Tupã ohenói Gedeónpe
1 Israel ñemoñare hembiapo vai Tupã renondépe, ha Tupã amoĩ chupe kuéra Madián po guýpe 7 áño. 2 Ha umi Madiangua ipo pohýi Israel ndive. Ha okyhyjégui hikuái, Israel ñemoñare oho oiko umi yvytýre ha itakua ijyvateveha rupi. 3 Israel ñemoñare oñemitỹ ramo, ou umi Madián ha Amalecgua ha kuarahy resẽ gotyo oikóva oñorãirõ haguã Israel ñemoñare ndive. 4 Ou jepi hikuái oñemohenda ijypýpe ha ohundi umi kokue Gázape oguahẽ meve. Ndohejái hikuái mba'eve oje'u vaerã Israélpe. Upéicha avei ndohejái ovecha, guéi térã vúrro kuéra. 5 Oúva jepi hikuái hymba ha ikárpa kuéra reheve ha tukúicha heta hikuái. Ikaméllo hetáva hikuái ikatu'ỹva ojepapa ha umíva omoperõ upe yvy. 6 Upéicha ou Israel ñemoñare imboriahu ha osapukái asy hikuái Tupãme.
7 Israel ñemoñare osapukái asýma ramo Tupãme, Madiangua ipo pohýigui hendive kuéra, 8 Tupã omondo Israélpe maranduhára he'íva chupe kuéra kóicha:
“Kóicha he'i Tupã, Israel Jára: ‘Che ponohẽ vaekue Egíptogui ha tembiguái ramo peiko haguégui. 9 Pejejopy vaihágui Egíptope che ponohẽ vaekue ha opa umi pende py'apýva poguýgui avei. Umi pende jopy vai vaekuépe che amosẽ vaekue pene renonderã ha ame'ẽ peẽme ijyvy kuéra pene mba'erã.’ 10 Ha'e vaekue peẽme: ‘Che ha'e Tupã Ñandejára. Ani pemomba'e amorréo kuéra tupã peiko ramo jepe ijyvy kuérape.’ Peẽ katu ndapejapóiri che ñe'ẽ.”
11 Ófrape niko oĩ vaekue peteĩ inga máta Joás mba'éva ha ou Tupã remimbou*f** oguapy iguýpe. Joás niko Abiézer rogaguáva. Gedeón, Joás ra'y katu ojykýi hína trígo upe kaguy ojejapohápe kañyháme umi Madián guágui. 12 Tupã remimbou ojechauka Gedeónpe ha he'i chupe:
—Tupã toĩ ne ndive. Nde niko karia'y py'a guasu mbarete hína.
13 Gedeón katu he'i chupe:
—Há, nde karai. Tupã oĩ rire ore ndive piko mba'ére ojehu oréve ko'ã mba'e. Mba'étepa oiko raka'e umi mba'e techapyrãvagui ore ru kuéra omombe'úmiva oréve he'i ramo: ‘Ha'e piko na ñane nohẽi vaekue Egíptogui’? Ko'ágã katu Tupã ore reja tyre'ỹ ha ore moĩ Madiangua pópe.
14 Oma'ẽ hese Tupã ha he'i chupe:
—Ko mbarete rehechaukáva reheve renohẽta Israélpe upe ojejopy vaihágui Madiangua po guýgui. Che hína upe romondóva.
15 Ha he'i chupe Gedeón:
—Há, nde karai. Mba'éicha piko aipo che anohẽta Israélpe upe ojejopy vaihágui? Ore rogagua niko umi ore mboriahuvéva Manasesgua apytépe, ha che katu niko upe imitãvéva ógape.
16 Tupã he'i chupe:
—Añetehápe ha'e ndéve che aimetaha ne ndive ha sarambi rejapóta Madián guágui. Peteĩ kuimba'e rehe reñemoĩ ramo guáicha, upéicha rejapóta hese kuéra.
17 He'i chupe Gedeón:
—Oime ramo nde py'a porã che ndive ajerure ndéve rehechauka haguã chéve ndeha upe reñe'ẽva chéve. 18 Epyta che ra'arõ ápe ha taha tagueru ndéve mba'e kuave'ẽ.
Tupã remimbou he'i chupe:
—Roha'arõta reju jey peve.
19 Oho Gedeón ojuka peteĩ kavara ra'y ha ojapo mbuja ovu'ỹva peteĩ kambuchi trígo ku'ígui. Omoĩ upe kavara ro'o peteĩ ajaka'ípe ha upe so'o rykue oheja óllape ha ogueru omoĩ tupã remimbou renondépe upe inga máta guýpe.
20 Ha upépe Tupã remimbou he'i chupe:
—Emoĩ upe so'o ha umi mbuja ko ita ári ha eñohẽ hi'ári upe so'o rykue.
Ha ojapo upéicha Gedeón.
21 Oipyso Tupã remimbou upe yvyra ipópe oguerekóva ha omboja ijapýra upe so'o ha umi mbuja upe ita ári oĩvare. Upévo osẽ tata rendy upe itágui ha ombokusugue umi mba'e oĩva ita ári. Ha Tupã remimbou katu upépe oĩhágui ndojekuaavéi.
22 Gedeón ohecha kuaávo upe kuimba'e Tupã remimbou hague he'i:
—Ha! Tupã che Jára. Tupã remimbou rovaitére niko amaña.
23 Tupã katu he'i chupe:
—Ani rekyhyje térã nde py'a tarovátei, neremano mo'ãi.
24 Ha Gedeón omopu'ã itágui upépe peteĩ altar*f** Tupãme ha omoĩ chupe herarã “Tupã niko py'a guapy”. Oĩ gueteri upe altar Ófrape, Abiezergua kuéra yvýpe.
25 Upe pyharépe Tupã he'i Gedeónpe kóicha:
—Eiporavo nde ru rymba kuéra mokõi tóro, peteĩ 7 áño oguerekóva. Upéi reitýta upe altar nde ru omopu'ã vaekue Baálpe. Embo'íta avei upe Asera*f** ra'ãnga oĩva upe ijypýpe. 26 Hendaguépe remopu'ãta peteĩ altar Tupãme guarã upe ita ijyvatevéva ári. Upépe rejukáta upe tóro ha upe Asera ra'ãnga rembo'i vaekue reiporúta jepe'a ramo.
27 Oiporavo Gedeón 10 kuimba'e hembiguái kuéra apytégui ha ojapo Tupã he'i haguéicha chupe. Ha okyhyjégui túva térã ambue hapicha ohecha ramo guarã chupe pyhare ojapo. 28 Pyhareve oñepu'ãmbávo katu opavave ohecha upe Baal altar ojeitypa hague ha upe Asera ra'ãnga oĩ vaekue ijyképe oñembo'ipa. Ohecha kuaa avei hikuái tóro peteĩ ojehapy hague upe altar oñemopu'ã ramóva ári.
29 Oporandu joa hikuái:
—Máva rembiapokuépa kóva?
Ha oñepyrũ oheka hikuái, ha oporandu oje'e peve chupe kuéra Gedeón, Joás ra'y, rembiapokue hague upéva.
Upémarõ ou he'i Joáspe hikuái:
30 —Enohẽ oréve ápe nde ra'y. Ha'e omano mante vaerã oitypa haguére Baal altar*f** ha ombo'ipa haguére upe Asera ra'ãnga oĩ vaekue upe ijypýpe.
31 Joás katu he'i opa umi hóga jerére oñembyatývape:
—Peẽ piko ko'ágã pejere ha peñemoĩta Baal ndive? Peẽ piko umi peñeha'ãtava chupe pemoĩ porã? Añetehápe tupã ramo Baal peheja ha'e toñemoĩ Gedeón rehe. Ha'e niko upe ijaltar oitypa vaekue. Upe oñemoĩva Baal ndive katu, upéva tojejuka ko'ẽ mboyve.
32 Upe guive Gedeón oñembohéra Jerubaal. He'i niko hikuái hese: “Baal toñemoĩ hese, ha'e niko upe ijaltar oity vaekue”.
33 Umi Madián ha Amalecgua ha opa umi oúva kuarahy resẽ guio oñembyatypa hikuái peteĩ hendápe. Upégui ohasa Jordán mboypýri ha oho oñemohenda ñúme hérava Jezreélpe. 34 Upérõ Tupã pu'aka omyenyhẽ Gedeónpe. Ombopu ha'e ituru ha mayma Abiezergua oñembyatypa hendive. 35 Omondo avei marandu Manasés yvy tuichakuére ha ha'e kuéra avei ou hendápe. Upéicha avei ojapo Aser, Zabulón ha Neftalí ñemoñare oikohápe ha umíva avei oupa Gedeón rendápe.
36 Gedeón he'i Tupãme: —Oime ramo añete, ku nde ereháicha, chéve che porúta renohẽ haguã Israélpe ko ojejopy vaihágui ejapo kóicha: 37 “Pyhare aipysóta peteĩ ovecha pire upe trígo ojejykyihápe. Ágã ysapy iko'ẽ ramo upe ovecha pire árinte ha upe yvy katu ikã, aikuaáta che porútaha chéve renohẽ haguã Israélpe ko ojejopy vaihágui, nde ere haguéicha”.
38 Ha upeichaite ojehu. Ko'ẽ mboyve Gedeón opu'ã. Ohupi ha oipoka upe ovecha pire ha oñami chugui ysapy peteĩ váso renyhẽ. 39 Upéi katu he'i Tupãme:
—Na nde pochy mo'ãipa che ndive ajerureve ramo ndéve peteĩ mba'e? Ahejase jey upe ovecha pire okápe. Ha ko'ágã aipota upe ovecha pire iko'ẽ ikã ha upe yvy ijerekuévo katu tahe'õ.
40 Ha upeichaite Tupã ojapo upe pyharépe. Iko'ẽ upe ovecha pire ikã ha upe yvy ijerekuévo katu he'õmbaite.
Dios apwóneykha m'a Gedeón
1 Asagkek axta eyke apkeltémakxa nápaqtók Wesse' egegkok ma'a israelitas, siete apyeyam axta han apkeltémo elmok Wesse' egegkok ma'a madianitas. 2 Yágweykmók axta apnaqtawáseykegkoho madianitas ma'a israelitas, tén axta apkelyexánegweykmo m'a neyseksa egkexe nak, meteymog áxwa, tén han ma'a megkalapwagkexa nak eltahanyekxa', hakte apkeláyak axta m'a madianitas. 3 Apkenákxeyk axta agkok chá'a aqsok ma'a israelitas, tén axta ektámenták chá'a m'a madianitas, tén han ma'a amalecitas, apheykha axta m'a ekteyapmakxa ekhem. 4 Elpakxenwaták axta chá'a m'a xapop apagkok nak Israel, etwasha axta chá'a aqsok kélcheneykekxa, ekweykekxoho m'a Gaza, megyeygkesek axta chá'a aptéyak yaqwayam enxoho etawagkok ma'a israelitas, nepkések, weyke tén han yámelyeheykok. 5 Elántaxnéssak axta chá'a apnaqtósso m'a xapop nak Israel, elpakxenagkok axta han chá'a, etwasha axta m'a ekyókxoho nak. Elxegmak axta chá'a yetlo yányátnáxeg apxámokma apagko', aptémól'a sawa' apxámokma. 6 Meyke aqsok axta tamheykegkok israelitas eñama m'a madianitas, tén axta apkeltémo epasmok ma'a Wesse' egegkok.
7 Xama axta apkeltamho israelitas elwagkasek teyp Wesse' egegkok, neyseksa apkelma m'a madianitas, 8 apcháphássessek axta xama Dios appeywa aplegasso. Aptáhak axta apkeláneya s'e: “Keso aptáhakxa exchek Wesse' egegkok Dios nak Israel: ‘Ko'o axta sélántekkesso kéxegke m'a Egipto, kélheykegkaxa axta kéltéma kélásenneykha naqsa, 9 Háwe axta wánxa kéxegke sélwagkassama teyp neyseksa apkelma m'a egipcios, weykekxók axta sélwagkasso teyp kéxegke nepyeseksa m'a apnaqtawáseykegkoho axta chá'a. Élántekkessegkek axta ko'o kélmonye'e kéxegke m'a, keñe sekmésa kéxegke m'a xapop apagkok axta xa énxet'ák nak. 10 Éltennassegkek axta han ko'o sekteme Dios Wesse' kélagkok, tén han maltémo kóleyk ma'a aqsok apcháyókxa nak amorreos, kélheykegkaxa nak kaxwók kéxegke m'a xapop apagkok; axta eyke hélháxenmók ko'o kéxegke.’”
11 Tén axta apxegakmo Wesse' egegkok apchásenneykha, apha'ak axta kóneg yámet encina, émha axta m'a Ofrá, ektáha axta apagkok ma'a Joás, Abiézer axta apnámakkok. Apyexanmawók axta apkexakkasa apyempe'ék hótáhap apaktek ma'a Gedeón, Joás axta apketche, cham'a kélteyammomakxa axta chá'a anmen yámet, yaqwayam kalanaxchek vino, yaqwayam enxoho han métyehek ma'a madianitas.
12 Apxekmowásekpók axta m'a Wesse' egegkok apchásenneykha, aptáhak axta apcháneya s'e:
—¡Wesse' egegkok xép apxegexma, énxet apyennaqte megyeye nak emhagkok eyesagkexa'!
13 Tén axta Gedeón aptáha apchátegmowágko s'e:
—Wesse' ahagkok, apheyk agkok negko'o negyeseksa Wesse' egegkok, ¿yaqsa eyke ektéma sentéma nak negko'o s'e ekyókxoho aqsok nak? ¿Háxko ektémakxa m'a aqsok sempelakkasso sẽltennassama axta chá'a negko'o m'a ẽlyapmeyk nano', sẽltennassama nak chá'a Wesse' egegkok sẽlántekkessama m'a Egipto? Egkexakhamchek negko'o m'a Wesse' egegkok, ẽlméssegkek ma'a madianitas.
14 Apkelanawók axta Wesse' egegkok, keñe aptáha apcháneya s'e:
—Emha sa' xa apyennaqte nak, yaqwayam ey'ammok elwagkasek teyp ma'a israelitas, neyseksa apkelma m'a madianitas. Ko'o sektáha seyáphasso exchep.
15 Apchátegmowágkokxeyk axta makham Gedeón:
—Wesse', ¿háxko ko'o atnehek alwagkasek teyp énxet'ák Israel? Apkelyelqákpók apagko' ko'o énxet'ák ahagkok nepyeseksa m'a Manasés énxet'ák apagkok, mékoho ahagko' nahan ko'o nepyeseksa m'a sekhawóxama.
16 Apchátegmowágkek axta Wesse' egegkok:
—Apwanchek elwagkasek teyp, hakte ko'o sa' atnehek sekxegexma. Emenxenek sa' ma'a énxet'ák Madián, máxa sa' etnéssesek emenxenek ma'a aptémól'a eyaqmaksek xama énxet.
17 Tén axta Gedeón aptáha s'e:
—Taqmeláha agkok xép apwáxok sélano, hexekmós xama aqsok magkenatchesso, ektáha naqsók ko'o sepaqhetchesso exchep. 18 Héleyx sa' aqsa s'e ekwokmoho sekwa'akto makham asantagkasek xama aqsok sekmésso naqsa, sekmako nak agkések.
Tén axta aptáha Wesse' egegkok:
—Aleyxek sa' aqsa s'e ekwokmoho apwa'akto.
19 Aptaqháwok axta Gedeón apchaqhegwákxo yát'ay apketkok, apkelanak axta han pán meyke kempáseyak veinte kilos hótáhap; tén axta apxatma ápetek xama hówenaq apxagkok, keñe yegmenáta apyetma weygke, apkelsákxeyk axta ekyókxoho m'a émhakxa nak yámet encina. 20 Apkeltamhók axta epekkenek néten meteymog ápetek ma'a Dios apchásenneykha, tén han ma'a pán meyke nak kempáseyak, tén han eyegkenek yegmenáta m'a néten. Aptemék axta han Gedeón ma'a apkeltamhókxa axta etnehek, 21 apkeltekxekkek axta ápetek naw'a yámet apmeykha axta m'a Dios apchásenneykha tén han ma'a pán. Keñe ektepa táxa m'a meteymog nak, kelwatneyk axta m'a ápetek tén han pán; keñe axta apxeganakmo aqsa m'a Wesse' egegkok apchásenneykha. 22 Xama axta apya'ásegwokmo Gedeón aptáha Wesse' egegkok apchásenneykha m'a. Aptáhak axta s'e:
—¡Hay Wesse'! ¡Ekwet'ak ko'o ahaqta'ák ahagko' ma'a Wesse' egegkok apchásenneykha!
23 Aptáhak axta apchátegmowágko Wesse' egegkok se'e:
—Nágkatneykha aqsa apwáxok, megyetsepek sa'. Ema sa' meyke ektáhakxa egwáxok eñama nak ko'o.
24 Tén axta Gedeón apkelánesa xama aqsok ekwatnamáxchexa Wesse' egegkok ma'a, apteméssessek axta ekwesey “Wesse' egegkok apteme meyke ektáhakxa egwáxok”. Makhemek makham ekyetno Ofrá xa ekwatnamáxchexa nak aqsok, tegma apwányam apagkok nak ma'a Abiézer apnámakkok.
25 Chaqhawók axta xa axta'a nak, aptáhakxa axta apcháneya Wesse' egegkok ma'a Gedeón:
—Ema sa' xama apyáp aptósso weyke kennawo', tén han mók weyke kennawo' ekwayam nak siete apyeyam agkok, eyaqnegkes sa' ma'a kélwatnéssamakxa nak chá'a aqsok Baal, apagkok nak ma'a apyáp. Eyaqtén sa' nahan ma'a yámet kéleykmássesso nak Asera, émha nak ma'a nekha nak kélwatnéssamakxa chá'a aqsok ma'a Baal, 26 keñe sa' elanaksek Dios Wesse' apagkok xama aqsok ekwatnamáxchexa xa néten nak meteymog. Keñe sa' yaqhek weyke kennawo', cham'a mók nak, hegkés sa' ko'o yaqwayam hewatnések, sa' elmaha yaqwayam elwatnek ma'a yámet kéleykmássesso nak Asera, apyaqnegkesa enxoho.
27 Tén axta Gedeón apnaqlákxo diez apkelásenneykha, apkelanak axta ekyókxoho m'a apkeltamhókxa axta etnehek Wesse' egegkok; axta'a axta eyke apkelanak, axta elanak ekhem, eñama apkeye m'a apyáp aphawóxama, tén han ma'a énxet'ák apheykha nak tegma apwányam. 28 Keñe axta axto'ók apnaqxétekhágko énxet'ák ma'a tegma apwányam, apkelwet'ak axta kélyaqnegkesa m'a kélwatnéssamakxa nak chá'a aqsok Baal, tén han ma'a yámet kéleykmássesso nak Asera, émha axta m'a nekha nak ekwatnamáxchexa aqsok, apkelwet'ak axta han weyke kennawók kélwatno m'a néten nak axnagkok kélwatnamakxa aqsok. 29 Aptáhak axta apkelmaxneyáncha'a chá'a pók se'e: “¿Yaqsak kexa élane s'e aqsok nak?”
Ahóxek axta étamsamáxche tén han kélmaxneyeykha chá'a, kélya'ásegwokmo ektáha apkelane m'a Gedeón, Joás axta apketche. Tén axta apkelya'aweykxo aptáha apcháneya Joás se'e:
30 —Etekkes sa' apketche, agaqhek sa' negko'o. ¡Apyaqnegkessek ma'a kélwatnéssamakxa nak chá'a aqsok Baal, apyaqténchek han ma'a yámet kéleykmássesso nak Asera, émha nak ma'a nekha nak ekwatnamáxchexa aqsok!
31 Aptáhak axta Joás apchátegmowágko ektáha axta apwakhegwayam se'e:
—¿Péya kólmeyók kéxegke m'a Baal, keñe han kólpasmekxak kólnapaxche'? ¡Yetsapok sa' amonye' élseye ektáha enxoho apmasma m'a Baal! Dios sa' agkok ma'a Baal, kólho aqsa kamyawaxkohok agko', hakte agkok ma'a ekwatnamáxchexa nak aqsok kélyaqnegkesa nak.
32 Cháxa eyeynókxa axta kélteme Jerubaal ma'a Gedeón, hakte axta aptáhak énxet'ák apxéna s'e: “Baal sa' kanmexekxa'”, hakte apyaqnegkessek Gedeón ma'a kélwatnéssamakxa nak chá'a aqsok Baal.
33 Tén axta apyókxoho madianitas tén han amalecitas, tén han ma'a énxet'ák apheykha axta teyapmakxa ekhem apyepetchákxo pók, apkeltámeyákxeyk axta m'a wátsam Jordán, apkelpakxenwokmek axta m'a ekyapwátegweykenxa nak xapop Jezreel. 34 Tén axta Gedeón ektaxna apwáxok Wesse' egegkok apmopwána, appáwássek axta nepkések apkennawók apkepetek, yaqwayam enxoho epásegwaták ma'a Abiézer apnámakkok nak. 35 Apkeláphássek axta han apkelásenneykha yaqwayam yának epásegwaták Manasés énxet'ák apagkok. Apkeláphássek axta han apkelásenneykha apkeltamho enaqlósakwakxak Aser énxet'ák apagkok, Zabulón, tén han Neftalí énxet'ák apagkok, apkelxegakmek axta han peya epásegwata'.
36 Keñe axta Gedeón aptáha apcháneya m'a Dios: “Naqsók sa' agkok peya heyásenneykxak yaqwayam alwagkasek teyp ma'a énxet'ák Israel, cham'a aptáhakxa nak xép appeywa, 37 apekkenek sa' ko'o xama nepkések apyempehek kélchexakkassamakxa nak chá'a apyempe'ék hótáhap apaktek. Yássessek sa' agkok yálye axto'ók ma'a néten nak nepkések apyempehek, keñe keymáwhok ma'a xapop, ay'asagkohok sa' ko'o naqsók agko' peya heyásenneykxak xép yaqwayam alwagkasek teyp ma'a énxet'ák Israel, cham'a aptáhakxa nak xép appeywa.”
38 Temék axta han ma'a. Axto'ók axta apxatakha'a Gedeón, apkelpexyeynchekmek axta m'a nepkések apyempehek, aplánésawók axta han xama egheykok yálye eñama m'a nepkések apyempehek. 39 Aptáhak axta makham Gedeón: “Náhetaqnow aqsa ko'o sélmaxneyákxo enxoho makham. Éltamhók eykhe hexekmósek makham mók aqsok magkenatchesso. Yána sa' keymáwhok ma'a nepkések apyempehek, keñe sa' yálye kayássesek ma'a xapop nak.”
40 Aptemék axta han Dios xa ektáha nak, cháxa axta'a nak. Yamakawók axta han élsaka m'a nepkések apyempehek, keñe axta ekyókxoho xapop ekyássesa yálye.