha séláneya s'e:
—Asagkók agko' nak la'a kéltáhakxa kéltawáseyncha'a m'a ekhem sábado. 18 Hawók ektémakxa axta apkeláneykegko kélyapmeyk nanók xa. Cháxa keñamak séghaya negko'o Dios egagkok ekmaso negheykha, tén han se'e tegma apwányam nak. ¿Kélmakók enxeykel'a kólyánchessesagkok aplo Dios apkeltaqnawéyak ma'a énxet'ák Israel eñama kéltawáseykha m'a ekhem sábado? 19 Tén axta séltémo ko'o kólapagkokxak chá'a atña'ák Jerusalén peya enxoho kayáqtések amonye' ekteme sábado, tén han maltémo kólmeykásegkokxak chá'a ekweykmoho mók ekhem. Éltémók axta han ko'o yaqnaha nápakha séláneykha m'a atña'ák nak, yaqwayam enxoho megkólxátawateyk aqsok kélchexeykekxa sábado m'a. 20 Ahóxek axta chá'a katnehek apheykha aqsok apkexeykekxa tén han apkelyánmagkásamap nak chá'a m'a yókxexma nak Jerusalén, enaqtének axta chá'a axta'a m'a, 21 alpaqhetchesek axta chá'a ekyennaqte m'a, magwánhek axta chá'a enaqtének ma'a ekpayho nak kélhaxtegkesso tegma, altennaksek axta chá'a wának elmakpok ma'a aptamhágkokxo enxoho chá'a. Keñe axta ekmassama apkelweykta ekhem sábado. 22 Tén axta séltémo ko'o eláxñásekxak apyempe'ék ma'a levitas, tén han elanha m'a atña'ák, yaqwayam enxoho megkóltawasha sábado m'a. ¡Dios ahagkok: kaxén sa' han apwáxok eñama sélane xa, kapyósho hélanok ko'o, ekhawo ektémakxa nak ektaqmeleykha apwáxok henlanok xép!
23 Ekweteyak axta han nápakha judíos apkelmeykegko aptamheykegko apnaqteyegka'a m'a kelán'ák éleñama nak Asdod, Amón, tén han Moab, cháxa ekhem nak; 24 nápakha apketchek axta han apkelpaqmeyesmak chá'a apkelpeywa axta énxet'ák Asdod, tén han ma'a pók énxet'ák nak, keñe axta mopwancha'ak ma'a judíos apkelpeywa. 25 Élpaqhetchessegkek axta ko'o ekyennaqte, tén axta séltémo kaltemégwomhok exma ekmaso. Nápakha axta han chá'a élnápeykha, tén han seyápetchessama chá'a apwa'ák, keñe axta séltémo etnéssesek naqsók apkelpeywa nápaqto' Dios megyohok chá'a kalmagkok apketchek kelwán'ák tén han apkelennay'a m'a megkatnaha nak appeywomo xamo', tén han megyohok etnahagkok apnaqteyegka'a apketchek apkelennay'a m'a kelán'ák nak, tén han xa énxet'ák nak. Axta ekteme han sélanagkama s'e: 26 “¡Cháxa ektéma axta han apkeláneya mey'assáxma Salomón xa ektéma nak, wesse' apwányam axta m'a Israel! Méko axta eykhe xama wesse' apwányam nepyeseksa m'a pók aptémakxa énxet'ák aphawo nak xa, tén han apchásekhayo m'a Dios; tén han apteméssessama wesse' apwányam ma'a ekyókxoho nak Israel, kelánessegkek axta eyke mey'assáxma m'a kelán'a megkatnaha nak appeywomo xamo'. 27 Móghók negko'o kóllának kéxegke xa ektéma nak megkólya'assáxma ekmaso agko', nápaqtók ma'a Dios egagkok, kólmagkok ma'a kelán'ák megkatnaha nak kélpeywomo xamo'.”
28 Ektekkessegkek axta han sekhakxa m'a Joiadá apketche, apketche axta m'a Eliasib, apteme axta apkemha apmonye' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, apepháyem axta m'a Sambalat, apteme axta horonita. 29 ¡Dios ahagkok: kaxén sa' apwáxok ma'a aptawassáseykha nak apkeltamheykha m'a apkelmaxnéssesso énxet'ák apagkok, tén han ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho apkelánesso axta Dios ma'a apkelmaxnéssesso nak énxet'ák apagkok, tén han levitas!
30 Tén axta sélántekkesa ekyókxoho ektáha axta apagkok ma'a énxet'ák apkeleñama nak mók nekha, élánesákxeyk axta han apmeykekxexa axta chá'a apkeltamheykha m'a apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, tén han levitas, xama axta chá'a m'a ektémakxa axta chá'a apkeltamheykha; 31 tén axta han ma'a apkelseykenta axta chá'a yántapák, ekwákxo enxoho chá'a ekhem ekxénamaxchexa', tén han kélnegkenmakxa chá'a m'a émha amonye' ekyexna aqsok kélcheneykekxa'. ¡Dios ahagkok: kaxén sa' apwáxok ko'o, kataqmalmakha sa' apwáxok hélano'!