Isaías momarandu peteĩha Aházpe
1 Siria ruvicha guasu Resín, ha Israel ruvicha guasu Pécah Remalías ra'y, ondyry Jerusalén rehe; oñemomba'ese hese ha ndaikatúi. Kóva ojehu Ahaz Jotam ra'y ha Ozías remineno Judá ruvicha guasúrõ guare. 2 Upérõ oñemomarandu mburuvicha guasu Ahaz ha hóga guápe: “Sírio kuéra oñomoirũ Efraín ndive.” Mburuvicha guasu ha maymáva hetãgua oñepyrũ oryrýi, yvyra roguéicha ka'aguýpe oipeju ramo yvytu. 3 Upérõ Ñandejára he'i Isaíaspe: “Eraha nde ra'y Sear-Jasub ha tereho ejotopa mburuvicha guasu Acab ndive y rape apýpe, y no'õ yvate guápe, pe tape ohóvape ao joheiha ñúme, 4 ha ere chupe:

‘Cháke, ani reñemondýi,
ani rekyhyje térã ne py'a mirĩ,
umi mokõi tata'y rendýre,
Resín sírio kuéra reheve
ha Remalías ra'y
ipochy rendýva hína.
5 Sírio kuéra, ha Efraingua
Remalías ra'y ndive,
ojapose nde rehe ivaíva.’
He'i hikuái:
6 ‘Ñandyry Judáre
ha ñamongyhyje,
ñañemomba'e hese,
ha ñamoĩ huvicha guasúrõ
Tabeel ra'ýpe.’
7 Ñandejára katu he'i:
‘Upéva ndojehu mo'ãi!
8-9 Damasco hína Siria táva guasu,
ha Resín,
Damasco ruvicha guasu.
Samaría hína Efraín táva guasu,
ha Remalías ra'y,
Samaría ruvicha guasu;
75 áño haguépe katu,
Efraín ndaha'e mo'ã véima tetã;
ha peẽ ndapejerovia mbaretéirõ,
ndapepyta mo'ãi avei
ñembo'yhápe.’”
Momarandu mokõiha: Emanuel
10 Ñandejára he'i avei Aházpe: 11 “Ejerure Tupã nde Járape tojapo techapyrã mba'e rechaukaha ramo, yvyguy hypyvehápe, térã yvate ijyvatevehápe.”
12 Ahaz he'i: “Nda py'a ra'ã mo'ãi Ñandejárape ajerurévo mba'e rechaukaha.”
13 Upérõ Isaías he'i:

“Pehendu peẽ
mburuvicha guasu
David róga pegua:
Hesa'i gueteripa peẽme
pemokane'õ yvypóra kuérape,
ajeve pemokane'õséma avei
che Tupãme?
14 Ñandejára voi ome'ẽta peẽme
mba'e rechaukarã;
Pe kuñataĩ hye guasu
ha imemby mitã kuimba'éta,
ombohératava Emanuel. ,
15 Ho'úta kesu pyahu ha eíra,
ojei kuaa peve ivaívagui
ha oiporavo kuaa peve iporãva.
16 Ojei kuaa mboyve ivaívagui
oiporavo haguã iporãva niko,
umi mokõi mburuvicha guasu
ne mongyhyjéva retã ojehejáta.
17 “Ñandejára omboúta nde,
ne retãgua
ha mburuvicha guasu róga ári,
ára oĩ'ỹ haguéicha
Efraín ojei guive Judágui.”
(Kóva oñe'ẽ Asiria ruvicha guasúre.)
18 Upérõ Ñandejára
omboúta mberúicha,
umi oikóvape
ysyry Egipto mboypýri,
ha kávaicha
umi oikóvape Asíriape.
19 Oúta ha'e kuéra
ha oñemohendáta
yvyty pa'ũ
ha ita guasu kua rupi,
opa javorái
ha ñuatĩndy rupi,
ha umi hoy'uha rupi
mymba kuéra.
20 Upe ára, Ñandejára
oguerúta Éufrates mboypýrigui
Asiria ruvicha guasúpe,
ha oiporúta chupe
kyse rãimbéicha
omoperõ haguã Israelgua
akã, hendyva ha hetyma.

21 Umi árape upe ivaka peteĩ
ha ijovecha mokõiva,
22 oguerekóta heta kamby,
ho'u haguã kesu pyahu.
Ha opa umi okañy vaekue ñehundi guasúgui,
ikatúta ho'u eíra kesu.
23 Upérõ, oĩ haguépe parralty
ikatúva oñeme'ẽ mil pláta pehẽnguére,
oĩta javorái ha ñuatĩndy.
24 Upépe ikatúta ojeike hu'y ha guyrapa reheve mante,
ojejuka haguã tymba saite,
oikótagui opa upe tetãgui
ñuatĩndy ha javorái.
25 Umi yvy pu'ã rupi
oñeñemitỹ hague asádape,
ñuatĩ ha javorái memétagui,
avave ndohose mo'ãi.
Guéi ha ovecha okaru haguã mante iporãta.
Émha amonye' amya'a aplegasso Isaías wesse' apwányam Ahaz
1 Apketámegkek axta Jerusalén ma'a wesse' apwányam Siria apwesey axta Resín, tén han ma'a wesse' apwányam Israel apwesey axta Pécah, apketche axta m'a Remalías, apmakók axta eykhe emok, mopwanchek axta eyke. Cháxa ektémakxa axta xa, aptémakxa axta wesse' apwányam Judá m'a Ahaz, cham'a Jotam axta apketche, aptáwen axta m'a Ozías. 2 Kéllegássekxeyk axta wesse' apwányam Ahaz xa amya'a nak tén han ma'a ekheykha nak apxagkok: “Appasmeykxeyk énxet'ák Siria m'a Efraín énxet'ák apagkok.” Yetlókok axta nahan apkelpexyennama m'a wesse' apwányam tén han ma'a énxet'ák, máxa axta aptamhágkok ma'a ektémól'a yámet kalpexyennegkesek éxchahayam ma'a yókxexma.
3 Keñe axta Wesse' egegkok aptáha apcháneya Isaías se'e: “Eyentem sa' apketche Sear-iasub elanyexagkok wesse' apwányam Ahaz ma'a néxa nak yegmen atamnek, kélyátamakxa nak yegmen ekyetno néten, cham'a ámay ekmahéyak nak yókxexma éltamhomaxchexa nak Kélyexwásessamakxa Apáwa, 4 etne sa' yának se'e:

“Elanagkoho sa',
eyke ná égwe' aqsa;
nágye aqsa,
nágyoho nahan
kayélaqtéssesek apwáxok se'e
ánet átex élpánma nak,
cham'a Resín
yetlo m'a énxet'ák apagkok sirios,
tén han ma'a Remalías apketche,
cham'a apkellawa apagko' nak.
5 Apkelánekxeyk apkelpaqmeyesma
apmako etnéssessamhoxma
ekmaso m'a sirios
tén han ma'a énxet'ák Israel
yetlo m'a wesse' apwányam apagkok
Remalías apketche.
Aptáhak apkelpeywa s'e:
6 Agketamagkok sa' Judá,
ólyegwakkasek sa' énxet'ák,
agmok sa',
anteméssesek sa'
wesse' apwányam ma'a
Tabeel apketche.
7 Keñe Wesse' egegkok aptáha s'e:
¡Megkatnehek sa' xa!
8-9 Damasco apyawakxa
tegma agkok ma'a Siria,
Resín akke wesse' apwányam ma'a
Damasco;
Samaria eyke tegma apwányam
agkok ma'a Israel apchókxa,
Remalías apketche eyke
wesse' apwányam ma'a Samaria;
kamaskok sa' eyke katnehek
apchókxa Israel ma'a ekwokmo sa'
sesenta y cinco apyeyam,
méko sa' agkok nahan kéxegke
ekyennaqte megkólya'ásseyam,
megkólweynchamha sa' chá'a.’”
Emanuel aptéyam
10 Aptáhak axta nahan apcháneya Wesse' egegkok Ahaz se'e: 11 “Yána etekkessesek xama aqsok sempelakkasso nak agwetak ma'a Dios Wesse' apagkok, yaqwayam sa' etnehek metnatchesso, kóneg xapop sa' eykhe kañék, cham'a kañók agko' nak, essenhan ma'a eñama nak néten, cham'a netnók agko' nak.”
12 Aptáhak axta apchátegmowagkokxo Ahaz se'e: “Ma', malmaxneyhek sa' ko'o Wesse' egegkok ma'a xama aqsok magkenatchesso nak agweta', hakte maltamhók ko'o eypkeynek ma'a.”
13 Tén axta aptáha Isaías se'e:

“Kóleyxho kéxegke s'e,
wesse' apwányam David
aptawán'ák neptámen.
¿Kélanagkamcheya kexyókók
kólya'aksek exma énxet,
kélmako nak han kólya'aksek exma m'a
Dios ahagkok?
14 Wesse' egegkok apagko' sa'
egkések kéxegke xama aqsok
yaqwayam megkólchenatchese':
Lósók entáhak kelán'a étkok
kótak sa' étche apkenna',
kólteméssesek sa' apwesey Emanuel.
15 Katawaxchek sa' weyke nagkeygmenek
ekyenneykekxa
tén han yányawhéna' apyegmenek
aptáha sa' wokma'ák ma'a
sakcha'a, apya'ásegwokmo sa'
apkelyéseykha aqsok
ektaqmela tén han
aptaqnagko m'a aqsok ekmaso.
16 Keñe sa' amonye' apya'ásegwayam
apmeykha élchetámeykha
apwáxok ma'a sakcha'a nak,
kataqmopagkok sa' ma'a
apchókxa nak apqánet kelwesse'e,
apcháya apagko' nak chá'a exchep.

17 “Yának sa' káhapwak xép
Wesse' egegkok ma'a
ekhem ekmaso
megkawaya axta m'a
sekxók axta éxpánchesamaxko
Israel apchókxa m'a Judá,
ekweykekxoho m'a énxet'ák apagkok
tén han ma'a wesse' apwányam
apxagkok nak.”
(Wesse' apwányam Asiria xa.)

18 Elmóhaksek sa' Wesse' egegkok
yának elxegmak énxet'ák
apheykha nak makhawók wátsam
Egipto xa ekhem nak,
máxa sempéhe sa' etnahagkok,
máxa yányawhéna' apyapmók sa'
etnéssesek yának
elxegmak ma'a énxet'ák
apheykha nak Asiria.
19 Apyókxoho sa' elxegmak ma'a,
elánegwak sa' apheykegkaxa m'a
élyapwate élmattawóneg nak
tén han ma'a meteymog áxwa'ák nak,
tén han ma'a ekyókxoho nak
élaqneykegkaxa m'a yenta'a
ekha nak am'ák
tén han ma'a
ekyeneykegkaxa nak chá'a
yegmen ma'a aqsok kélnaqtósso.
20 Yásenneykxak sa'
Wesse' egegkok
wesse' apwányam
Asiria xa ekhem nak,
máxa sa' etnéssesek ma'a
ektémól'a sawo
kélmeykha naqsal'a eñama m'a
teyp wátsam Éufrates,
elmópésseshok sa' apqatkok
elyésésagkok ma'a israelitas,
tén han ma'a áwa' apatña'ák nak
ekweykekxoho m'a
áwa' apexchakkok.

21 Énxet ekhakxa enxoho aptósso xama weyke tén han apqánet nepkések xa ekhem nak 22 kaxek sa' ekyawe agko' ma'a weyke nagkeygmenek apagkok yaqwayam sa' etwok ma'a weyke nagkeygmenek ekyenneykekxa nak. Etawagkok sa' nahan weyke nagkeygmenek ekyenneykekxa tén han yányawhéna' apyegmenek ma'a apyókxoho, apkeleymomap nak meletsapma m'a apchókxa.
23 Cháxa ekhem nak, katnekxak sa' émhakxa yenta'a ekha nak am'ák tén han ekmompánaqma m'a émhakxa axta chá'a ekxámokma agko' ma'a anmen yámet, ekteyapmo axta chá'a ekyánmaga mil sawók selyaqye sawo ekmope élmomnáwa nak. 24 Yetlo yágke sa' aqsa kélwanchek kóltaxnegwók yaqwayam kólnempaqwók ma'a, hakte émhakxa yenta'a ekha am'ák sa' katnekxak ekyókxoho m'a apchókxa tén han ekmompánaqma. 25 Xámók sa' katnehek yámet ekha nak am'ák ma'a egkexe kélcheneykekxexa axta chá'a aqsok yetlo kélmeykha m'a sówaxpehek. Kampagqeykxak sa', méko sa' kamhagkok ma'a. Weyke ekteykegkaxa pa'at sa' aqsa katnehek ma'a tén han nepkések.