Israel opu'ã Tupã Ijárare
1 Upe ára 10, mes 5, áño 7, oĩ myakãhára* Israel guáva oúva che rendápe ha oguapy joa che renondépe oporandu haguã Ñandejárape. 2 Ñandejára he'i chéve: 3 Nde kuimba'e, eñe'ẽ umi myakãhára Israelgua ndive ha ere chupe kuéra: Peju piko peporandúvo chéve? Che, opa mba'e Jára, che rekovére ha'e ndaheja mo'ãiha peporandu chéve. 4 Nde, kuimba'e, iporãve rembojovake chupe kuéra nde, ha ehechauka chupe kuéra umi mba'e vaieta túva kuéra ojapo vaekue. 5 Ere chupe kuéra: Ñandejára he'i: Aiporavo ramo guare Israélpe ame'ẽ vaekue che ñe'ẽ mayma iñemoñarépe ha añeñanduka chupe kuéra Egíptope. Che ame'ẽ chupe kuéra che ñe'ẽ: che ha'e Tupã, pende Jára. 6 Upe ára upévape ame'ẽ vaekue che ñe'ẽ anohẽtaha Egíptogui ha araha haguã chupe kuéra pe yvýpe che aiporavo vaekue chupe kuéra guarã, peteĩ yvy, kamby ha eíra osyryhápe ýicha, yvy iporãvéva opa yvýgui! 7 Ha opavavépe ha'e ojeheja haguã umi itupã gua'úgui, anítei oñemongy'a umi Egipto pegua ta'ãnga reíre, chégui hína Tupã Ijára.
8 Ha'e kuéra katu opu'ã che rehe ha na che renduséi, ndojehejái itupã gua'u kuéragui ha ndohejái umi ta'ãnga rei Egipto pegua. Che ajepy'a mongeta aity haguã che pochy hi'ári kuéra ha ainupã haguã oĩ aja Egíptope che py'a guapy peve. 9 Ha ajapo umi ajapo vaekue aheja porã haguã che réra, apyta vai'ỹ haguã umi tetã oikoha hikuái renondépe, umi tetã umíva rovake ame'ẽ vaekue che ñe'ẽ anohẽtaha chupe kuéra Egíptogui. 10 Anohẽ chupe kuéra Egíptogui ha araha umi yvy ojeiko'ỹháme: 11 upépe aikuaauka chupe kuéra che rembiapoukapy, omoingovéva umi ojapóvape. 12 Amoĩ avei chupe kuéra umi ára ojepytu'uha peteĩ techaukaha ramo chéve ha chupe kuéra guarã, imandu'a haguã che, opa mba'e Jára, amboyke hague chupe kuéra che mba'erã. 13 Ha opu'ã che rehe hikuái pe yvy ojeiko'ỹháme ha ndojapói umi tembiapoukapy amoĩ vaekue, ojahéi uvei umívare, omoingovéva ojapóvape, ha omongy'a umi ára ojepytu'uha. Upérõ ajepy'a mongeta, aity haguã hi'ári kuéra che pochykue ha ahundi chupe kuéra upe yvy ojeiko'ỹháme. 14 Aheja porã haguã che réra ndajapói, apyta vai'ỹ haguã umi tetã renondépe, ohecha vaekue mba'éichapa anohẽ ra'e chupe kuéra Egíptogui.
15 Upe yvy ojeiko'ỹháme avei ame'ẽ che ñe'ẽ ndaheja mo'ãiha oike upe tetã ame'ẽ vaekuépe chupe kuéra, opavavégui iporãvéva, kamby ha eíra osyryhápe ýicha, 16 ojahéi haguére che rembiapoukapýre, ndojapói haguére umi tembiapoukapy amoĩ vaekue ha amongy'a umi ára ojepytu'uha, ipy'a kuéra oho haguére umi ta'ãnga rei rapykuéri. 17 Upéicharõ jepe, aiporiahurereko ha nahundíri chupe kuéra upe yvy ojeiko'ỹháme. 18 Upérõ ha'e ita'ýra kuérape ani haguã ojapo túva kuéra he'íva, ani oñemongy'a ita'ãnga rei kuéra reheve. 19 Ha'e chupe kuéra: che ha'e Tupã, pende Jára. Pejapo katuetéke che rembiapoukapy ha rembipota 20 ha perekóke imarangatúva ramo, umi ára ojepytu'uha, taha'e techaukaha chéve ha peẽme guarã, upéicharõ peikuaáne cheha Tupã, pende Jára.
21 Iñemoñare kuéra avei opu'ã che rehe. Omboyke che rembiapoukapy ha ndojapói che rembipota omoingovéva umi ojapóvape, ha omomarã umi ára ojepytu'uha. Upérõ ha'e vaekue aitytaha hi'ári kuéra che pochy ha ahunditaha upe yvy ojeiko'ỹháme, che py'a guapy haguã, 22 ha ajejoko aheja porã haguã che réra ha ani haguã apyta vai umi tetã renondépe, ohecha vaekue anohẽ hague chupe kuéra Egíptogui. 23 Upe yvy ojeiko'ỹháme ha'e vaekue amosarambitaha chupe kuéra opa tetã ko yvy ári guáre, 24 ndojapói haguére che rembiapoukapy omboyke che rembipota, omomarã umi ára ojepytu'uha ha omomba'e guasu haguére umi ta'ãnga rei itúva kuéraicha avei. 25 Upévare amoĩ chupe kuéra ijapopyrã ivaíva ha ikatu'ỹva ome'ẽ jeikove. 26 Aheja oñemongy'a oguerahávo ime'ẽmby umi ta'ãnga reípe, ha omombóvo tatápe ta'ýra kuéra ypykue. Upéva ajapo henyhẽ haguã kyhyjégui, ha ohecha kuaa cheha opa mba'e Jára
27 Nde, kuimba'e, ere Israel guápe: Ñandejára he'i: Pende ru avei che mbopochy, ojei che hegui. 28 Pomoinge ramo guare pe yvýpe ha'e vaekue ame'ẽtaha peẽme, pehechávo peteĩ ijyvateha*f** térã peteĩ yvyra hogue hetáva, pejapóma pene mymba juka, pene mba'e kuave'ẽ, peikuave'ẽma mba'e ryakuã porã ha pene kaguy. 29 Che aporandu peẽme: Mba'eichagua yvateha piko upe peẽ pehoha? Ha oñembohéra ijyvateha ko'agãite peve.
30 Upévare, ere Israel guápe: Ñandejára he'i: Mba'ére piko peẽ peñemongy'a pende ru kuéra ypykuéicha? Mba'ére piko pe che mboyke pemomba'e guasúvo umi ta'ãnga rei? 31 Peikuave'ẽ ramo ha pe hapy tatápe pende ra'y kuéra, peẽ peñemongy'a umi ta'ãnga rei reheve. Ha péicha piko peẽ, Israelgua, peporanduse chéve? Che, opa mba'e Jára, ha'e che rekovére, ndaheja mo'ãiha peporandu chéve. 32 Oike pene akãme peikóvo ambue kuéra tetã ko yvy ári guáicha, pemomba'e guasu yvyra ha ita, ha ndaupéicha mo'ãi. 33 Che opa mba'e Jára, ha'e che rekovére, pochy ha pyapy mbaretépe poguerekotaha che poguýpe. 34 Che pombyatýta opa tetã apytégui, aipysóvo che pokatu pyapy mbarete ha pochýpe, 35-36 Pogueraháta yvy ojeiko'ỹháme ha upépe pombojovakéta, ambojovake haguéicha pende ru kuéra ypykuépe Egipto pegua yvy ojeiko'ỹháme. Che, opa mba'e Jára, upéicha ha'e. 37 Che ajepovyvýta pende rehe, peteĩ ovecha rerekua oipapaháicha ijovecha kuéra, ha pojopýta pejapo haguã che ñe'ẽ me'ẽ. 38 Aipe'áta pende apytégui umi che rehe oñemoĩva ha ojei vaekue che hegui poguenohẽta pe tetã mombyry ko'ágã peikohágui, ndapeike mo'ãi jepe Israel yvýpe. Upérõ pehecha kuaáne cheha opa mba'e Jára.
39 Israelgua maymáva, Ñandejára he'i: Tapeho pemomorã pene ta'ãnga rei! Upéinte pehendúne che ñe'ẽ ha napemongy'avéi chéne che réra marangatu, pemba'e kuave'ẽvo ta'ãnga reípe. 40 Israelgua maymáva che momba'e guasúne che yvyty marangatu Israélpe guápe. Che, opa mba'e Jára, upéicha ha'e. Upépe pemoguahẽne vy'ápe, upépe arohorýne pene mba'e kuave'ẽ, peru chéve pende koga'a tenondere ha opa mba'e peme'ẽ vaerã chéve. 41 Pombyatývo umi tetãgui ko'ágã pene sarambiha rupi ha ahechauka che marangatuha pende apytépe tetã nguéra renondépe, upépe ae pomoguahẽne peẽme mba'e ryakuã porãicha.
42 Ha pomoingévo Israélpe, yvy ame'ẽ hague che ñe'ẽ ame'ẽtaha pende ru kuéra ypykuépe, upépe pehecha kuaáta cheha opa mba'e Jára. 43 Upépe pene mandu'áne opa mba'e vaígui peñemongy'a hague ha pejeguarúne pende jehegui pene rembiapo vaikuére 44 Peẽ Israelgua, che réra rehehápe ajapóta pende rehe iporãva pene rembiapo vai ramo jepe, ha upérõ pehecha kuaáne cheha pende Jára. Che, opa mba'e Jára upéicha ha'e.
Dios mehegyenyaweykha tén han apkenmexeykekxa m'a énxet'ák Israel
1 Apkelchexyekmek axta nápakha apkelámha apmonye'e Israel aptegyeyncha'a amya'a m'a Wesse' egegkok, cham'a ekhem diez, pelten cinco, aptáhakxa axta siete apyeyam; apháha axta sekhakxa ko'o. 2 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok, aptáhak axta seyáneya s'e: 3 “Xép, aptáha nak énxet, elpaqhetches apkelámha apmonye'e Israel, etne sa' elának se'e: ‘Keso aptáhakxa exchek appeywa Wesse' egegkok se'e: ¿Élya'aweyktéya ko'o kéxegke yaqwayam hélpaqhetchesaxkoho'? Naqsók ko'o sekxéna kéxegke magwohók hélpaqhetchesaxkoho', ko'o sektáha nak Wesse'.’ 4 Tásek elyekpelkohok apagko' xeyep apkeltémakxa, aptáha nak énxet; elyekpelkoho, yána elyekpelchágwók ma'a aqsok ekmaso agko', apkelánéyak axta chá'a m'a apyapmeyk. 5 Etne sa' elának se'e: ‘Keso aptáhakxa exchek appeywa Wesse' egegkok se'e: éláneyak axta ko'o ekhémo mók sélpaqhetchásamáxkoho aptawán'ák neptámen, sélyéseykencha'a axta ko'o m'a Israel; ekxekmowásamáxkók axta nahan ma'a kañe' Egipto. Axta ektemék sélanagkama sekméssama naqsók sekpeywa s'e: Ko'o sekteme Dios Wesse' kélagkok. 6 Cháxa ekhem séltennassamakxa axta ko'o alántekkesek ma'a Egipto, anaqlók ma'a apkelókxa sektegyáseykegkaxa axta, xama apkelókxa ényahamakxa nak ma'a weyke nagkeygmenek tén han ma'a yányawhéna' apyegmenek ektémól'a kanyehek ma'a yegmen, ¡apkelókxa ektaqmalma agko', megkaxnawo nak ma'a ekyókxoho apkelókxa! 7 Apyókxoho axta nahan ko'o éltémók emasséssók ma'a aqsok apcháyókxa élmasagcha'a agko' nak tén han megkalpeysegkesek ma'a aqsok kéleykmássesso éleñama nak Egipto, hakte ko'o sekteme Dios Wesse' apagkok.
8 “Élmexeykekxeyk axta eyke ko'o m'a, axta emáheyók heyeyxho'; axta nahan emassésseykmok ma'a aqsok apcháyókxa élmasagcha'a nak, axta nahan ekxakhák ma'a aqsok kéleykmássesso éleñama axta m'a Egipto. Xénchek axta ko'o ewáxok ategkesek seklo nepyeseksa, tén han allegássesagkohok neyseksa apheykha m'a Egipto ekwokmoho ekmassa seklo. 9 Éláneyak axta ko'o xa, eñama sekmasma m'a sekwesey, yaqwayam enxoho maxénaxchék ekmaso nápaqta'awók ma'a énxet'ák, cham'a kañe' apheykegkaxa nak, hakte ekxekmowásamáxkók axta ko'o nápaqta'awók xa énxet'ák nak, éltennassegkek axta nahan alántekkesek ma'a Egipto. 10 Élántekkessegkek axta ko'o m'a Egipto tén axta seknaqlama m'a yókxexma meykexa nak énxet; 11 axta élya'assásegweykmok nahan segánamakxa ahagkok ma'a tén han ma'a séltémókxa nak chá'a etnahagkok, ekméssamól'a chá'a ekyennaqte apnények ma'a ektáha nak chá'a apkelyeheykekxoho. 12 Élya'assásegweykmek axta nahan ma'a ekhem ahagkok sábado, yaqwayam enxoho katnehek magkenatchesso nepyeseksa m'a tén han ko'o xa, tén han ekxénweykekxoho chá'a apkelwáxok ektáha ko'o sekpagkanchesso, ko'o sektáha nak Wesse'. 13 Élmexeykekxeyk axta eyke ko'o m'a yókxexma meykexa nak énxet, axta elyaheykekxohok ma'a segánamakxa ahagkok; aptaqnagkamchek axta m'a séltémókxa axta chá'a etnahagkok sekmésso axta, yaqwayam axta kalyennaqtéssesek chá'a apnénya'ák ma'a apkelánegko enxoho chá'a, aptawáseykha axta ekyókxoho m'a ekhem ahagkok sábado. Tén axta ekxéna ewáxok ategkesek seklo nepyeseksa m'a tén han amasséssók apyókxoho m'a yókxexma meykexa nak énxet. 14 Sekmasma sekwesey axta eyke keñamak malana xa, yaqwayam enxoho mehexénmakha ekmaso m'a énxet'ák apweteykegkoho axta ektáhakxa sélántekkesa m'a Egipto.
15 “Axta éltennaksohok nahan ko'o, peya malántaxnések apkelókxa m'a yókxexma meykexa nak énxet, cham'a apkelókxa sekméssamakxa axta, apkelókxa ektaqmalma agko' nak, megkaxnawo nak ma'a ekyókxoho apkelókxa, ényahamakxa nak ma'a weyke nagkeygmenek tén han ma'a yányawhéna' apyegmenek ektémól'a kanyehek ma'a yegmen, 16 hakte aptaqnagkamchek axta m'a séltémókxa axta chá'a etnahagkok, axta elyaheykekxohok ma'a segánamakxa ahagkok, aptawáseykha axta nahan ma'a ekhem ahagkok sábado, hakte aqsok kéleykmássesso apagkok axta aqsa kelxéneykha chá'a apkelwáxok. 17 Apyósekak axta sélano sekmako amasséssók tén axta mamasséssekmo, cham'a yókxexma meykexa nak énxet. 18 Tén axta apketchek séltamho melanagkehek chá'a m'a apkeltamhókxa enxoho chá'a elanagkok ma'a apyapmeyk, tén han metnahagkek chá'a m'a apkeltamhókxa enxoho chá'a etnahagkok, tén han melpeykesók chá'a m'a aqsok kéleykmássesso nak. 19 Axta ektáhak séláneya s'e: Ko'o sekteme Dios Wesse' kélagkok. Kóllána chá'a ekyókxoho m'a segánamakxa ahagkok tén han ma'a séltémókxa nak chá'a kóltéhek, 20 kóltemésses nahan chá'a ekpagkanamaxche m'a ekhem ahagkok sábado, yaqwayam sa' katnehek xama aqsok magkenatchesso kélnepyeseksa kéxegke tén han ko'o xa; keñe sa' kólya'ásegwók, sektáha ko'o Dios Wesse' kélagkok.
21 “Élmexeykekxeyk axta eyke nahan ko'o apketchek nak xa énxet'ák nak. Axta elyeheykekxohok ma'a segánamakxa ahagkok, axta nahan eláneykegkok ma'a séltémókxa nak chá'a etnahagkok, ekméssamo nak chá'a ekyennaqte apnények ma'a ektáha nak chá'a apkelyaheykekxoho, aptawáseykha axta nahan ma'a ekhem ahagkok sábado. Xénchek axta ko'o ewáxok ategkesek seklo nepyeseksa m'a tén han amasséssók apyókxoho m'a yókxexma meykexa nak énxet, yaqwayam enxoho kamaskok seklo, 22 ekmágweykxeyk axta eyke sekmako atnehek eñama sekmasma m'a sekwesey, yaqwayam enxoho mehexénmakha ekmaso m'a énxet'ák ektáha axta apkelweteykegkoho sektáhakxa sélántekkesa m'a Egipto. 23 Axta ekxénhok nahan ko'o, cham'a yókxexma meykexa nak énxet, sekmáheyo waxpánchesek ekyókxoho apkelókxa keso náxop, 24 hakte axta eláneykegkok ma'a séltémókxa nak chá'a etnahagkok, aptaqnagkamchek axta m'a segánamakxa ahagkok, aptawáseykha axta nahan ma'a ekhem ahagkok sábado, wánxa axta aqsa apkelenmexmo m'a ekheykegkaxa axta aqsok kéleykmássesso apagkok ma'a apyapmeyk. 25 Tén axta sekpekkenchessama m'a segánamakxa megkatnaha axta ektaqmela tén han ma'a séltémókxa nak chá'a etnahagkok, cham'a megkamowána nak hegwetaksek ekyennaqte egnények. 26 Eyhayók axta aqsa apnaqtawásamákpo, apkelseykekxéssama chá'a aqsok apmésso naqsa apagkok ma'a aqsok kéleykmássesso, tén han apkelnáhakkassama chá'a apketchek átnaha apketkók apkelwatnéssama. Axta ekteméssessók ko'o xa, yaqwayam enxoho kayáwhok agko' apkelaye tén han elya'asagkohok sektáha ko'o Wesse'.’
27 “Xép, aptáha nak énxet, etne sa' elának israelitas se'e: ‘Keso aptáhakxa exchek appeywa Wesse' egegkok se'e: Elókkassegkek axta nahan ko'o m'a kélyapmeyk axta kéxegke; eyenseykmek axta sétleykha. 28 Xama axta séltémo ko'o kólántexek ma'a xapop séltennassamakxa axta ekmámnaqsoho agko' agkések, yohók axta kéltáha kélseykekxexa chá'a aqsok kélnapma kélwet'a m'a egkexe netno nak tén han ma'a yámet ekxámokma nak áwa', kéllánegweykekxeyk axta nahan chá'a aqsok kélmésso naqsa kélagkok sektaqnagkamo ahagko' nak ko'o m'a; kélnegkenweykekxeyk axta chá'a m'a aqsok ekmátsa nak ekpaqneyam, kélyegkenweykekxeyk axta nahan chá'a m'a anmen yámet égmenek kélmésso naqsa kélagkok nak. 29 Axta ektáhak ko'o sélmaxneyeyncha'a kéxegke s'e: ¿Yaqsa kélpeykessamókxa xa kélmahágkaxa nak kéxegke? Tén axta kélteméssesa ekwesey Egkexe Kélpeykessamókxa Kéleykmássesso, ekwokmoho makham se'e negwánxa nak.”
30 “Etne sa' elának énxet'ák Israel se'e: ‘Keso aptáhakxa exchek appeywa Wesse' egegkok se'e: ¿Yaqsa ektéma kélmámenyého nak kéxegkáxa kólpeysegkesaxchek ekhawo nak ma'a apkeltémakxa axta kélyapmeyk nano'? ¿Yaqsa ektéma sélyenseykmo nak sélyetleykha, kélpeykessamo m'a kéleykmássesso élmasagcha'a agko' nak? 31 Makhemek makham kélpeysegkásamáxche kéxegke kélpeykessamo chá'a m'a aqsok kéleykmássesso kélagkok, kélseykekxéssama chá'a m'a aqsok kélmésso naqsa kélagkok tén han kélnáhakkassama chá'a kélketchek kélwatnéssama. ¿Keya kélmenyeyk kéxegke kóltéhek xa, israelitas, sélya'aweykto nak peya hélpaqhetchesaxkoho'? Naqsók ko'o sekxéna, sektáha nak Wesse', magwohók hélpaqhetchesaxkohok kéxegke. 32 Xeyenmeyk kéxegke kélwáxok kóltéhek ma'a aptamheykegkaxa nak pók aptémakxa énxet'ák keso náxop, cham'a apkelpeykessamo nak yámet tén han ma'a meteymog, megkatnehek sa' eyke xa ektáha nak. 33 Naqsók eyke ko'o sekxéna, sektáha nak Wesse' peya atnehek Wesse' apwányam kélnepyeseksa kéxegke ekyetlómo sekmeykha ekwányam agko' sekmowána tén han séllegassáseykegkoho ekyetlómo seklo. 34 Wánchásekxak sa' ko'o kéxegke, anaqlósawakxak sa' nepyeseksa m'a énxet'ák tén han ma'a pók aptémakxa nak chá'a énxet'ák kélmeheykegkaxa axta chá'a kélexpánma, yetlo ekyawe sekmowána sa' eyke chá'a atnehek, tén han sellegassáseykegkoho yetlo seklo. 35-36 Alya'aksek sa' ko'o kéxegke m'a meykexa nak énxet ma'a apchókxa, sa' alyekpelkohok nahan chá'a ko'o kélnápaqta'awók kéxegke m'a, ekhawo sektémakxa axta chá'a ko'o sélyekpelchémo kélyapmeyk nano axta kéxegke m'a yókxexma meykexa nak énxet ma'a Egipto. Ko'o sekxeyenma xa, sektáha nak Wesse'. 37 Alanok sa' eyke chá'a ko'o kéxegke, aptémól'a elyetsátekxak nepkések apnaqtósso m'a keláneykha nepkések, wának sa' kólmések ma'a ekhémo mók nélpaqhetchásamáxkoho nak. 38 Alántekkesek sa' eyke chá'a ko'o kélnepyeseksa kéxegke m'a énxet'ák sénmexeykekxa nak chá'a tén han ma'a megyésso nak chá'a elektakpok, alántekkesek sa' ma'a xapop megkatnahakxa nak apkelókxa, apheykegkaxa nak se'e kaxwo' nak; melántexek sa' eyke m'a xapop nak Israel. Keñe sa' kólya'ásegwók kéxegke ko'o sektáha Wesse'.
39 “Énxet'ák Israel, keso aptáhakxa exchek appeywa Wesse' egegkok se'e: ¡Kólpeykessekxoho heykxa m'a aqsok kéleykmássesso kélagkok! Keñe sa' natámen hélyahakxohok ko'o kéxegke, kamaskok sa' nahan kóltawasha sekwesey ekpagkanamaxche kóllanagkok chá'a s'e ektéma nak aqsok kélmésso naqsa kélagkok tén han kélpeykessamo chá'a m'a aqsok kéleykmássesso kélagkok. 40 Apyókxoho énxet'ák Israel sa' ko'o hélpeykeshok ma'a néten egkexe ekpagkanamaxchexa ahagkok nak, cham'a egkexe netno nak ma'a Israel, ekpayhókxa nak ma'a seyókxa. Ko'o sekxeyenma xa, sektáha nak Wesse'. Sa' almok ko'o takha' m'a; sa' wának nahan hélanaksek aqsok sélmésso naqsa m'a, tén han hélsantagkasek chá'a m'a émha amonye' apnakxo nak aqsok apkeneykekxa tén han ma'a ekyókxoho aqsok ekyetnakxa nak apmáheyo hepagkanchesek. 41 Eyanchesákxeyk sa' agkok ko'o kéxegke kélheykegkaxa nak chá'a apkelókxa tén han nepyeseksa m'a pók aptémakxa chá'a énxet'ák, cham'a kélmeheykegkaxa nak kélexpánma s'e kaxwo nak, tén han sekxekmósa sa' ektémakxa sekpagkanamaxche ahagko' ko'o kélnepyeseksa kéxegke nápaqta'awók ma'a apyókxoho énxet'ák, amok sa' takha' m'a aqsok sélmésso naqsa ekmátsa nak ekpaqneyam.
42 “Élántaxnéssek sa' agkok ko'o kéxegke m'a Israel, cham'a apkelókxa séltennassamakxa axta ekmámnaqsoho agko' agkések ko'o m'a kélyapmeyk nanók axta kéxegke, keñe sa' kólya'ásegwók ko'o sektáha Wesse'. 43 Sa' kólya'ásegwakxohok ekyókxoho kéltémakxa élmasagcha'a m'a, cham'a eknaqtawáseykencha'a axta, megkalchek sa' kélwáxok kóllanok kéltémakxa eñama kéllane ekxámokma m'a aqsok ekmaso. 44 Énxet'ák Israel, ekteméssessek sa' agkok ko'o kéxegke xa ektáha nak, háwe eñama m'a kéltémakxa élmasagcha'a nak tén han ma'a ektémakxa nak aqsok ekmaso agko' kélláneyak, sekwesey sekmasma eyke keñamak ko'o sélana xa, keñe sa' kólya'ásegwók ko'o sektáha Wesse'. Ko'o sekxeyenma sektáha nak Wesse'.’”
Énxet'ák apheykha nak nepyeyam kéllegassáseykegkoho
45 Epaqhetchessek axta ko'o Wesse' egegkok, aptáhak axta seyáneya s'e:
46 “Xép aptáha nak énxet, yenmexekxoho ekpayho nak nepyeyam, ey'és sa' appeywa m'a; eltennés sa' sektáhakxa ko'o sekxeyenma yaqwánxa atnéssesek ma'a naxma ekyetno nak yókxexma nepyeyam. 47 Etne sa' yának se'e: ‘Keso aptáhakxa exchek appeywa Wesse' egegkok se'e: Awatnek sa' ko'o exche' táxa yaqwayam sa' kalwatnek ma'a ekyókxoho yenta'a élyawe agkok, cham'a axnagcha'ák nak tén han ma'a apák nak; káléwha sa' meyke eksapane xa táxa nak, kalwatnek sa' nápaqta'a m'a apyókxoho énxet apheykha nak ma'a neyseksa, cham'a nexcheyha nak ekweykekxoho m'a nepyeyam nak. 48 Apyókxoho énxet sa' elwetak ektáha ko'o sekwatno, ko'o sektáha nak Wesse'. Megkaspónhek sa' ma'a táxa nak.’”
49 Ektáhak axta ko'o seyátegmowágkokxo s'e: “¡Wesse', exéneykha eyke chá'a ko'o énxet'ák wánxa sekxeyenma chá'a m'a aqsok megkólya'áseyak nak!”