Jesús ryvy kuéra ndojeroviái hese
1 Ko'ã mba'e ojehu rire, Jesús oho oiko yvy Galiléape. Ndohoséi oiko Judéape, judío myakãhára*f** kuéra ohekágui chupe ojuka haguã. 2 Hi'aguĩma judío kuéra ombyarete haguã Enramadaguy,*f** 3 ha upévare Jesús ryvy kuéra he'i chupe:
--Esẽ ko'águi ha tereho Judéape ikatu haguã umi nde rehe ojeroviáva upepegua ohecha avei umi mba'e rejapóva. 4 Rejekuaaukase ramo niko rejapo vaerã opa mba'e, opavave ohecha haguãicha. Rejapo niko ko'ã mba'e, mba'ére piko péicharõ nderejapói opavave ohecha haguãicha?
5 Tyvýra kuéra jepe niko ndojeroviái hese. 6 Jesús he'i chupe kuéra:
--Ne'ĩra gueteri oguahẽ pe ára che aha haguã. Peẽme guarã katu oimeraẽ árante iporã. 7 Yvypóra kuéra niko ndoguerekói mba'érepa ndaija'éivo pende rehe. Che rehe katu ndaija'éi, ahechaukágui chupe kuéra hembiapo vaikue. 8 Tapehónte peẽ upe aretehápe. Che ndaha mo'ãi, noguahẽigui gueteri chéve che ára.
9 Péicha he'i chupe kuéra ha opytave Galiléape.
Jesús aretehápe
10 Ityvýra kuéra oho rire, Jesús avei oho upe aretehápe. Kirirĩhamete oho, avave ohecha'ỹ haguãicha chupe. 11 Umi judío myakãhára kuéra oheka chupe, ha oiko oporandu:
--Moõpa oiméne?
12 Heta oĩ avave ohendu'ỹ haguãicha oñe'ẽva hese. Oĩ he'íva: “Kuimba'e imba'e porãva niko upéva”, oĩ katu he'íva: “Ndaupéichai, opavavépe niko ombotavy.”
13 Ha ndaipóri oñe'ẽ hatãva hese opavave rovake, okyhyjepágui hikuái judío kuéra myakãhára kuéragui.
14 Upe arete mbyte rupíma oñeime jave, Jesús oho Tupaópe oporombo'e haguã. 15 Umi judío myakãhára kuéra ijurujaipa opytávo, ha he'i:
--Mba'éicha rupi piko hetaite mba'e oikuaa, ko avave nombo'éi vaekue chupe?
16 Jesús he'i chupe kuéra:
--Ko'ã mba'e ambo'éva, ndaha'éi che jeheguínte ambo'éva. Che mbouhare ome'ẽ chéve. 17 Oimeraẽ ojapóva Tupã rembipota ohecha kuaáne umi mba'e che ambo'évapa ou Tupãgui, térãpa che jeheguínte osẽ. 18 Pe ijeheguínte oñe'ẽva, ha'e oñembotuichaséguinte oñe'ẽ. Pe ombotuichaséva imbouharépe katu, añeteguánte he'i ha ndaipóri mba'eve ja'e vaerã hese.
19 Añete niko Moisés oheja hague peẽme hembiapoukapy, ajépa. Ha pende apytépe ndaipóri peteĩnte jepe ojapóva pe ipype he'íva. Mba'ére piko peẽ che jukase?
20 Heta oĩ he'íva chupe:
--Mba'e pochy ne mbotarova. Máva piko nde jukase?
21 Jesús he'i chupe kuéra:
--Peteĩ mba'énte ajapo pytu'uha árape, ha pepyta pende jurujaipa. 22 Moisés niko oheja vaekue peẽme peapi'ouka haguã pende ra'y kuérape, jepe ndaha'éi vaekue ha'e pe omoñepyrũ vaekue upéva, pende ru kuéra ypykuénte vaekue. Upévare, peẽ peapi'ouka pende ra'y kuéra pytu'uha árape jepe. 23 Peteĩ mitã peapi'ouka ramo Moisés rembiapoukapy péicha he'ígui, ha upéva pejapo pytu'uha árape jepe, mba'ére ko'ágã pende pochy che ndive amonguera haguére peteĩ hasývape pytu'uha árape? 24 Ani pehecháva rehénte peñe'ẽ, hekópe uvei peñe'ẽ ha ani peẽme hi'ãháichante.
Jesús omombe'u moõguipa ou
25 Oĩ Jerusalenguáva upévo he'íva:
--Ndaha'éi piko kóva pe ojehekáva ojejuka haguã? 26 Péina ápe oñe'ẽ hína opavave rovake, ha avave nde'íri chupe mba'eve. Oiménepa ñane myakãhára kuéra oikuaa kóva ha'eha pe Mesías? 27 Ñande niko jaikuaa porã moõguápa kóva. Jaikuaa avei, pe Mesías ou vove, avave ndoikuaaiha mo'ãi moõguipa ou.
28 Jesús oporombo'éva hína Tupaópe, ohendúvo ko'ã mba'e hatã oñe'ẽ ha he'i:
--Añete piko peikuaa mávapa che ha moõguipa aju? Che ndajúi che jeheguínte. Aju, che mboúgui peteĩ ijeroviaháva ha peẽ peikuaa'ỹva. 29 Ha che aikuaa chupe, chugui ajúgui ha ha'e che mboúgui.
30 Upévo, oĩ oguerahaséva Jesúspe omoĩ haguã chupe yvyrakuápe. Opáichavo, avave ndopokói hese noguahẽigui gueteri hi'ára. 31 Heta katu oĩ ojeroviáva hese, ha he'íva:
--Pe Mesías ou vove, nga'u piko hetave mba'e hechapyrãva ojapóta chugui?
Fariséo omyakãsãse Jesúspe
32 Umi fariséo ohendu upe oje'éva Jesús rehe. Upévare oñemoĩ hikuái pa'i ruvicha kuéra ndive, ha omondo ñorãirõhára Tupao pegua omyakãsã haguã Jesúspe. 33 Jesús he'i:
--Sapy'amínte aimevéta pene ndive. Upéi aha jeýta upe che mbou vaekue rendápe. 34 Peẽ che rekáne ha nda che juhu mo'ãi, ndaikatu mo'ãigui peho pe ahatahápe.
35 Judío myakãhára kuéra oporandu joa ojupe kóicha:
--Moõ mba'e piko ohóta kóva, ikatu'ỹ haguã jajuhu chupe? Ohóta mba'e piko tetã ambuére, judío kuéra oikoha rupi, ha umi rupi ombo'e umi Tupãre ija'e'ỹvape? 36 Mba'éiko he'ise, he'írõ: “Che rekáne ha nda che juhu mo'ãi, ndaikatu mo'ãigui peho che ahatahápe?”
Y oporomoingovéva
37 Pe arete ára paha, pe ára oñemomba'evéva hína. Upéva pe árape, Jesús oñembo'y ha hatã oñe'ẽ he'ívo:
--Oĩ ramo ijyuhéiva, tou che rendápe ha toy'u. 38 Ha Ñandejára Ñe'ẽ he'iháicha “Umi che rehe ojeroviáva py'águi osyrýta y oporomoingovéva”.
39 Kóicha oñe'ẽvo niko Jesús he'ise opa umi hese ojeroviávape oñeme'ẽtaha Espíritu Santo. Upérõ, Espíritu Santo noñeme'ẽi gueteri, Jesús noñemopu'ãi haguére gueteri heko mimbipápe.
Oĩ oñoñe'ẽ apíva Jesús rehe
40 Oĩ upépe oĩva, ha ohendúvo umi mba'e Jesús he'íva, he'i:
--Kóva niko hína pe maranduhára.
41 Oĩ katu he'íva:
--Kóva ha'e pe Mesías.
Ha oĩve he'íva:
--Ndaha'éi. Pe Mesías niko ndaha mo'ãi Galileagua. 42 Ñandejára ñe'ẽ niko he'i pe Mesías mburuvicha guasu David ñemoñare vaerãha ha ou vaerã táva Beléngui, David voi ou oikove ypy haguépe.
43 Ha péicha oĩ ojoavy ha oñoñe'ẽ apíva Jesús rehe. 44 Oĩ umi omyakãsãséva chupe, opáichavo avave ndopokói hese.
Judío myakãhára kuéra ndojeroviái Jesús rehe
45 Umi ñorãirõhára kuéra Tupao pegua oho jey umi fariséo ha pa'i ruvicha kuéra rendápe. Ha'e kuéra oporandu umi ñorãirõhárape:
--Mba'ére piko ndapeguerúi?
46 Umi ñorãirõhára he'i:
--Ndaipóri niko avave oñe'ẽva ko kuimba'e oñe'ẽháicha.
47 Umi fariséo he'i chupe kuéra:
--Peẽme piko pene mbotavy avei? 48 Oĩ nga'u piko peteĩnte jepe myakãhára kuéra, térã Fariséova ogueroviáva chupe? 49 Umi tekove tavy, oikuaa'ỹvape Moisés rembiapoukapy, umívape Tupã ohundíta.
50 Nicodemo, ku peteĩ jey oho vaekue Jesús rendápe, he'i hapicha fariséo kuérape:
51 --Ndaikatúi ja'e mba'eve avavére ñahendu mboyve mba'épa oguereko he'i vaerã ijehe ha jaikuaa porã mboyve pe ojapo vaekue. Ñande léi péicha he'i.
52 He'i chupe hapicha fariséo:
--Nde piko Galileagua mba'e avei? Ehecha mba'épa he'i Ñandejára Ñe'ẽ ha rejuhúta mba'eveichagua maranduhára nosẽiha Galiléagui.
53 Upéi, opavave oho hógape kuéra.
Apkelyáxeg apagko' apkelya'ásseyam Jesús
1 Apweynchámeykha axta Jesús yókxexma Galilea natámen xa. Axta emáheyók exek ma'a Judea, hakte apketamsegkek axta judíos apmáheyo yaqhek ma'a. 2 Chágketweykmek axta nahan ekhem apkelpakxeneykegkaxa axta chá'a judíos yámet aktegák étkók, apkelsawássessamókxa axta chá'a. 3 Axta aptemék apkenagkama apkelyáxeg Jesús se'e:
—Ná exa aqsa s'e. Emyekxa sa' makham Judea, yaqwayam sa' étak nahan aqsok apkelane exchep ma'a apkeltáméséyak apheykha nak ma'a. 4 Apmenyeyk agkok etnehek kélyekpelchémo xama énxet, méxakpók elának aqsok. Elána sa' nápaqta'awók apyókxoho énxet'ák xa aqsok nak, hakte apkeláneyak xép xa ektéma nak.
5 Weykmók axta anhan apkelyáxeg apya'ásseyam Jesús. 6 Axta aptemék apkelanagkama Jesús se'e:
—Megkawokmok ko'o makham ekhem yaqwánxa amyekxak ma'a, kaxnók kéxegke, kélwanchek kólmeyekxak ekhem kélmakókxa enxoho kólmeyekxa'. 7 Mopwanchek etaqnók kéxegke énxet'ák apkeleñamakxa apagko' nak keso náxop; hetaqnawhok eyke ko'o, hakte axénhok chá'a ekmaso m'a aqsok apkeláneykegkoho nak énxet keso náxop. 8 Kólmohok kéxegke m'a élánéxchexa nak kélessawássessamo, maxñehek sa' eyke ko'o, hakte megkawokmok makham ekhem yaqwánxa amyekxa'.
9 Apheykekxeyk axta Jesús ma'a Galilea natámen apteme appeywa xa.
Jesús apmahéyak ekhem melwagqayam apkelpakxeneykegkaxa axta yámet aktegák étkók judíos
10 Apxegamchek axta nahan Jesús apya'áyekmo kélessawássessamo, natámen apkelxega axta m'a apkelyáxeg, axta eyke eltémok etakpok, máxa apyexamakpoho axta aptemék. 11 Apketamsegkek axta eyke judíos Jesús ma'a neyseksa apkelsawássessamo énxet'ák. Axta aptemék apkelpaqmeyesma s'e:
—¿Háxko kexaha aphámxa m'a énxet nak?
12 Apxénamakpek axta nahan chá'a nepyeseksa énxet'ák ma'a. Nápakha énxet axta chá'a aptemék apxeyenma Jesús se'e: “Énxet ektaqmalma aptémakxa m'a”; keñe axta nahan nápakha aptéma chá'a apxeyenma s'e: “Sagkek aptémakxa m'a; elyexanchesha chá'a énxet'ák.”
13 Apkelyexákpók axta eyke chá'a apkelxeyenma Jesús ma'a énxet'ák, hakte judíos axta apkelayeyk.
14 Aptaxnegweykmek axta nahan Jesús tegma appagkanamap náxet apkelsawássessamo énxet'ák. Apkelxekmóssegkek axta énxet'ák. 15 Axta aptemék apkelpaqmeyesma judíos élpelakkassama apkellege ektémakxa apkelxekmósso Jesús se'e:
—¿Háxko ektáhakxa apya'ásegkoho nak ekxámokma agko' aqsok xa, meykexho kélxekmósso?
16 Keñe axta Jesús aptéma apchátegmoweykegko s'e:
—Háwe ahagkok ko'o s'e sélxekmósa nak, cha'a apagkok ma'a aptáha axta ko'o seyáphasso. 17 Apmakók agkok elának xama énxet apmopmenyého nak Dios, apwanchek ékpelkohok ektáha eñama Dios ma'a sélxekmósso, essenhan ékpelkohok eñama sekxénamaxchekxoho ahagko'. 18 Énxet apxénamakpekxoho enxoho apagko', aptegyeykha apagko' chá'a etnehek yaqwayam kataqmelek apxénamap; keñe m'a énxet apkeltémo nak kataqmelek apxénamap ma'a ektáha axta apcháphasso, ekmámnaqsoho chá'a katnehek apkeltenneykha, méko nahan katnehek xama aqsok megkapéwomo apkelane.
19 “¿Háweya axta Moisés ma'a apméssama axta kéxegke segánamakxa? Makke kólyaheykekxohok chá'a kéxegke kélxama enxoho. ¿Yaqsa ektéma kélmáheyo nak hélaqhek?”
20 Axta aptemék apkelátegmoweykegko énxet'ák se'e:
—¿Yaqsa ekmáheyo kaqhek xép? ¡Kelyekhama' taxnak apwáxok!
21 Tén axta Jesús aptéma apkelanagkama s'e:
—Xama agko' aqsok axta eyke kelpelakkassók kéxegke kélweteya séláneya axta ko'o m'a ekhem sábado. 22 Apkeltémok axta chá'a kóllanagkok kéxegke Moisés ma'a kélyenyekhamól'a nekha egyempehek, háwe eykhe eñama Moisés xa ektéma nak, axta eyke m'a apheykha apmonye'e axta, cham'a Abraham, Isaac tén han ma'a Jacob. Kólyenyekhásseshok chá'a kéxegke nekha apyempehek xama énxet, megkeyxek chá'a ekteme sábado. 23 Kólyenyekhásseshok chá'a kéxegke nekha apyempehek sakcha'a apkenna megkóleyxek ekteme sábado, yaqwayam enxoho kóllának ma'a éltémókxa nak antéhek Moisés segánamakxa apagkok. ¿Yaqsa ektéma séltaqnagkama nak ko'o kéxegke kélweteya sektaqmelchesseykmo ahagko' énxet apháxamap ekhem sábado? 24 Nágkólxén chá'a kéxegke aqsok kélwete kélanagkama nak chá'a katneyk ekmaso, kólpékesho chá'a kélxeyenma ektémakxa kélwete amonye' kélyekpelchémo.
Jesús apxeyenma apkeñamakxa
25 Nápakha énxet'ák apkeleñama Jerusalén axta nahan aptemék aptegyeykencha'a amya'a s'e:
—¿Háweya apketamsamákpo nak yaqwayam kólaqhek xa? 26 Cháxa, méxákpohok apkeltennáseyncha'a énxet'ák, méko nahan eyátegmowágko. ¿Naqsók enxeykel'a aptemessásak kelwesse'e egagkok apteme Mesías xa énxet nak? 27 Negya'ásegkók eyke negko'o apkeñamakxa xa énxet nak. Méko sa' eyke kay'asagkohok apkeñamakxa apwa'a sa' ma'a Mesías.
28 Xama axta aplegaya Jesús apkelxekmóssamakxa énxet'ák kañe' tegma appagkanamap xa, axta aptemék apyennaqtéssamo appeywa s'e:
—¡Élweteya neyke kéxegke, kélya'ásegkók nahan séñamakxa! Háwe axta eyke ko'o sekxegayam ahagko', axta seyáphasso ko'o m'a ekpayhawo nak kóltéhek kéláyo, megkólweteya nak kéxegke. 29 Ekweteyak eyke ko'o m'a, hakte eñamak ma'a, axta anhan seyáphasso m'a.
30 Tén axta peya eykhe emakpok, méko axta eyke ekma, hakte axta kaweykmok makham yaqweykenxa ékpelchekpoho'. 31 Apxámok axta nahan apteme mey'ásseyam ma'a, axta aptemék apkelpaqmeyesma s'e:
—¿Kayeykhágwomhoya sa' apkelane aqsok sempelakkasso nak agwetak apwa'a enxoho m'a Mesías, megkaxóya sa' aqsok apkelane xa énxet nak?
Fariseos apkelenxányam emok Jesús
32 Apkellegayak axta amya'a fariseos ektémakxa apkelpeywa énxet'ák apxeyenma m'a Jesús, tén axta apkeláphassama sẽlpextétamo apkeleñama axta tegma appagkanamap ma'a fariseos tén han ma'a apkelámha apmonye'e apkelmaxnéssesso énxet'ák, yaqwayam emok ma'a Jesús. 33 Tén axta Jesús aptéma appeywa s'e:
—Yaqwatakxoho sa' axek ko'o kélnepyeseksa kéxegke, keñe sa' ataqhohok makham ma'a aphakxa nak ektáha axta seyáphasso. 34 Hélchetmok sa' eyke kéxegke, mehelwetekxeyk sa' eyke, hakte megkólwanchek sa' kólmahagkok ma'a yaqwánxa sa' axek ko'o.
35 Keñe axta judíos aptéma apkelpaqhetchásamákpoho s'e:
—¿Háxko apmakókxa emhagkok xa, yaqwayam enxoho magwetekxeyk chá'a? ¿Enxeykel'a peyk emhagkok ma'a apheykegkaxa nak judíos apkekhegwayam nak mók nekha, yaqwayam enxoho elxekmósek énxet'ák melya'áseyak nak Dios? 36 ¿Yaqsa apxéna aptáha exchek segáneya s'e: ‘Hélchetmok sa' eykhe, mehelwetekxeyk sa' eyke, hakte megkólwanchek sa' kólmahagkok ma'a yaqwánxa sa' axek ko'o’?
Yegmen segméssamo nak ekyennaqte egnények
37-38 Axta ekyágwánxa kélteme kéláyo kélessawássessamo amonye' ektemegwánxa axta néxa élánamáxche'. Cháxa ekhem apkempeykekxexa axta nahan néten Jesús aptéma apyennaqtéssamo appeywa s'e:
—Hem sa' agkok chaqhak énxet, hey'óta sa' ko'o, énxet apteme enxoho mehey'ásseyam ko'o, eyen. Ekhawo ektémakxa nak eknaqtáxésamaxche, katyapok sa' yegmen ekyennaqtéssamo egnények apwáxok énxet apteme enxoho mehey'ásseyam ko'o.
39 Axta apxeyenmak Jesús ma'a énxet ektáhakxa enxoho apteme mey'ásseyam peya exkak Espíritu; axta eweyk makham Espíritu, hakte axta kólteméssessók makham apcheymákpoho m'a Jesús.
Apkexpánchásamap énxet'ák
40 Xama axta apkellegaya aptémakxa appeywa Jesús nápakha énxet'ák, axta aptemék apkelpaqmeyesma s'e:
—Cháxa énxet apteme nak Dios appeywa aplegasso xa.
41 Keñe axta nápakha énxet aptéma chá'a apkelpeywa s'e:
—Mesías xa.
Keñe axta nápakha aptéma nahan apkelpaqmeyesma s'e:
—Háwe, mopwanchek eyke yenyék Galilea m'a Mesías. 42 Xeyenmeyk eknaqtáxésamaxche Mesías ekmáheyo etnehek ma'a David aptáwen neptámen, tén han yenyék ma'a Belén, cham'a apkeñémekxa axta anhan ma'a David.
43 Keñe axta apkexpánchásamákpo énxet, eñama megkaxnémo mók apkelpaqmeyesma apkelxeyenma m'a Jesús. 44 Nápakha énxet axta nahan apmáheyók exnéssók sẽlpextétamakxa m'a Jesús, méko axta eyke ekhésseykmo.
Apkelámha apmonye'e apya'ásseyam Jesús
45 Apkelweykekxeyk axta makham sẽlpextétamo apkeleñama axta tegma appagkanamap apheykegkaxa m'a fariseos, tén han ma'a apkelámha apmonye'e nak apkelmaxnéssesso énxet'ák. Axta aptemék apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—¿Yaqsa ektáha mekólyentamanto nak?
46 Axta aptemék apkelátegmoweykegko sẽlpextétamo s'e:
—Méko xama énxet apteme apkeltenneykha ektáhakxa nak apkeltenneykha m'a énxet nak.
47 Keñe axta fariseos aptéma apkelanagkama sẽlpextétamo s'e:
—¿Kél'awóya kéxegkáxa apkelyexancháseyncha'a m'a énxet nak? 48 ¿Yetneyk enxeykel'a anhan xama apkelámha apmonye' egagkok apteme mey'ásseyam ma'a, essenhan xama m'a fariseos? 49 Cháxa énxet'ák, melya'áseyak nak segánamakxa, apkelpagkanmeyk Dios yaqwayam emassessók.
50 Axta aptemék appaqmeyesma Nicodemo, cham'a fariseo apya'áyekmo axta Jesús aptéma apkelanagkama s'e:
51 —Xeyenmeyk negko'o segánamakxa egagkok, mogwanchek agának aqsa emakpok xama énxet manleg'akxoho enxoho makham sekxók appeywa, yaqwayam enxoho kólya'asagkohok ektémakxa aqsok apkelane.
52 Keñe axta aptéma apkelátegmoweykegkokxo s'e:
—¿Xépya nahan apkeñama Galilea? Eltámesáp ektémakxa nak eknaqtáxésamaxche', keñe sa' étak metyapma xama enxoho Dios appeywa aplegasso apkeñama m'a Galilea. 53 Keñe axta apkeltaqheykekxo chá'a apxanák xama xama.