Joram oisãmbyhy Israélpe
1 Áño 18 oisãmbyhy hague Josafat Judápe, Joram Acab ra'y oñepyrũ oisãmbyhy Israel retã ha oisãmbyhy Samáriape 12 áño. 2 Hembiapokue ivai Ñandejára renondépe, ndaha'éi jepe ivai etéva isy ha itúva rembiapo kuéicha; oipe'a niko pe ita oñemboykéva Baal*f** peguarã, itúva ojapo vaekue. 3 Opáichavo ojapo opa umi mba'e vai ojapo vaekue Jeroboam Nabat ra'y, ha umíva rupi ojapouka ivaíva Israel guápe.
Eliseo omomarandu Israel ipu'akataha Moab rehe
4 Mesa, Moab ruvicha guasu, omoñemoña ovecha ha opaga vaerã Israel ruvicha guasúpe 100.000 ovecha ra'y ha 100.000 ovecha mácho ilána reheve. 5 Acab omano rire katu Moab ruvicha guasu opu'ã Israel ruvicha guasúre. 6 Upérõ Israel ruvicha guasu Joram osẽ Samáriagui ha ohecha opa Israel ñorãirõhára. 7 Upéi he'ika Judá ruvicha guasúpe: “Moab ruvicha guasu opu'ã che rehe. Che moirũsépa ñañorãirõ haguã hendive?”
Judá ruvicha guasu he'i chupe: “Romoirũta. Che, che ñorãirõhára ha kavaju arigua kuéra niko roĩ ne ndive ha ne génte kuéra ndive. 8 Ha mamo rupípa ñandyrýta hese?” Joram he'ika chupe: “Edom pegua yvy ojeiko'ỹha rupi.”
9 Upéicha Israel, Judá ha Edom ruvicha guasu kuéra oñepyrũ oho oñondive. Opáichavo heta ojere vaerã ha oguata 7 ára pukukue; upévare opa pe y iñorãirõhára ha hymba kuéra peguarã. 10 Upérõ Israel ruvicha guasu he'i:
—Háke! Ha'etéku Ñandejára ñande rerúva ko'ápe mbohapy mburuvicha guasúpe ñane me'ẽ haguã Moabgua pópe.
11 Josafat oporandu:
—Ndaipóri piko árupi peteĩ Ñandejára ñaporandu*f** haguã Ñandejárape ha'e rupi?
Peteĩ mburuvicha Israel guáva he'i:
—Ápe oĩ Eliseo Safat ra'y, Elías moirũhare.
12 Josafat he'i:
—Ñandejára ñe'ẽ oĩ hendive!
Israel ruvicha guasu, Josafat ha Edom ruvicha guasu oho pya'e hikuái Eliseo rendápe. 13 Eliseo katu he'i Israel ruvicha guasúpe:
—Che rejápe! Tereho eporandu nde ru ha nde sy kuérape!
Israel ruvicha guasu he'i chupe:
—Ñandejára ore reru ko'ápe, mbohapy mburuvicha guasu ro'a haguã Moabgua pópe. 14 Upérõ Eliseo he'i chupe:
—Ñandejára ipu'akapáva che jokuáiva rehe ha'e ndéve, ndaha'éi rire Judá ruvicha guasu Josafat rehehápe, nde rova rehe jepe nama'ẽi vaerã mo'ã. 15 Peru katu chéve ko'ápe peteĩ músiko!
Pe músiko oñepyrũ vove ombopu, Ñandejára oñemomba'e Eliseo rehe, 16 ha Eliseo he'i:
—Ñandejára he'ika: ‘Pejapo heta y rendarã ko ñúme, 17 ndoipeju mo'ãi ramo yvytu ha ndoky mo'ãi ramo jepe, ko ñu henyhẽta ýgui ha opa peẽ pey'úta, pene rymba kuéra ha pende kavaju kuéra avei. 18 Ha oĩve gueteri hína: Ñandejára omoĩta pende pópe Moab guápe, 19 ha peẽ pehundíta itáva kuéra oñembotápiava, itáva kuéra oñemombaretéva, peikytĩta opa yva máta, pembotýta umi ykua kuéra ha pemyenyhẽta itágui ikokue kuéra.’
20 Ha upéicha ojehu. Upe ára ambuépe, pe mba'e kuave'ẽ hórape, ou Edómgui y ha omyenyhẽ pe ñu. 21 Upe aja Moabgua oikuaa mburuvicha guasu kuéra ouha ondyrývo hese kuéra ha upérõ ohenói opa mitã rusu ha kakuaávape oĩva ñorãirõrã ha oho oñemohenda upe tetã rembe'ýpe. 22 Pyhareve opu'ãvo, pe kuarahy ohesape y ári ha umi Moabgua ohecha henondépe kuéra pe y pytã tuguýicha, 23 ha he'i hikuái: “Upéva tuguy hína. Umi mburuvicha kuéra oñorãirõ ra'e oñondive ha ojojukapa. Néike Moabgua, jaha katu ñañemomba'e umi ha'e kuéra oheja vaekuére.”
24 Ha oikévo Moabgua umi Israelgua rekohápe, Israelgua ondyry hese kuéra ha omboguevi. Upérõ Israelgua omuña ha ojuka chupe kuéra, 25 upéi ohundi itáva kuéra, omyenyhẽ itágui ikokue kuéra, omboty ijykua kuéra ha oikytĩ opa yva máta. Táva Quir-Haréset ñoite opyta. Umi ónda poiha katu omongora ha oñemomba'e hese.
26 Moab ruvicha guasu ohechávo umi oúva chupe hetaveha chugui, ogueraha 700 ñorãirõhára yvy rupigua oñemopa'ũ haguã oĩháme Edom ruvicha guasu. Ha nosẽi chupe. 27 Upérõ ogueraha ita'ýra ypykue oisãmbyhy vaerã hendaguépe ha oikuave'ẽ mymbahapy*f** ramo táva tápia ári. Kóva oporombopochy eterei Israelguáre, ha upévare ha'e kuéra ohupi hekoha ha oho jey hetãme.
Joram apteme wesse' apwányam ma'a Israel
1 Dieciocho apyeyam axta weykmok apteme wesse' apwányam Josafat ma'a Judá, keñe apkeynamo apteme wesse' apwányam Joram ma'a Israel, Ahab axta apketche, doce apyeyam axta han apteme wesse' apwányam ma'a Samaria. 2 Asagkek axta eyke ektémakxa aqsok apkelane nápaqtók Wesse' egegkok, asextók axta eyke, axta kaxnók ma'a aptéma axta apyáp tén han egken, hakte apyaqnegkessegkek axta m'a meteymog kéleykmassáseykha Baal, apyáp axta apkelane. 3 Hawók axta eyke ektémakxa axta apkelane mey'assáxma m'a Jeroboam, Nabat axta apketche, apkelánéseykegko axta melya'assáxma m'a énxet'ák nak Israel.
Eliseo apxeyenma emenxenek ma'a apheykha nak Moab
4 Nepkések apxámaseykekxa axta eyke aptemék aptamheykha m'a Mesá, wesse' apwányam axta Moab, elméshok axta han chá'a cien mil nepkések apketkók yaqwayam etnehek apagkok ma'a wesse' apwányam nak Israel, tén han cien mil nepkések apkelennay'awók élwenaqte nak apwa'ák 5 Xama axta apketsapma m'a Ahab, keñe wesse' apwányam Moab apkenmexeykekxo m'a wesse' apwányam nak Israel. 6 Tén axta wesse' apwányam Joram apteyapma m'a Samaria, apteyánegweykekxoho m'a apyókxoho sẽlpextétamo nak Israel. 7 Keñe apkeltamho kóltéhek kólának wesse' apwányam Judá: “Énmexákxeyk ko'o m'a wesse' apwányam nak Moab. ¿Ya emakók hétlók ko'o yaqwayam ólnapaxchek ma'a?”
Apchátegmowágkek axta wesse' apwányam Judá: “Eytlók sa', hakte nenxegexma negko'o exchep, ko'o tén han sẽlpextétamo ahagkok nak, ekweykekxoho m'a apkelchántamo nak yátnáxeg, nélxegexma'a han ma'a énxet'ák apagkok nak xép. 8 ¿Háxko sa' ólpéwhok agketamagkok ma'a?” Apchátegmowágkek axta Joram: “Sa' ólpéwhok ma'a ámay ekmahéyak nak meykexa énxet ma'a Edom.”
9 Apkelxegkek axta m'a kelwesse'e nak Israel, Judá tén han ma'a Edom. Meyke yegmen axta eyke temégweykmok yaqwayam énagkok sẽlpextétamo, tén han aqsok kélnaqtósso, hakte siete ekhem axta temék apkelhaxnegchámeykekxa apkelxega. 10 Tén axta wesse' apwányam Israel aptáha s'e:
—¡Hay! Ennaqláyekmek ko'ónek negko'o Wesse' egegkok egqántánxo kelwesse'e apkelwányam, yaqwayam hẽlmések ma'a moabitas.
11 Keñe apkelmaxneyáncha'a m'a Josafat:
—¿Mékoya xama Wesse' egegkok appeywa aplegasso s'e, yaqwayam enxoho agásenneykxak elmaxneyha Wesse' egegkok ma'a?
Apchátegmowágkek axta xama sẽlpextétamo apkemha apmonye' apagkok nak ma'a wesse' apwányam Israel:
—Apheyk Eliseo s'e, Safat axta apketche, apteme axta appasmeykha aptamheykha m'a Elías.
12 —Nak sa' hẽltennaksek amya'a eñama nak Wesse' egegkok ma'a —axta aptáhak apchátegmowágko Josafat.
Yetlókok axta apmahéyak wesse' apwányam Israel ma'a, tén han Josafat wesse' apwányam nak Edom, apyo'ókmo m'a Eliseo; 13 aptáhak axta Eliseo apcháneya m'a wesse' apwányam nak Israel:
—¡Mowanchek ko'o apasmok xép! Ey'ókxa elmaxnegwakxak ma'a énxet'ák apkelmaxnéssesso axta chá'a aqsok kéleykmássesso apagkok ma'a apyáp axta tén han egken.
Apkelenxanakmek axta eyke m'a wesse' apwányam nak Israel:
—Ma', Wesse' egegkok negko'o ennaqláyekmok egqántánxo nentáha nak kelwesse'e apkelwányam yaqwayam hẽlmések ma'a moabitas.
14 Keñe axta aptáha Eliseo:
—Naqsók ko'o ektemessásak yetlo sekxeyenma apwesey Wesse' egegkok ekha nak apyennaqte, séláneyncha'a nak, kaxtemék xeyk meyke Josafat, wesse' apwányam nak Judá, magweyxók xeyk, malanók xeyk han. 15 ¡Hélyentegkásegma sa' xama apmeneykmassamo nak!
Xama axta appáwasa yát'axpog ma'a apmeneykmassamo nak, keñe axta eyáhapwa'a Wesse' egegkok apmopwána m'a Eliseo; 16 aptáhak axta Eliseo:
—Aptáhak Wesse' egegkok se'e: ‘Kólxámaksoho sa' kélláneyak yegmen ekyetnamakxa s'e ekyapwate nak, 17 megkaxchahámhek sa' eykhe', megkólwetyehek sa' han kéxegke kamme', kalánhok sa' eyke yegmen se'e ekyapwate nak, kólyenagkok sa' han kélyókxoho kéxegke, kawakxohok sa' ekyenéyak ma'a aqsok kélnaqtósso.’ 18 Cháxa ketsék aqsok apxekmósso sekxók Wesse' egegkok apmopwána elána', hakte elmések sa' han kéxegke yaqwayam kólmenxenek ma'a moabitas, 19 keñe sa' kéxegke kólmasséssók ma'a apyókxoho tegma apkelyawe ekha nak kélhaxtegkáseyak meteymog nápakhaw'ék, tén han ma'a tegma apkelyawe apkeltaqmalma nak, kólyaqtennagkok sa' ekyókxoho m'a yámet ekha nak ekyexna, kólápegkokxak sa' han ma'a élánteyapmakxa nak yegmen, kólsawheyásekxohok sa' meteymog ekyókxoho m'a namyepeyk nak.
20 Mók ekhem axta entáhak, ekweykenxal'a kélméssamakxa aqsok kélmésso naqsa, meyókmek axta yegmen ma'a Edom, cháhapwa'ak axta yegmen ekyawe m'a xapop. 21 Apkelleg'ak axta amya'a moabitas apkelwa'a m'a kelwesse'e apkelwányam yaqwayam ektámegma', yetlókok axta han apcháncheseykekxa apyókxoho wokma'ák tén han apkelwányam apmopwancha'a nak elnapakpok, apkelánegwokmek axta apheykha m'a néxa nak xapop apagkok. 22 Keñe axta axto'ók agko' apnaqxétekhágko, keltátchessek axta mayáhat ma'a yegmen, keñe axta m'a moabitas apkelwet'a apmonye'e ekyexwase ektémól'a éma. 23 Tén axta aptáha apkelpaqmeta s'e: “Éma s'e. Apxegexma apagko' nak chá'a apkelnápekpekxak ma'a apkelwesse'e nak, pók apagko' chá'a apchaqhákxa'. ¡Moabitas, ólxog kaxwo', ólmok sa' aqsok apagkok apkexakha m'a!”
24 Xama axta apkelántaxnegwokmo moabitas ma'a apkelpakxenágkaxa axta israelitas, keñe apketámegko m'a israelitas apmenxena. Apmenxenchek axta israelitas, apkelnapchek axta han chá'a. 25 Apmasséssekmek axta m'a tegma apkelyawe, apkexpáncháseyha axta han meteymog ma'a neyseksa nak namyepeyk apagkok, apkelápegkokxeyk axta ekyókxoho m'a ekteyapmakxa nak yegmen, apkelyaqtennágkek axta han ekyókxoho yámet ekha nak ekyexna. Wánxa axta aqsa xama tegma apyawe apkémeykpo, cham'a Quir-haréset. Apwakheykxeyk axta eyke m'a apkelmeykha nak mélwakto keñe apma.
26 Xama axta apwet'a wesse' apwányam Moab mexnawo m'a apkelenmexma, apnaqlókek axta setecientos sẽlpextétamo apkelxega nak náxop, yaqwayam enxoho emeykessesek apmonye' ekpayhókxa apkenmágkaxa m'a wesse' apwányam Edom. Axta eyke katyapak apmakókxa etnehek. 27 Keñe axta apyentama m'a apketche átnaha apketkok apmáheyo etnehek apyaqmagkasso apteme wesse', apchaqhak axta apwatna m'a néten nak tegma kélhaxtegkesso nápakhaw'ék. Cháxa éllókasawo apagko' axta m'a israelitas, tén axta apkelhaxyawásegko apkelpakxenéyak apkeltaqhákxo apkelmeyákxo apkelókxa.