Jesús acusa a escribas y fariseos
(Mr. 12.38-40Lc. 11.37-54Lc. 20.45-47)1 Entonces habló Jesús a la gente y a sus discípulos, diciendo: 2 En la cátedra de Moisés se sientan los escribas y los fariseos. 3 Así que, todo lo que os digan que guardéis, guardadlo y hacedlo; mas no hagáis conforme a sus obras, porque dicen, y no hacen. 4 Porque atan cargas pesadas y difíciles de llevar, y las ponen sobre los hombros de los hombres; pero ellos ni con un dedo quieren moverlas. 5 Antes, hacen todas sus obras para ser vistos por los hombres. Pues ensanchan sus filacterias, y extienden los flecos de sus mantos; 6 y aman los primeros asientos en las cenas, y las primeras sillas en las sinagogas, 7 y las salutaciones en las plazas, y que los hombres los llamen: Rabí, Rabí. 8 Pero vosotros no queráis que os llamen Rabí; porque uno es vuestro Maestro, el Cristo, y todos vosotros sois hermanos. 9 Y no llaméis padre vuestro a nadie en la tierra; porque uno es vuestro Padre, el que está en los cielos. 10 Ni seáis llamados maestros; porque uno es vuestro Maestro, el Cristo. 11 El que es el mayor de vosotros, sea vuestro siervo. 12 Porque el que se enaltece será humillado, y el que se humilla será enaltecido.
13 Mas ¡ay de vosotros, escribas y fariseos, hipócritas! porque cerráis el reino de los cielos delante de los hombres; pues ni entráis vosotros, ni dejáis entrar a los que están entrando. 14 ¡Ay de vosotros, escribas y fariseos, hipócritas! porque devoráis las casas de las viudas, y como pretexto hacéis largas oraciones; por esto recibiréis mayor condenación. 15 ¡Ay de vosotros, escribas y fariseos, hipócritas! porque recorréis mar y tierra para hacer un prosélito, y una vez hecho, le hacéis dos veces más hijo del infierno que vosotros.
16 ¡Ay de vosotros, guías ciegos! que decís: Si alguno jura por el templo, no es nada; pero si alguno jura por el oro del templo, es deudor. 17 ¡Insensatos y ciegos! porque ¿cuál es mayor, el oro, o el templo que santifica al oro? 18 También decís: Si alguno jura por el altar, no es nada; pero si alguno jura por la ofrenda que está sobre él, es deudor. 19 ¡Necios y ciegos! porque ¿cuál es mayor, la ofrenda, o el altar que santifica la ofrenda? 20 Pues el que jura por el altar, jura por él, y por todo lo que está sobre él; 21 y el que jura por el templo, jura por él, y por el que lo habita; 22 y el que jura por el cielo, jura por el trono de Dios, y por aquel que está sentado en él.
23 ¡Ay de vosotros, escribas y fariseos, hipócritas! porque diezmáis la menta y el eneldo y el comino, y dejáis lo más importante de la ley: la justicia, la misericordia y la fe. Esto era necesario hacer, sin dejar de hacer aquello. 24 ¡Guías ciegos, que coláis el mosquito, y tragáis el camello!
25 ¡Ay de vosotros, escribas y fariseos, hipócritas! porque limpiáis lo de fuera del vaso y del plato, pero por dentro estáis llenos de robo y de injusticia. 26 ¡Fariseo ciego! Limpia primero lo de dentro del vaso y del plato, para que también lo de fuera sea limpio.
27 ¡Ay de vosotros, escribas y fariseos, hipócritas! porque sois semejantes a sepulcros blanqueados, que por fuera, a la verdad, se muestran hermosos, mas por dentro están llenos de huesos de muertos y de toda inmundicia. 28 Así también vosotros por fuera, a la verdad, os mostráis justos a los hombres, pero por dentro estáis llenos de hipocresía e iniquidad.
29 ¡Ay de vosotros, escribas y fariseos, hipócritas! porque edificáis los sepulcros de los profetas, y adornáis los monumentos de los justos, 30 y decís: Si hubiésemos vivido en los días de nuestros padres, no hubiéramos sido sus cómplices en la sangre de los profetas. 31 Así que dais testimonio contra vosotros mismos, de que sois hijos de aquellos que mataron a los profetas. 32 ¡Vosotros también llenad la medida de vuestros padres! 33 ¡Serpientes, generación de víboras! ¿Cómo escaparéis de la condenación del infierno? 34 Por tanto, he aquí yo os envío profetas y sabios y escribas; y de ellos, a unos mataréis y crucificaréis, y a otros azotaréis en vuestras sinagogas, y perseguiréis de ciudad en ciudad; 35 para que venga sobre vosotros toda la sangre justa que se ha derramado sobre la tierra, desde la sangre de Abel el justo hasta la sangre de Zacarías hijo de Berequías, a quien matasteis entre el templo y el altar. 36 De cierto os digo que todo esto vendrá sobre esta generación.
Lamento de Jesús sobre Jerusalén
(Lc. 13.34-35)37 ¡Jerusalén, Jerusalén, que matas a los profetas, y apedreas a los que te son enviados! ¡Cuántas veces quise juntar a tus hijos, como la gallina junta sus polluelos debajo de las alas, y no quisiste! 38 He aquí vuestra casa os es dejada desierta. 39 Porque os digo que desde ahora no me veréis, hasta que digáis: Bendito el que viene en el nombre del Señor.
Jesús apxeyenma nápaqta'awók fariseos tén han ma'a apkelxekmósso nak segánamakxa
(Mc 12.38-40Lc 11.37-54Lc 20.45-47)1 Keñe axta natámen xa, axta aptemék Jesús apkelanagkama énxet'ák tén han apkeltáméséyak se'e: 2 “Apmeykha chá'a apkelxekmóssama énxet'ák fariseos tén han apkelxekmósso nak ektémakxa segánamakxa m'a ektémakxa axta apmopwána m'a Moisés. 3 Kólyahakxoho sa' chá'a kéxegke xa énxet'ák nak, kóllána sa' nahan chá'a ekyókxoho m'a aptáhakxa enxoho chá'a apkeláneya; eyke nágkólyetlakxa m'a apkeltémakxa nak, hakte elxének chá'a xama aqsok ma'a, keñe elanagkok chá'a mók aqsok. 4 Enaqtétek chá'a m'a aqsok ekyentaxno agko' nak, magmowána nak óxyawaksek, keñe elpátegkesek chá'a énxet'ák, keñe xa énxet'ák megkalxegkesha elpaknegwomho yaqwayam enxoho epasmok. 5 Énxet yaqwayam exekmóshok akke chá'a m'a ekyókxoho aqsok apkeláneyak nak chá'a. Apmenyeyk nahan keytek Dios appeywa kéltáxésso m'a élpayhakxa nápaqta'a, tén han élmakheykha apaktegák ma'a eknaqtáxésamaxche nak, apmenyeyk nahan elántaxnekxak ma'a apáwa élyawe nak apkelmakheykha napwe'ék. 6 Apmenyeyk nahan kataqmelhok apheykegkaxa m'a ektámáxchexa nak chá'a nento, tén han eltahánek taháno éltaqmalma m'a kañe' apchaqneykekxexa nak chá'a judíos. 7 Apmenyeyk nahan epeykesek chá'a énxet'ák yetlo apkeláyo m'a ámay nak, tén han eltéhek chá'a sẽlxekmósso.
8 “Kéxegke eyke, nágkólho eltéhek énxet'ák sẽlxekmósso, hakte kélyókxoho kéxegke kélteme kélyáxeg'a xamo', wánxa nahan xama apyetna m'a apteme nak Apkelxekmósso. 9 Nágkólteme aqsa anhan kélyáp kéxegke xama énxet apheykha nak keso náxop, hakte wánxa xama kéxegke m'a Kélyáp. 10 Nágkólho nahan kóltamhaxchek kéxegke sempékessáseyak, hakte Cristo apteme wánxa xama Appékessáseyak kéxegke. 11 Énxet apteme nak ekyawe kéláyo kélnepyeseksa kéxegke kéméxcheyk elanaksek aqsok apnámakkok. 12 Hakte kélxama ektáhakxa enxoho kéltemessásamaxche kélagko' ekyawe kéláyo, mékoho sa' kóltemessásekxa'; keñe sa' ma'a kéltemessásamaxche nak mékoho, ekyawe kéláyo sa' kóltemessásekxa'.
13 “¡Kéxegkel'aye, kélxekmósso nak chá'a kélnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak kéltémakxa!, kélápeykekxa nak átog ma'a aptémakxa nak Wesse' apwányam Dios, yaqwayam enxoho melántexek ma'a kélnápakha. Megkólántaxnók nahan kéxegkáxa m'a, megkólhayók nahan chá'a elántexek ma'a apmáheyo nak eykhe chá'a elántexek. 14 ¡Kéxegkel'aye kélxekmósso nak chá'a kélnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak chá'a kéltémakxa!, hakte kélyementamomchek chá'a kéxegke axanák ma'a kelán'ák tampe' nak, kólwenaqtéshok nahan chá'a kélteme nempeywa nélmaxnagko yaqwayam enxoho megkeykpelchexchek kéltáhakxa. Cháxa keñamak peya nak kólxawak kéxegke ekyawe agko' kéllegassáseykegkoho.
15 “¡Kéxegkel'aye kélxekmósso nak chá'a kélnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak chá'a kéltémakxa!, kélsawheykekxoho nak chá'a kélweynchámeykha keso náxop, tén han ma'a wátsam ekwányam, yaqwayam enxoho kóltamhok elyetlakxak kéltémakxa m'a énxet'ák. Kélwet'ak agkok chá'a apkelyetleykekxa kéltémakxa kéxegke m'a énxet'ák, kólteméssesek chá'a ekpayhémo agko' yaqwayam kólya'aksek sẽlmasséssamakxa xa énxet nak, kayeykhágwomhok chá'a m'a yaqweykenxa nak kólteméssesek kéxegke kéllegassáseykegkoho.
16 “¡Kéxegkel'aye kélpékessáseyak nak chá'a kélmók meyke kélaqta'ák!, kéltéma nak chá'a kélpeywa s'e: Enxama apmésso nak chá'a ekmámnaqsoho appeywa tegma appagkanamap yaqwayam elának aqsok, méko katnehek ma'a melana enxoho; keñe apmésa enxoho chá'a ekmámnaqsoho appeywa m'a sawo ekyátekto ekmomnáwa ekyetnama nak ma'a kañe' tegma appagkanamap, megkatnehek chá'a melane m'a aptáhakxa enxoho appeywa. 17 ¡Kéxegke élyéháxma nak tén han meyke kélaqta'ák! ¿Yaqsa aqsok ekyawakxa kéláyo, sawo ekyátekto ekmomnáwaya, tegma appagkanamap enxeykel'a? Hakte tegma appagkanamap chá'a keñamak apteméssesso ekpagkanamaxche xa sawo ekyátekto ekmomnáwa nak. 18 Kéltemék nahan chá'a kélpeywa kéxegke s'e: ‘Enxama ektáhakxa enxoho apmésso ekmámnaqsoho appeywa ekwatnamáxchexa aqsok yaqwayam elának aqsok, méko katnehek melana enxoho; keñe apmésa enxoho ekmámnaqsoho appeywa m'a aqsok kélmésso naqsa nak Dios kélnegkenmól'a chá'a néten ma'a ekwatnamáxchexa nak aqsok, megkatnehek chá'a melane m'a aptáhakxa enxoho appeywa.’ 19 ¡Kéxegke meyke nak kélaqta'ák! ¿Yaqsa aqsok ekyawakxa kéláyo: aqsok kélmésso naqsa Diosya, ekwatnamáxchexa aqsok enxeykel'a? Hakte ekwatnamáxchexa aqsok chá'a keñamak ekteméssesso ekpagkanamaxche m'a aqsok kélmésso naqsa nak chá'a Dios. 20 Kélxama ektáhakxa enxoho chá'a kélmésso ekmámnaqsoho kélpeywa m'a ekwatnamáxchexa nak aqsok, megkólméyásak chá'a wánxa ekmámnaqsoho kélpeywa m'a ekwatnamáxchexa nak aqsok, kélméssek nahan chá'a kélpeywa m'a ekyókxoho aqsok ekhéyak nak néten; 21 keñe m'a kélmésso nak chá'a ekmámnaqsoho kélpeywa m'a tegma appagkanamap, megkólméyásak wánxa ekmámnaqsoho kélpeywa m'a tegma appagkanamap nak, kélméssek nahan kélpeywa m'a Dios, apha nak ma'a kañe'. 22 Keñe m'a apmésso nak ekmámnaqsoho appeywa m'a néten, apméssek ekmámnaqsoho appeywa m'a Dios aptaháno, tén han ma'a Dios, aphama nak chá'a xa aptáhano nak.
23 “¡Kéxegkel'aye, kélxekmósso nak chá'a kélnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak chá'a kéltémakxa'! kélméssama nak chá'a Dios xama m'a aqsok ekwayam nak chá'a diez ekyókxoho, cham'a menta, hó yaqpa' apaktek, tén han ma'a comino, makke kólyaheykekxohok chá'a m'a nélxekmowásamáxche ekyawakxa agko' nak ma'a segánamakxa, cham'a ekpéwomo nentémakxa nak, apmopyósa anlanok egmók, tén han magyenseyam nak nenteme magya'ásseyam. Cháxa eyémomáxko nak chá'a kóllának kéxegke xa, meyke kéláyam xama enxoho. 24 ¡Kéxegke kélpékessáseyak nak kélnámakkok meyke kélaqta'ák, kólleyhok chá'a páye aptaxnegwa'a enxoho egheykok kélagkok, keñe kólnaqsapok chá'a m'a yányátnáxeg!
25 “¡Kéxegkel'aye kélxekmósso nak chá'a kélnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak chá'a kéltémakxa'!, kélyenyessamól'a chá'a émpe'ék ma'a egheykok kélagkok tén han sokpayhe, láneyók eyke aqsok kélmenyexma m'a kañe', tén han ma'a aqsok kélxámáseyak nak. 26 ¡Xép fariseo meyke nak apaqta'ák: emópeyásekxa sekxo' awáxok egheykok apagkok, keñe sa' kawakxohok nahan ekmópeyo m'a émpehek nak!
27 “¡Kéxegkel'aye kélxekmósso nak chá'a kélnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak chá'a kéltémakxa'!, kélhémo nak takhaxpop kélmópeseykekxal'a tegma apketkok, tásek katnehek ma'a apyempe'ék, keñe m'a kañe' kalánhok apexchakkok ma'a apkeletsapma nak chá'a, tén han ma'a ekyókxoho mók ektémakxa nak chá'a aqsok ekmanyása. 28 Cháxa ektémakxa nak kéxegke xa, máxa énxet ektaqmela apkeltémakxa katnehek kóllano', keñe m'a kañe' kélwáxok nak, láneyók ma'a kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak kéltémakxa, tén han kéltémakxa ekmaso.
29 “¡Kéxegkel'aye kélxekmósso nak chá'a kélnámakkok ektémakxa segánamakxa, tén han fariseos, kélmeyókásamáxkoho kélagko' nak chá'a kéltémakxa!, kéllánéséyak nak chá'a takhaxpop apagkok ma'a Dios appeywa apkellegasso, tén han kélnáxegkáseykha nak chá'a takhaxpop apagkok ma'a énxet'ák ekpéwomo apkeltémakxa, 30 keñe kóltéhek chá'a kélpeywa s'e: ‘Kaxtemék axta negko'o negheykha m'a meletsapmakxa axta m'a ẽlyapmeyk nano', mehegwatamók axta negko'o m'a apkelnapma axta Dios appeywa apkellegasso.’ 31 Kéxegke kélagko' nahan kélya'ásegwayam kélteme aptawán'ák neptámen ma'a apkelnapma axta Dios appeywa apkellegasso, cháxa kéltémakxa nak chá'a kélpeywa. 32 ¡Kólpenches kélláneyak kéxegke m'a apcheynamo axta apkeláneyak ma'a kélyapmeyk nano'!
33 “¡Kéxegke kélteme nak yéwa! ¡Kélteme nak kélhémo yéwa! ¿Kólegketaxcheya sa' kéxegke ekwa'a sa' ma'a kéllegassáseykegkoho eñama nak ma'a sẽlmassésseykenxa? 34 Cháxa keñamak peya nak ko'o aláphássesek kéxegke m'a Dios appeywa apkellegasso, tén han ma'a énxet'ák apkelya'áseykegkoho nak aqsok, tén han ma'a apkelxekmósso nak apnámakkok. Kólnápok sa' eyke chá'a kéxegke nápakha xa énxet'ák nak, kólyepetchesek sa' nahan chá'a aqsok ektegyésso, keñe sa' nahan ma'a nápakha nak kólnáhapmakha m'a kañe' apchaqneykekxexa nak judíos, kólántaxnaha sa' nahan nátegma kólmenxenmakha. 35 Kéxegke sa' kápekxak kéllegassáseykegkoho ekyókxoho m'a aptekyawa nak chá'a m'a énxet'ák meyke apkeltémakxa', eyeynamo m'a Abel axta apmatñà, apteme axta ekpéwomo aptémakxa, ekweykekxoho m'a Zacarías, Berequías axta apketche, kélaqhama axta kéxegke halep tegma appagkanamap teyp nak ma'a ekwatnamáxchexa aqsok. 36 Naqsók ko'o sektáha séláneya kéxegke peya kápekxak kéllegassáseykegkoho énxet'ák apheykencha'a nak se'e kaxwo' nak, eñama xa ekyókxoho aqsok nak.
Jesús apkelekxagweykha apkelányo Jerusalén
(Lc 13.34-35)37 “¡Jerusalén, Jerusalén! ¡Apkelnapma nak énxet'ák apagkok ma'a Dios appeywa apkellegasso tén han apkelyetnaya axta meteymog ma'a seykha amya'a Dios axta apkeláphássesso! Xámokmeyk axta ko'o sekmáheyo wánchásekxak énxet'ák apheykha nak xa Jerusalén, ektémól'a tat'a kánchásekxak étkók ma'a kóneg axempagkok, axta eyke emáyheykegkoho. 38 Kóllano, etaqmopagkok sa' kéxegke m'a kélxanák nak; 39 éltennássek ko'o kéxegke, keso kaxwo' nak peya mehélwetekxók chá'a, ekwokmoho kéltáha kélpeywa s'e: ‘¡Tásek sa' katnehek apxénamap ma'a apwa'a nak Wesse' egegkok apcháphasso!’”