Ananías ha Safira rembiapo vaikue
1 Peteĩ karai hérava Ananías, hembireko Safira ndive ome'ẽ hepýre peteĩ yvy. 2 Ko kuimba'e oñemoĩ peteĩ ñe'ẽme hembireko ndive ha oipe'a pe yvy repykuégui imba'erã, hembyre katu omoĩ apóstol kuéra pópe. 3 Pedro he'i chupe:
—Ananías, maerã piko reheja Sataná ipu'aka nde rehe ha ne mbojapu Espíritu Sántope, reipe'ávo ne mba'erã pe yvy repykuégui? 4 Na ne mba'éi piko ra'e pe yvy, ha reme'ẽ rire hepýre, na ne mba'éi ra'e pe hepykue? Mba'ére piko aipórõ rejapo péicha? Ndaha'éi yvypórape nde japúva, Tupãme uvei katu.
5 Ananías ohendúvo upéva ho'a omano, ha opa ohendúva upéva, okyhyje eterei. 6 Ha ou mitã rusu kuéra, oñuã pe tetekue ha ogueraha oñotỹvo.
7 Aremi rire, oike Ananías rembireko, oikuaa'ỹre pe ojehu vaekue. 8 Pedro oporandu chupe:
—Eremi chéve: Peme'ẽ piko ra'e pe yvy upe peje hague hepýre?
Ha'e he'i:
—Hẽe, upe hepýre.
9 Pedro he'i chupe: Mba'ére piko peñemoĩ peteĩ ñe'ẽme pende japu haguã Ñandejára Espíritupe? Péina oúma umi ogueraha vaekue oñotỹ ne ménape, ha ágã nde reraháta ndéve avei.
10 Upepete Safira ho'a omano Pedro renondépe. Oikévo umi mitã rusu ojuhúma hetekue, ha ogueraha oñotỹ iména ykére. 11 Ha upe iglésia ha opa oikuaa vaekue ko'ã mba'e, okyhyje eterei.
Heta hechapyrãva ha techaukarã
12 Apóstol kuéra rupi oiko heta techaukarã ha hechapyrãva opavave apytépe. Ha oñembyaty joa jepi Salomón Rokápe. 13 Mavave umi ambue kuérava ndojehe'aséi hese kuéra, opáichavo opavave oguerohory chupe kuéra. 14 Ha hetave ohóvo umi ojeroviáva Ñandejárare, kuimba'éva ha kuñáva. 15 Ha oguenohẽ jepi hikuái hasývape umi okaha rupi hupa ha henimbe kuérape ikatu haguã ohasávo Pedro, ikuarahy'ã guénte jepe ho'a hi'ári kuéra. 16 Ha umi táva ijerekuévo oĩvagui avei ogueru hikuái hasýva ha oguerekóva mba'e pochy, ha opavavépe oñemonguera.
Apóstol kuérare oiko pochy
17 Pa'i guasu ha Saduséo kuérava oĩva hendive, ipochy eterei hikuái, 18 ipojái apóstol kuérare ha omoinge koty ypytũ opavavépe guarãvape. 19 Ñandejára remimbou*f** katu oipe'a pyhare pe koty ypytũ rokẽ ha oguenohẽ chupe kuéra, he'ívo: 20 “Tapeho, ha ñembo'yhápe Tupaópe pemyerakuã opavavépe ko ñe'ẽ jeikove rehegua.” 21 Upe ohendu haguéicha, oike hikuái ko'ẽmbávo Tupaópe ha oñepyrũ oporombo'e.
Upérõ pa'i guasu ha umi oĩva hendive ohenói hikuái opa Israel myakãhárape ñembyaty guasúpe, ha omondo koty ypytũme apóstol kuéra píari. 22 Umi ñorãirõhára oguahẽvo koty ypytũme katu ndojuhúi chupe kuéra. Upérõ ou jey hikuái, 23 he'ívo:
—Rojuhu koty ypytũ oñemboty porã ha ñorãirõhára kuéra oĩ joa okẽ nguéra renondépe. Roipe'ávo katu ndorojuhúi avavépe.
24 Ohendúvo Tupao pegua ñorãirõhára kuéra ruvicha ha pa'i ruvicha kuéra oporandu joa ojupe mba'épepa opáta upéva. 25 Upérõ oguahẽ peteĩ he'íva chupe kuéra:
—Umi peẽ pemoinge vaekue koty ypytũme oime hikuái Tupaópe oporombo'e.
26 Ñorãirõhára kuéra ruvicha iñorãirõhára kuéra reheve oho ipiári, ha ndopokói hese kuéra okyhyjégui umi tetãgua omboitárõ guarã chupe kuéra. 27 Oguahẽvo ogueraha chupe kuéra mbojovakehára rendápe ha pa'i guasu he'i chupe kuéra:
28 —Ro'e porã vaekue peẽme ani haguã peporombo'eve pe kuimba'e reheguávare. Peẽ katu pemyenyhẽ Jerusalén tuichakue pene emombo'epýgui ha hi'arive peityse ore ári pe kuimba'e jejukakue.
29 Pedro ha apóstol kuéra he'i chupe:
—Ore, ore ñe'ẽ rendu vaerã Tupãme yvypórape rangue. 30 Tupã ñande ru ypykue Jára omoingove jey vaekue Jesúspe upe peẽ pejuka vaekue pemosãingóvo kurusúre. 31 Tupã ohupi chupe ha omoĩ ijakatúa gotyo, omoingóvo chupe sãmbyhyhára ha pysyrõha ramo, ikatu haguã Israel retã ojevy Tupã gotyo ha ojeheja rei chupe iñangaipa. 32 Ore ko'ã mba'e rechahare, ha avei Espíritu Santo, Tupã ome'ẽva umi iñe'ẽ rendúvape chupe. 33 Ohendúvo ko'ã mba'e ipochy eterei hikuái ha ojukase mo'ã chupe kuéra. 34 Ha umi mburuvicha kuéra apytépe oĩ peteĩ fariséo hérava Gamaliel, Moisés rembiapoukapy mbo'eha ojeguereko itereíva mba'érõ tetãgua apytépe. Kóva oñembo'y ha he'i oñerenohẽ haguã upégui sapy'aite umi apóstol. 35 Upéi he'i ambue mburuvicha kuérape:
—Israelgua, pema'ẽ porãke upe pejaposévare ko'ã kuimba'ére. 36 Pene mandu'áke nda aréi opu'ã hague Teudas, oñemomba'e guasu vaekue ha omoirũ chupe 400 kuimba'e rupi. Kóvape ojejuka ha iñirũ nguéra isarambipa ha opa rei. 37 Upe rire, pe jepapa oikórõ guare, opu'ã Judas Galileagua, ha oĩ omoirũva chupe. Chupe avei ojejuka ha imoirũhare isarambipa. 38 Ko ágã ojehúvare, che añandu péicha: Pejeheja ko'ã kuimba'égui ha ani pejoko. Ko mba'e oúrõ yvypóraguinte opa reíta. 39 Tupãgui ou ramo katu ndapejokói chéne, ha peñeñangarekóke, ani peñemoĩ hína Tupã rehe.
—Ha'e kuéra ojapo upe ha'e he'íva. 40 Ohenói jey hikuái apóstol kuérape, oinupãuka ha he'i chupe kuéra anive haguã oñe'ẽ Jesús rérape. Upéi opoi chugui kuéra. 41 Apóstol kuéra osẽvo mburuvicha kuéra rendágui ovy'a eterei Tupã ombojerovia haguére chupe kuéra, ohejávo ohasa asy hikuái Jesús rérare. 42 Opa ára oporombo'e ha omyerakuã Jesús upe Mesías marandu porã, Tupaópe ha óga kuéra rupi avei.
Ektémakxa axta mey'assáxma Ananías tén han Safira
1 Apyamasmeyk axta xapop apagkok xama énxet apwesey axta Ananías, yetlo aptáwa' ekwesey axta Safira. 2 Cháxa énxet nak, aphéssamók axta mók apkelpaqhetchásamákpoho m'a aptáwa', apmeykekxeyk axta nekha selyaqye, keñe axta nekha apméssama m'a énxet'ák kélapháseykha yaqwayam etaqmelchesek. 3 Aptáhak axta Pedro apcháneya s'e:
—Ananías, ¿yaqsa ektáha apcha'awo nak xép ekteméssesakxa m'a Satanás, tén han éltamho elyexanchesha Espíritu Santo apmákxo nekha m'a selyaqye kélyánmagkasso axta xapop apagkok ekmomaxche? 4 ¿Háwe enxoho axta eykel'a apagkok xép ma'a xapop nak? Apyamasmeyk axta exchep ma'a, ¿háweya apagkok xép ma'a selyaqye? ¿Yaqsa axta ektáha ekxéna apwáxok etnehek xa? Melyexancháseyha exchep ma'a énxet'ák, apkelyexancháseyha m'a Dios.
5 Xama axta aplegaya Ananías xa, apyaqnenmeyk axta apketsapma. Apkeláyak axta nahan apyókxoho énxet'ák ektáha axta apkellege amya'a. 6 Tén axta apkelxegeykmo wokma'ák, appextetegkek axta apáwa Ananías aphápak tén axta apseykekxo yaqwayam yátawanyek.
7 Ántánxo horas axta entemék ekyeykhe, ektaxnegweykekxo nahan Ananías aptáwa', meyke ekya'áséyak ektáhakxa atáwa'. 8 Axta aptemék Pedro apkelmaxneyeykencha'a s'e:
—Héltennés hana ko'o, ¿kélyamasméya axta kéxegke xapop kélagkok ma'a ekwánxa axta ekyánmaga kélxeyenmakxa kólyenyók?
Axta entemék eyátegmoweykegkokxo s'e:
—Ehay, cham'a ekweykenxa axta nenxeyenmakxa ekyánmaga.
9 Keñe axta Pedro aptéma apkenagkama s'e:
—¿Yaqsa ektéma kélhéssamo nak mók kélpaqmeyesma kéxegke yaqwayam kólyepkónek ma'a Wesse' egegkok Espíritu apagkok? Cháxa apkelchexyekmo wokma'ák apchátawanya exchek atáwa' aphápak xa, xeye' sa' kaxwók esakxak ápak.
10 Yetlómók axta nahan ekyaqnenma Safira étsapma m'a apkenmeykegkaxa axta Pedro. Xama axta apkelántaxnegweykto m'a wokma'ák, apkelwetágweykteyk axta étsapma m'a kelán'a nak, apseykekxeyk axta ápak apmáheyo yátawanyegwakxak ma'a nekha axta takhaxpop apagkok ma'a atáwa'. 11 Apkeláyak axta nahan apyókxoho énxet'ák apkeleñama axta kélaqneykekxexa tén han ma'a apyókxoho énxet'ák ektáha axta apkellege amya'a ektáhakxa.
Apxámeykekxa Dios énxet'ák apagkok
12 Énxet'ák kélápháseykha axta keñamak élánamáxko ekxámokma aqsok magkenatchesso nak agweta', tén han ma'a sempelakkasso nak agweta' nepyeseksa énxet'ák; apyókxoho énxet'ák axta chá'a yaqnekxohok ma'a kóneg tegma Salomón apagkok nak. 13 Méko axta xama énxet enxoho megyekakxa epaxqaha xa énxet'ák nak, tásek axta eyke chá'a katnehek apkelxeyenma. 14 Apxámeykegkek axta eyke énxet aptamhéyak melya'ásseyam Wesse' egegkok, apkelennay'a tén han kelán'a. 15 Kélántekkessegkek axta apkelháxamap nekha ámay nepyeseksa tegma, kélnegkenweykmek axta yetlo apkeltaháno, yaqwayam enxoho káhapwók Pedro pessesse apagkok eykhe katnehek, cham'a apyeykhágwokmo enxoho m'a pók xama apkelháxamap. 16 Apxámok axta nahan énxet'ák apkeleñama nak neyáwa Jerusalén, apkelmeyeykento apnaqlánto apkelháxamap, tén han ma'a énxet'ák kelyekhama' eknaqtawáseykha nak; apyókxoho axta anhan kéltaqmelchesseykmok.
Énxet'ák kélapháseykha kélnaqtawáseykegkoho
17 Apnathayók apagko' axta m'a apkemha apmonye' nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, tén han ma'a saduceos ektáha axta apkelxegexma'a, 18 apkeltémók axta elmakpok énxet'ák kélapháseykha nak, kélxatamchek axta m'a sẽlpextétamakxa kélxátamakxa axta chá'a m'a énxet'ák. 19 Wesse' egegkok apchásenneykha axta eyke apkelmeykáseykegkokxak átog axta'a m'a kélxátamakxa nak chá'a apkelmomap, apkelántekkessegkek axta. Axta aptemék apkelanagkama s'e: 20 “Kólxeg, kólchaqnágwakxa sa' kañe' tegma appagkanamap, kóltennasha sa' apyókxoho énxet'ák se'e amya'a axnagkok nentémakxa nak.” 21 Mók ekhem axta entemék, axto'ók axta apkelmeyeykekxo tegma appagkanamap, apkelxekmóssegkek axta énxet'ák ekhawo m'a ektémakxa axta amya'a apkelánémakpo.
Keñe axta apkemha apmonye'e apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok tén han apkelxegexma'a apkeláneyeykencha'a apyókxoho apkelámha apmonye'e israelitas apmáheyo elának apchaqneykekxa apkelánamákpoho m'a apheykha axta chá'a sẽlyekpelchémokxa, apkeltémók axta anhan kólnaqlósawakxak énxet'ák kélapháseykha m'a kañe' sẽlpextétamakxa yaqwayam enxoho kólnaqlanták aphágkaxa. 22 Xama axta apkelweykekxo sẽlpextétamo m'a kélxátamakxa axta, axta elwetágweykekxa'. Apkeltaqhémok axta aqsa apkelseykekxo amya'a. 23 Axta aptemék apkeltennágweykekxo s'e:
—Negwetágweykxeyk negko'o ekyennà átog ma'a kélxatmakxa axta, apchaqnáha nahan sẽlpextétamo apkeláneyncha'a m'a atña'ák nak, xama negmeykesa m'a átog nak, méko negwet'a m'a kañe'.
24 Xama axta aplegaya m'a apkemha apmonye' nak tegma appagkanamap, tén han ma'a apkelámha apmonye'e nak apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok, apkelmaxneyeykha axta chá'a pók yaqsa sa' kexaha kaxwók katnehek. 25 Chaqhémók axta nahan apweyktamxa xama énxet. Axta aptemék apkelanagkama s'e:
—Apháha kañe' tegma appagkanamap apkelxekmósa énxet'ák ma'a kélxatma axta kéxegke kañe' sẽlpextétamakxa.
26 Apya'áyekmek axta apkemha apmonye' sẽlpextétamo peya enaqlósawakxak yetlo apkelxegexma'a m'a sẽlpextétamo apkeltaqmelchesso nak tegma; axta eyke enaqtawáseykegkoho', hakte énxet'ák axta apkelayeyk elyetnak meteymog. 27 Xama axta apkelweykekxo makham ma'a, kélnaqleykekxeyk axta nápaqta'awók ma'a apheykha nak sẽlyekpelchémókxa. Tén axta aptéma apkelanagkama apkemha apmonye' apkelmaxnéssesso Dios énxet'ák apagkok se'e:
28 —Axta óltamhók egagko' negko'o kólxekmósek énxet'ák ekxeyenma nak ma'a énxet nak. Keñe kéxegke megkóllegeyk kélagko', kélpeykásékxeyk ekyókxoho Jerusalén xa nélxekmowásamáxche nak, keñe anhan kélmáheyo hẽlpehéseták negko'o nenteme apketsapma axta m'a énxet nak.
29 Tén axta Pedro tén han ma'a apyókxoho kélápháseykha aptéma apkelátegmoweykegko s'e:
—Néláneymaxcheyk negko'o ólyahakxohok ma'a Dios, magáneymaxchek ólyahakxohok ma'a énxet. 30 Apxátekháseykmek axta Jesús ma'a Dios apagkok axta m'a ẽlyapmeyk nano', cham'a Jesús kélyepetchessama axta kéxegke aqsok ektegyésso kélaqhama. 31 Apheyáseykekxeyk axta néten Dios, aphésseykekxeyk axta m'a ekpayhókxa nak apkelya'assamakxa, apteméssessegkek axta Apkemha apmonye' tén han Segwagkasso teyp, yaqwayam enxoho egkések apkelyaqmagkasso apkeltémakxa m'a énxet'ák Israel, tén han megkólyaqmagkásekxeyk ma'a apkeltémakxa melya'assáxma. 32 Negko'o nenteme negweteykegkoho xa, tén han ma'a Espíritu Santo, apméssama axta Dios énxet'ák ektáha nak apkelyaheykekxoho.
33 Xama axta apkellegaya xa, apkellómók apagko' axta, apmáheyók axta elnápok. 34 Aphegkek axta eyke xama fariseo nepyeseksa xa énxet'ák ekyawe nak kéláyo apwesey axta Gamaliel, apteme axta apkelxekmósso ektémakxa segánamakxa, apkelyaheykekxoho axta chá'a m'a énxet'ák. Apkempeykekxeyk axta néten apkeltémo kólántekkesek sekxók énxet'ák kélápháseykha. 35 Tén axta aptéma apkelanagkama nápakha énxet'ák ekyawe kéláyo s'e:
—Israelitas, kóláwho sa' yaqwánxa nak kólteméssesek xa énxet'ák nak. 36 Yáma wegqak ma'a apteyapma axta aqsa énxet apwesey axta Teudas, apkeltemessásamákpo axta apteme énxet ekha kélyaheykekxoho, cuatrocientos énxet axta nahan apkelyetleykekxa'. Apmatñegkek axta eyke, keñe apkexpánma m'a apkelxegexma'a, tén axta ekmassegweykmo ekyókxoho. 37 Néwomók axta nahan natámen, aptépeykekxo makham pók, cham'a Judas apkeñama axta Galilea, chaqhémok axta m'a eknaqtáxésamaxko axta apkelwesey weykcha'áhak énxet, apweteyak axta nahan yaqwayam elyetlakxak nápakha énxet'ák, apmatñegkek axta eyke nahan ma'a, apkexpánmeyk axta apyókxoho apkelxegexma'a. 38 Éltamhók eyke ko'o kóllanha aqsa xa énxet'ák nak, nágkólya'és exma, énxet'ák agkok aptamheykegkaxa xa, kamassegwók sa'; 39 Dios agkok keñamak xa aqsok nak, megkólwanchek sa' kólmasséssók. Kóláwho, kólnapaxchek katnehek ma'a Dios.
Apkelyaheykekxók axta anhan xa énxet'ák nak. 40 Keñe axta kéláneyeykencha'a m'a énxet'ák kélápháseykha, kélyekpexcheteykegkek axta, kéltémók axta mellenxanmagkók chá'a apkeltenneykha Jesús apwesey; keñe axta kélchexeykekxo. 41 Kelpayheykekxók agko' axta apkelwáxok apkelánteyapma énxet'ák kélapháseykha m'a apheykegkaxa m'a énxet'ák ekyawe kéláyo, hakte Dios axta apméssók yaqwayam ellegagkohok ekmaso agko' eñama apkellegasso m'a Jesús apwesey. 42 Yókxoho ekhem axta apkelxekmósso tén han apkeltennáseykha énxet'ák ma'a amya'a ektaqmela eñama nak Jesús apteme nak Mesías, cham'a kañe' tegma appagkanamap nak, tén han ma'a nátegma.