Samuel ojotopa Saúl ndive
1 Oiko peteĩ karai Benjamín ñemoñaregua hérava Quis, Abiel ra'y; Abiel, Seror ra'y; Seror, Becorat ra'y; Becorat, Afíah ra'y. Quis, karai johéi pyre ojeapóva mba'e ramo. 2 Ita'ýra peteĩ, mitã rusu pyahu ha iporãva, héra Saúl. Israélpe ndaipóri ha'éicha iporãva ha ijyvateve maymávagui; ijati'y guive ohasa chupe kuéra. 3 Peteĩ jey okañy karai Quísgui hymba vúrro kuéra. Upérõ he'i ita'ýra Saúlpe:
—Eraha ne irũrã peteĩ ñane mba'apohára ha tapeho peheka ñandéve ñane rymba kuéra.
4 Saúl oho Efraín yvyty rupi, ohasa yvy hérava Salisá rupi ha ndojuhúi hymba vúrro. Ohasa avei yvy rupi hérava Saalim ha Benjamín rupi ha ndojuhúinte avei. 5 Oguahẽvo yvýpe hérava Zuf, Saúl he'i iñirũme:
—Jaha jey katu ógape. Oime arã taita ojepy'apyve hína ñande rehe, ñane rymba kuéragui.
6 Iñirũ katu he'i chupe:
—Kóva ko távape oĩ peteĩ maranduhára*f** ojeapóva tuicha mba'e ramo. Opa mba'e ha'e he'íva ojehu katuete. Jahána hendápe. Ikatu mba'e niko ha'e he'i moõ rupípa jaha vaerã.
7 Saúl he'i chupe:
—Jaha kuaa. Ha mba'e piko jaraháta chupe? Mbuja jepe ndajarekovéi ñande vosápe. 8 Iñirũ he'i chupe:
—Kóina ápe platami. Ñame'ẽ chupe ohechauka haguã ñandéve ñande raperã.
9 (Ymave Israélpe, oĩ ramo oporanduséva Tupãme, he'i jepi: “Jaha mba'e rechahára*f** rendápe”. Upérõ oñembohéra mba'e rechahára upe karaípe ha ko'ágã oñembohéra maranduhára.) 10 Saúl he'i iñirũme:
—Jaha katu péicha ramo.
Ha oho hikuái upe távape oĩháme upe karai marangatu. 11 Oho aja upe táva gotyo ojotopa hikuái kuñataĩ nguéra ndive ohóva ykuápe ha oporandu chupe kuéra:
—Ko'ápepa oiko pe mba'e rechahára?
12 Ha'e kuéra he'i:
—Hẽe amo gotyomive, ha peiko pya'éke. Péinako oguahẽ ramo hína ha oñembosako'i omymbajuka*f** haguã ijyvatehápe. 13 Peguahẽ vove peheka chupe oho mboyve ijyvatehápe ojekaru haguã. Avave ndokarúi ha'e oguahẽ meve. Oikuave'ẽ raẽta mymbajuka ha upéi ojekarúta. Tapeho ko'ágã ha pejuhúta chupe.
14 Ha'e kuéra oho upe táva gotyo. Ha ha'e kuéra oguahẽvo, Samuel osẽ oho haguã upe ijyvateha gotyo.
15 Pe árape, Saúl oguahẽ mboyve, Ñandejára he'i ra'e péicha Samuélpe: 16 “Ko'ẽrõ, kóva ko órape, amboúta ne rendápe peteĩ kuimba'e Benjamingua ha upéva remboykéta chéve guarã oisãmbyhy haguã che retã Israel. Ha'e oipe'áta chupe filistéo pógui. Aiporiahurereko niko che retã guápe, oguahẽvo che apysápe isapukái.”
17 Samuel ohechávo Saúlpe, Ñandejára he'i chupe: “Kóva hína upe kuimba'e añe'ẽ hague ndéve. Ha'e oisãmbyhýta che retã guápe.”
18 Pe táva reike ypýpe Saúl oñemboja Samuel rendápe ha he'i chupe:
—Ikatu piko eremi chéve moõpa opyta mba'e rechahára róga?
19 Samuel he'i chupe:
—Che hína upe mba'e rechahára. Tereho che renonderã upe ijyvatehápe hapépe rekarúta che ndive. Ko'ẽrõ ko'ẽ mboyve reho kuaa ha amombe'úta ndéve opa mba'e reikuaaséva. 20 Umi ne rymba vúrro okañy vaekue rehe ojapóma mbohapy ára, ani rejepy'apy. Ojejuhúma. Avei, opa mba'e iporãvéva Israélpe, nde ha nde rogagua mba'erãta hína.
21 Saúl he'i chupe:
—Che niko Benjamín guánte hína, upe michĩvéva Israel ñemoñare guágui. Che rogagua katu upe michĩvéva umi Benjamín róga guágui. Mba'ére piko reñe'ẽ chéve péicha? 22 Samuel ogueraha hendive Saúl ha iñirũme, omoinge kotýpe ha omboguapy chupe kuéra mesa akãme. Umi mesápe oguapýva, 30 rupi. 23 Upérõ Samuel he'i upe tembi'u ombojývape:
—Eru pe so'o pehẽngue ha'e vaekue ndéve remboyke haguã.
24 Pya'e upe tembi'u apoha oguenohẽ peteĩ hetyma ha huguaikue, ha omoĩ Saúlpe. Samuel he'i Saúlpe:
—Kóina ápe ko oñemboyke vaekue ndéve guarã. Ekaru, he'u! Ndéve guarã amboyke kuri, ko karu guasurã, ajapóva Israelgua kuérape.
Saúl okaru Samuel ndive upe árape. 25 Upéi oguejy hikuái upe ijyvatehágui ha oho táva gotyo. Upépe Samuel omoĩka Saúlpe huparã upe óga ape ári, 26 ha Saúl oke upépe. Pe ára ambuépe Samuel ohenói Saúlpe upe óga ape ári ha he'i chupe:
—Epu'ã. Ikatúma reho.
Saúl opu'ã. Upéi osẽ Samuel ndive tapépe. 27 Oĩma ramo hikuái upe táva rokápe, Samuel he'i Saúlpe:
—Emondo ne irũme tenonde ha epyta ko'ápe, ta'e ndéve upe Tupã he'ikáva ndéve.
Saúl tén han Samuel
1 Aphegkek axta xama énxet apkeñama axta nepyeseksa Benjamín énxet'ák apagkok apwesey axta Quis, Abiel axta apketche, Seror axta aptáwen; Becorat axta han pók apyáta', Afíah axta apketche. Énxet ekha kéláyo axta m'a Quis. 2 Yetneyk axta han xama apketche, wokma'ák ektaqmalma apyókxa, apwesey axta Saúl. Méko axta han pók enxoho israelita ektaqmalma apyókxa, ektéma axta m'a, hakte méko axta ekhawo m'a ekweykenxa axta apwenaqte.
3 Xama ekhem axta élxeganakmo yámelyeheykok apnaqtósso m'a Quis. Keñe axta aptáha apcháneya m'a apketche Saúl:
—Elánekxa sa' aptáhakxa, elchetam sa' yámelyeheykok. Eyentem sa' han xama nenláneykha.
4 Apxegkek axta Saúl, apyeykhákxeyk axta m'a yókxexma élámhakxa nak meteymog élwenaqte m'a yókxexma Efraín, apyeykhágwokmek axta han ma'a yókxexma Salisá; axta eyke elwetákxak yámelyeheykok. Apyeykhágwokmek axta han ma'a yókxexma Saalim tén han Benjamín, axta han elwetákxa'. 5 Xama axta apkelwokmo m'a yókxexma nak Suf, aptáhak axta Saúl apcháneya m'a apkeláneykha apyetlo axta:
—Óltaqhohok sa', kamaskok kexaha katnehek ekxeyenma apwáxok táta m'a yámelyeheykok, kaxének apwáxok negko'o.
6 Aptáhak axta apkeláneykha apchátegmowágko s'e:
—Apheyk xama Dios appeywa aplegasso s'e tegma apwányam nak, apcháyo nak chá'a apyókxoho énxet'ák, hakte megkatnehek chá'a megkatne m'a ekyókxoho apxeyenma nak chá'a katnehek. Ólmahagkok ma'a, lapmaxcheyk sa' hẽltennaksek ámay yaqwánxa enxoho agyetlók.
7 Nók, ólmahagkok, —axta aptáhak apchátegmowágko Saúl—. ¿Yaqsa sa' eyke ansókasek ma'a énxet nak? Méko han aptáhak pán ma'a nahápa nenxata nak. Méko aqsok agmések ma'a Dios appeywa aplegasso nak.
8 Apchátegmowágkek axta m'a apkeláneykha:
—Yetneyk eykhe ko'o ketsék selyaqye aktek ekmope. Agmések sa' ma'a Dios appeywa aplegasso nak, yaqwayam henxekmósek ámay.
9 (Apmenyeyk axta agkok chá'a elpaqhetchesakpohok Dios xama israelita ma'a nanók axta, axta etnehek chá'a s'e: “Agyo'ókxak ekha apmopwána”; cham'a kéltéma nak kaxwók “Dios appeywa aplegasso”, kéltéma axta nanók “ekha apmopwána”.)
10 —Hoy —axta aptáhak Saúl—. Ólmahagkok ma'a.
Yetlókok axta han apkelmahéyak tegma apwányam, aphakxa axta Dios appeywa aplegasso xa apqánet nak. 11 Neyseksa apkelxega axta ekmeyeykekxexa nak néten xapop ámay ekmahéyak ma'a tegma apwányam, apkeltahanya'awók axta kelán'a étkók élyekweykekxa yegmen, aptáhak axta apkelmaxneyáncha'a s'e:
—¿Aphéya énxet ekha apmopwána s'e?
12 Axta táhak élátegmowágko s'e:
—Éhay, eyke aphak ma'a kélmonye' nak. Kólpekhésa kólxog, hakte apmeyántak ma'a tegma apwányam, sakhem élánamáxchexa aqsok ektekyawa m'a kélpeykessamókxa nak chá'a Dios. 13 Kélwokmek sa' agkok kéxegke m'a, kólchetam sa', amonye' apmeyeykekxa m'a ektekyómakxa nak chá'a aqsok yaqwayam etwok apto. Metawagkek han chá'a aptéyak énxet'ák mewákxo enxoho m'a, hakte elmaxnésseshok chá'a aqsok ekmatñá m'a. Keñe natámen etawagkok chá'a m'a ektáha nak chá'a kéláneyeykha. Cháxa keñamak séltamho nak kólya'ammok heykxa', hakte kólwetágwok sa'.
14 Apkelxegákxeyk axta makham apkelmahágko m'a tegma apwányam. Xama axta peya elwomok ma'a, pelakkassek axta han apyephagwa'a Samuel apkeltahanya'a peya emyekxak ma'a kélpeykessamókxa nak chá'a Dios.
15 Nanók axta eyke apxekmósso Wesse' egegkok Samuel yaqweykenxa katnehek, amonye' apwayam ma'a Saúl. Axta aptáhak apcháneya s'e: 16 “Saka sa' wáphássesek xama énxet apkeñama yókxexma Benjamín, keso ekwánxa nak ekhem, peya sa' epagkanek xép yaqwayam etnéssesek apkemha apmonye' apkeltaqmelchesso énxet'ák ahagkok Israel. Sa' elmallahanchesek neyseksa apkelma m'a filisteos, hakte apyósekak ko'o sélányo m'a énxet'ák ahagkok, seklegaya sewóneykha apkeltémo apasmok.”
17 Xama axta apwet'a Samuel ma'a Saúl, aptáhak axta Wesse' egegkok apcháneya s'e: “Cháxa énxet séltennasa axta exchep xa. Sa' etnehek apkemha apmonye' apkeltaqmelchesso énxet'ák ahagkok.”
18 Apchaqnágwokmek axta m'a nentaxnamakxa nak tegma apwányam, keñe Saúl apyo'ókmo m'a Samuel, aptáhak axta apcháneya s'e:
—¿Hexekmós hana ko'o apxagkok énxet ekha apmopwána?
19 —Ko'o neykhe ekha sekmowána —axta aptáhak apchátegmowágko Samuel—. Exeg emonye', ólmahagkok ma'a kélpeykessamókxa nak chá'a Dios, sa' etwok apto xamo' ko'o exchep sakhem ma'a. Axto'ók agko' sa' altennaksek ekyókxoho m'a aqsok apmáheyo hélmaxneyha, keñe sa' wohok etaqhoho'. 20 Eyke nágkeytnakhaksoho aqsa apwáxok ma'a yámelyeheykok élxegánegkesso axta, ekwokmo nak ántánxo ekhem élxegányam, kélwetákxeyk eyke m'a. Etnehek sa' eyke han apagkok xép ekyókxoho aqsok kélmámenyého nak chá'a m'a Israel, keñe han ma'a apnámakkok nak.
21 Axta aptáhak apchátegmowágko Saúl:
—¡Benjamín énxet'ák apagkok nepyeseksa eyke ko'o eñamak, aptáhakxa nak apqántawók apagko' énxet'ák ma'a Israel! Mékoho apagko' han ko'o énámakkok nepyeseksa m'a Benjamín nak énxet'ák apagkok. ¿Yaqsa ektáha aptáha nak seyáneya xa?
22 Keñe axta Samuel apyentama Saúl yetlo apkeláneykha m'a kañe' tegma, apkelhéssekmek axta han ektaqmelakxa agko' nak, nepyeseksa m'a apheykha axta m'a. Treinta axta han apyókxoho. 23 Keñe axta Samuel aptáha apcháneya m'a ektáha axta aphanma aqsok:
—Esanta sa' ápetek sekmésso séltémo exchek etaqmelchesek.
24 Yahamok axta aplekwákxo kéltósso eywok ma'a ektáha axta aphanma aqsok, keñe apmésa m'a Saúl. Tén axta aptáha apcháneya Samuel:
—Cháxa kéltaqmelchessesso exchek xép xa. Elyenyekha', etaw, hakte xép axta sektaqmelchessesso s'e ekhem nak, séláneyáncha'a nak énxet'ák.
Aptókek axta apto Saúl xa ekhem nak yetlo Samuel. 25 Apkelmeyánteyk axta makham ma'a tegma apwányam, apkelenyékto m'a kélpeykessamókxa nak Dios, kéllánessek axta apyetnamakxa Saúl ma'a néten tegma nak, 26 apyetneyk axta m'a Saúl. Keñe axta élsaka apwóneyncha'a Samuel ma'a Saúl apyetnakxa axta néten tegma. Aptáhak axta apcháneya s'e:
—Exatakha', etaqhoho sa'.
Apxatakha'ak axta Saúl. Keñe axta aptepa ámay yetlo Samuel. 27 Xama axta apkelwákxo m'a nekha nak nenteyapmakxa tegma apwányam, aptáhak axta Samuel apcháneya Saúl se'e:
—Yána exog apmonye' apkeláneykha, etnamha sa' eyke exchep sekxo', altennaksek sa' ko'o exchep aptáhakxa exchek seyáneya Dios.