Judá ha Simeón omyakãsã Adonisédecpe
1 Josué omano rire Israel ñemoñare oporandu Tupãme:
—Mávapa ore apytégui ohóta tenonde oñorãirõ haguã Canaangua kuéra ndive?
2 Tupã he'i:
—Judá ñemoñare ohóta. Péina amoĩma ipópe kuéra upe yvy.
3 Judá ñemoñare kuéra he'i tyvýra Simeónpe:
—Jahána che ndive upe yvýpe oñeme'ẽ vaekue chéve ha ñañorãirõ umi Canaangua ndive. Jaha ñahundi umíva ha ágã upéi che avei aháne ne ndive upe yvy ndéve oñeme'ẽ vaekuépe.
Ha oho hendive Simeón.
4 Oho Judá ha Tupã omoĩ ipópe umi cananéo ha umi ferezéo kuéra. Ha Besécpe ojuka hikuái 10.000 kuimba'e. 5 Ojuhu hikuái Adonisédecpe ha oñorãirõ hendive. Sarambi ojapo hikuái cananéo ha ferezéo kuéragui. 6 Adonisédec katu okañyse mo'ã. Oho hikuái hapykuéri ha ojapyhývo chupe oikytĩ chugui mokõivéva ipysã guasu ha ikuã guasu. 7 Upévo he'i Adonisédec:
—Arekómi vaekue 70 mburuvicha guasu oñekuã'o ha oñepysã'o vaekue ha ombyatýmiva tembi'u rembyre che mesa guýgui. Upe che ajapo haguéicha omyengovia chéve Tupã.
Ogueraha chupe hikuái Jerusalénpe ha upépe omano.
Judá oñemomba'e Jerusalén ha Hebrón rehe
8 Judá ñemoñare oñorãirõ Jerusalengua ndive omoĩ peve ipo guýpe upe táva. Ojukapa umi upépe oikóvape kyse pukúpe ha upéi ohapy upe táva. 9 Upe rire Judá ñemoñare oho oñorãirõvo umi Canaangua ndive oikóva umi yvyty rehe ha Néguebpe; ha umi ñúre oikóva ndive. 10 Judá ñemoñare oho oñorãirõ haguã Canaangua ndive oikóva Hebrónpe. Upéva upe táva héra vaekue Quiriat-Arbá. Upépe ojuka hikuái Sesai, Ahimán ha Talmáipe.
Otoniel oñemomba'e Debir rehe
(Jos 15.15-19)
11 Upégui oho hikuái oñorãirõ haguã táva Debirgua ndive. Upéva upe táva héra vaekue ymave Quiriat-Séfer. 12 Upépe he'i Caleb:
—Upe oñorãirõ ha ipu'akáva Debir rehe upévape ame'ẽta che rajy Acsa hembirekorã.
13 Ha Otoniel, Caleb ryvy, Quenaz ra'y ipu'aka Debir rehe. Caleb ome'ẽ chupe tajýra Acsa hembirekorã. 14 Ha ohóvo upe kuña iména ndive kóva omoinge chupe iñakãme ojerure haguã túvape ijyvyrã. Upe kuña oguejy hymba vúrro árigui ha oñembojávo túva rendápe kóva oporandu chupe:
—Mba'e piko reipota?
15 Acsa he'i chupe:
—Peteĩ mba'e aipota reme'ẽ chéve. Reme'ẽma niko chéve yvy Néguebpe ha ko'ágã aipota reme'ẽ avei chéve yvy ykua oĩháme.
Ha Caleb ome'ẽ chupe upe ykua oĩva yvatévo gotyo ha upe ykua oĩva yvývo gotyo.
Judá ha Benjamín ñemoñare oñemboyvy
16 Hobab, Moisés rembireko ru ñemoñare kuéra osẽ upe táva ikaranda'yty jerévagui Judá ñemoñare ndive. Oho opyta hikuái yvy ojeiko'ỹháme Judá ñemoñare mba'évape oĩva hína Néguebpe, Arad ypýpe. Oho ojehe'a hikuái umi upepegua ndive. 17 Judá oho tyke'ýra Simeón ndive ha sarambi ojapo Canaán guágui oikóva táva Sefátpe. Ohundi ete hikuái upe táva ha upévare ombohéra Hormá. 18 Judá ñemoñare katu ndaipu'akái táva Gaza, Ascalón térã Ecrón rehe ha noñemomba'éi hikuái umi yvy oĩva ijerére. 19 Tupã oĩ ramo jepe Judá ñemoñare ndive ko'ãva oñemomba'e umi yvyty rehénte. Ndaikatúi omosẽ umi ñu rehe oikóvape, umíva oguerekógui kárro fiérrogui ojejapóva.
20 Ha Moisés he'i haguéicha oñeme'ẽ Calébpe táva Hebrón, ha ha'e omosẽ upégui mbohapyve Anac ra'ýpe. 21 Benjamín ñemoñare katu ndaipu'akái jebuséo kuérare oikóva Jerusalénpe, ha umíva oiko Benjamín ñemoñare apytépe ko'ágã peve.
José ñemoñare oñemomba'e táva Betel rehe
22 José ñemoñare oho oñorãirõ umi táva Betélpe oikóva ndive. Ha Tupã oipytyvõ chupe kuéra. 23 Kañyháme omondo hikuái oho vaerã ovichea táva Betel rehe. Upéva upe táva héra vaekue Luz. 24 Umi ohóva ovichea ohecha peteĩ kuimba'e osẽva upe távagui ha he'i chupe hikuái:
—Rehechauka ramo oréve moõ rupípa ikatu roike Betélpe, neremano mo'ãi.
25 Ha ohechauka chupe kuéra moõ rupípa ikatu oike hikuái upe távape. Oike hikuái ha ojukapaite umi upépe guápe. Upe kuimba'e ha hóga guápe katu oheja hikuái. 26 Upéi upe kuimba'e oho umi hitíta kuéra yvýpe ha upépe omopu'ã peteĩ táva pyahu ha ombohéra Luz. Upéicha héra ko'ágã peve.
Manasés ha Efraín ñemoñare oñemboyvy
27 Manasesgua ndaipu'akái umi oikóva táva Bet-Seán, Taanac, Dor, Ibleam ha Meguídope. Upévare Canaangua opyta oiko upe yvýpe. 28 Israel ñemoñare oñemombaretevévo katu, oñemoĩ hi'ári kuéra ha oguereko chupe kuéra hembiguái ramo. Upéicha ramo jepe ndaikatúi omosẽ chupe kuéra umi oikohágui.
29 Efraín ñemoñare avei ndaipu'akái Canaangua rehe oikóva Guesérpe. Upévare umíva oiko ijapytépe kuéra.
30 Zabulón ñemoñare avei ndaipu'akái umi Quitrón térã Nahalálpe oikóvare. Canaangua oiko ijapytépe kuéra tembiguái ramo.
31 Aser ñemoñare avei ndaipu'akái umi táva Aco, Sidón, Ahlab, Aczib, Helbá, Afec, térã Rehóbpe oikóvare. 32 Upévare ha'e kuéra opyta mante oiko Canaangua kuéra apytépe ndaikatúigui omosẽ chupe kuéra.
33 Neftalí ñemoñare avei ndaipu'akái umi táva Bet-Semes térã Bet-Anátpe oikóvare. Upévare oiko hikuái Canaangua apytépe. Bet-Semes ha Bet-Anatgua oiko tembiguái ramo.
34 Amorréo kuéra katu ojopy Dan ñemoñare kuérape yvyty rehe ha ndohejái chupe kuéra oguejy umi ñúre. 35 Amorréo kuéra oñemombarete táva Heres, Aialón, ha Saalbim. José ñemoñare kuéra oñemombaretevévo oguereko chupe kuéra hembiguái ramo. 36 Umi amorréo kuéra retã ojepyso Acrabímgui ha ohasa opu'ã Selá yvate gotyo.
Judá tén han Simeón apma m'a Adonisédec
1 Natámen apketsapma axta Josué, keñe israelitas apkelmaxneyáncha'a Wesse' egegkok yaqwayam elya'asagkoho', yaqsa sa' kexa énxet'ák elnapakpok apmonye'e m'a cananeos. 2 Apchátegmowágkek axta Wesse' egegkok apxéna Judá énxet'ák apagkok yempakhak apmonye'e, apxénchek axta egkések Judá m'a xapop nak. 3 Keñe axta Judá énxet'ák apagkok apkeláneyáncha'a m'a apkelyáxeg, cham'a Simeón nak énxet'ák apagkok, apkeltamho épetchekxak pók yaqwayam enxoho elántexek xamo' ma'a xapop ekpehewayam axta apxawe m'a Judá, keñe han elántexhok xamo' ma'a xapop ekpehewayam axta apxawe m'a Simeón. Apkelyahákxók axta Simeón énxet'ák apagkok apmako épetchekxak ma'a Judá énxet'ák apagkok. 4-5 Apkelántaxneyk axta Judá énxet'ák apagkok ma'a cananeos nak xapop apagkok, keñe han ma'a ferezeos, apkelmésso axta m'a Wesse' egegkok. Diez mil énxet axta apkelyensásegkok ma'a yókxexma nak Bézec, Adonisédec axta han apkelxegexma'a m'a. 6 Apkenyeyk axta eykhe Adonisédec, apkemhágkek axta eyke keñe apma, tén axta kélyaqténchesa apophék élyawe apmék, keñe han ma'a apophék élyawe apmagkok nak. 7 Tén axta aptáha Adonisédec se'e: “Ko'o axta sekxók emonye' sélyaqténchesso apophék élyawe apmék ma'a setenta apkelwesse'e nak, tén han ma'a apophék élyawe apmagkok nak, éltémok axta chá'a ko'o eyekhamha sekto ekpalleykha m'a kóneg mésa ahagkok. Keñe kaxwo' setnéssesa ko'óxa Dios sekteméssessamakxa axta m'a énxet'ák nak.” Keñe axta kélyentamákxo m'a Jerusalén, cha'a apketsapweykekxexa axta han ma'a.
Judá apma yókxexma Hebrón tén han Jerusalén
8 Apketámegkek axta Judá énxet'ák apagkok ma'a Jerusalén, keñe apma, apwatnékxók axta m'a tegma apwányam nak, natámen axta apkelnapma m'a apyókxoho énxet'ák ektáha axta apheykha m'a. 9 Tén axta apketámegkokxo han ma'a cananeos, apheykencha'a axta m'a neyseksa meteymog élwenaqte élekhahéyak, yókxexma nak Négueb, keñe han ma'a ekpayhegweykenxa nak xapop. 10 Apketámegkek axta han ma'a cananeos apheykha axta m'a tegma apwányam Hebrón, ekwesey axta nanók Quiriat-arbá, apmenxenchek axta m'a Sesai, Ahimán, tén han Talmai.
Otoniel apma yókxexma Debir keñe han apxawe kelán'a ekwesey axta Acsa
(Jos 15.15-19)
11 Keñe axta apketámegkokxo m'a tegma apwányam Debir, ekwesey axta han nanók Quiriat-séfer. 12 Apxénchek axta Caleb egkések apketche kelwána ekwesey axta Acsa, yaqwayam etnehek aptáwa' m'a ektáha enxoho apma m'a tegma apwányam nak Debir. 13 Otoniel axta han apmak ma'a tegma apwányam, Quenaz axta apketche, apyáxeg apsexyo axta m'a Caleb; apméssek axta Caleb yaqwayam etnehek aptáwa' m'a apketche kelwána, ekwesey axta Acsa. 14 Xama axta peya keytlakxak kelán'a m'a, keñe axta Otoniel apyáteyágkoho kalmaxnak xapop ma'a yáp. Xama axta apwet'a Caleb ektepa néten yámelyeheykok ma'a Acsa, aptáhak axta apkelmaxneyáncha'a s'e:
—¿Yaqsa ektáha?
15 —Éltamhók eykhe hegkések aqsok peya nak almaxna' —axta entáhak eyátegmowágko—. Egkéssek xép xapop ma'a Négueb ekyamáyekxa nak exma', hegkés sa' nahan ma'a élánteyapmakxa nak yegmen.
Apméssek axta Caleb élánteyapmakxa nak yegmen ma'a néten tén han kóneg.
Judá tén han Benjamín énxet'ák apagkok apma xapop
16 Apkelántekkek axta tegma apwányam élámhakxa axta áxa m'a Hobab axta aptawán'ák neptámen, apteme axta quenita, Moisés axta apepyáta', yetlo m'a Judá énxet'ák apagkok, apkelmahágkek axta m'a yókxexma meykexa énxet nak Judá, teyp nak Arad, ekpayho nak nepyeyam. Cha'a apkelheykemxa axta han appáxaqweykmo m'a énxet'ák apheykha axta m'a yókxexma nak. 17 Apkelyetlókek axta Simeón énxet'ák apagkok ma'a Judá énxet'ák apagkok, ekhawo ektémakxa axta apkelpaqhetchásamákpoho, apketámegkek axta m'a cananeos, apheykencha'a axta m'a yókxexma Sefat, apsawhomók axta han aptawáseykencha'a xa tegma apwányam nak. Cháxa keñamak apteméssessama nak ekwesey Hormá xa yókxexma nak. 18 Mopwanchek axta eyke apmáheyo elmok ma'a Gaza, Ascalón tén han ma'a Ecrón, keñe han ma'a xapop apagkok ekhéyak axta nepyáwa'. 19 Apmomchek axta Judá énxet'ák apagkok ma'a meteymog élekhahéyak nak, hakte apkelxegexma'a axta aptemék ma'a Wesse' egegkok, mopwanchek axta eyke apmáheyo elántekkesek apheykencha'a axta m'a ekpayhegweykenxa nak xapop, hakte yetneyk axta yátnáxeg apkelyenyawasso apagkok sawo émpe'ék ma'a. 20 Caleb axta han payhémók apxawe m'a yókxexma Hebrón, ekhawo apkeltennassamakxa axta m'a Moisés, apkelántekkessegkek axta han Caleb apqántánxo apketchek axta m'a Anac. 21 Keñe axta Benjamín énxet'ák apagkok, megkamopwagko apmáheyo elántekkesek Jerusalén ma'a jebuseos, apheykencha'a axta m'a. Cháxa keñamak apheykencha'a nak makham xamo' Benjamín énxet'ák apagkok Jerusalén ma'a jebuseos, ekwokmo makham se'e kaxwo' nak.
José énxet'ák apagkok apma yókxexma Betel
22-23 Peyk axta ektamagkok José énxet'ák apagkok ma'a Betel, tegma apwányam apwesey axta nanók Luz, apkeláphássek axta apkelányo yókxexma. Appasmomchek axta Wesse' egegkok. 24 Aptahanya'awók axta xama énxet ma'a apkelányo nak yókxexma, apteyapma axta m'a tegma apwányam, aptáhak axta apcháneya s'e: “Ẽlxekmóssek sa' agkok xép ektémakxa nentaxno tegma apwányam, magaqhek sa' xép.” 25 Apkeltennássek axta han ektémakxa nentaxno tegma apwányam ma'a énxet nak, yetlókok axta han apkelnapma apyókxoho ektáha axta apheykha m'a, sawo axta chá'a apkelyetxeyk; keñe axta megyaqha m'a ektáha axta apxekmósso nempéwomókxa antexek ma'a tegma apwányam, ekweykekxoho m'a ekyókxoho apnámakkok. 26 Keñe axta apxega xa énxet nak apmahágko xapop apagkok axta m'a hititas, apkelánegwokmek axta han kaxwe tegma apwányam ma'a, Luz axta han aptemessásak apwesey, cháxa ekyetnama nak makham xa apwesey nak.
Néxa xapop apmomakxa axta m'a Manasés énxet'ák apagkok tén han Efraín
27 Mopwanchek axta apmáheyo elántekkesek Manasés énxet'ák apagkok, ektáha axta apheykha m'a tegma apwányam Bet-seán, Taanac, Dor, Ibleam tén han Meguido, tén han ma'a apheykencha'a axta m'a tegma apketkók keto' axta m'a tegma apkelyawe nak, apheykha axta aqsa makham cananeos ma'a. 28 Xama axta apkelyennaqweykmo m'a israelitas, apkeltemessáseykha axta m'a cananeos, apméssama ekyentaxno apkeltamheykha, mopwanchek axta eyke apmáheyo elántekkesek.
29 Mopwanchek axta han apmáheyo elántekkesek Efraín énxet'ák apagkok Guézer ma'a cananeos apheykencha'a axta m'a, cháxa keñamak apheykencha'a nak makham nepyeseksa m'a cananeos.
Pók énxet'ák Israel apma xapop
30 Mopwanchek axta han apmáheyo elántekkesek Zabulón énxet'ák apagkok Quitrón, keñe han Nahalal ma'a cananeos apheykencha'a axta m'a, cháxa keñamak apheykencha'a nak makham cananeos nepyeseksa m'a, apkelméssegkek eykhe m'a ekyentaxno apkeltamheykha.
31-32 Tén han Aser énxet'ák apagkok, mopwanchek axta han apmáheyo elántekkesek Aco, Sidón, Ahlab, Aczib, Helbá, Afec tén han Rehob ma'a cananeos, apheykencha'a axta m'a; apheykha axta aqsa makham nepyeseksa m'a, hakte mopwanchek axta apmáheyo elántekkesek ma'a tegma apwányam nak.
33 Mopwanchek axta han apmáheyo elántekkesek Neftalí énxet'ák apagkok Bet-semes, tén han Bet-anat ma'a cananeos apheykencha'a axta m'a, apméssegkek axta eyke apkeltamheykha ekyentaxno, keñe axta apheykencha'a aqsa m'a nepyeseksa nak.
34 Apkeltaqhessamók axta eyke amorreos ma'a Dan nak énxet'ák apagkok, ekweykekxoho m'a meteymog élekhahéyak nak. Axta yahayók elweywenták ma'a ekpayhegweykenxa nak xapop. 35 Axta keñamak apheykencha'a aqsa makham amorreos ma'a tegma apwányam Heres, Aialón tén han ma'a Saalbim. Keñe axta apkelyennaqweykmo m'a José aptawán'ák neptámen, apméssama ekyentaxno apkeltamheykha m'a amorreos.
36 Axta keñamak ekxega néxa xapop apagkok edomitas ma'a ekmeyeykekxexa nak néten xapop ma'a Acrabim, ekweykekxoho m'a Selá, yeykhayak axta ekmeheykegko m'a néten.