Abimélec
1 Jerubaal ra'y, Abimélec oho Siquémpe ha he'i isy ha sy tyvýra kuéra ha opa isy génte kuérape kóicha:
2 —Aipota peporandu opa Siquem guápe kóicha: ‘Mba'épa iporãve vaicha peẽme? Iporãpa pereko pende ári pende ruvicha ramo umi 70 Jerubaal ra'y kuéra, térãpa peteĩ kuimba'énte? Pene mandu'áke che ha'eha hína pene génte ha pende ruguy arekoha.’
3 Oporandu hikuái Siquem rupi umi mba'e Abimélec he'i vaekue chupe kuéra. Ha ojerepaite hikuái Abimélec rapykuéri. “Ñandéva niko upéva” he'i hikuái. 4 Ome'ẽ hikuái Abimélecpe 70 pláta pehẽngue Baal-Berit tupaógui. Upéva upe pláta oiporu ombyaty haguã ijehe kuimba'e reko rei atýra oikóva hapykuéri. 5 Umíva reheve oho Ofrápe, túva rógape ha upépe, peteĩ hendápe ojukapaite hikuái umi 70 Jerubaal ra'y kuérape. Ta'ýra imitãvéva Jotam katu okañy rupi, oikove. 6 Upéi oñembyatypa Siquem ha Bet-Milogua oñondive. Siquémpe oĩ peteĩ yvyra máta guasu ha ijypýpe peteĩ itapuku oñemoñembo'y vaekue tupã nguérape upépe oñekuave'ẽ haguã. Upépe oho omoingo haguã Abimélecpe huvicharã hikuái. 7 Jotam ohendúvo ko'ã mba'e oho ojupi yvyty Guerizim ru'ãme ha hatã osapukái ha he'i:
—Peche rendúke peẽ Siquemgua, ha Tupã ta pene rendu avei peẽme:
8 Oñembyaty vaekue ndaje raka'e yvyra máta kuéra oiporavóvo ijapytégui kuérape peteĩme huvicharã. He'i ndaje olívo mátape hikuái:
Eikóna nde ore ruvicha ramo.
Olívo ndaje katu he'i chupe kuéra:
9 Nahániri. Aikórõ pende ruvicha ramo niko umi che águi ndoiko mo'ãvéi upe aséite ojeporúva oñemomba'e haguã Tupã ha yvypóra kuérape.
10 He'i ndaje Upémarõ hikuái ígo mátape:
Eikóna nde ore ruvicha ramo.
11 He'i katu ígo chupe kuéra:
Nahániri. Che aikórõ pende ruvicha ramo ndaikatu mo'ã véima ame'ẽ umi che a he'ẽ ha hetéva.
12 He'i Upémarõ hikuái parrálpe:
Eikóna nde ore ruvicha ramo.
13 He'i parral chupe kuéra:
Nahániri. Aikórõ pende ruvicha ramo ahejáta upe che rykue re'ẽte ombopy'a rorýva Tupã ha yvypórape.
14 He'i Upémarõ yvyra máta kuéra juasy'ýpe:
Néipy eiko nde ore ruvicha ramo.
15 Juasy'y he'i chupe kuéra:
Che pota ramo añetehápe pende ruvicharã peju peñemo'ã che guýpe. Ndapejuséi ramo katu, osẽta tata che hegui ohapýtava yvyra máta kuéra oĩva Líbano yvytýre.
16 Ko'ágã che aporandu peẽme. Pejapo porãpa peína pemoĩvo Abimélecpe pende ruvicha ramo? Iporãpa upe pejapóva Jerubaal ha hogagua rehe? Upéichapa pemyengovia chupe opa umi mba'e ha'e ojapo vaekue pende rehe? 17 Ha'e niko oñorãirõ vaekue pende rehe ha hekove rehe nahakate'ỹi vaekue oñorãirõvo pende pe'ávo umi Madiangua pende jopy vaihágui. 18 Peẽ katu pepu'ã che ru rogagua rehe ha pejukapa peteĩ hendápe umi 70 ita'ýrape. Hi'ári, pemoĩ che ru kuñangue membyre Abimélecpe pende ruvicha ramo, pende rehegua hague rehénte ha'e. 19 Oime ramo opa umi pejapóva Jerubaal ha hogagua rehe oĩ porã, toho porã peẽme Abimélec ndive. 20 Pene rembiapo ivai ramo katu, tosẽ tata Abimélecgui ha tohundi Siquem ha Bet-Milo guápe. Chugui kuéra avei tosẽ tata ohundíva Abimélecpe.
21 Jotam okañy ha oho Beérpe. Upépe opyta oiko okyhyjégui tyke'ýra Abimélecgui.
22 Abimélec oiko rire Israel ruvicha ramo 3 áño rupi, 23 Tupã ombou Abimélec ha Siquemgua apytépe py'aro. Siquemgua opu'ãmba Abimélec rehe, 24 ikatu haguãicha upe Jerubaal ra'y kuéra ruguy oñohẽ vaekue ohupyty chupe. Upéicha oñemyengovia haguã chupe hembiapo vaíre, ha umi Siquemgua oipytyvõ haguére Abimélecpe.
25 Siquemgua omoĩ umi yvyty rehe omangea ha omondapáva opa tapére oikóvape. Ha ko'ã mba'e oñemombe'u Abimélecpe.
26 Peteĩ jey Ebed ra'y, Gáal ohasa Siquem rupi tyvýra kuéra ndive. Ha umi upepegua ojerepa Gáal rapykuéri, ojeroviágui hese. 27 Osẽmba hikuái ombyatývo parral'a. Ogueru ojoso ha ojapo hikuái kaguy. Tuicha jekaru ha jeka'u ojapo hikuái itupao kuérape, ha oñepyrũ oñe'ẽ vai Abimélec rehe. 28 He'i Gáal:
—Máva piko aipo Abimélec? Ndaha'éi nga'u piko Jerubaal ra'y? Ha upe hapykuéri oikóva piko ndaha'éi hembiguái Zebul? Ñande Siquemgua piko máva mba'e jaiko haguã hembiguái ramo? Iporãve niko jaiko ramo Siquem mopu'ãhare Hamor po guýpe ha anítei Abimélec po guýpe. 29 Che po guýpe nga'u peime ra'e. Pya'e amosẽ vaerã Abimélecpe águi. Ha'éne chupe: ‘Tereho embyaty nde soldádo kuéra ha eju ñañorãirõ.’
30 Zebul niko mburuvicha Siquémpe. Ohendúvo umi mba'e Gáal he'íva ipochy, 31 ha kañyháme omondo marandu Abimélecpe oĩva hína Arumápe he'i kóicha: “Ápe Gáal ha tyvýra kuéra omboliga Siquem guápe opu'ãmba haguã nde rehe. 32 Epu'ã ágã pyhare ha eju nde soldádo kuérare ha pekañy ñúme pemangea. 33 Ágã pyhareve kuarahy osẽ vove eju chupe kuéra. Gáal osẽta ndéve ha rejapóta hese rejaposéva.”
34 Abimélec osẽ pyhare ha ou omoĩ igénte kuéra irundy hendápe Siquem jerére. 35 Pyharevete Gáal osẽ táva rokẽme omaña haguã oka gotyo. Abimélec ha opa umi hendive ou vaekue opu'ãmba umi okañyhágui. 36 Upéva ohechávo Gáal he'i Zebúlpe:
—Rehechápa umi oguejýva oúvo amo yvytýre?
Zebul katu he'i chupe:
—Kuarahy'ãnte niko upe rehecháva ha ha'ete vaicha ndéve génte.
37 Gáal katu he'i:
—Nahániri. Oĩ oúva amo Yvy Puru'ã oje'eha rupi. Ha amo yvyra máta guasuguy rupi, tupã nguérape oñekuave'ẽháme, upe rupi avei ahecha oúva.
38 Upémarõ Zebul he'i chupe:
Nandéipa upe ere vaekue: ‘Máva piko Abimélec jaiko haguã hembiguái ramo’? Nandéipa upe reapo'i vaekue chupe kuéra? Esẽna ko'ágã eñorãirõ hendive kuéra.
39 Ha osẽ Gáal Siquemgua ndive oñorãirõvo Abimélec ndive. 40 Abimélec katu omuña Gaálpe ha heta ojejuka jepe ijapytépe kuéra oguahẽ mboyve táva rokẽme. 41 Abimélec opyta Arumápe ha Zebul omosẽ Gáal ha tyvýra kuérape Siquémgui.
42 Ko'ẽ rire katu Siquemgua osẽ joa ñúme. Abimélec oikuaávo upéva, 43 ombyaty igénte kuéra mbohapy hendápe ha okañy hikuái ñúme. Umi okañy Siquemgua ñúme oĩ aja Abimélec ojeity hi'ári kuéra. 44 Upe rire Abimélec ha umi hendive oĩva ojapi oho táva rokẽ gotyo. Umi mokõi aty katu opyta ojuka umi ñúre ojejuhúvape. 45 Upe ára pukukue oñorãirõ hikuái Siquemgua ndive ha amo ipahápe ho'ávo ipo guýpe, ojuka opa upe ojejuhúvape. Oitypa upe táva ha hendaguépe juky omosarambi.
46 Migdal-Siquemgua ohendúvo upe Abimélec ojapóva oho okañy hikuái El-Berit tupaópe. 47 Oje'e Abimélecpe peteĩ hendápe oĩmbaha hikuái. 48 Upémarõ hácha ipópe oho yvyty Salmónpe opa igénte kuéra reheve. Oikytĩ peteĩ yvyra rakã, ohupi ijati'ýre ha he'i umi hendive oĩvape: ‘Ko che ajapoháicha, pya'e peẽ pejapo’. 49 Opavave oikytĩ peteĩ yvyra rakã ha oho heseve Abimélec rapykuéri. Ombyaty rire hikuái umi yvyra rakã upe tupaóre, omboja hese tata ha upéicha ojukapaite hikuái umi Migdal-Siquem guápe, amo 1.000 rupi kuimba'e ha kuña.
50 Abimélec upéi oho omongora ha ohundi táva hérava Tebés. 51 Upe táva mbytépe oĩ peteĩ óga yvate. Karai ha kuña kuéra Tebesgua oho oikepa upépe. Omboty hyepy guio upe okẽ ha ojupi hikuái upe ijyvatevehápe. 52 Oho chupe kuéra Abimélec ha oñemboja upe okẽre omboja haguã hese tata. 53 Upévo peteĩ kuña oity hi'ári peteĩ angu'a ita guigua. Ho'a Abimélec akã rehe ha oñakã joka chupe. 54 Abimélec pya'e ohenói hembiguáipe ha he'i chupe:
—Enohẽ nde kyse ha che juka, ani ágã oje'etei che rehe ‘Kuña ojuka chupe’. Oikutu chupe Upémarõ hembiguái ha ojuka. 55 Israel ñemoñare ohechávo Abimélec omanomaha, maymáva ohopa hógape.
56 Upéicha Tupã omyengovia vaekue Abimélecpe upe mba'e ha'e ojapo vaekue túva rehe ojukávo umi 70 tyvýra ha tyke'ýra kuéra. 57 Tupã avei omyengovia umi Siquem guápe umi mba'e vai ha'e kuéra ojapo vaekue. Ha upéicha ojehu umi mba'e Jerubaal ra'y, Jotam he'i vaekue oikotaha.
Abimélec
1 Apmeyákxeyk axta Siquem ma'a Abimélec, Jerubaal axta apketche, yaqwayam elpaqhetchessekxak ma'a egken námakkok. Aptáhak axta apkeláneya s'e:
2 —Éltamhók eykhe ko'o kólmaxneyha énxet'ák Siquem, ektaqmela etnehek xama énxet apkemha apmonye', háwe m'a apyókxoho nak setenta apketchek nak ma'a Jerubaal, hakte méko nélpaxqamáxche' egnámakkok egagko'.
3 Apkelyepetchákxeyk axta han Abimélec, hakte apnámakkok apancha'awók axta, apkelxegkek axta apmako elpaqhetchessekxak ma'a énxet'ák Siquem, yaqwayam enxoho elyetlakxa'. 4 Apkelmágkek axta han setenta selyaqye aktek élmope m'a tegma kélpeykessamókxa axta chá'a Baal-berit, apkelméssek axta m'a Abimélec. Apkelmeyásegkek axta han Abimélec élmasagcha'a nak apkeltémakxa apkeltamho elyetlakxa', cháxa selyaqye nak. Apkelyetlókek axta han xa énxet'ák nak 5 apkelmahágko m'a Ofrá, aphakxa axta m'a apyáp Jerubaal, apkelnapchek axta han setenta apkelyáxeg ma'a Abimélec, cham'a meteymog apnegkenakxa axta chá'a. Wánxa axta aqsa apxeganakmo tén han apwagkásekpo teyp ma'a Jotam, apketche apsexyo axta m'a Jerubaal. 6 Keñe axta apchaqnákxo apyókxoho apkeleñama nak Siquem, tén han Bet-miló m'a ekpayhókxa axta émhakxa yámet encina, tén han ma'a meteymog kéleykmássesso émha axta m'a Siquem, kélteméssessek axta han wesse' apwányam ma'a Abimélec.
7 Xama axta apleg'a amya'a Jotam, apkenátwekxeyk axta m'a egkexe Guerizim. Apyennaqtéssakxeyk axta han appeywa m'a néten nak, yaqwayam enxoho ellegak apyókxoho énxet'ák. Aptáhak axta s'e:
“¡Kóltaqmelchesho sa' kélháxenmo sekpeywa énxet'ák Siquem! ¡Eñohok sa' han kélpeywa kéxegke m'a Dios!
8 “Xama ekhem axta keltémók exek wesse' apwányam agkok ma'a yámet élaqnéyak nak yókxexma, keltémók axta etnehek wesse' apwányam agkok olivo yámet. 9 Keñe axta olivo yámet megkalyaheykekxo, hakte xeyenmeyk axta awáxok kamaskok ekha pexmok égmenek agkok ektáha enxoho wesse' apwányam agkok ma'a yámet élaqnéyak nak yókxexma, kélmeykegko nak chá'a yaqwayam kólpeykeshok ma'a Dios, tén han kóláwhok chá'a énxet'ák.
10 “Tén axta yenta'a élaqnéyak nak yókxexma éltamho katnehek wesse' apwányam agkok ma'a higo yámet. 11 Keñe axta higo yámet megkalyaheykekxo, hakte xeyenmeyk axta awáxok ektáha enxoho wesse' apwányam agkok ma'a yámet élaqnéyak nak yókxexma, kamaskok kaxek ma'a ekyexna ekmátsa nak tén han ektaqmalma.
12 “Tén axta yenta'a élaqnéyak nak yókxexma éltamho katnehek wesse' apwányam agkok ma'a anmen yámet. 13 Keñe axta megkalyaheykekxo m'a anmen yámet, hakte xeyenmeyk axta awáxok ektáha enxoho wesse' apwányam agkok ma'a yámet élaqnéyak nak yókxexma, kamaskok kaxek vino, ekpeykessáseykekxoho nak chá'a apwáxok énxet tén han Dios.
14 “Tén axta yenta'a élaqnéyak nak yókxexma éltamho katnehek wesse' apwányam agkok ma'a yámet ekha nak am'ák. 15 Tén axta yámet ekha nak am'ák ektáha éláneya, kélmenyeyk sa' agkok atnehek wesse' apwányam kélagkok, kélyókxoho sa' kólhakha chá'a kóneg pessesse ahagkok; megkólmenyeyk sa' agkok atnehek wesse' apwányam kélagkok, atekkesek sa' táxa yaqwayam kalwatnek ma'a ekyókxoho cedro yámet élaqnéyak nak Líbano.
16 “Keñe ko'o kaxwo' sektáha sélmaxneyáncha'a s'e: ¿Táseya kéltáhakxa kéxegke kélteméssesa wesse' apwányam ma'a Abimélec? ¿Kélhésawóya ektaqmalma apteméssessamakxa nak chá'a kéxegke m'a Jerubaal tén han ma'a aphawóxama? 17 Axta yeyék chá'a yetsapok táta apkelmasma kéxegke, apmáheyo elmallahanchesek neyseksa apkelma m'a madianitas; 18 kélenmexeykekxeyk kéxegke m'a táta aphawóxama nak, kélnáhakkassegkek han ma'a setenta apketchek, kélnegkenma chá'a m'a kélnegkenmakxa axta chá'a. Kélteméssessegkek han wesse' apwányam ma'a Abimélec, Jerubaal axta apmeykha naqsa étche, hakte kélnámakkok kéxegke m'a. 19 Ektáhak ko'o séláneya sakhem kéxegke s'e: Tásek agkok kélteméssesakxa kéxegke m'a Jerubaal tén han aphawóxama, kalpayhekxak sa' kélwáxok kóllanok ma'a Abimélec, kapayhekxak sa' han apwáxok elanok kéxegke m'a; 20 sa' agkok kóltáhak xa ektáha nak, ¡etekkesek sa' táxa m'a Abimélec, yaqwayam sa' kamasséssók apyókxoho m'a apheykha nak Siquem tén han Bet-miló, keñe sa' han Siquem tén han Bet-miló, yaqwayam sa' kamasséssók ma'a Abimélec!”
21 Apxeganakmek axta Jotam natámen apteme appeywa, apmahágkek axta aphakmo m'a Beer, hakte apchekak axta m'a apepma Abimélec.
22 Apqántánxo apyeyam axta apteme apkemha apmonye' apagkok Abimélec ma'a israelitas, 23 apcháphássessek axta Dios espíritu apmopso m'a Abimélec tén han apheykha nak ma'a Siquem, yaqwayam enxoho yenmexchásekxak ma'a, 24 yaqwayam enxoho kayaqmegekxak ma'a apkelnapma axta setenta apketchek axta Jerubaal ma'a Abimélec, yaqwayam enxoho kayaqmegekxak eñama appasmo m'a apheykha nak Siquem. 25 Apheyáseykha axta han énxet'ák Siquem apkelmenyexmo nak chá'a m'a néten nak egkexe, apkelyexanmomchek axta chá'a m'a, elyementók axta chá'a aqsok apagkok apyókxoho ektáha nak chá'a apkelpéwomo m'a ámay nak. Apleg'ak axta han Abimélec xa.
26 Xama ekhem axta apmahágko Gáal, Ébed axta apketche m'a Siquem, yetlo apkelyáxeg, apchekawók axta apwet'a m'a énxet'ák apheykha nak tegma apwányam, 27 apkelxegkek axta énxet'ák apkelmahágko namyep apnakxégko anmen yámet ekyexna, apkelánegkek axta vino, apkelánegkek axta ekwányam agko' apkelsawássessamo, aptókagkek axta aptéyak, apyenágkek axta han ma'a tegma apkelpeykessamókxa axta chá'a aqsok apcháyókxa, apxénáha axta ekmaso m'a Abimélec. 28 Keñe axta Gáal aptáha s'e: “¿Yaqsa m'a Abimélec? Jerubaal apketche m'a, cha'a appasmeykha chá'a aptamheykha m'a Zebul. Keñe negko'o nentáha nak negheykha Siquem, yaqsa ektéma nentamheykegko nak sẽlásenneykha naqsa nápaqta'awók ma'a, tásek negko'o antéhek sẽlásenneykha m'a Hamor, aptáha axta apxátekhasso m'a Siquem, eyke megkapayhawok antéhek sẽlásenneykha naqsa m'a Abimélec. 29 ¡Kaxtemék ko'o sekteme apkemha apmonye' kélagkok kéxegke, atekkesek ma'a Abimélec!” Aptáhak axta han se'e: “¡Exeg, Abimélec, yánchásekxa sẽlpextétamo apagkok yaqwayam hẽlnapakpok!” 30 Xama axta apleg'a Zebul, aptaqmelchesso axta m'a tegma apwányam, aptáhakxa appaqméteykha m'a Gáal, aplókók apagko' axta, 31 tén axta apcháphássesa appeywa m'a Abimélec, cham'a aphama axta m'a Arumá: “Apwa'ak Gáal, Ébed apketche s'e Siquem yetlo apkelyáxeg'a, apkelyáteyágkok énxet'ák apheykha nak tegma apwányam yenmexekxak xép. 32 Etyep sa' axta'a yetlo sẽlpextétamo apagkok, kólyexánegwom sa' ma'a yókxexma nak. 33 Keñe sa' axto'ók ektepa enxoho ekhem, ektamák sa' ma'a tegma apwányam, apketamokmek sa' agkok Gáal yetlo apkelxegexma'a yaqwayam elnapakpok xép, etnésses sa' ma'a apmakókxa enxoho etnéssesek.”
34 Aptekkek axta axta'a Abimélec yetlo apyókxoho apkelxegexma'a, apkelyexánegwokmek axta m'a neyáwa nak Siquem, apkexpánchesákpek axta cuatro apkelyaqyehéyak. 35 Xama axta aptepa Gáal ma'a átog nak tegma apwányam, aptekkek axta Abimélec yetlo apkelxegexma'a m'a apkelyexánegwánxa axta. 36 Xama axta apkelwet'a Gáal, aptáhak axta apcháneya Zebul se'e:
—¡Yenmexho hana egkexe nak, sẽlpextétamo apkelxegakmok!
—Háwe —axta aptáhak Zebul—. Egkexe pessesse agkok neykhe apcháneya nak xép énxet.
37 Tén axta aptáha makham Gáal se'e:
—¡Apkelxegakmek han sẽlpextétamo m'a egkexe éltamhomaxchexa nak ‘Xapop Ataxna'’! ¡Keñe han nápakha apkelpéwo apkelxegakmo m'a ámay éltamhomaxchexa nak yámet Encina apagkok Apkelwetayo nak chá'a aqsok Ekpowásamaxche'!
38 —¡Epaqmet makham, megyésso nak epaqmétek! —axta aptáhak apcháneya m'a Zebul—. ¡Xép axta apxeyenma Abimélec apteme mékoho, tén han kaqhok antéhek apkelásenneykha! Cháxa apkelxegakmo sẽlpextétamo apkelwanyémo axta exchep. ¡Exeg, etyep kaxwo' elnapakpok xa énxet'ák nak!
39 Aptekkek axta Gáal apxega apmonye'e m'a énxet'ák Siquem, yaqwayam elnapakpok ma'a Abimélec. 40 Apyaqmássek axta eyke m'a Abimélec, keñe axta apkenyaha apmonye' Gáal. Apxámok axta apkeletsapma ekweykekxoho m'a átog nak tegma apwányam. 41 Aphákxeyk axta Abimélec ma'a Arumá, keñe axta Zebul aptekkesa Gáal ma'a Siquem yetlo apkelyáxeg.
42 Mók ekhem axta apkelántepa énxet'ák Siquem ma'a yókxexma. Xama axta apleg'a Abimélec, 43 apkexpánchessek axta ántánxo apkelyaqyeyáseyak sẽlpextétamo apagkok, apkelyexánegwokmek axta m'a yókxexma; xama axta apwet'a apkelántepa tegma apwányam ma'a énxet'ák Siquem, apkelántekkek axta m'a apkelyexánegwánxa axta keñe apketámegko. 44 Apketámegkek axta Abimélec yetlo apkelxegexma'a apchaqnágwokmo apkelánencha'a m'a átog nak tegma apwányam, keñe axta m'a nápakha apketámegko apkelnapa m'a apkelmahéyak axta yókxexma; 45 apkelnápekpek axta Abimélec énxet'ák Siquem ekwokmoho ektaxnakmo, tén axta apma m'a tegma apwányam. Aptawáseyha axta m'a tegma apwányam, apkelnapchek axta apyókxoho énxet'ák apheykha axta m'a, apkexpaqháha axta han yásek ma'a nepyeseksa nak tegma apwányam.
46 Xama axta apkelleg'a amya'a énxet'ák Migdal-siquem, ektáhakxa aqsok apkelane m'a Abimélec, apkelmeyákxeyk axta apkelyexánegwákxo m'a tegma kélpeykessamókxa axta chá'a El-berit, cham'a tegma apyennaqte nak. 47 Xama axta apleg'a Abimélec apchaqnákxo apyókxoho m'a, 48 apmahágkek axta yetlo apyókxoho apkelxegexma'a m'a egkexe Salmón, póte axta apyaqtennak chá'a xama yámet aktog; appatmeykxeyk axta, apkeltamhók axta elpekhésha etnahágkok apyókxoho m'a aptáhakxa. 49 Apyókxoho axta apkelyaqtennágkok yámet aktegák, keñe apkelyetlawa m'a Abimélec ekweykekxoho m'a tegma apyennaqte, kélpeykessamókxa axta chá'a aqsok kéláyókxa, apchánchesákxeyk axta ekyókxoho yámet aktegák, keñe apwatna, cháxa ektáhakxa axta apkelnapa apyókxoho m'a apheykha nak Migdal-siquem, mil axta apwokmok apyókxoho, énxet tén han kelán'ák.
50 Keñe axta apmeyákxo Abimélec ma'a tegma apwányam nak Tebés. Apkelánékxeyk axta aptáhakxa yaqwayam ektamagkok, keñe apma. 51 Apyetnegkek axta han tegma apyennaqte nepyeseksa xa tegma apwányam nak, axta apkelyexánegwákxak apyókxoho apheykha nak ma'a tegma apwányam, énxet tén han kelán'ák. Apyennaqtésawók axta apchápeykekxa átog tén axta apkelchenátweykxo m'a netno' nak; 52 apwokmek axta Abimélec ma'a átog nak tegma apwennaqte, tén axta apketámegko. Chaqhawók axta han peyakxa ewatnek, 53 ekyenyénto kelán'a xama meteymog ektekxekxo aqsok. Tégwa'akteyk axta apqátek, páxqatchásawok axta. 54 Apwóneyha axta han ekpekhe agko' Abimélec ma'a apkelsókáseykha axta chá'a apkelmeykha, aptáhak axta apcháneya s'e: “Elek sókwenaqte apagkok heyaqhekxa', maltamhók ko'o axénaxchek seyaqhe xama kelán'a.” Apkelyetxaqkak axta sókwenaqte apagkok ma'a apkelsókáseykha axta chá'a apkelmeykha, tén axta apketsapa. 55 Xama axta apkelwet'a israelitas apketsapa m'a Abimélec, yetlókok axta apkeltaqheykekxa apxanák.
56 Cháxa apyaqmagkásekxo axta mók Dios apteméssessamakxa ekmaso apyáp ma'a Abimélec, apkelnapma axta m'a setenta apkelyáxeg. 57 Apkellegassáseykegkók axta Dios énxet'ák Siquem, eñama m'a ekyókxoho aqsok ekmaso apkeláneyak. Temék axta m'a ektáhakxa axta apkeltémo kaltemégwomhok exma m'a Jotam, Jerubaal axta apketche.