Débora ha Barac
1 Ehud omano rire Israel ñemoñare hembiapo vai jey Tupã renondépe. 2 Upévare Tupã oheja chupe kuéra ho'a peteĩ mburuvicha guasu Canaán pegua po guýpe hérava Jabín. Ha'e oiko vaekue táva hérava Hasórpe. Ñorãirõhára kuéra ruvicha katu héra Sísara ha ha'e oiko Hasoret-Goímpe. 3 Sísara oguereko 900 kárro oiporúva ñorãirõrã fiérrogui ojejapóva. Ha ojopy vai Israel ñemoñarépe 20 áño aja. Upévare Israel ñemoñare osapukái asy Tupãme ha'e oipytyvõ haguã chupe kuéra.
4 Umíva umi árape oisãmbyhými vaekue Israélpe Débora, Lapidot rembireko, peteĩ kuña maranduhára. 5 Oguapýmiva Débora peteĩ karanda'y máta guýpe, hérape voi ojekuaáva, oĩva Ramá ha Betel pa'ũme, Efraín yvytýpe; ha opa Israel ñemoñare oúmiva hendápe ha'e omohenda haguã chupe kuéra mba'e hendape'ỹ ijapytépe kuéra ojehúva. 6 Ha Débora ohenoika Barácpe, Neftalí guáva ha'e ha Abinoam ra'y, oikóva Cadéspe ha he'i chupe
—Tupã he'ika ndéve kóicha rejapo haguã: “Tereho embyaty nde rapicha kuérape Tabórpe ha eiporavo 10.000 kuimba'e Neftalí ha Zabulón guáva. 7 Che amboúta nde reimeha gotyo, ysyry Cisón gotyo, Sísarape, Jabín soldádo kuéra ruvicha. Oúta ikárro ha isoldádo kuéra reheve ha amoĩta nde pópe”.
8 Barac he'i chupe:
—Nde reju ramo che ndive, aháta. Nahániri ramo katu ndaha mo'ãi.
9 Débora he'i chupe:
—Aháta ne ndive, ha eikuaáke upévare avave naimandu'a mo'ãi nde rehe ñorãirõ opa rire. Kuña pópe Tupã oitýta Sísarape.
Ha Débora oho Barac ndive Cadéspe.
10 Barac ombyaty Cadéspe Neftalí ha Zabulón ñemoñare 10.000 kuimba'e. Umíva reheve ipo guýpe oho ha Débora hendive.
11 Éber ojei vaekue Hobab, Moisés rembireko ru ra'y kuéra apytégui, quenítava ha'e, oho vaekue ojogapo upe yvyra máta guasu jerére oĩva Zaanaímpe.
Sísara oñehundi
12 Oñemomarandu Sísarape Barac, Abinoam ra'y, ojupi hague Tabor yvytýre. 13 Ombyaty upémarõ Sísara opa ikárro ha isoldádo kuéra ha osẽ oho Haróset-goím guive Cisón ysyry peve. 14 Débora he'i Barácpe:
—Tereho chupe kuéra. Ko árape Tupã omoĩta hína Sísarape nde pópe. Tupã, ha'ete voi ohóta ne renonderã.
Barac oguejy Tabor yvytýgui umi 10.000 kuimba'e reheve hapykuéri. 15 Ha oúvo chupe kuéra Barac, Tupã omondýi Sísarape ha sarambi oiko ikárro ha isoldádo kuéra apytépe. Sísara katu ojepoi ikárrogui ha yvy rupi oñani. 16 Barac katu omuña umi kárro ha soldádo kuérape Hasoret-Goím peve. Sísara soldádo kuérape ojukapaite hikuái kyse pukúpe. Ndohejái peteĩ oikovéva.
17 Sísara katu oñani yvy rupi oguahẽ meve Jael, Hobab quenítava rembireko oikohápe. Ko'ã mokõi, Hobab ha Jabín oiko porãva oñondive. 18 Osẽ Jael ohuguãitĩvo ha he'i chupe:
—Eguahẽke che karai. Eju eike ápe ha ani rekyhyjétei.
Oike Sísara upe kárpa guýpe ha upe kuña ojaho'i chupe ahojápe. 19 Sísara he'i chupe:
—Che mboy'u mína, che yuhéi eterei niko.
Jael ombohasa chupe peteĩ kamby ryru, ha hoy'u rire ojaho'i jey chupe. 20 Sísara he'i chupe:
—Eñemoĩ upe okẽme ha oimérõ oúva oporandu ndéve ndaipóripa avave ápe ere chupe nahaniriha.
21 Ha Sísara ikane'õ ha hopehýi etereígui opyta oke. Upe aja Jael, Hobab rembireko, oipyhy peteĩ yvyra akua hóga rehegua ha máso ipópe oñemboja hese kirirĩháme ha ombyasuru upe yvyra akua iñapytu'ũre ha ojakutu yvýre. Ha upépe opyta omano. 22 Barac oguahẽvo Sísara rekávo osẽ Jael chupe ohuguãitĩ ha he'i:
—Eju tahechauka ndéve upe kuimba'e rehekáva.
Ha oike Jael rapykuéri ha ohecha yvýpe ojepysóva Sísara re'õngue yvyra akua iñakãre.
23 Ha upéicha upe árape Tupã ombojecha vai Jabín, Canaán ruvicha guasúpe Israel ñemoñare kuéra rovái. 24 Ha Israel ñemoñare oñemohatã hatãve Jabín, Canaán ruvicha guasu ndive ohundi ete peve chupe hikuái.
Débora tén han Barac apchaqhe m'a Sísara
1 Natámen apketsapma axta Ehud apkeláneykegkokxo makham aqsok ekmaso nápaqtók Wesse' egegkok ma'a israelitas. 2 Apméssegkek axta Wesse' egegkok yaqwayam elmok ma'a Jabín, wesse' apwányam apagkok axta cananeos, apkeláneykencha'a axta m'a tegma apwányam Hasor. Sísara axta apwesey sẽlpextétamo apkemha apmonye' apagkok, aphegkek axta m'a Haróset-goím. 3 Yetneyk axta han novecientos yátnáxeg apkelyenyawasso sawo émpe'ék ma'a Jabín, veinte apyeyam axta weykmok apnaqtawáseykegkoho m'a israelitas, ekweykmoho apkelwóneykencha'a m'a Wesse' egegkok apkeltémo epasmok.
4 Cháxa ekhem, ektémakxa axta éláneykha apchókxa Israel xama kelán'a Dios appeywa eklegasso ekwesey axta Débora, Lapidot axta aptáwa'. 5 Kaxek axta chá'a kóneg áxa m'a Débora (éltamhomaxchexa axta “Débora áxa agkok”), émha axta m'a élámhakxa axta egkexe Efraín, teyp axta m'a Ramá, halep axta m'a Betel, elyo'ókxak axta chá'a israelitas ekhakxa m'a, yaqwayam enxoho kalánekxések chá'a apkelátegmómap pók.
6 Xama ekhem axta Débora éltamho kólyentawakxések xama énxet apwesey axta Barac, Abinóam axta apketche, apha axta m'a Quedes, tegma apwányam apagkok axta m'a Neftalí énxet'ák apagkok. Axta entáhak eyáneya s'e:
—Apkeltamhók xép etnehek Wesse', Dios nak Israel se'e: ‘Emhók sa' ma'a egkexe Tabor, yánchásekxak sa' diez mil Neftalí énxet'ák apagkok ma'a, tén han Zabulón. 7 Wának sa' ko'o epéwhok exegmak Sísara emyógmak ma'a alwáta' nak Quisón, apteme nak apkemha apmonye' apagkok ma'a Jabín sẽlpextétamo apagkok, yaqwayam ektámegmak xeyep yetlo yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok, tén han sẽlpextétamo. Wának sa' eyke ko'o exchep emok ma'a.’
8 —Wánxa sa' aqsa axog sétlawa enxoho —axta aptáhak apchátegmowágko Barac—. Sa' agkok hétláwak, maxñehek sa'.
9 —Eytlók sa' —axta entáhak eyátegmowágko Débora—. Háwe sa' xép yaqwayam kataqmalmakha apxénamap se'e kempakhakma peya nak elána', hakte kelán'a sa' egkések Wesse' egegkok yaqwayam kaqhek ma'a Sísara.
Keñe axta Débora ekyetlawa Barac apmahágko m'a Quedes. 10 Cham'a apkeláneyágkaxa axta han Barac Zabulón énxet'ák apagkok ma'a, tén han Neftalí, apchánchesákxeyk axta diez mil sẽlpextétamo, yaqwayam enxoho enaqlók. Yetlókek axta m'a Débora.
11 Axta appakxenweykmok Héber, apteme axta quenita, keto' nak Quedes, ekpayhókxa axta émhakxa m'a yámet encina, émha axta m'a Saanaim, cham'a Héber apteyapma axta nepyeseksa m'a apnámakkok xamo' nak quenitas, apteme axta han aptawán'ák neptámen xamo' ma'a Hobab, Moisés axta apepyáta'. 12 Xama axta apleg'a Sísara appéwo Barac ma'a egkexe nak Tabor, 13 yetlókok axta apcháncheseykekxa novecientos yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok sawo émpe'ék, keñe han ma'a apyókxoho sẽlpextétamo apagkok, apkelyetlókek axta han apkelxega apkeleñama m'a Haróset-goím, ekweykmoho m'a alwáta' nak Quisón. 14 Keñe axta Débora ektáha eyáneya Barac se'e:
—¡Ektamák, wokmek kaxwók xép yaqwánxa egkések Wesse' egegkok ma'a Sísara! ¡Apxegkek kaxwók apmonye'e sẽlpextétamo apagkok ma'a Wesse' egegkok!
Apweywenteyk axta Barac apkeñama m'a néten egkexe nak Tabor, yetlo diez mil sẽlpextétamo apagkok, 15 axta elya'assásegkok aptamhágkaxa Wesse' egegkok ma'a apkelchánte nak yátnáxeg apkelyenyawasso, tén han sẽlpextétamo apagkok axta m'a Sísara, apkelyegwakkásawók apagko' axta apkelnápekpo sókwenaqte m'a Barac; wokmók axta han aptepa yátnáxeg apyenyawasso apchánte m'a Sísara, keñe apkenyaha náxop. 16 Apmenxenchek axta Barac ma'a sẽlpextétamo nak, tén han yátnáxeg apkelyenyawasso, ekweykekxoho m'a Haróset-goím. Axta yeymékpok xama enxoho megyetsapma Sísara sẽlpextétamo apagkok xa ekhem nak: apyókxoho axta apkeletsapak.
17 Apwákxeyk axta náxop apkenye Sísara m'a Jael axta ekpakxanma, Héber axta aptáwa', hakte méko axta makham ektémakxa apha xamók Jabín, wesse' apwányam axta m'a Hasor, cham'a Héber axta apnámakkok, apteme axta quenita, 18 kelañexágkek axta ekma takha', keñe ektáha eyáneya s'e:
—Exegma', emyenta s'e wesse' ahagkok; nágkatneykha apwáxok.
Aptaxneyk axta Sísara m'a kañe' ekpakxanma, tén axta ekpósa eyaqlasa xama yát'apáwa m'a Jael; 19 keñe axta Sísara apkelmaxneya yegmen, hakte hem axta chaqhak. Lekkessek axta átog xama yempehek ekyátamo axta chá'a weyke nagkeygmenek, keñe eyágko; tén axta eyápeykxo makham. 20 Aptáhak axta Sísara apcháneya s'e:
—Katnamha sa' aqsa xa átog nak ekpakxanma, apwa'ak sa' agkok xama énxet, tén han apkelmaxneyáncha'a enxoho, yetnéya énxet se'e kañe' nak, kaltennaksek sa' méko.
21 Apyampa'awók apagko' axta eyke m'a Sísara, ñohók axta aptena ekyentaxno agko'. Keñe axta Jael ekma xama sawo ekyentaxno, tén han xama yámet ekmahamta naw'a, kélmeykegko axta chá'a kólnaqtétek ma'a kélpakxanma, taqmelchásegkók axta ekmeyákxo meyke élaqtáwaseykha m'a apyetnakxa axta Sísara, kelyetxaqkassek axta ekpayhakxa nápat yámet ekmahamta naw'a ekyaqxaya xapop. Axta temék apketsapma m'a Sísara. 22 Xama axta apwokmo Barac apketama m'a Sísara, tekkek axta Jael ekma takha', keñe ektáha eyáneya s'e:
—Exegma, axekmósek sa' apketama nak.
Aptaxneyk axta Barac ma'a kañe' kélpakxanma, apwet'ak axta Sísara apyetna náxop, aphápak axta eyke, yetlo yámet ekmahamta naw'a kélatchesso apqátek.
23 Cháxa ekhem apmegqasakxa axta Wesse' egegkok ma'a Jabín, wesse' apwányam apagkok axta m'a cananeos, nápaqta'awók ma'a israelitas. 24 Cháxa eyeynókxa axta ekyágweykmoho apketáméyak chá'a Jabín ma'a israelitas, ekwokmoho apmasséssekmo.